Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-02 / 204. szám

4 2011. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Német fiatalok Szécsényben A szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasá­gi Szakképző Iskola 22 éve baráti kap­csolatot ápol a németországi Kreisjugendrin Straubing-Bogen ifjúsá­gi szervezettel. A cserekapcsolat során a magyar és a német fiatalok évente ta­lálkoznak, egyik évben Németország­ban, a másik évben Magyarországon. Szécsény. Augusztus 21-tői egy héten át a szécsé- nyiek látták vendégül a németországi diákokat, és három felnőtt kísérőjüket. A vendéglátók igen szép, tartalmas programot állítottak össze a né­metek részére. Elvitték őket a Dunakanyarba, ahol megnézték Esztergom nevezetességeit, a vi­segrádi várat. A fővárosban megmutatták a bel­várost, a budai várat, a Halászbástyát, a Mátyás­templomot, s elvitték őket a parlamentbe. Jártak Ipolytarnócon, s természetesen megmutatták Szécsény nevezetességeit is. Rákóczi városában a Robinson-szigeteken egy közös főzés, csónaká­zás tette még hangulatosabbá a kirándulást. A német fiatalok elismerően nyilatkoztak az iskola majorjában történt lovaglási lehetőségről. A ven­dégek augusztus 29-én utaztak vissza Németor­szágba. Szenográdi Ferenc Szeptember 5-én, hétfőn indul az a gazdag program, amelyet Salgótarján civil szervezetei vállaltak fel, hogy bizonyítsák, tevékeny részei a város életének. Az utolsó napon - 9-én, pénteken - a civil hét kavalkáddá szélesedik. Egy hét az önkéntesség jegyében Egy kis séta Salgótarján. A bányászszakszervezet zagyvapálfalvai alapszervezete több mint 100 tagot számlál. Azt mondja Nagy József, az alapszervezet elnöke, az a „dolguk”, hogy képviseljék, ha szükség van rá, védjék nyugdíjasaik érdekeit. A tagok jelentős része ma már társ nélkül, kevés nyugdíjból él. A szakszervezet lehetőségeihez mér­ten, támogatja őket Mint mondja, munkájuk része a közösségépítés is. Programjukat évről évre ennek meg­felelően alakítják. Taggyűlések, ki­rándulások, kulturális, szórakoztató összejövetelek, ha kell társadalmi munka. Sokuknak ezek jelenük az egyedüli társas kapcsolatot. Szeptember 3-án, szombaton a ól. bányásznapra emlékeznek, 6-án, ked­den pedig a civil hét programjához kapcsolódnak. Délelőtt egy kis sétára indulnak a Fehér-forrás tanösvényen.- A séta nem is olyan kicsi. Az út másfél órás és Vizsláson végződik. Onnan már autóbusszal jövünk visz- sza. Képzett túravezető viszi a csopor­tot és közben rámutat a városrészben fellelhető természeti értékekre - majd azzal folytatja, miért vállalkoztak a túrára: - Az alapszervezet részt vállal a városrész társadalmi életéből, a ter­mészet, a környezeti kultúra védel­méből, ápolásából olymódon, hogy igyekszünk megismerni az értékeket. Tavaly a déli városrész egykori üze­mei - a bánya, a síküveggyár, a bánya­gépgyár - történetével ismerkedtünk. A délután ismét a bányáé. Koszo­rút helyeznek el Gerber Frigyes - az egykori akna a nevét viselte - em­léktáblájánál.- Gerber Frigyes mérnökember volt, sokat tett a bányák műszaki fej­lesztéséért. Idejében a Frigyes-akna az ország egyik legkorszerűbb bá­nyája volt. Mesélik, hogy egy bánya­omlás alkalmából maga is leszállt, irányította a mentést, hogy a bent re­kedt emberek mielőbb a felszínre jussanak. Megérdemli az utókor tisz­teletét - hangsúlyozza az alapszerve­zet elnöke. Az emlékbeszédet Szekeres Géza, a városrész önkormányzati képviselő­je mondja. Beszélő kezek- Szervezetünk 1976-ban alakult. Igaz, az ötvenes években is voltak kí­sérletek, de azok nem sikerültek - kezdi a beszélgetést Lórik Magdolna, a Siketek és Nagyothallók Nógrád Megyei Szervezetének titkára. Még választották a titkárokat, há­romszor is bizalmat kapott. S hogy áttértek a kinevezésre, így is rá esett a választás. Alakuláskor ötven taggal indultak. Akkor lódult meg a lét­szám, amikor a város üzemeit felszá­molták.