Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-14 / 214. szám

4 2011. SZEPTEMBER 14., SZERDA KÖZÉLET Országvédelem: most a kritika tükrében (Folytatás az 1. oldalról.) Ezen változatva - emlékezte­tett - a kormány első lépésben a hatósági árkörbe bevonta a vil­lanyáramot, a gázt és a távhőt. Most pedig ahhoz kérnek támo­gatást, hogy a hatósági ármegál­lapítást terjesszék ki a szemét-, a víz- és a csatornadíjakra. Harmadikként közölte: két­harmados többséget igénylő sta­bilitási törvényt dolgoz ki a kor­mány annak érdekében, hogy az államadósság ne termelődjön új­ra. A sarkalatos jogszabály rög­zíteni fogja a nyugdíjrendszer, az egészségügyi kassza, az adó­rendszer és az önkormányzatok összehangolt működési rendjét - mondta a kormányfő. A devizahitelesek ügyében emlékeztetett, a Fidesz-KDNP javaslatot tett arra, hogy otthon­védelmi akciótervben rögzítsék a korábban már megállapított devizaárfolyamokat - 180 forint a svájci frank, 250 forint az euró és 2 forint a japán jen esetében - és most ezeken az árfolyamo­kon tegyék lehetővé a fennálló devizahitelek forintban történő egyösszegű visszafizetését, a bank pedig semmilyen külön költséget ne számíthasson fel az átváltással és egyösszegű visz- szafizetéssel kapcsolatban. A kormány megvizsgálta minden­nek lehetőségét, és megvalósít­hatónak minősítette a kormány- párti frakciószövetség kezdemé­nyezését. A részleteket ismertetve Orbán Viktor kifejtette: valójában teher- és kockázatmegosztásról van szó, ugyanis átlagosan 155-160 forintos svájcifrank-árfolyamon vették fel a hiteleket azok, akik ehhez az eszközhöz nyúltak, va­gyis a Fidesz-KDNP javaslata azt jelentené, hogy 180 forintig a hi­telt felvevő viseli az árfolyamkoc­kázatot, afölött pedig a bankok kötelesek azt viselni. Azzal kapcsolatban, hogy ez a fajta végtörlesztés nem ingat- ja-e meg a pénzügyi rendszert, azt mondta: a külföldi tulajdonú bankok mögött ott állnak az anyabankjaik, az OTP és az FHB mögött pedig a magyar ál­lam. Megvizsgálták azt is - foly­tatta - hogy vajon a külföldi bankok nem vonják-e ki forrá­saikat, nem csökkentik-e ma­gyarországi hitelezéseiket a lé­pés miatt, és azt találták, hogy a mostani döntéstől függetlenül a bankok folyamatosan csök­kentik magyarországi hitelezé­seiket, folyamatosan vonják ki profitjukat és forrásaikat Ma­gyarországról, óriási összegek­ben, sőt egyes bankoknál úgy tűnik, a vezetők jutalmazásá­nak egyik feltétele a magyaror­szági hitelezés csökkentése. A jogi helyzetről szólva közölte: a magyar jog lehetőséget teremt arra, hogy az Országgyűlés be­avatkozzon a korábban kötött jelzálogszerződésekbe és tör­vénnyel módosítsa azokat. Mindemellett hangsúlyozta: indítványozzák, hogy a Fidesz- KDNP javaslata mellett további, a pénzintézeti rendszert terhelő lépéseket a végtörlesztéssel ösz- szefüggésben már ne terjessze­nek elő, vagyis a végtörlesztésen túl ne írjanak elő kötelező, fo­rintra történő átváltást, és ne ír­janak elő kötelező forinthitel­nyújtást sem, mert az úgyis megindul magától, állami kény­szer nélkül is. Ezekkel a kitételekkel minősí­tette megvalósíthatónak a kabi­net a Fidesz-KDNP javaslatát, amelyről a döntést az Ország- gyűlésnek kell meghoznia - je­lentette ki Orbán Viktor. A kormány emellett azt kez­deményezi, hogy - változatva a mai „helytelen gyakorlaton” - a devizahitelek esetén forintban jelentkező költségeket a bankok csak forintban számolhassák fel. Orbán Viktor közölte: javasla­tot tesznek a kamatszámítás át­láthatóbbá tételére is, vagyis a devizahitelek referenciahozam­hoz kötött kamatmegállapí­tásának bevezetésére. A kabinet emellett arra szólí­taná fel a bankokat, hogy hozza­nak létre pozitív adóslistákat, amely a hitelüket megfelelően törlesztő adósok más banki kap­csolataiban világosan jelezné, „rendben fizetnek, nincs velük baj, hitelképesek”. Megfontolásra javasolják azt is, hogy az