Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-11 / 186. szám

4 2011. AUGUSZTUS 11, CSÜTÖRTÖK ORSZÁGJÁRÓ Távhőszolgáltatásról Budapest. Óvatosságra int az új, távhőalapú támogatásról szóló, várhatóan október végé­re, november elejére elkészülő szabályozás megalkotása so­rán a Magyar Távhőszolgál- tatók Szakmai Szövetsége (Matászsz). A szövetség szer­dán Budapesten tartott sajtótá­jékoztatóján Fekete Csaba el­nök émlékeztetett arra, hogy a hővel kapcsolt áramtermelés­ben a villamos energia kötele­ző átvételének megszűnésével megszűnt a támogatás, helyet­te, a lakosság számára, a távhőt támogatják majd. A Matászsz azt javasolja, hogy ne csak a lakosság kapjon tá­mogatást, hanem a többi távhőfelhasználó is, mert az­zal, hogy ezek leválnak a rend­szerről a lakossági távhő ára emelkedhet. Legfeljebb 15 százalékkal nőhet a törlesztőrészlet Budapest. Bár még nem szüle­tett meg az erről szóló kor­mányrendelet, a kabinetnek az a szándéka, hogy a lakáshitele­sek törlesztőrészletei a pénte­ken induló árfolyam-rögzítés^ lehetőség lejárta után legfel­jebb 15 százalékkal emelkedje­nek - derül ki a kormányzati kommunikációért felelős ál­lamtitkárság MTI-nek szerdán adott válaszából. Az MTI azt követően kérdezte meg az államtitkárságot, hogy Binder István, a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője jelezte: a de­vizahiteleseket segítő program elindítását ugyan nem hátráltat­ja, a megalapozott döntést azon­ban nehezíti annak a rendelet­nek a hiánya amely szabályoz­ná, hogy az árfolyamrögzítés le­járta után mennyivel emelked­het a havi törlesztőrészlet. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértéke­sítésének rendjéről szóló, június 2 8-án kihirdetett törvény megfo­galmazása szerint a kormány­nak rendeletben kell szabályoz­ni „a gyűjtőszámlahitelre vonat­kozó hitelkeret-szerződés esetén az aránytalanul magas havi tör­lesztési teher mértékét.” Az „aránytalanul magas” mér­tékről Szijjártó Péter, a miniszter- elnök szóvivője még augusztus 2- án azt mondta: a szabályozás ér­telmében az árfolyamgát idősza­kának 2014 végi lejárta után a törlesztőrészlet legfeljebb 15 szá­zalékkal lehet magasabb, mint az árfolyamgát időszakában. A kommunikációs államtit­kárság válasza szerint: a tör­vénynek megfelelően szüksége­sek jogszabályok időben meg­születnek, a kormány szándéka, hogy a kiszámíthatóság érdeké­ben legfeljebb 15 százalékos nö­vekedéssel lehessen kalkulálni 2015-től azoknak, akik az árfo­lyamrögzítéssel éltek. A törlesztőrészletek emelkedésé­nek százalékos rögzítése egyben azt is jelentheti, hogy a frankár­folyam emelkedésével a futam­időt kell lényegesen megnyújta­ni, ez azonban csak korlátozot­tan lehetséges. A svájci frank­ban, euróbán és japán jenben la­káshitellel bíró ügyfél augusztus 12-től kérheti a bank­jától az árfolyam rögzítését. A svájci frank hitelek törlesztő ár­folyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 200 forin­ton rögzítik a programban részt­vevőknek. Több tízezer árvízkárosult családnak segítettek Végéhez ért a Magyar Vöröskereszt tavaly májusban megkezdett árvízi segélyművelete, az idén 130 éves humanitárius szervezet több ezer gyorssegélycsoma­got, több tízezer tonnányi építőanyagot osztott ki a rá­szoruló árvízkárosult családoknak. Az elmúlt húsz év legnagyobb hazai segélyműveletének az összértéke el­éri az egymilliárd forintot. FelsŐZSOlca. Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Felsőzsolcán szerdán tartott tá­jékoztatóján úgy fogalmazott: a rekordméretű árvíz, sőt belvíz okozta károk miatt indított se­gélyakciót befejezték, azért Felsőzsolcán értékelik az elmúlt időszakot, mert itt volt a legna­gyobb a baj és itt keletkezett a legtöbb kár. Élelmiszerekkel, fertőtlenítő­szerekkel, eszközökkel, az újjá­építési munkálatokban vett részt a Vöröskereszt, tehát felsorolni is nehéz azt a fajta segítségmeny- nyiséget, amiben jelen voltak és támogatták a bajba jutottakat - mondta, hozzátéve, nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplénben, ha­nem az egész országban. Szabó Péter, a megyei katasztró­favédelmi igazgatóság vezetőhe­lyettese az MTI-nek azt mondta: a Belügyminisztérium a négy nagy karitatív szervezettel tavaly kötöt­te meg azt a megállapodást, amely­nek keretében azokat a házakat is helyre tudták állítani, amelyek részben, vagy kisebb mértékben sérültek az árvíz miatt, és nem dől­tek össze. Az állami kárenyhítési folyamatból ezen ingatlanok bár kimaradtak, a segélyszervezetek felvállalták a feladatot és ez hatal­mas segítséget jelentett, milliárdos értéket képviselve - ismertette. Emlékeztetett arra, hogy csak­nem ötezer ház sérült meg eb­ben a megyében, ebből közel 300-at kellett újjáépíteni, vagy helyette másikat vásárolni. A többi épület felújításának a folya­matát felgyorsította a megállapo­dás, hiszen koordináltan, szerve­zetten végezhették a munkát. A Magyar Vöröskereszt árvízi segélyműveletére több mint egy­milliárd forint gyűlt össze, ebből 500 millió forint volt az OTP Bank adománya. A hazai legnagyobb hu­manitárius szervezet csaknem 10 ezer család részére osztott ki - alapvető élelmiszereket, tisztító- és tisztálkodási szereket tartalmazó - gyorssegélycsomagot összesen nyolcvanmillió forint értékben. Száz árvíz sújtotta településen kaptak a rászorulók építőanyagot (sóder, cement, homok) mintegy 350 millió forint értékben. A se­gélyszervezet egyébként számos helyen a kivitelezésben is részt vál­lalt, ennek összköltsége megköze­líti a 400 millió forintot. A Tigaznak évi 9 milliárd kárt okoznak a gázlopások A Tigáz szolgáltatási területén az év első felében közel ötezer gázlo­pási esetet derített fel, megközelítő­en ezerrel többet, mint tavaly az év egészében; a gázlopások évente mintegy 9 milliárd forint kárt okoz­nak a társaságnak - hangzott el a cég szerdai budapesti sajtótájékoz­tatóján. Budapest. Kállai László, a Tigáz-DSO Kft. el­lenőrzési vezetője a felderített esetek szá­mának jelentős növekedését a hatékonyabb és fokozottabb ellenőrzéssel magyarázta. Az 1,25 millió Tigáz-ügyfél közül a becs­lések szerint 40-60 ezren vételezik szabály­talanul a földgázt. A Tigáz hét megyében szolgáltat, ezek közül Pest megyében és a Nyírség észak-keleti területein fordul elő leg­gyakrabban a gázlopás. Az esetek felében a gázmérő óra számlálóját állítják vissza. A Tigáz szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy sokszor vállalkozók jelentkeznek „se­gítséget nyújtani” a gázlopásban, majd utá­na még zsarolják is a fogyasztót. A gázlopások felderítési aranya 10-12 szá­zalék. Az ellenőrzések 50 százalékát beje­lentés alapján végzi a társaság, ezek felében a gyanú beigazolódik. A Tigáz-DSO számos új eszközt vet be a felderítésekre. Többek kö­zött informatikai eszközökkel elemzik a fo­gyasztói szokásokat, ipari endoszkópot hasz­nálnak, hőkamerát, gázmérőtesztert alkal­maznak, illetve