Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-01 / 177. szám
8 2011. AUGUSZTUS 1, HÉTFŐ NÓGRÁD SPORTJA Becsüljük meg értékeinket! atlétika A Salgótarjáni Ugrógálák története Lépten-nyomon megállítják Angyal Jánost, az ugrógála gondolatának kiötlőjét, a verseny fáradhatatlan szervezőjét, és versenyigazgatóját, az idei gála felől érdeklődnek nála. Az év ezen szakában ugyanis a somoskői rendezvény szokta népszerűsíteni megyénket, nem csupán országos szinten. Mielőtt kitérnénk az idei helyzetre, és a legfrissebb hírekre, a közelgő 25 éves évforduló alkalmából nézzük át az eddigi gálák legszebb emlékeit. B. L. A kezdetekről így vall Angyal János a Magyar Atlétikai Szövetség centenáriumára 1997-ben kiadott Száz Év Atlétika című exkluzív kiadványban: „Kicsit álmodni - nem szabad! 1986. szeptember Iáén egy merész gondolatot követve, néhány sportbarátommal Salgótarján Fő terén megrendeztük első ugrógálánkat. Sokakat meghökkentett akkori újszerű kezdeményezésünk, miszerint a hagyományokkal szakítva nem egy stadionban, hanem a város szívében, a Karancs Szálló előtjongóiknak és népszerűséget az atlétikának. A pici gyermekektől az idősebb szurkolókig mindenki száj- tátva figyelte a bámulatos eredmér nyékét elérő versenyzőket Titkon arról álmodtam, hogy ezeket a csodálatos atlétákat egyszer jó lenne látni szeretett városomban, Salgótarjánban is. A testközelből átélt élményt ugyanis nem pótolhatja semmi, annak hatására kisgyerekek tucatjai kezdhetnek el sportolni.. Mára versenyünk nem csupán nemzetközileg elismert sportesemény, hanem idegenforgalmi látványosság és üzletemberi találkozó is lett. Ezen évtized során A legelső ugrógála 1986-ban, a Fő téren ti téren raktunk le a magas- és rúdugró szivacsdombokat Az emelet- magasságban röpködő rúdugrók hamarosan kíváncsi érdeklődők seregét vonzották a térre. A szurko lók közelsége, a különleges atmoszféra magával ragadta az ugrókat is. A világversenyeket járva láttam, hogy a világklasszis atléták - Bubka, Kosztadinova, Sjöberg - mekkora örömet tudtak okozni ramindvégigarra törekedtem rendezvényünk kapcsán, hogy a versenyző megkapja a varázslatos hangulatot, a szponzor a megfelelő reklámot, a néző a felejthetetlen élményt, a város a jó hírnevet, az üzletember a keresett partnert Talán sikerült Álmom valóra vált” A gála megszületése óta eltelt két és fél évtized alatt páratlan mértékben fejlődött az ugrógála, hiszen eddig 5 földrész, 36 ország kiváló atlétái vettek részt a sport- eseményen, köztük világklasszis ugrók sora, 15 olimpiai- és világbajnok. A névsor parádés: Bubka, Sotomayor, Kosztadinova, Iszinbajeva, Austin, Holm, Kljugin, Pedroso, Ribakov, Uhov, Szleszarenko, Taraszov, Vlasic, Voronyin, Jelesina. A gála történetében sohasem szedtek belépőt, a nézők mindig ingyen szurkolhattak kedvenceiknek, és testközelből csodálhatták az ide látogató világsztárokat. A nemzetközi . versenyről évről-évre beszámolt a Nemzeti Sport is, ezt az elismerést kevés nógrádi sport- rendezvénynek sikerült kivívnia. Emellett az országos médiumok szintén hírt adtak a gáláról, és a jó eredmények bejárták a világ médiáját is. Az első versenyt 1986. szeptember 19-én rendezték, a 25 éves évfordulóhoz közeledve nézzük át, milyen élményeket adott az ugrógála a nógrádiaknak, és nem túlzás kijelenteni, a világnak. A tanulóévek után 1993. mérföldkő az ugrógála történelmében. A világcsúcstartó világ- és olimpiai bajnok rúdugró, SzergejBubka, és az ugyancsak világcsúcstartó világ- és olimpiai bajnok Sztefka Kosztadinova személyeiben világsztár résztvevői vannak a versenynek. Szereplésüknek köszönhetően az óriási közönség- és médiaérdeklődés mellett Salgótarján először szerepel az Eurosporton, egy 30 perces összefoglaló keretén belül. 1994-ben a világcsúcstartó világ- és olimpiai bajnok magasugró, Javier Sotomayor parádézik a Fő téren, 236 centiméteres győztes eredménye Magyarországon a legnagyobb szabadtéren átugrott magasság. 