- Az acélgyárból jöttek a legtöb­ben. A nehéz, zajos üzemrészekben sérülékennyé váltak az emberek. De azt gondolom, meggyőző erő volt a hallássérültek támogatása is - ma­gyarázza a titkár asszony. Majd a civilek hetére terelődik a szó. Lőrik Magdolna azt mondja:- Most két szép dologba fogtunk. Az egyik a siketek világnapjának megrendezése, mert 2007-től a me­gyék maguk szervezik a megemléke­zést. A másik pedig az, hogy össze­fogtunk a civilekkel és rendezvénye­ink részét képezik a civil hétnek, amely az önkéntességről szól. Mert a hallássérültek is kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor szükségük van önkéntes segítőkre. Szepessyné Judik Dorottya a szer­vezet elnöke, aki eddig élénk figye­lemmel kísérte a titkár asszony ok­fejtését, maga is csatlakozik a beszél­getéshez:- Két helyszínünk is van, az egyik a tóstrandi gyermektábor, a másik a Fő tér, ahol sátrat állítunk. Érdeke­sek a programjaink. A megyei levél­tár Mikszáth-novella jelnyelvi bemu­tatót, a múzeum játékos múzeum- pedagógiai foglalkozást tart. Lesznek hallókészülék-bemutatók és sok más is, nem csak hallássérülteknek. Közben egy szép kiállítású könyvet mutatnak, amelynek érdeklődést kel­tő a címe is: A Taigetosz árnyékában. Még 2009-ben jelent meg, több szer­ző közös munkájaként. Szepessyné Judik Dorottya szerzőként és szer­kesztőként is dolgozott. írásában - le­véltári kutatások alapján - a siketek és nagyothallók előítéletektől sem mentes útját dolgozta fel. Onnan, hogy a spártaiak a sérülten született csecsemőket levetették a Taigetosz szakadékéba, egészen az első ma­gyarországi siketnéma-iskoláig, a tá­mogató szövetség megalakulásáig. Az előadások, a szakmai, a szóra­koztató programok közül Lőrik Magdolna kettőt emel ki. Az egyik a Komárom-Esztergom megyei szerve­zet titkárának jelnyelvi bemutatója, aki Dalban mondja el... Háttérben ze­ne szól, de egyetlen szó sem hangzik. A kezek beszélnek. Az önkéntesség olyan tevékeny­ség, amelynek során nemcsak a megsegített jár jól, hanem a segítő is, hiszen a személyisége jobbá vá­lik, fokozza a felelősségérzetet, fej­leszti a kommunikációs készséget, emberi kapcsolatokat építhet, va­gyis a közös cél érdekében szemé­lyes akaratból anyagi ellenszolgál­tatás nélkül végzett munka. A másikat már Márton Márktól hallom:- Az Európai Uniónak az elmúlt fél évben magyar elnöksége volt. Vetél­kedőt szervezünk az unióról, a leg­jobb három versenyző jutalomban részesül. Azt a titkár asszony teszi hozzá, Márk a szervezője, lebonyolítója is a vetélkedőnek. Tagja a szervezet el­nökségének, akárcsak társai, Szőke László és Berki Iván. Sikeres beavatkozás kórháznál és hőerőműnél S. K. Moldávia-Nógrád megye, a ma­gyar mentőcsapatnak a szimu­lációs gyakorlat második nap­ján, szerdán két helyszínen is a feltételezés szerinti földrengés következményeinél kellett be­avatkoznia. A „NATO CODRII 2011” elnevezésű nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlaton tették ezt, minden esetben más nemzetekkel együttműködve. Először a részlegesen megron­gálódott kisinyovi Ciocana kór­velük együttműködésben végre­hajtott munkálatokat Jackovics Pé­ter polgári védelmi őrnagy irányí­totta. A Nógrád Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság veszély­helyzeti felderítő csoport a tűzol­tók munkáját segítette, illetve a sérülteket szállította. Faragó Sándor polgári védel­mi alezredes, Juhász László pol­gári védelmi őrnagy és Csombor István tűzoltó főtörzsőrmester a beavatkozó állomány tehermen­tesítése mellett meteorológiai mérőállomást telepített, amely­ház háromemeletes épületéhez riasztották őket. A lépcsőház megsérült, falak dőltek be, a tetőszerkezet leom­lott. Betontörmelék borította a szinteket, az emeleteket össze­kötő lépcsők használhatatlanná váltak. Ápoltak és egészségügyi személyzet rekedt a felső szinte­ken, de sok a sérült és az áldozat is. Mindezt tetézte, hogy tűz. ütött ki, amely a laboratóriumok felé terjedt. A közművezeték sé­rülése miatt az alagsori