Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-11 / 186. szám
6 2011. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG RÖVIDEN Nőtt a munkavédelmi bírságok összege Közel 81 millió forintnyi, a munkavédelemmel összefüggő bírságot szabtak ki 2011 első fél évében a munkavédelmi felügyelők - közölte az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség. A szervezet által kiszabott összbüntetésen belül a legnagyobb hányadot - 60 százalék - a munkavédelmi bírságok tették ki. Az eljárási bírságok aránya 17, a helyszínieké 12, a szabálysértési bírságoké pedig 11 százalék volt. Az első fél évben a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 10 466 munkáltatót érintett, ezek közel 84 százalékánál tapasztaltak valamiféle munkavédelmi szabálytalanságot az ellenőrök. i MTI Jogot sértett a regionális vízművek A jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog sérült, amikor az Északmagyarországi Regionális Vízművek (ÉRV) Zrt. az előző bérlő tartozására hivatkozva megtagadta a közüzemi szerződés megkötését egy frissen vásárolt, korábban önkormányzati lakás új tulajdonosával - állapította meg Szabó Máté ombudsman. Az Országgyűlési Biztos Hivatalának közleménye emlékeztet: a közüzemi szolgáltató csak a jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg a közüzemi szerződés megkötését. A biztoshoz egyébként az önkormányzat képviseletében eljáró jegyző fordult, mert előzőleg hiába kereste meg a víz- szolgáltatót. Az ÉRV Zrt. álláspontja szerint azonban sem az önkormányzat, sem a bérlő ne'm járt el jóhiszeműen, hiszen tudtak a tartozásról. i VG Szabolcsban folytatódik a GMO-mentesítés Folytatódik a növények megsemmisítése a génmódosított vetőmagra (GMO) utaló gyanú miatt az adott területeken Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A kormány erről szóló döntése itt eddig tizenegy gazdálkodót érintett - mutatott rá Simon Miklós, a Fidesz-KDNP térségi ország- gyűlési képviselője Nyíregyházán. A GMO-vetőmag miatt csak Szabolcsban több száz hektár kukoricát kell a földekbe tárcsázni. Emlékeztetett: négymilliárd forintos keret áll rendelkezésre az érintett gazdák kártalanítására, ez hektáronként 360 ezer forintos juttatást jelent. A kárigényt szeptember 30-ig kell leadniuk azoknak, akik megkapták a megsemmisítésről szóló értesítést, i MTI Újra csökken az üzemanyagár Szerdától négy forinttal csökken a benzin ára, a gázolaj pedig két forinttal lesz olcsóbb a hazai töltőállomásokon - értesült a holtankol- jak.hu. Az átlagár így a benzin esetében 384, a gázolajnál 371 forint lesz. i MTI @IDŐJÁRÁS Folyamatosan frissülő, helyfüggő előrejelzés a T-Mobile wap- portálján. http://wap.t-zones.hu A városokkal küzdenek a járások •Eldőlhet, milyen szintre kerül a döntéshozatal, és hova adják a legtöbb pénzt Meg sem születtek még a járások, máris komoly vita tárgya, milyen hatáskörük és finanszírozásuk legyen. A kérdés kettős: a városokban, a megyékben vagy a járásokban hozzák-e majd a fontosabb döntéseket, és hova kerül a legtöbb támogatás? Sztojcsev Iván Egyre nagyobb szerepet kap a gazdaság is a járási rendszer létrehozásáról folyó vitában. Bár a központi kérdésnek még az tűnik, hogyan illesszék össze a járásokat az új választási körzetekkel, a következő hetekben dőlhet el, mennyi feladatot és állami forrást vesznek át majd a településektől és a megyéktől. Ahogy az is, melyik szint lesz a döntéshozatal valódi központja. Akármennyi járás is lesz 2013-tól - valószínűleg közel a kistérségek 174-es számához -, nagy vita várható