Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-09 / 184. szám

2011. AUGUSZTUS 9., KEDD 5 NAGYVILÁG Nyugtatják a befektetőket Brüsszel. Az Európai Központi Bank legújabb intézkedései és a gazdasá­gilag legfejlettebb országok fóruma­inak (G7, G20) ígéretei meg fogják nyugtatni a befektetőket - mondta Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője egy hétfői sajtótájékozta­tón Brüsszelben. Bailly elmondta, hogy a lépések egy irányba mutatnak, és bizalmat sugároznak a piac, illetve a gazdasá­gi kulcsszereplők felé. A szóvivő megismételte azt a véleményt, amely szerint az EU harmadik és negyedik legnagyobb gazdaságának számító Olaszország és Spanyolország nem szorul pénzügyi támogatásra. Az EKB vasárnap esti közleményé­ben azt ígérte, hogy szükség esetén kész beavatkozni az államkötvények piacán. A frankfurti székhelyű szer­vezet nem pontosította, hogy mely országok államkötvényeiről van szó, de Róma pénteken azt állította, hogy az EKB hétfőtől olasz értékpapírokat vásárolhat fel. Eközben a hétvégén megsokasod­tak a telefonhívások b G7 országai (Egyesült Államok, Németország, Ja­pán, Franciaország, Egyesült Király­ság, Olaszország és Kanada) között, a világ 19 gazdaságüag legfejlettebb országát és az EU-t tömörítő G20 pe­dig videokonferenciát tartott vasár­nap reggel. Franciaország és Német­ország is megszólalt vasárnap az adósságválság ügyében: a két euró­pai hatalom felszólította Rómát és Madridot, hogy késlekedés nélkül te­gyenek eleget ígéreteiknek a krízis tovagyűrűzésének megállítása érde­kében. Feloldották a tilalmat Moszkva. Augusztus 9-i hatállyal az Európai Unió minden tagállam­ára vonatkozóan feloldják a friss zöldség oroszországi behozatalára korábban a hasmenésjárvány mi­att elrendelt tilalmát, és megszün­tetik a laborvizsgálatokról szóló kísérő iratokra vonatkozó előírást is - jelentette be a tiszti főorvos hi­vatala hétfőn. Gennagyij Onyiscsenko tiszti fő­orvos hozzátette: a döntés a hivata­la és az EU Bizottsága között júni­us 22-én létrejött megállapodás alapján született. Akkor a felek ab­ban maradtak, hogy a tilalmak és az egyéb előírások a járvány meg­szűnte után még tíz napig - a ma­ximális inkubációs időtartamra - maradnak érvényben. Az utolsó új megbetegedést az Európai Unió te­rületén július 27-én regisztrálták. Oroszország június végén a Spa­nyolországból és Németországból érkező zöldségek behozatalát tiltot­ta be a hasmenésjárvány miatt, majd a tilalmat július 2-án kiter­jesztette az EU minden tagállam­ára. Az export felújításához felté­telként azt szabta meg a július ele­ji orosz-EU csúcson - s erről ké­sőbb részletes gyakorlati megálla­podás született -, hogy minden szállítmányt lássanak el a szállító országok biztonsági garanciákkal, egyebek között laboratóriumi vizs­gálati leletekkel, és adják meg az orosz félnek az e célra illetékesnek tekintett laborok listáját. Az engedélyt elsőként Flollandia - a legnagyobb európai szállító -, és Belgium kapta meg június 28- án, majd később Spanyolország, Dánia, Csehország, Görögország, Franciaország, és legutóbb, július 19-én Lengyelország nyerte el. Magyarország az EU-tagállamok közül kilencedikként július 22-én, 25-i hatállyal kapta meg a zöldség- export felújítására vonatkozó en­gedélyt. Terjednek a zavargások Az egyébként nyugodt brit fővárosnak nem tesznek jót a zavargások London. Folytatódtak a zavargások Lon­donban vasárnap éjjel, átterjedve Enfield, Walthamstow, Islington és Waltham Forest városrészekre is északon, és Brixtonra dé­len, ahol kétszáz fiatal tört be több üzlet­be; a rendőrség száznál is több randalíro­zót vett őrizetbe. Az előző éjjeli tottenhami