Nógrád Megyei Hírlap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 203-228. szám)
2011-09-10 / 211. szám
2011. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT 7 A HÉT TÉMÁJA iskolakezdés A pedagógus-életpályamodell 2013-ban lépne életbe, 30-50 százalékos béremeléssel és a tanárok minősítésével. A gimnáziumokban egy harmadik kötelező nyelvet is előírnának. TANÉVKEZDÉS KÉRDŐJELEKKEL Idén kevés újdonsággal s csak kisebb fennakadásokkal, illetve megszellőztetett új közoktatási tervekkel indult a tanév. A szülőkben, pedagógusokban viszont nagy a bizonytalanság. Fábos Erika - Kun J. Viktória Becsöngettek, 1,3 millió gyerek kezdte meg a tanévet. Sok újdonságot nem érzékelhetett a gyereksereg a kormány új közoktatási elképzeléseiből, a pedagógusok viszont annál nagyobb izgalommal várják a hivatalos bejelentéseket. Hoffmann Rózsa pénteken hozta nyilvánosságra az elképzeléseit, amelyből a nagyobb állami szerepvállalás immár tény. Az államtitkár szerint azonban ebből nem következik iskola- bezárás, sem pedagóguselbocsátás - ugyanakkor ennek talán ellentmond az a kitétel, hogy ha jelentősen csökken a gyermekek száma, akkor szükségszerűen csökken a pedagógusoké is. A jövőben ugyanis a kormányhivatalok állapítják meg, hol, hány pedagógusra van szükség: országos átlagban 11 gyerekre egy pedagógussal számolnak. Általános iskolai felső tagozat csak ott lenne, ahol biztosított évfolyamonként a minimum két párhuzamos osztály. Vagyis a kisiskolák döntő többségét iskolaközpontokba vonnák össze. Az oktatási államtitkár megerősítette, hogy a koncepcióban heti 32 óra szerepel az iskolában eltöltendő munkaidőként, ám általános tanítási óraszámemelés nem lesz. A kormány azt javasolja, hogy a pedagógus-életpályamodell 2013 szeptemberében lépjen életbe, bevezetésével a bérek átlagosan 30-50 százalékkal nőhetnek. A pedagógusok minősítése 2013-ban kezdődne el. ■ A pedagógusok aggódnak az államosítás, a szakképzés átalakítása és a férőhelycsökkentés miatt. Az új nemzeti alaptanterv még az idén elkészülhet. Iskolatípusonként két kerettantervet adnának ki hozzá, az iskolák az időkeret 10-12 százalékával szabadon gazdálkodhatnának. A középiskolákban azt tervezik, hogy visszahozzák a reál-, a humán-, a művészeti és nyelvi tagozatokat, ezekhez más-más kerettan- tervek kapcsolódnak majd. A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumban a kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan kettővel lenne több, mint más iskolák azonos évfolyamán, és az általánosan kötelező két idegen nyelv mellett az utolsó két évben egy harmadik tanulásának megkezdését is előírják. A nyolc évfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához, vagy valamely más tantárgy elmélyült tanulásához. „A hat évfolyamos gimnáziumban legalább két, a nyolc évfolyamosban legalább három tantárgyi vagy műveltségi területen készítenék fel folyamatosan a versenyekre a tanulókat, Az alsó tagozatokban bevezetnék az egész napos iskolát, bár a tervek szerint ez alól szülői és igazgatói engedéllyel felmentést kaphatnának a gyerekek Új tanév, tiszta lap, az otthon ne legyen iskola „A LEGNAGYOBB HIBA, ha ű Szülők azt hiszik, hogy attól, hogy a gyerek elsős lett, rögtön iskolásként kell kezelni - mondja Gergely Tünde, gyermekpszicholú gus. - Tüielmesen és nagy érdeklődéssel kell a kisiskolás felé fordulni és ügyelni kell arra, hogy azért, mert iskolás lett ne uralkodjon el az otthoni légkörön a tanulás és az azzal kapcsolatos tevékenységek. Ebben a korban ugyanis sokkal fontosabb a játék és a közös