arról, milyen feladatokat bízzon rájuk az állam. A közigazgatás átalakításában a cél a központosítás: a megyéknél a területfejlesztés marad, ahogy a városoktól is elvehetnek hatásköröket. Ezek egy része a járási szintre kerülhet forrásokkal együtt. Tállai András államtitkár az új önkormányzati törvény munkaanyagának bemutatóján arról beszélt, a jegyzők jelenlegi feladatainak akár a kétharmadát is a járások kaphatják meg. Emiatt is fontos lesz, hogy a járások vezetőit a mostani tervek szerint nem közvetlenül választják. Úgy értesültünk, a mintát a megyei kormányhivatalok jelentenék: az ottani vezetőket a kormányfő nevezi ki, mégis több helyzetben átvehetnek döntési jogköröket az önkormányzatoktól, sőt, néhány esetben még a polgármester helyett is levezethetik a közgyűlés üléseit. A kistérségeknél már látszik, mi mindenre lehet felhasználni, hogy a körzethatárokat és a központot nem a választók, hanem a parlament határozza meg. A rugalmasság példája a Devecseri kistérség létrehozatala. Ezt a vörös- iszap-katasztrófa után szakítottak ki az Ajkai kistérségből, hogy a bajba került településeket együtt tudják kezelni. Az esély adott arra is, hogy a mindenkori DEVECSER. A Veszprém megyei kistérséget január elsejével hozták létre, hogy hatékonyabbá tegyék a vörösiszapömlés utáni helyreállítást kormánytöbbség a saját párttár| MIBŐL LEHET A JÁRÁS? településektől. Sokszor elhangsál által vezetett városokat jutalmazza - az ellenzékiek szerint ez történt legutóbb tavasszal is, amikor az MSZP-s vezetésű Ercsi helyett a fideszes polgármester Kistérségek Járások*(19834g) Forrás: VG-gyűjtés Választókerületek zott: az állam többet átvállalna ezek közül, és mivel a megyék feladatköre leszűkül, a járási központokból irányíthatják majd ezeket. Az egészségügyben ez Szám 174 84 176 Egy egységben lévő települések száma átlagosan 18 38 18 irányította Martonvásárt tették Átlagos népesség 57 293 118 687 56 642 azt jelentené, hogy a járóbeteg-elmeg kistérségi központnak. Információink szerint valószíÁtlagos népesség Budapest nélkül 47 603 99 221 57 189 látás a városoknál marad, a kórházakat viszont átveheti az álnű, hogy az új egységek többek Számuk megyénként 5-16 2-9 5-16*’ lám, vagy átteheti járási szintre. Ami az oktatást illeti, a tanárok fizetését utalhatja az állam közközött egészségügyi, szociális és oktatási feladatokat vesznek át a * Az 1983-as járáshatárok szerint, 2011-es települési és népességi adatok. ** Budapesten 32. vétlenül vagy a járásokon keresztül, az épületek fenntartása települési vagy járási feladat lenne. Emellett a megyék kiürítésével a települések együttműködésében kaphatnak nagy szerepet a járások: erre a szintre kerülhet minden, amihez az állami szint túl nagy. Ez sokban hasonlítana a kistérségekre - információnk szerint egyelőre az sem zárható ki, hogy az egész átalakítás szinte csak egy átnevezést jelent. A Fidesz ellenzékből falurombolásnak nevezte a kistérségi rendszer létrehozatalát, így nem engedhetik meg maguknak, hogy ugyanezen a néven, változatlan formában tartsák meg. A VÁLASZTÁS SZÓLHAT KÖZBE Nem valószínű, hogy a járások határai pontosan megegyeznének a 2014-től létrejövő új választási körzetek határaival. Bár több helyről elhangzott az összeolvasztás terve, ennek információink szerint gyakorlati akadályai vannak, amelyek igen egyszerűek: átlátható választási rendszert ez csak a vidéki közepes vagy kisvárosok környékén hozna. Egy 10-80 ezres város a környező falvakkal együtt megfelel egy járásnak és egy választási