ügyfeleknek ne kell­jen személyi jövedelemadót fi­zetniük a bank és az adós meg­állapodása nyomán elengedett tartozásuk után. A miniszterelnök szerint in­dokolt annak kivizsgálása is, mi­lyen érdekeket szolgált, kit ter­hel a felelősség azért, hogy a tér­ség országaival ellentétben Ma­gyarországon elmaradt a deviza- hitelezés adminisztratív korlátozása, és az embereket „belecsalták” a devizahitelezés Külföldi sajtó Magyarországról Bécs-Pozsony-Berlin. A Die Presse című konzer­vatív osztrák napilap glosszaírója, Kari Gaulhofer a szerződésekbe való beavatkozásnak tartja a devizahitelek rögzített törlesztési árfolya­mát. A devizahitelek problémáját demokratiku­san is meg lehetne oldani, tiszteletben tartva a piac, a tulajdon és a szerződések szabadságának alapelveit - vélekedett a lap keddi számában. Tárgyalóasztalhoz lehetne ülni a bankokkal és fi­zetési haladékokban megállapodni, hogy az ügy­felek és bankok kimászhassanak „a közösen ásott árokból”. Ezzel szemben Orbán Viktor „egy despota dühével” cselekszik. A szerző szerint ha sor kerül a rögzített árfolyamon való egyösszegű törlesztésre, a két nagy osztrák bank, az Erste és a Raiffeisen elveszítene egy csatát, Magyaror­szág viszont a háborút veszíti el.- Egy országba, amely búcsút mond a jogál­lamiságnak, amelyben minden befektetőnek bármikor fejedelmi önkénnyel kell számolnia, hamarosan senki nem akar piajd több pénzt be­vinni. Orbán Viktor a középkorba vezeti vissza az országot és gazdaságilag is romlásba viszi - vélekedett a Die Presse cikkírója. A liberális Der Standard jegyzetírója, Johanna Ruzicka szerint többet árthat, mint használhat az a terv, hogy a devizahiteleket rögzített árfolya­mon forintban lehessen egy összegben törlesz­teni, s hogy ennek költségeit a bankok viseljék. A szerző szerint túl sok veszélyes csapda van a javaslatban. Úgy látja, a rögzített átváltási árfo­lyam a tervgazdaságból való eszköz, és „már ak­kor sem sokat segített”. A szerző szerint a kor­mány azt sugallja a javaslattal, hogy van egysze­rű, fájdalommentes kiút a hitelcsapdából, az, hogy „valaki más fizet”, méghozzá a bankok. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. „A károk hatalmasak lesznek. A magánjogi szerződések felülírása miatt, amely végül is kisajátítással ér fel, a befektetők nagy ívben elkerülik majd Ma­gyarországot” - írta a Der Standard.- Magyarország sokkolja a bankokat - írta tu­dósításának címében a Kurier. A szerzők többek között beszámoltak arról, hogy a nagy osztrák bankok közül az Erste hárommilliárd, a Raiffeisen 1,6 milliárd, az UniCredithez tartozó Bank Austria 765 millió eurónyi devizahitelt he­lyezett ki Magyarországon. Egyelőre kérdéses, hogy hányán engedhetik meg maguknak az egy­összegű törlesztést. A bankok már az év elején beleegyeztek egy könnyítésbe. „Orbán miniszter- elnök a jelek szerint most fel akarja borítani ezt a megállapodást, és több előnyt akar a hitelesek­nek” - fogalmaztak. Az Erste Banknál - írták kö­zelebbi források megnevezése nélkül - kételked­nek abban, hogy jogilag lehetséges kötelezővé tenni az átváltást. Emellett a bank kérdésesnek tartja, hogy kellő likviditás áll-e ehhez rendelke­zésre forintban - írta a Kurier. A Sme című liberális pozsonyi napilap keddi jegyzetében úgy látja: nagyon populista a magyar kormánynak a devizahitelesek megsegítésére ho­zott újabb döntése. Az újság szerint a Fidesz frak­cióvezetőjének kijelentése, miszerint a devizahi­telesek ügyében a kormány az idén már a harma­dik intézkedéscsomagot fogadja el, míg az előző kormány semmit sem tett, azt is elárulta, amit a frakcióvezető nem akart: ha ugyanis háromne­gyed éven belül ez már a harmadik kísérlet, ak­kor nyilvánvaló, hogy az előzőek nem sokat értek. Ezért nem véletlen, hogy az új intézkedéscsomag bejelentése nem váltott ki sok örömet. Orbán ter­ve, hogy a devizahitelesek egy összegben fizessék