Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-10 / 185. szám

2011. AUGUSZTUS 10., SZERDA 5 ORSZÁGJÁRÓ Korrekció Budapest. Az újabb rekordot elérő svájci frank árfolyam után kedden kora délelőtt, a javuló euró árfolyam mellett kissé korrigált a forint. A piaci aggodalmak és glo­bális recessziós félelmek együttes hatásaként a mene­dék befektetési eszközök iránt jelentkező szinte már szélső­séges piaci kereslet keddre vir­radóra új csúcsra emelte a svájci frank árfolyamát az euróval szemben. Az euró gyengülésével és a svájci frank erősödésével párhuza­mosan a forint is újabb mély­pontra gyengült a svájci frank­kal szemben: kedden kora haj­nalban a svájci frankot 260,86 forinton jegyezték, délelőtt tíz óra után pedig 257,45 forin­ton. Az euró az európai keres­kedési szakaszban erősödés­nek indult, a svájci frankkal szemben az éjszaka 1,0605 frankon beállított új negatív rekordról egy százalékkal 1,08 fölé, a dollárral szemben 0,7 százalékkal az éjszakai 1,4160 körüli jegyzésekről 1,4260-ra erősödött. Az euró árfolyamá­nak javulását egyrészt az EKB- tól várt további kötvényvásár­lásoknak köszönhetően csök­kenő olasz és spanyol kötvény- hozamoknak tulajdonítják a piacon. A másik korrekciós té­nyező a svájci jegybank be­avatkozásának fokozódó való­színűsége. Reggel hét órakor a svájci frank jegyzése 258,12 forinton állt. Hungarikumfesztivál Szeged. Minőségi magyar élel­miszerekkel és hagyományos kézműves termékekkel is­merkedhetnek meg azok, akik ellátogatnak a csütörtö­kön kezdődő Hungarikumfesztiválra. Az immár negyedik alkalommal megszervezett rendezvény célja, hogy méltó módon be­mutassa a minőségi magyar termékeket, hungarikumokat a nagyközönségnek - mondta Elekes Zoltán fesztiváligazga­tó. A fesztivál közel kilencven kiállítója között lesz több bo­rászat, pálinkaház, minőségi hentesárut, sajtot, mézet kíná­ló termelő, nem maradhatnak ki a hagyományos magyar édességek sem, így a vendé­gek kóstolhatnak mézes- vagy kürtőskalácsot és rétest is. A látogatók vásárolhatnak sze­gedi fűszerpaprikát, gyü­mölcslekvárokat, vagy akár vörös- és fehérbordzsemet. Az ehető és iható hungarikumok mellett a Szé­chenyi tér platánfái alatt az ér­deklődők megismerhetik majd a csipkeverők, szövők, fafaragók, csuhéfonók, bőrmű­vesek, tojásfestők, citerakészí- tő munkáját. Megcsodálhatják a tavalyi fesztiválra elkészített eddigi legnagyobb 188-as mé­retű szegedi papucsot, és ter­mészetesen vásárolhatnak is maguknak a kisebb méretű lábbelikből. A Tisza-parti vá­ros főterén a kulturális hungarikumokat is bemutat­ják: a színpadról Dankó Pista nótái, népdalok és citeramu- zsika szól majd. A vasárnapig tartó rendezvény alkalmából több étterem is hagyományos magyar ételeket kínál majd, de a téren is kóstolható ke- nyérlángos vagy sparhelten sült lepény. Adományokból, támogatásokból épül római katolikus templom A helybeliek összefogásával, a hí­vek adományaiból, az egyházmegye és az önkormányzat támogatásával római katolikus templom épül Teskándon. A szakrális épület alap­kövét a falu legmagasabb pontján - a Vass testvérpár által adományo­zott telken - 2007 augusztusában helyezték el, a templomot ez év ok­tóberében szentelik fel. Kolozsvári Ilona, MTI- Amikor az egyházközség megkereste az önkormányzatot, hogy templomot szeretné­nek építeni, a képviselő-testület nyitottan, és támogatóan állt a kitűzött cél mellé, mert fontosnak tartották, hogy a hitéletnek le­gyen egy új háza - mesél a kezdetekről Né­meth Ágnés polgármester. A környező telepü­lések - a faluközpont­ban templommal, to­ronnyal - régi, hagyo­mányos göcseji fal­vak. Teskándnak vi­szont sohasem volt temploma, imaszoba­ként a katolikus isko­la szolgált, ahol ké­sőbb óvodát alakítot­tak ki. A megyeszék­helytől alig öt kilomé­terre, a