1995-ös csúcsparádé: a cseh Daniela Bartová 422 centivel világcsúcsod!) ugrik az először megrendezett női rúdugrásban, Sotomayor 237 centiméterre javítja a gálacsúcsot, míg a férfi rúdugró Maxim Taraszov fantasztikus, 591 centiméteres egyéni rekordot ér el. A kubai olimpiai- és világbajnok távolugró, Ivan Pedroso helyből távolugró showt mutat be. 199éban az atlantai olimpiai bajnokok győznek Salgótarjánban: Austin 230 centiméterrel, Kosztadinova 201 centis gálarekorddal. A gála díszvendége az NBA történetének egyik legnagyobb sztárja, Kareem Abdul- Jabbar, aki kosárlabda bemutatót tart, melyet követően Austin kezdőmagasságként átugorja a 217 centiméter magas kosarast. Salgótarján város elismeréseként Pro- Urbe díjat kap Gyulai István, az IAAF főtitkára, az Ugrógála fővédnöke és Angyal János, verseny- igazgató is. 1997.: A Sotomayor- Austin csúcstalálkozó keretén belül elültetik az Ugrógála fáját A versenyen mindketten 232 centimétert ugranak, de jobb kísérletével Sotomayor győz. 1998-ban kerül sor az utolsó versenyre a Fő téren, világbajnoki mezőnnyel női rúdugrásban. Első alkalommal látható ausztrál versenyző, a világcsúcstartó Emma George személyében, de a versenyen a korábbi csúcstartó Bartová győz, az Euró- pa-baj nők Anzsela Balahonova pedig csak negyedik. 1999-ben Somoskőbe költözik az ugrógála, a 700 éves somoskői vár alatt világ- színvonalú műanyag pálya épül a Váralja Sportcentrumban. Férfi magasugrásban a világbajnok Vjacseszlav Voronyin 232 centiméterrel, női rúdugrásban a szemre is tetszetős Tatjana Grigorjeva 412- vel avatja a pályát. Besenyei Péter műrepülő világbajnok lélegzetelállító bemutatója első alkalommal látható a somoskői vár fölött. 2000- ben az Ugrógála része a millenniumi ünnepségsorozatnak. A rúdugrás ma is legismertebb női klasszisa, a világcsúcstartó világ- és olimpiai bajnok Jelena Iszinbajeva 18 évesen a közönség kedvencévé válik. A dél-afrikai Elmarie Gerryts női rúdugrásban új Afrika-csúcsot ugrik. A gála díszvendége Balázs Jolán, Róma és Tokió olimpiai bajnok magasug- rónője. Este felejthetetlen ünnepi ikertűzijáték a salgói és somoskői várról. 2001-ben Sotomayor utolsó versenye Európában, a kubai 235 A világ- és olimpiai bajnok világcsúcstartó, Javier Sotomayor csúcsot (237 cm - 1995) centiméteres pályarekorddal búcsúzik. Az ugrógála szerepel a Lotto-showban. Több millió néző előtt Angyal János versenyigazgató és Mark Boswell világbajnoki ezüstérmes húzza ki a számokat. Az ugrógála ismertségének hatására 2001. augusztus 29-től magyar oldalról is látogatható a somoskői vár. 2002-ben női magasugrásban Jelena Jeleszina, Sydney olimpiai bajnoka győz. Anyagi okok miatt a férfi és női rúdugrás elmarad. 200Jüan először indul jamaicai versenyző a gálán, Germain Mason személyében, aki „jött, látott és győzött”, 230 centivel. Női magasban az „ismeretien” Jelena Szleszarenko nyer, aki a következő években olimpiát, és világbajnokságot is nyer. 2004. „Svédületes” parádé: az athéni olimpiai bajnok svéd, Stefan Holm elkápráztatja a közönséget, test- magasságát fél méterrel túlugorva diadalmaskodik. 2005-ben Sotomayor újra Somoskőben, de már a vb-ezüstérmes Victor Maya menedzsereként, aki meg is nyeri a versenyt, a női szurkolók kedvencei, a Ciotti fivérek előtt. 2006.: a márciusban elhunyt Gyulai István emlékére kerül megrendezésre a 20. Salgótarjáni Ugrógála. A horvát Blanka Vlasic 203 centiméterrel, a világ azévi legjobb eredményével nyeri a női magasugrást, melyet követően az alig 300 lakost számláló Somoskő neve bejárja a világot. 2007-ben elmarad az ugrógála. 2008.: a világbajnok orosz Jaroszlav Ribakov 233 centiméterrel győz. Az mtv és a Duna Tv mellett a Sport Tv is 30 perces összefoglalót sugároz a sporteseményről. 2009-ben az ugrógálával egyidős, tehát 1986-ban született, és már 240 centiméteres eredménnyel rendelkező Ivan Uhov (fedett pályás Európa- és világbajnok) orosz magasugró győz 231 centiméterrel. 