helysé­gek megteltek vízzel. A magyarok a belga és az ukrán egységgel vonultak a kárhelyre, a nek segítségével adatokat szol­gáltatott, valamint a lakosságvé­delmi intézkedések megtétel­éhez nagyon fontos terjedési mo­dellt készítette el. A kutató-mentő alegység pedig elszívó ventillátort telepített az épületen belüli munkavégzés megkönnyítése érdekében. Mű­szaki beavatkozás segítségével kimentett továbbá hét „sérültet” és kihozott egy „halottat” is a kór­házból. Az egészségügyi munka­társ aszerint osztályozta a sebe­sülteket, kinek milyen súlyos az állapota, majd ellátta és átadta őket a belga mentőegységnek. Ők kezelték az egyik szentesi tűzoltót is, aki bokarándulást szenvedett. A lánglovagoknak a tűzoltás mellett is akadt dolguk: a tűzoltófecskendő vízzel, illetve a légzőkészülék levegővel való feltöltése, méghozzá a kárhely­színen. A nap folyamán Lukacu Marcel, a román katasztrófavé­delem főigazgatója látogatást tett a CODRII 2011 táborban. A magyar csapat összekötő tisztjé­vel, Keresztesy Árpáddal szót váltva köszönetét fejezte ki az augusztus 27-i magyar segítség- nyújtásáért. A hazánkat képviselő mentő­egység a nemzetközileg jelentős Kisinyov-Bukarest vasútvonal­hoz vonult szimulációs gyakor­lat délutáni részében, ahol meg­rongálódott a vasúti pálya a straseni állomás közelében. Ko­moly problémák adódtak a helyi hőerőműben is, ahová a moldáv tűzoltóság egységeivel érkezett meg a magyar mentőcsapat. A beavatkozásban a helyszínen tartózkodó bolgár, román és moldáv tűzoltók szintén részt vet­tek, ezúttal is a magyar csapatve­zető irányításával. Együtt oltották a tüzet, s hűtősugár kiépítésével akadályozták meg a kigyulladt üzemanyagtartályok túlmelege- dését. A kutató-mentő alegység műszaki mentést végzett és egy bent rekedt embert is kimenekí­tett. A veszélyhelyzeti felderítő csoport itt is meteorológiai mérő­állomást telepített, s annak segít­ségével folyamatosan adatokat szolgáltatott. A beavatkozás végül sikeresen befejeződött. Poli-Farbe- a termékdíjas festékgyártó Magyar Termék Nagydíjat kapott a Poli-Farbe Neo festékcsalád, melyet a bócsai székhelyű magyar vállalat, a Poli-Farbe gyárt. A Teflon ® márkanevet 1945-ben bejegyző DuPont világcég kereste meg a Poli-Farbét két évvel ezelőtt azzal a lehetőséggel, hogy gyártsanak közösen festéket. Az együttműködés keretében a Poli-Farbe a termelési, forgalmazási és névhasználati jogokat is kapott a hazai és a szlovák piacra a DuPont-tól a Teflon márkára vonatkozóan. így született meg a Poli- Farbe egyik legismertebb terméke: a Neo ’ a festékcsalád Teflon felületvédő adalékkal. A Neo több százmillió forintos beruházás keretében történő piaci bevezetése 2-3 éven belül fog megtérülni, de a cég piacvezető terméke továbbra is a Poli-Farbe Platinum falfestékcsalád, amelyből évente csaknem 3000 tonnát gyártanak és értékesítenek a régióban. A Poli-Farbe festékeit évről évre termékdíjakkal és innovációs díjakkal ismerik el. Részben ennek is köszönhető, hogy a magyar tulajdonú festék- és vakolatgyártó vállalat a barkácspiacon tapasztalható 20-30 százalékos recesszió ellenére növelni tudta árbevételét a 2010- es üzleti esztendőben. Tavaly 6,292 milliárd forintos nettó árbevételre tett szert és 34.900 tonna terméket állított elő. A Poli-Farbe jelenleg több mint 180 embernek ad munkát. A Poli-Farbe üzleti stratégiája, hogy ár-érték arányban a legjobb választást biztosítsa, ezért prémium kategóriában és az alacsony áras szegmensben is kínál minőségi festékeket és vakolatokat a lakosság számára. A cég stratégiáját évek óta az innováció és az értékteremtés is jellemzi, idén piacra dobták a Poli-Farbe Neo selyemfényű vastaglazúr változatát. Jelenleg azon dolgoznak, hogy Pannon Festék Szaküzlet elnevezéssel közösségbe kovácsolják a hazai festék szakkereskedőket, hogy a közös fellépéssel és kommunikációval támogatást kaphassanak a magyar tulajdonú vállalkozások is.

Next

/
Thumbnails
Contents