vissza adósságukat, mégpedig a jelenleginél ked­vezőbb árfolyamon, ugyanis csak a gazdagoknak segít, olyanoknak, akiknek nincs problémájuk a felvett pénz visszafizetésével. Terjedelmes riportot közölt a magyar belpoliti­kai helyzetről keddi számában a Financial Times Deutschland (FTD) című német üzleti napilap. A megosztó című írásában a szerző, Karín Prummer bevezetőjében azt hangoztatta, hogy Ma­gyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor rekord­ütemben alakítja át országát. A lakosság egyik fe­le diktátorhoz hasonlítja, míg a másik azt vallja, hogy csak Orbán képes megmenteni az országot. A Hírlap postájából AKH-A Hírlap postájából - « olvasók fóruma. A ■larkaixtóség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, aaerkeastve kó.ölje. A kősóit levelek tartalmával a aaerkeaatiaög Szent Imré-sek gólyatábora Iskolánkban hagyománynak számít, hogy a „kisgimnazis- ták”, azaz a 7. a osztályosok év elején gólyatáborban vesznek részt. Ennek célja, hogy megis­merjék egymást és osztályfőnö­küket, kialakuljon az osztálykö­zösség. Idén osztályfőnökünk, Orosz Gábor szervezésében Terényben volt a gólyatábor. Az új iskolabusszal és szülői segítséggel indultunk el a hely­színre. Megérkezésünk után bir­tokba vettük a házat, ami egy fa­lusi parasztházból kialakított művészlak. Kipakolás után azonnal elkezdtük végrehajtani a Gábor bácsi által kitalált fel­adatokat. Elsőként játékos for­mában kellett bemutatkoznunk egymásnak. Utána az osztály egyik fele mozaikszerű plakátot készített az osztályról - amely az osztálytermünket fogja díszí­teni - a többiek pedig színes pa­pírból hajókat hajtogattak, ame­lyeket egy nagy műanyag fla­konba gyűjtöttek. Mire ezzel vé­geztünk, elkészült az ebéd, ame­lyet a falu óvodájában főztek ne­künk. Ebéd után csendes pihenő következett, így gyűjtöttünk erőt a délutáni feladatokhoz. Megadott feltételek szerint családokat alakítottunk, majd így kellett újabb próbatételeket teljesítenünk. Nem volt hiábava­ló az ebéd utáni pihénő, mert ez­után egy nehéz feladat követke­zett: köveket kellett hordanunk, amelyből egy 10x10 méteres pá­lyát alakítottunk ki, ahol család­tagoknak stratégiai feladatot kel­lett megoldania. Otthonról kel­lett hoznunk egy 50 centiméte­res kalapgumit, amiről addig fo­galmunk sem volt, hogy mire fog kelleni. Kiderült, hogy erre két kis műanyag poharat kell felfűz­nünk, amelyeket a szemünkre kellett felrakni. Gábor bácsi ké­zen fogott mindenkit, és „va­kon”, szemünket letakarva kör­bevezetett bennünket az udva­rendszerébe. Magyarország ki­vételével mindenhol időben fel­ismerték, hogy a devizahitele­zésből előbb-utóbb óriási baj le­het - tette hozzá, példaként em­lítve Romániát, Ausztriát, Len­gyelországot. Ötödik pontban az országvé­delmi terv részeként pénzügyi védelmi tervet hirdetett Orbán Viktor, és javasolta, hogy októ­berben és novemberben Ma­gyarország fizesse vissza az Eu­rópai Unió és a Nemzetközi Va­lutaalapnál (IMF) fennálló, lejá­ró tartozásait úgy, hogy ennek fedezetére ne vegyen fel hitelt. „Mérsékeljük az ország külső pénzügyi függését!” - kezdemé­nyezte. Szólt arról is, nem szabad, hogy az államadósság újból fel­halmozódjon, ezért javasolta: a 2012-es költségvetési hiányt há­rom százalék alatt állapítsák meg. A mai pénzügyi helyzetben egy 2,8 százalékosnál nagyobb költségvetési hiány esetében az államadósság automatikusan nő, 2,8 százalékosnál alacso­nyabb szinten viszont automati­kus csökken - mondta. Bejelentette: Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékek körében, az erre vonatkozó ter­vet az előírt rend szerint eljuttat­ták az Európai Unióhoz, és meg­kezdték a konzultációkat Brüsz- szellel. Végezetül - hatodik fejezet­ként - a Start munkaprogram­ról szólt Orbán Viktor, és kifej­tette: ha sikeres lesz az idei pró- ba-közmunkaprogram, akkor jövőre az tömegessé válhat, mégpedig elsősorban a