Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-31 / 202. szám

2011. AUGUSZTUS 31., SZERDA 5 ORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG Igényelhető az Agrár Széchenyi Kártya Budapest. Szeptember elsejétől, csütörtöktől igényelhető az Ag­rár Széchenyi Kártya, az ágazat számára megnyíló újabb finan­szírozási lehetőség segíti visz- szaállítani a magyar mezőgaz­daság presztízsét, gazdasági erejét - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ked­den sajtótájékoztatón, Buda­pesten. Kiemelte: az Agrár Szé­chenyi Kártya 1, 2, 3 éves lejá­ratú folyószámlahitel hitelke­retének összege minimum 500 ezer forint, felső határa 25 mil­lió, az igénylők köre lefedi a tel­jes mezőgazdasági ágazatot. A konstrukcióhoz a magyar állam 2 százalékos kamattámogatást és kezességi díjtámogatást biz­tosít, ezzel versenyképes, a gaz­dálkodók számára előnyös hi­telkonstrukciót lehetett kialakí­tani. JUBILÁL A VIDOR FESZTIVÁL Nyíregyháza. Szénást Zoltán szakozik a Vidor Fesztiválon, a nyíregyházi Kossuth téren augusztus 29-én. A vidámság és derű országos seregszemléjét tizedik alkalommal rendezik meg. MTI FOTÓ: BALÁZS ATTILA Nyelvparádé a Millenárison Budapest. Több mint száz kiál­lító várja az idei Nyelvparádén, a fővárosi Millenárison péntek­től vasárnapig azokat, akik számára fontos, hogy idegen nyelveken beszéljenek és a nyelvtudásukat itthon vagy külföldön szeretnék kamatoz­tatni. A szervezők közlése sze­rint az ingyenesen látogatható rendezvényen - a többi között - nyelviskolák, nyelvvizsga- központok, nyelvi utaztatók és nyelvkönyvkiadók legjobb ajánlatai között böngészhetnek a látogatók. Mint az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban írták, akik az egzotikus nyelvekhez vonzódnak vagy csak nem tud­nak még választani a hagyo­mányos nyelvek közül, azok próbaórákon vehetnek részt és próbanyelvvizsgán mérhetik le tudásukat. A hulladék is állami kézbe kerül Több pénzt ígér a kormányzat a szemétkezelés finanszírozására - 2014-re a jelenlegi bevétel ötszöröse a cél Már jövőre több pénzt szedne be az állam a megújuló hulla­dékkezelés révén a termékdí­jakból, 2014-re pedig a jelenle­gi összeg többszöröse, 85 mil­liárd forint a kitűzött cél. A je­lenlegi szisztéma szereplői mindezt szükségtelen sarcnak tartják. Braunmüller Lajos- Németh I. Gergely Szeptember 1-jén kezdi meg működését az Országos Hulla­dékkezelési Ügynökség (OHÜ), amely 2012. január 1-jétől átve­szi a környezetvédelmi termék­díjjal sújtott termékekből kép­ződő hulladékok kezelésének a koordinálását - jelentette be Fa­zekas Sándor, a Vidékfejleszté­si Minisztérium (VM) vezetője a tárca hétfői sajtótájékoztató­ján. A hulladékkezelés finan­szírozása is teljesen átalakul, s a tervek szerint jövőre a befolyó 49 milliárd forint termékdíj­bevételekből az állam 26 milli- árdot forgat majd vissza a hul­ladékok szelektív gyűjtésével és hasznosításával kapcsolatos többletköltségek finanszírozá­sára. Illés Zoltán, a VM környe­zetügyért felelős államtitkára kifejtette: a gyártók által létre­hozott, magánkézben lévő koor­dináló szervezetek tavaly tény­legesen nagyjából 8 milliárd fo­rintot fordítottak a hulladékke­zelés támogatására, azaz a rendszer átalakítása jelentős többletforrásokat juttat a hulla­dékkezelés területére. Az ál­lamtitkár elmondta, hogy bőví­teni kívánják a ter­mékdíjas termékek körét, és lépésen­ként emelnék az egyes tételeket, így várhatóan 2014-re 85 milliárd forint évi termékdíjat szednének be. A hulladékkezelés szervezé­sének állami kézbe vételét az Országgyűlés által június végén elfogadott új termékdíj törvény rendelte el. A több tízezer cso­magolt terméket, elektromos, elektronikai cikket, gumiabron­csot és akkumulátort forgalma­zó és gyártó vállalatot érintő jogszabály értelmében 2012-től megszűnik annak a lehetősége, hogy a termékdíjas termékek gyártói és forgalmazói hulla­dékhasznosítási kötelezettsége­ik - koordináló szervezet meg­bízása útján történő - teljesíté­Szelektíven gyűjtött lakossági eredetű csomagolási hulladék (ezer