2010.: az orosz párharcban a fiatal Szergej Mudrov legyőzi a nála 10 évvel idősebb Mihail Cvetkovot. Hogy 2011-ben is láthatunk-e világklasszisokat a somoskői vár alatt repkedni, azt a következő részben, egy későbbi lapszámunkból tudhatják meg olvasóink. (Folytatjuk) Magasabbra léptek teremben a Strandépítők kézilabda Szabó Attila: a játék minden elemében fejlődnünk kell az NB Il-es szinthez A Heves megyei bajnokságban harmadik helyen végzett a magunk mögött hagyott szezonban a Salgótarjáni Strandépítők férfi kézilabdacsapata. Azonban így is egy osztállyal feljebb léphettek, és szeptembertől már NB Il-es mérkőzéseken szoríthatnak a kedvenceknek a társaság szurkolói. Szabó Attila edzővel értékeltük az előző idényt, és az elkövetkező feladatokra is rátekintettünk. Hegedűs Henrik- Mennyire elégedett a bajnokságban megszerzett harmadik hefy- lyel, mennyiben tükrözi ez a tényleges erőviszonyokat?- Az elért helyezésünk, úgy gondolom, reális. Egy javarészt tapasztalatlan, rutintalan fiatal csapattal vágtunk neki a bajnokságnak, amely fokozatosan csiszolódott össze és a bajnokság végére már volt „fazonja” a játékunknak. Mindenki tudta mi a feladata, mit várunk el tőle. Az előttünk végzett két együttes, a Heves és a Hatvan mind rutinban mind fizikai erőben előttünk járt, de a sorozat végére ez úgy érzem, kiegyenlítődött.- Szakmai téren miben lépettéin re a csapat, és miben kell még ki- sebb-nagyobb mértékben, avagy jelentősen javulnia?- Mint már említettem, a bajnokság végére már látszott, hogy mit akarunk játszani. Megtaláltuk, és javarészt sikeresen alkalmaztuk azt a stílust, amit a játékosállomány képességeiből, tudásából adódott. Sokat fejlődött a támadójátékunk, különösen rendezetlen védelem ellen voltunk eredményesek. Több védekezési variációt is alkalmaztunk, vegyes sikerrel. Fejlődnünk a játék minden elemében kell, hiszen magasabb osztályban még erősebb ellenfelekkel kell megküzdenünk. A Strandépítők csapata (hátsó sor, balról): Bognár Péter, Lílinger Balázs, Baranyi Balázs, Bártfal Ferenc, Vas Károly. Középső sor: Hajdú Péter, Bensouici Anis, Petróczy Tamás, Kónya Ádám. Első sor: Letovai Szabolcs, Magyar Bence. További. A képről hiányzik: Molnár Károly, Edőcs Attila, Nagy Brúnó, Hortobágyi Zsolt, Petreczky Tibor, Lilinger Tamás, Bobrovics Ádám, Tóth István, Katona György, Hadfi András, Gyuriska Tamás, Godó Ádám, Tolják Dávid. Elsősorban a védekezésünket kell acélosabbá tenni, mert sok kapott gólnál még többet kell elérni a siker érdekében.- Melyek azok a mérkőzések, amelyeket feltétlenül kiemelne - pozitív, avagy negatív értelemben - az elmúlt szezon küzdelmeiből?- Igazán negatív élményem csak egy volt, ez az őszi szezon záró fordulójában a Hatvan elleni meccs, ahol úgy kaptunk ki, hogy „megadtuk magunkat”. Fájó még az utolsó mérkőzésünkön, a Verpelét elleni vereség is, itt azonban nagyon tartalékosán álltunk ki, de ha a ziccereink felét kihasználjuk, akkor győztesen térünk haza. Nagyon elégedett voltam viszont a két, Hevessel szembeni találkozón nyújtott játékunkkal, annak ellenére, hogy csak egy jxm- tot szereztünk. Ezeken a mérkőzéseken már nem csak harcos, de szellemes, jó játékkal rukkoltunk elő. És ugyanez vonatkozik a hatvani győzelmünkre: is, ahol sikerült átlépni saját árnyékunkat, elhittük, hogy képesek vagyunk nyerni.- Most már bizonyos, az NB II. Közép csoportjába sorolták be a ■ Strandépítőket Hogyan állnak a célok megvalósítása útján, illetve milyen változások lesznek a játékoskeretben?- Kiharcoltuk az NB Il-es indulás jogát, és élünk is a lehetőséggel. Csoportunk igen nehéz, de nem kell annyit utazni, mint a Keletiben, ami pénzügyi szempontból nagyon fontos. A játékoskeret nem változik lényegesen, bár a meglévő állományt szeretnénk megerősíteni. Ami biztos eddig: Lőrik Tamás érkezik hozzánk Hatvanból. A felkészülést augusztus elején kezdjük, tervek szerint heti 3-4 foglalkozással, a strandon és teremben egyaránt dolgozunk, majd, mivel ebben a hónapban tart még a strandkézilabda szezon, ahol szintén nagy feladatok várnak még a csapatra. Szeptemberben, a bajnoki rajtig a felkészülést néhány tesztmérkőzéssel egészítjük ki.