összetűzések után a tiltakozók hétfőre virradóra ismét összecsaptak a rendőrökkel, rendőrautó­kat rongáltak meg és üzleteket fosztottak ki. Az összetűzésekben megsérült renc- őrök száma 35-re emelkedett. Három rend­őr akkor sérült meg, amikor elütötték őket, miközben megpróbáltak elfogni egy em­bert. London központjában, az Oxford Circusnél is rongálások voltak. A rendbontások szombat este kezdőd­tek, miután mintegy kétszázan gyűltek össze az észak-londoni Tottenham rendőr­őrse előtt, tiltakozva egy 29 éves helyi fér­fi halála miatt, aki csütörtökön egy lövöl­dözés során vesztette életét. A tömeg egy­re terebélyesedett, és a megmozdulás csak­hamar rendbontássá és a rohamrendőrök­kel való összecsapássá fajult. Akkor 29 em­ber, köztük 26 rendőr sérült meg, több mint 40 embert állítottak elő. Nick Clegg miniszterelnök-helyettes a za­vargások második éjszakájáról a BBC-nek hétfőn úgy nyilatkozott: ez „szükségtelen, opportunista lopás és erőszak” volt, ami­nek „semmi köze sincs Mark Daggan ha­lálához”. Steve Kavanagh, a Scotland Yard helyet­tes megbízottja a BBC 4 rádióadónak el­mondta: túl kevés rendőr volt Tottenhamben szombat éjjel. Kavanagh egyúttal a Twittert hibáztatta a fosztogatás és az erőszak fokozódása miatt, kifejtve: Steve Kavanagh azt is közölte, hogy hét­fő éjjel több rendőrt küldenek az utcákra, hogy megakadályozzák a további zavargá­sokat. KitMalthouse, London polgármester-he­lyettese, a Scotland Yard felügyeleti ható­ságának, a Metropolitan Police Authority­nek a vezetője az elmúlt két éjszaka esemé­nyeit.- Sajnos nyilvánvalóan vannak olyanok ebben a városban, akik hajlanak az erő­szakra, keresik a lehetőséget, hogy lophas­sanak, épületeket gyújthassanak fel (...) Le­het, hogy anarchisták vagy egy szervezett banda tagjai, vagy csak elvadult fiatalok, akik mindössze egy pár új sportcipőt akar­nak. A politikus szerint nem szerencsés, hogy ilyesmi történik Londonban egy év­vel az olimpiai játékok megrendezése előtt. Úgy vélte, a következő hónapokban fontos feladat lesz annak hangsúlyozása, hogy London még mindig az egyik legbiztonsá­gosabb nagyváros a világon. „Az ilyen erő­szak nagyon ritka” - jegyezte meg. Theresa May belügyminiszter visszatér Londonba nyári szabadságáról a zavargá­sok miatt. A politikus, aki délután a rend­őrség vezetőivel találkozik, korábban arra kérte a helyi közösségeket, hogy működje­nek együtt a rendőrséggel. Az euróövezet gondjai aggasztóak London. Nem annyira az Egye­sült Államok adósosztályzatá­nak lerontása, hanem az euróövezet problémái adhat­nak okot az aggodalomra - írja a The Times című brit lap. Az újság hétfői számában Bili Emmott azt írja: Ameriká­ban viszonylag „biztonságos” a helyzet, az euróövezetben azon­ban sokkal nagyobb a kocká­zat, újabb államok gazdasága omolhat össze. A helyzet itt is jobb, mint amilyennek tűnik, mert van kész megoldás, csak az a kérdés, hogy ez politikai­lag mennyire elfogadható, külö­nösen, ami Németországot ille­ti - fogalmaz. Az euróövezet tagjainak egy „egyszerű, de fájdalmas” dön­tést kell meghozniuk - emeli ki Bili Emmott, kifejtve: vagy úgy határoznak, hogy az egysé­ges pénzt használó országok kollektív felelősséget vállalnak az euróbán felhalmozott állam- adósságokért, vagy úgy dönte­nek, hogy az államadósság to­vábbra is nemzeti hatáskörbe tartozik, és akik fizetésképte­lenné válnak, azoknak el kell hagyniuk az övezetet. „Nincs középút”.