tonna) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 ' 2009 2010 Az új ügynökség a közszolgáltató vál­lalatokkal ten- dereztetés nélkül fog szerződni. se esetén mentességet szerezze­nek a díj fizetése alól. Ehelyett a teljes termékdíjbevétel az ál­lamkasszába folyik be, az állam pedig az újonnan felálló OHÜ révén maga biztosítja majd az országos hulladékgazdálkodási célkitűzések teljesítését. A ter­vek szerint az ügynökség a köz- szolgáltató vállalatokkal külön tendereztetés nélkül fog szerző­déses kapcsolatra lépni, míg az ipari-kereskedel­mi begyűjtők szol­gáltatásmegrendelés útján juthatnak majd támogatáshoz. Az OHÜ felállítá­sával az eddigi szét­töredezett rendszert egy egysze­replős szisztéma váltja fel az „erős állam” koncepciója jegyé­ben. Ugyanakkor nem az a cél, hogy a hulladékot ténylegesen begyűjtő és hasznosító hálóza­tok és üzemek is megszűnjenek. Ellenkezőleg: az eddig elért eredmények megtartása mellett kell a rendszernek továbbfejlőd­nie, hatékonyabb szervezés mel­lett - hangsúlyozta Vámosi Osz­kár, az OHÜ leendő igazgatója. „Az állami koordinációs szerv felállítása az EU-ban pél­da nélkül álló kísérlet, nem vál­lalkozom arra, hogy megjósol­ILLÉS ZOLTÁN. 26 milliárdot forgat vissza az állam a termékdíjból Forrás: ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. jam, milyen sikerrel működik majd” - mondta el a Világgazda­ságnak Viszkei György. Az egyik legnagyobb koordinációs szervezet, az Öko-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezető igazga­tója hozzátette: „A jelenlegi rendszer alapvetéseiben meg­egyezett az Európai Unió elvárá­saival, és azokat teljesítette is. A jövő majd megmutatja, milyen további eredményeket lehet el­érni.” Szerinte „nem világos, miért kellene befolynia 85 milli­árd forintnak egy olyan feladat­ra, amelyet eddig 15 milliárdból is meg lehetett oldani. Ha az ál­lam úgy dönt, hogy itt maga­sabb összegű adót kíván be­szedni, azt természetesen meg­teheti, de ez egy másik kérdés”. Az ügyvezető igazgató tagad­ja, hogy a hatékonyságban nagy tartalékok lennének. „A jelenle­gi szabályozás szerint az ipari és a lakossági újrahasznosításnak együttesen 60 százalék körüli arányt kell elérnie, ez teljesül is. Való igaz, hogy a lakossági rész ebből kisebb arányt tesz ki, 15 százalék körül van. Az optimum e felett lenne, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy sok­kal. Ha lehetne csinálni mást, már megtettük volna” - zárta szavait Viszkei. 2012-től megszűnik az a lehetőség, hogy a termékdíjas áruk gyártói és forgalmazói hulladékhasznosítás közvetítővel való tel­jesülése után mente­süljenek a díj meg­fizetése alól. ÜDÍTÖGYÁRTÓK „Eddig sem úsztuk meg a termékdíjfizetést, és ez­után sem fogjuk" - szögezte le a Világgazdaságnak Po­gány Éda. A Coca-Cola Ma­gyarország vállalati kapcsola­tokért felelős igazgatója hoz­zátette: „A koordinációs szervezetek és licencpartne- reik eddig is maradéktalanul eleget tettek a feladatnak, a hulladék begyűjtése és fel­dolgozása megvalósult. Az Országos Hulladékkezelési Ügynökség működésének a részleteire mi is kíváncsiak vagyunk, arról ugyanis még nem sokat lehet tudni. A 2012-es évre vonatkozó ter­mékdíjakkal már tudunk szá­molni. A 2014-re kitűzött 85 milliárdos célt azonban nem tudjuk kommentálni, a pon­tos részletek ismerete nélkül ez ma még találgatás lenne.” „Eddig is teljesítette a rendszer az uniós elváráso­kat, ám ezen felül nem fizet­tek pluszadót a szereplők. A nagyobb összeg beszedését gyakorlatilag különadóként is felfoghatjuk” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Kiss Gáborné. A Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsé­gének (MÜSZ) titkára hozzá­tette: „Nem világos, hogy a 85 milliárd forint hogyan oszlana meg, a részleteket il­letően még több kérdés tisz­tázásra vár.” Kiss Gáborné szerint ugyanakkor a várako­zás szerint azokat az élelmi­szer-ipari ágazatokat érintik majd legjobban a változá­sok, amelyek a termék jelle­géből vagy élelmiszer-bizton­sági okokból nem tudnak spórolni a csomagoláson.

Next

/
Thumbnails
Contents