Zala folyó völgyében található Teskánd 50 évvel ez­előtt csak egy major volt, mindössze né­hány ember lakta. Az elmúlt évtizedekben aztán ez a tendencia megváltozott, évről évre egyre többen költöznek Zalaeger­szegről is Teskándra, ma már 1300-an él­nek a településen. A demográfiai mutatók jelentősen eltérnek a zalai átlagtól- A település demográfiai mutatói jelen­tősen eltérnek a zalai átlagtól - magyaráz­za a polgármester. Miközben a falvak több­sége elöregedő település, fogyó lakosság­számmal, Teskándon az elmúlt 30 év alatt megduplázódott az itt élők száma, és ennek megfelelően fejlődik is a település. A hetve­nes években mindössze négy utca volt a fa­luban, jelenleg tizennégy van. Pályázati tá­mogatással közösségi ház épült, melynek része a régi jegyzői épület konyhájának pa­tinás, régi nagy kemencéje is, amelyet felújí­tottunk. Kemenceháznak neveztük el, mert egy közösségi épületet mégsem lehet „integ­rált közösségi szolgáltató térnek” - ez volt a nyertes projekt címe - hívni - hangoztatja a polgármester.- Az ezredfordulóra elkészült a nyolcosz­tályos iskola, majd új óvoda, bölcsőde is épült. Az egyházközség visszakapta jogos tulajdonát, így az épület már csak imaház­ként szolgált, de mégsem volt „igazi temp­lom”. A hívők úgy gondolták, hogy olyan épületre van szükség, amely kifejezetten „is­ten szolgálatára” épül - jegyzi meg. Az építész „kicsinyelte” a területet Öt évvel ezelőtt aztán az ideális területet is megtalálták az új templom építéséhez. Vass Károly és húga a családi örökségét, a festői környezetben található „kisbirtokát” ajánlotta fel az egyházközségnek. Ezt köve­tően felgyorsultak az események, létrehoz­ták a Teskándi Templomért Alapítványt, és elkezdődhetett a tervek valóra váltása. Az építész kezdetben „kicsinyelte" a területet, ezért az önkormányzattól kértek segítséget újabb földterület vásárlásához, de a képvise­lőtestület úgy döntött, hogy inkább megvá­sárolja szomszédos telket és az alapítvány­nak adományozza.- Az előzményekhez az is hozzátartozik, hogy korábban az egyházközség adományo­zott területet a falunak, hogy felépülhessen az óvoda - egészíti ki a történetet Németh Ágnes. A faluban régi szokás, hogy annak nyújtunk segítséget, akinek éppen a legna­gyobb szüksége van rá. Az önkormányzat ki­építette a templomhoz vezető úthálózatot, a szennyvízcsatornát, biztosította a közmű­építést, a villanybekötést. Az alapítvány számlájára a készpénzbefizetés mellett adománygyűjtést szerve­zett, támogatta a jótékonysági es­tet - sorolja a polgármester.- A helyi egyházközség tagjaiban már rég­óta megfogalmazódott a gondolat, hogy ille­ne egy templomot építeni a faluban - foly­tatja a gondolatsort Vajda István, a Teskándi Templomért Alapítvány kuratóriumának el­nöke. Röpke fejszámolás után ismerteti a „számokat" is. A beruházás összköltsége el­éri a 60-70 millió forintot. Induláskor a Szombathelyi Egyházmegye 7 millió forint­tal, idén pedig újabb 30 millió forinttal támo­gatta az építkezést. Öt év alatt a hívők ada­kozásból 11-12 millió forint jött össze, a teskándi vállalkozók felajánlása - elsősor­ban munkában - közel ugyanekkora össze­get tesz ki. Az ácsoktól kezdve a villanysze­relőig szinte minden mesterember helyi, akiknek soha nem kellett kifizetni a munka­díját - jegyzi meg. Hagyományos, „ókeresztény” stílusú templom A 120 négyzetmé­ter alapterületű, 120 férőhelyes templom magassága a torony csúcsán lévő kereszt­tel együtt meghaladja a 20 métert, így a te­lepülés minden pont­járól jól látható. A belső teret márvány­szerű burkolattal dí­szítik, az altemplom­ban urnás temetkezé­si helyet alakítanak ki. Á földszinti ré­szen készül egy háló­helyekkel, vizesblok­kal, zuhanyzókkal, melegítőkonyhával felszerelt közösségi tér is, ahol lehetőség nyílik például cserké­szek táboroztatására - vezet körbe az épü­letben Vajda István.