kerületnek is. A legnagyobb vidéki városokat azonban a mostani választásokon is több körzetre osztják, arról nem is szólva, hogy Budapest egy járás lenne, egyetlen választókörzet mégsem lehet. Az arányosításhoz tovább kellene tagolni ezeket, így viszont már bőven a 200 fős parlamenti létszámon túl lennénk. Információink szerint a járások számáról két elképzelés versengett a kormányon belül: térjenek visz- sza az 1983-as 84 járáshoz, persze az időközbeni népességi, gazdasági változások miatti módosításokkal, vagy legyen kiindulópont a 174 kistérségből álló mostani rendszer. Jelenleg úgy tűnik, a döntéshozók az utóbbi ötlet mellett fognak dönteni. ■■BWIIIIIBBMIIIIWWIIIIIlllWllllV^HffiMIMl ll1 l'ltWlH liü Hll f lllilil111 MHI'ilil>iliH HillllllimillliiH numamm Cukoripar: kétséges a feltámasztás Több tízmilliárdos befektetéssel lehetne bővíteni a rendszerváltás óta zsugorodó hazai termelést BIZOTTSÁG. Nem volt teljesen átgondolt a hazai cukoripar privatizációja, a szakmai befektetők főleg piacszerzési céllal hozták Magyarországra a pénzüket - véli Kelemen István. A Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára erről az Országgyűlésnek a cukoripari privatizációt, illetve az uniós cukorreform során képviselt magyar álláspontot vizsgáló eseti bizottsága tegnapi ülésén beszélt. A képviselők meghallgatták Zsigmond Andrást, a Cukoripari Kutatóintézet ügyvezető igazgatóját is. Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy Magyarországon csak akkor tartható fenn hosszabb távon a cukorrépa-termelés, ha a múlt évi kvótaár megmarad. Ez 26,2 euró volt tonnánként, és ehhez jött még a legfeljebb 11,1 eurós nemzeti kiegészítés is, amelynek tényleges mértéke csak 9,5 euró volt a múlt évben. A szakemberek szerint ugyanis a rentábilis cukorrépa-termesztéshez 40 euró körüli tonnánkénti átvételi ár szükséges. Magyarországon a privatizációban részt vett az Eastern Sugar, az Agrana, valamint az Cukorrépatermés (ezer tonna) 3527 Eridania Béghin-Say, továbbá a Magyar Cukor. A rendszerváltáskor Magyarországon még 12 működő cukorgyár volt, 2008-ra azonban csupán egy maradt, az Agrana kaposvári gyára. Az EU-csatlakozáskor 401 684 tonnás cukorkvóta állt rendelkezésre, most pedig összesen az Agrana tulajdonában lévő Magyar Cukor birtokában 105 420 tonna kvóta van. A maradékról a cukorreform keretében lemondtak a termelők. 1990-ben Magyarországon még 120 ezer hektáron termeltek cukorrépát, jelenleg pedig valamivel több mint 13 ezer hektáron, ezt a kaposvári gyárban dolgozzák fel. Magyarországon egy új gyár építése, amely éves szinten mintegy százezer tonna cukor előállítására lenne képes, mintegy 60 milliárd forintba kerülne, hozzászámolva az infrastruktuVÉGE. Szinte valamennyi cukorgyárat lebontották, a szolnokit is rális beruházások költségét ösz- szesen mintegy 80 milliárdra rúgna. Zsigmond András szerint alternatívát jelenthet a kaposvári termelési kvóta emelése, évi 150-200 ezer tonnára. Kelemen István úgy véli, a cukorrépa-termesztés helyett a Stevia nevű, glükozidokban gazdag növény termelését is meg lehetne vizsgálni. Szerinte csak akkor éri meg a cukorrépa termesztése, ha jelentős vízgazdálkodási programot valósítanának meg a kaposvári gyár körzetében. Tovább árnyalja a képet, hogy a speciális, nagy értékű, a termesztéshez kapcsolódó gépeket hamarosan, azaz a 2012-13-as kampányidőszakig le kellene cserélniük a termelőknek. Továbbá fenn kellene tartani a jelenlegi 26,2 eurós tonnánkénti minimálárát, valamint a nemzeti támogatás lehetőségét is. «VG