speciális készülékkel ellen­őrzik a mágnesezést. Az idén 75 ezer célzott ellenőrzést végez a társaság, előzetes bejelentés nélkül vizs­gálják, hogy van-e gázfelhasználás a mérő megkerülésével, vagy manipulálták-e a gáz­mérőt. A felhasználónak, vagy megbízottjá­nak jelen kell lennie az ellenőrzéskor, amit jegyzőkönyvben rögzítenek. Az ellenőrzés­re elszállított mérőóra igazságügyi vizsgála- . tánál is érdemes a felhasználónak jelen len­nie - hangzott el a tájékoztatón. Az ellenőr­zés során leszerelt mérőórát pótolják, a gáz­szolgáltatás folyamatos marad, csak akkor függesztik fel, ha veszélyhelyzet alakul ki. Felfüggesztették Budapest. A Malév szerdai közgyűlése nem tárgyalt a tár­saság tőkerendezéséről, mert a közgyűlés összehívásáig - a rendelkezésre álló rövid idő miatt - még nem született meg a fedezet biztosításához szükséges valamennyi döntés - közölte az MTI kérdésére a Magyar Nemzeti Vagyonkeze­lő (MNV). A közgyűlést a résztvevők a napirendi pont megvitatása előtt felfüggesz­tették azzal, hogy azt 2011. au­gusztus 23-án folytatják. Ko­rábban, a Malév éves rendes közgyűlésén, május 27-én a részvényesek 24,56 milliárd forint veszteséggel fogadták el a társaság 2010. évi mérlegét, és az új vezérigazgató kineve­zéséig június 1-jétől Lim­burger Lórántot bízták meg a vezérigazgatói teendőkkel. A május 27-i rendes közgyűlé­sen a tőkerendezéséről nem hoztak döntést, azt az orosz Vnyesekonombankkal folyta­tandó további tárgyalások miatt későbbre halasztották. Az április elsején megtartott rendkívüli közgyűlésen a fő tulajdonos, az MNV 2,5 milli­árd forint tőkét juttatott a tár­saságnak, amiből 25 millió forinttal emelték meg a jegy­zett tőkét 440,1 millió forint­ra, 2,475 milliárd forint a tő­ketartalékba került. A magyar dal napja Nyíregyháza. Presser Gábor és a Kormorán mellett mintegy hatvan helyi, határon túli énekes és együttes lép fel a szeptember 11-én megrende­zendő magyar dal napján a hazai zene 2011-es fővárosá­ban, Nyíregyházán. A kitün­tető címet áprilisban nyerte el a szabolcsi megyeszék­hely, megelőzve a tavaly győztes Egert, Esztergomot, Paksot, Szarvast és Szombat­helyt. A Nyírség központjá­ban .nyolc helyszínen zajla­nak majd a programok, a bel­város terei, a Jósa András ok­tatókórház, a szabadtéri szín­pad, a büntetés-végrehajtási intézet mellett például a vá­rosháza belső udvarán is ma­gyar dalokat, nótákat és slá­gereket hallgathat majd meg a közönség - tájékoztatta az önkormányzat sajtószolgála­ta az MTI-t. A szeptember 11- i programon fellép Presser Gábor, Karácsony János és a Kormorán, rajtuk kívül mint­egy hatvan helyi, három ha­táron túli, valamint több, fo­gyatékkal élőkből álló együt­tes és énekes mutatkozik be. Mivel a várost a kórusmuzsi­ka „fellegváraként” emlege­tik, a közönség találkozhat majd a világhírű Cantemus kórussal, de koncerteznek a megyében élő, nagy népsze­rűségnek örvendő népzenei egyesülétek, népdalkörök. Az idei rendezvényhez a Mó­ricz Zsigmond Megyei és Vá­rosi Könyvtár is-csatlakozott, ahol Nyíregyháza rock­története címmel Farkas Ti­bor fotóiból látható kiállítás. A magyar dal fővárosát nép­szerűsítő hivatalos szignált egyébként augusztus köze­pétől a városi buszokon, a vasútállomáson és az autó­busz-pályaudvaron hallhatja a nyíregyházi utazóközön­ség. A magyar dal napja az el­múlt években az egyik leg­népszerűbb hazai zenei ese­ménnyé nőtte ki magát.

Next

/
Thumbnails
Contents