- Czigány István építész többfajta ter­vet is bemutatott, voltak köztük egészen mo­dern építészeti elképzelések is, de az „ősla­kosoknak” - bár ma már a településen ők vannak kisebb számban - a hagyományos, „ókeresztény” stílusú templom tetszett - bi­zonygatja Vajda István.- Az idősebbek ragaszkodtak a hagyomá­nyoshoz, de így is nagyon szép lesz - bólint egyetértőén Vassné Kondor Valéria, a telek­adományozó felesége, aztán bizakodó mo­sollyal hozzáfűzi, az lesz az igazi, amikor majd készen lesz. Erre sem kell már sokat várni, hiszen már csak az épület külső vakolása és a bel­ső építészeti munkák vannak még hátra. Az új templomot - mivel 2011 a család éve - október nyolcadikén a Szent Család tiszteletére szen­telik fel. mti) elhasználó^^^^ Hunyadi János évforduló. Ötszázötvenöt éve, 1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunya­di lános, a törökverő hadve­zér, Magyarország kormány­zója. Származása vitatott, miként születésének ideje és helye is: vélhetőleg 1407 körül láthatta meg a napvilágot. Családja két évvel később kapta meg Zsig- mond királytól Hunyad várát, innen a Hunyadi név. 1430 kö­rül vette el Szilágyi Erzsébetet. Zsigmond király kíséretében jutott el Itáliába, ahonnan 1434-ben már lovagként tért haza. 1437-ben elűzte Szendrő vára alól a törököt, ezért több birtokot és királyi tanácsosi cí­met kapott. 1438-ban Szörényi bán és temesi gróf lett. Albert király 1439 októberében meg­halt, de özvegye 1440 február­jában gyermeknek adott éle­tet. A csecsemő V. (Utószülött) Lászlót megkoronázták ugyan, de a török fenyegetés­től tartó rendek Ulászló len­gyel királyt hívták meg a trón­ra, akit szintén megkoronáz­tak. Hunyadi Ulászló pártjára állt, és Bátaszéknél megverte Erzsébet híveit. A hálás király Nándorfehérvár kapitányává, erdélyi vajdává tette, és rábíz­ta a Délvidék védelmét. Hu­nyadi sorozatos győzelmeket aratott a török ellen. Ulászló azonban a törökkel kötött bé­két megszegve 1444-ben is­mét hadba szállt, és Várnánál katasztrofális vereséget szen­vedett. A csatában elesett a ki­rály is. A gyermekkirály V. Lászlót Frigyes osztrák herceg nem engedte szabadon, így a rendek 1446-ban Hunyadit vá­lasztották kormányzóvá. Ő megpróbálta helyreállítani az ország egységét, de az oligar­chák támogatása híján kudar­cot vallott, és 1448-ban Rigó­mezőnél ismét vereséget szen­vedett a töröktől. 1453-ban le­mondott a kormányzóságról. Ugyanebben az évben II. Mo­hamed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, és tudni le­hetett, hogy ezután Magyaror­szág meghódítására készül. A törökök 1456-ban százezres haddal indultak a Délvidék kulcsát jelentő Nándorfehér­vár ellen, s úgy tűnt, útjukba csak Hunyadi állhat. A hírre keresztes hadjáratot hirdettek ugyan Európában, de katona kevés érkezett; Magyarorszá­gon az olasz Kapisztrán János toborzott keresztes sereget. Hunyadi ismét tanúságot adott hadvezéri képességeiről: az ostromlott vár felmentésé­re sietve flottájával áttörte a dunai hajózárat, és végül fé­nyes győzelmet aratott a sok­szoros túlerőben lévő törökök fölött. A diadal évtizedekre megállította a törökök európai terjeszkedését, emlékére ve­zette be a pápa az Úr színevál­tozása ünnepet - a déli haran­gozást azonban könyörgés­ként még az ütközet előtt ren­delték el, és csak a győzelem hírére lett a hálaadás kifejező­je. A diadalt nem sikerült ki­aknázni, Hunyadi néhány héttel később, 1456. augusz­tus 11-én a táborában kitört pestisjárvány áldozatául esett. A gyulafehérvári kated- rálisban temették el, fia, Hu­nyadi Mátyás egyik legna­gyobb magyar király lett. Hu­nyadi Jánost Zrínyi „minden vitéz ember példájának” ne­vezte.

Next

/
Thumbnails
Contents