mező- gazdaságban, az energiaterme­lésben és az országos nagybe­ruházásoknál. A miniszterelnök szerint az euróválság - veszélyei mellett - azzal a lehetőséggel is jár, hogy felgyorsítható Magyarország megújításának folyamata, új szövetségeket lehet kötni, megte­remhetek egy nemzeti gazdasá­gi és egy új, nemzeti szolidaritá­si rendszer alapjai, és szélesebb egyetértéssel lehet hozzáfogni az adósságlefaragáshoz. Azt üzen­te: „senki ne veszítse el a re­ményt, mert le fogjuk győzni ezt a válságot is”. Beszéde végén Orbán Viktor azt mondta a parlamenti képvi­selőknek: tartani kell az irányt, de növelni kell a tempót, „rá kell lépni a gázpedálra” az Ország- gyűlés falain belül is. ron. Vacsoráig ismét szabad idő következett, majd vacsora után nekifogtunk előkészíteni az esti tábortüzet. Sötétedéskor meggyújtottuk a tüzet, a parázsba alufóliába te­kert krumplit raktunk, ha eset­leg valaki később megéhezne... A szomszéd faluban lakó egyik osztálytársunk anyukája finom süteményeket sütött nekünk, amelyeket szintén a tábortűznél fogyasztottunk el. A tűz mellett beszélgettünk, majd később elő­került Gábor bácsi gitárja is, amelynek kíséretében jókat éne­keltünk. 11 óra körül aztán nyu­govóra tértünk, hogy legyen erőnk a másnapi feladatokra is. Reggel fél 7 körül ébredtünk. Akinek nem sikerült magától, azt énekszóval ébresztették a többiek. Reggeli után máris ké­szültünk az újabb feladatokra. MSZP: a hitelkárosultakat is vonják be a döntéshozatalba! Az MSZP szerint a devi­zahitelesek gondjainak megoldását célzó javaslatok kidolgozásába a hitelkáro­sultak képviselőit és az ál­taluk delegált szakembere­ket is be kellene vonni. Si­mon Gábor, a fogyasztóvé­delmi bizottság szocialista elnöke kedden budapesti sajtótájékoztatón azt is mondta: a kormány tervei a bajba jutott hitelesek töre­dékének jelentenének csak segítséget. Simon Gábor sürgette, hogy a kabinet folytasson konzultációt a miniszterelnök hétfőn is­mertetett javaslatairól a bankszövetséggel és az adó­sok képviselőivel. A rögzí­tett árfolyamon történő egy­összegű végtörlesztésre vo­natkozó kormánypárti el­képzeléssel kapcsolatban a szocialista politikus azt mondta, egyelőre korai len­ne állást foglalni, az eddig elhangzottak alapján ambi­valensek az érzéseik azzal kapcsolatban. Hozzátette, a hitelek átváltásának és a devizahitelt kiváltó forint­hitel folyósításának részle­tei egyelőre nem ismertek, az azonban már látszik, hogy a terv csak az adósok- még biztosan fizetőképes- 10-15 százalékának jelent kiutat. Orbán Viktor továb­bi javaslataival, így például azzal kapcsolatban, hpgy a nem devizában jelentkező banki költségeket csak fo­rintban számolhassák fel a pénzintézetek, kifejtette: re­mélik, hogy a nemzeti esz­közkezelő létrehozásával szemben ezek megvalósu­lásáig nem telik el egy év. Mint mondta, jó iránynak tartják, hogy a kormány a bankokra is rakna a deviza­hitelesek terheiből, de véle­ményük szerint azokban az államnak is osztoznia kell. Emlékeztetett, az MSZP pél­dául úgy módosítaná az ille­téktörvényt, hogy a hitelká­rosultak bankokkal szem­ben indított perei költség- mentesek legyenek. mti) Hírfelhasználó,.,^^^ Álmosan, de annál nagyobb lel­kesedéssel fogtunk neki egy kő- út kiépítésének. A délelőtt folya­mán labdák, hulahoppkarikák, ugrókötelek segítségével további feladatok következtek. Ezektől annyira elfáradtunk, hogy na­gyon jól esett az ebéd. Rendet raktunk, összepakoltuk a hol­minkat, mert sajnos elérkezett a búcsú ideje, megérkeztek a szü­lők és hazaindultunk. A két nap alatt annyi közös él­ményünk volt, hogy egy jó ideig lesz mire emlékeznünk. Szerin­tem ez a tábor jó alkalom volt ar­ra, hogy megismerjük egymást és egy jó osztályközösség alakul­jon ki. Már csak annyit kell ten­nünk, hogy a közös élményeket és az összetartást hat éven át megőrizzük. Hrubiák Laura 7. a osztály t

Next

/
Thumbnails
Contents