- jelenti ki az elemző írásában. Mint véle­kedik, a legjobb megoldás a kol­lektív felelősség vállalása len­ne, mert akkor megmaradhat Az olasz reformok hatásán sok múlhat, ha bedől a gazdaság az magával ránthatja az eurót is az euró. A döntést minél előbb meg kell hozni - figyelmeztet, hozzátéve: egy újabb pénzügyi válság nem elkerülhetetlen, de bekövetkezhet, ha az euróövezet hamarosan nem ha­tározza el magát. Az elemző szerint az euróvezet tagjai helyesen tet­ték, hogy július 21-i találkozó­jukon belátták, Görögország nem képes visszafizetni hatal­mas adósságát, ezért a hitele­zőinek csökkenteniük kell a kamatokat és ki kell terjeszte­niük a hitelek lejáratát. A baj csak az - mutat rá Bili Emmott -, hogy még így is kérdéses, si­kerül-e olyan mértékben csök­kenteni Görögország adóssá­gát, hogy az ismét fizetőképes­sé váljon. Mint hangsúlyozza, a politi­kusok kijelentésein túl semmi­lyen garancia nincs arra, hogy Görögország esete valóban „ki­vétel lesz, és nem új szabály”. A The Economist magazin korábbi szerkesztője úgy véli, az, hogy Silvio Berlusconi olasz kormányfő nemrégiben refor­mokat jelentettbe, azt mutatja, az euró annyiban mindenkép­pen előnyös, hogy arra kény­szeríti az országot, liberalizálja a gazdaságát, amit egyébként már évekkel ezelőtt meg kellett volna tennie. Oroszország nyugodt Moszkva. Oroszország teljes nyugalommal vette tudomá­sul, hogy a Standard and Poor’s leminősítette az Egye­sült Államok adósbesorolá­sát, és negatívnak ítélte a ki­látásait. Szergej Sztorcsak pénzügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy Oroszor­szág emiatt nem kívánja fe­lülvizsgálni a dollárban lévő devizatartalékait - írták a hétfői orosz lapok. A Moszkovszkij Komszo- molec című lapnak Ruszlan Grinberg, az Orosz Tudomá­nyos Akadémia gazdasági in­tézetének igazgatója kijelen­tette: „ennek semmiféle ha­tása sincs Oroszországra. Ránk csak az olaj ára hathat, arra pedig aligha van befo­lyással az Egyesült Államok hitelminősítése”. A Nyezaviszimaja Gazeta című lap szerint viszont a hi­vatalos Moszkva ugyan azt a látszatot kelti, hogy nem tör­tént semmi különös, de tarta­lékaiból már vesztett a dollár gyengülése miatt. „És követ­kezik a kőolaj világpiacára mért csapás, amelyen zuhan­hatnak az árak a gazdasági viharok miatt” - írja a lap. Az Internet névtelensége ellen Bellin. Az egész világot meg­rázó norvégjai kettős me­rénylet után ismét az inter­net szigorúbb ellenőrzése mellett foglalt állást a német belügyminiszter. A Der Spiegel című heti­lap hétfőn megjelent legfris­sebb számában Hans-Peter Friedrich mindenekelőtt a bloggerek névtelenségének megszüntetését sürgette. A jogrend legfőbb alapelveit a világhálóra is ki kell ter­jeszteni - érvelt a minisz­ter, aki úgy vélte: a norvégi- ai merényleteket végrehaj­tó Anders Behring Breivik példája mutatja, hogy a po­litikai indíttatású merény­lők ma gyakran felismerhe- tetlenül garázdálkodhatnak az interneten és szabadon terjeszthetik veszélyes né­zeteiket. A konzervatív politikus szerint az emberek normális körülmények között nevüket adják ahhoz, ami mellett ki­állnak. „Miért nem lehet mindez magától értetődő az interneten is” - tette fel a kér­dést a belügyminiszter. Hans-Peter Friedrich meg­ismételte azt a korábbi állás- foglalását, amely szerint a norvégiaihoz hasonló me­rényletek Németországban sem zárhatók ki. Utalt az el­múlt időszakban az ország­ban leleplezett merényletki- sérletekre és ennek kapcsán arra: bebizonyosodott, hogy a tettesek többsége az internetet használta nézetei­nek terjesztésére. Az ellenzéki pártok első nyilatkozataikban - a véle­ménynyilvánítás szabadsága mellett érvelve - elutasítot­ták a belügyminiszter javas­latát. Azzal azonban mind a szociáldemokrata párt, mind a Zöldek pártja egyetértett, hogy a Norvégiában történ­tek után „valamit tenni kell”.

Next

/
Thumbnails
Contents