együttlét, mint az, hogy a gyerek milyen szépen írja le valamelyik betűt Fel kell ismerni, hogy milyen a gyerek saját tempója, hogyan képes jobban fejlődni. Sokat kell dicsérni, az iskolai eredményei miatt az első évben nem szabad büntetni sem. Ilyenkor a gyerek számára a legfontosabb a teljes érzelmi biztonság. Főként az elsősök számára, de a nagyobb gyerekek is bizonytalanabbak, amikor újból meg kell szokniuk az iskolai napirendet ” A gyermekpszichológus szerint az iskolai ügyekbe csak akkor érdemes beavatkozni a szülőnek, ha magatartás változást tapasztal, vagy ha az eredmények miatt muszáj. A szülő legyen jólértesült az iskolával kapcsolatban, de az iskola otthon ne folytatódjon, jobb, ha a gyereket otthon a lazítás, a pihenés, a megértés várja. a nagyobb diákok esetében a legfontosabb tanács, a szeptemberi „tiszta lap”. Ilyenkor érdemes elkezdeni a következetes számonkérést akár a napirenddel, akár a készüléssel kapcsolatban. A korábbi tapasztalatokból okulva ilyenkor veszekedések nélkül el lehet érni, hogy ne a tanév végén legyen kapkodás a kritikus tantárgyakból. Gergely tünde szerint az sem szerencsés, ha a szülő együtt tanul a gyerekkel. A kikérdezés nem tesz rosszat, de a korrepetálást, gyakorlást, célszerűbb pedagógusai, nagyobb diákra bízni. Ez ugyanis a szülő és a gyerek számára is állandó stresszforrás és konfliktus lehet, amiből a gyerek számára az derülhet ki, hogy ha valamiben kudarcot vall, nem szeretik any- nyira és butának tartják. Pedig a cél az, hogy a család és az otthoni légkör inspirálja és ne \isszahúzza a diákokat. és a 9-12. évfolyamos tanulók legalább 20 százalékának indulnia kellene évente valamilyen országos tanulmányi versenyen. Azok az intézmények, amelyek nem tudnak a kritériumoknak megfelelni, általános iskolává vagy négyosztályos gimnáziummá válnának, ezt már a következő tanévben ellenőrizné a kormányhivatal, és a visszaminősítés a rákövetkező tanévtől fokozatosan történne” - jelentette be Hoffmann Rózsa. A pedagógusuk máris több pontban fogalmazták meg bírálataikat. Galló Istvánná, a szak- szervezet elnöke még nem végleges kormánytervekröl beszélt, de a legfontosabb aggályait az intézmények államosítása, a szakképzés átalakítása, a gimnázumi férőhelyek csökkentése kapcsán fogalmazta meg. „Ha megtakarítási céllal akarják kivenni a települések kezéből az iskolákat, nem lesz eredménye, hiszen a kormányhivatalok felduzzasztása ugyanúgy elviszi majd a pénzt - mondja az elnök. - De mindenképpen rossz hír ez az oktatásnak, mert míg a hivatal a racionalizálásra törekszik, a település inkább vigyáz, óvja intézményeit." Királyéknál évek óta nagy az izgalom az iskolakezdés előtt KIRÁLY IGNÁCÉKNÁL OZ Lskolü- kezdés az átlagos családokhoz képest nagyobb izgalmat okoz hosszú évek óta. Igaz, a 16 gyerekük közül idén már csak öten várták az évnyitót, de az előkészületek ma is ugyanolyan anyagi megpróbáltatást jelentenek a családnak, mint korábban. „Hiába a támogatás, a kedvezmények, az, hogy van használt tankönyv, a beiskoláztatás még ezek mellett is 50-60 ezer forint” - mondja a családfő, aki szerint nem véletlen, hogy a gyerekei, akik már kirepültek, csak egy-két, legfeljebb három gyereket vállalnak. A szakképzés átalakításának eddig ismert elképzelése szerinte szakmailag teljesen elfo- gadhatatal, a hétszáz intézmény összevonása. A gimnáziumi férőhelyek számának 40 százalékos csökkentése több ezer pedagógusi állást tesz fölöslegessé. „Azzal, hogy mesterembereket akarnak képezni, nincs baj, az azonban nem XXI. századi megoldás, hogy alapvető ismereteket nem adunk, kézségeket, képességeket nem fejlesztünk mellé, így a betanított munkás szintjén kerülnek ki a fiatalok az iskolából - mondja Gallé, aki egyelőre a forrásokat sem látja a kormánytervekhez. - A hároméves kortól kezdődő óvodáztatás kilencmilliárd forintos többletköltséggel jár, igaz, a pedagógusbérek központi finanszírozására, a fizetések drasztikus megemelésére sem látjuk a fedezetet. Az elképzelések abba az irányba mutatnak, hogy lényegesen kevesebb pedagógust sokkal több órában dolgoztassanak, a nekik kidolgozott életpályamo- dellben biztosítandó többlet ennek a kompenzálását jelentheti, semmiféle különösebb emelést A 32 órás készenléti időt ugyanis nyilván nem tekinti majd a munkaadó túlórának, amit esetleg ellentételezni kell.” Az egész napos iskola bevezetését alsó tagozaton már régóta szorgalmazza a Fidesz, Pokorni Zoltán többször felvetette ennek szükségességét, mert szerinte ez áttörést jelenthetne a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában- nevelésében. Hoffmann Rózsa eddig ugyan erről nem beszélt, most azonban igen. A koncepció szerint a felső tagozatos oktatás feladata a nevelés, a kompetenciák fejlesztése és a mindennapos testmozgás mellett a szaktárgyi tanulmányokba való bevezetés lenne, valamint a felkészítés a középfokú tanulmányokra, ezért szükséges az egész napos oktatás. Ugyanakkor a tervezet szerint a délutáni foglalkozásokról távol maradhat a diák, szülői kérésre, igazgatói engedéllyel. Kevesebb diák, kevesebb tanár kezdte a tanévet 1,3 millió diák és 150 ezer pedagógus számára kezdődött meg a 2011/2012-es tanév a héten. A most induló tanévben az előzőhöz képest mintegy 22 ezerrel kevesebb diák ül be az iskolapadokba. Az általános iskolákban 749 ezer tanuló - köztük 98 700 elsős -, szakiskolában 125 400, speciális szakiskolában 9600, gimnáziumban 191 900, szakközépiskolában 232 800 diák kezdi a tanévet. Óvodákba 340 200 kisgyermek jár majd. az oktatási államtitkárság közlése szerint a főállású pedagógusok száma 2177-tel lehet kevesebb az előző tanévhez képest. Az általános iskolákban csökkent legtöbbet a számuk: 73 565-ről 72 800-ra. JELENTŐSEN NŐTT OZ egyházi közoktatási intézmények száma az előző tanévhez képest A katolikus egyház 20, a református egyház 10, az evangélikus egyház pedig 13 százalékos növekedést tudhat magáénak. az általános iskolákban 183, a közép- és szakiskolákban 182 tanítási nap lesz, ezzel Magyarország a középmezőnybe tartozik nemzetközi összehasonlításban. A 2011/2012-es intézményi létszám Óvodák 340 200 gyerek Általános Iskolák 749 000 diák Szakiskolák 125 400 diák Speciális szakiskolák 9 600 diák Gimnáziumok 191900 diák Szakközépiskolák 232 800 diák Összesen 1648 900 fö Egy kicsi mozgás mindenkinek kell a mindennapos testmozgás biztosításával már 2012. szeptembertől felmenő rendszerben - alsó tagozat 1. évfolyamtól két, az 5. évfolyamtól két és fél órával - nőne a tanulók kötelező óraszáma. Az intézkedés minden tanévben egy újabb évfolyam bekapcsolódásával valósulna meg az alap- és a középfokú oktatásban. próbaképpen Gödöllőn már most elindul a mindennapos testmozgás: Parti Zoltán, a testnevelés átalakításán évtizedek óta dolgozó edző-tanár a helyi általános iskolákban indította el programját. Ennek lényege nemcsak a heti testnevelés, hanem az edzésalapú szemlélet elfogadtatása is. Parti szerint ugyanis állóképességet, készséget és képességet kell fejleszteni. Mindennap lesz 15-18 perc gimnasztika, csoportos játék, illetve egyéni feladatú kát is kapnak a gyerekek.
