Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-03 / 179. szám

6 2011. AUGUSZTUS 3., SZERDA GAZDASÁG - JÁRMŰIPAR CÉGSOROK Leépítéssel spórol a Deutsche Telekom A Deutsche Telekom a kö­vetkező években alkalmazot­ti állományának közel nyolc százalékát, mintegy 1600 munkahelyet szüntet meg a konszern bonni központjá­ban - számolt be a Han­delsblatt. A lap információja szerint az elbocsátás első­sorban felső szintű vezetőket érint. A munkahelyek felszá­molása része a konszern 2015-ig tartó középtávú taka­rékossági programjának. A Deutsche Telekom megerősí­tette a Handelsblatt értesülé­sét. A takarékossági prog­ram eredményeként a társa­ság 2007-10 között össze­sen 8,3 milliárd eurót takarí­tott meg. i VG Ismét termelhet a Lukoil finomítója Bírósági döntéssel akár már a hét végén újra termelhet az orosz Lukoil cégnek a bolgár Burgasz melletti olajfi­nomítója, amelyet szerdán ál­lított le a bolgár vámhatóság - írta az MTI-Eco. A szófiai közigazgatási bíróság teg­nap ugyanis felfüggesztette a vámhatóság vámraktári en­gedély visszavonására vonat­kozó előzetes végrehajtását, ez jelentős károkat okozha­tott volna a Neftohim Bur­gasz olajfinomítónak. A szó­fiai bíróság szóvivője szerint így az olajfinomító termelése újraindulhat. A Lukoil tulajdo­nában lévő olajfinomító vám­raktári engedélyének a bevo­nására azért került sor, mert a cég nem szerelte fel a rak­táraiban az adóhatóság által megkövetelt mérőműszere­ket. A Lukoil két érdekeltsé­ge, a Lukoil Bulgaria és a Lukoil Neftohim Burgasz a két legnagyobb cég Bulgá­riában. i VG Túl az egymilliárdon a Harry Potter Átlépte az egymilliárd dollárt (185 milliárd forintot) a Harry Potter és a Halál erek­lyéi II. címú film globális jegybevétele - jelentette be a Warner Bros. stúdió. A filmsorozat befejező epizód­jának jegyeladásai hamaro­san A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken 1,03 milli­árd dolláros összbevételét is meghaladják, így a varázsló­történet utolsó része lesz az év legnagyobb bevételű film­je. A Potter-filmek közül egyedül a két hete debütált nyolcadik résznek sikerült bejutnia a „milliárdosok klubjába”. A milliárdosok klubját a két éve bemutatott Avatar című James Cameron-film vezeti 2,8 milli­árd dolláros globális jegyel­adással. i MTI-Eco Sok kisposta szállt vissza Kiegészítő tevékenységként vagy családi vállalkozásban sikeres a postapartneri közreműködés POST B0RS0D-ABAÚJ­ZEMPLÉN SZABOLCS­SZATMÁR-BEREG NÓGRÁD HEVES íyór-moson­KOMAROM­ESZTERGOM HAJDÚ­BIHAR SOPRON BUDAPEST H;l29im JÁSZ­NAGYKUN- . SZOLNOK ' EDsifl VESZPRÉM , EBEID BÁCS- ■= KISKUN BÍ32IH SOMOGY Üli 12 iE CSONGRÁD TOLNA HläöKl BARANYA Tavaly ősz óta mintegy 160 szolgáltatóhelynél bontották fel a Postapartner program so­rán megkötött közreműködői szerződést, ebből a mai napig több mint száz kisposta üze­meltetését vette már át a Ma­gyar Posta azoktól a vállalko­zóktól, akik a program kereté­ben kezdték el űzni ezt a tevé­kenységet, ám nem tudták gazdaságosan működtetni az adott postahelyet, ezért vissza­adták azt. Az állami cég jelen­leg nem tervezi a partneri kör jelentős bővítését, de megőriz­né a működő partnerségeket. Németh Márk Évek óta napirenden van Ma­gyarországon az egyre nehezebb helyzetben lévő kistelepülési posták helyzete. Esetükben az okozza a legnagyobb problémát, hogy miközben az áüagosnál erő­sebben esik vissza a forgalmuk, a fenntartási költségeik arányai­ban nem követik ezt a trendet. A kisposták kihasználtságának fo­kozatos csökkenését egyebek mellett az okozta, hogy még a 80- as években megszűntek a postai telefonközpontok, majd később jelentősen csökkent a csomag- és hírlapforgalom, a falusi vásárok ritkulásával pedig a pénzforgal­muk is zsugorodott. A Magyar Posta e körülmények miatt dön­tött a magyar történelmi múlttal rendelkező úgynevezett posta- mesteri szolgálat mintájára a postapartnerségek kialakítása mellett a kilencvenes években, annak érdekében, hogy szolgál­tató partnerek bevonásával haté­konyabban üzemelhessenek az ilyen kisposták. A gazdasági vál­ság hatása felgyorsította ezt a fo­lyamatot, amely a Postapartner programban teljesedett ki. A 2007 végén indított prog­ram keretében a társaság nagy­jából 2700 szolgáltatási helyszí­néből több lépcsőben közel 1200-nak a működtetésére írt ki közbeszerzési eljárást, végül 530-ra sikerült közreműködői szerződést kötni. A Magyar Pos­ta helyzetét más európai posták­hoz képest azonban már az in­duláskor is nehezítette a kötele­zően alkalmazott közbeszerzési eljárás. Komoly visszatartó erőt jelentett ugyanis a vállalkozások számára, hogy a vonatkozó tör­vényi előírások miatt több hóna­pos közbeszerzési eljárás kere­tében lehetett csak megpályázni az egyes postahelyeket. Ez túl nagy tortúrát jelentett annak tükrében, hogy a legkisebb be­vételű - évente 2,5-10 millió fo­rint forgalmú - postahelyeket hirdették meg. Többek közt en­nek is betudható, hogy a meg­hirdetett kisposták alig felére akadt végül nyertes pályázó. Postapartner program Összesen 1167 159 Forrás: VG-gyűjtés Tavaly ősz óta pedig néhány hónap leforgása alatt közel 160 fióknál mondták fel a Postapart­ner program során megkötött közreműködői szerződést, ez többletkiadást jelent az állami cégnek. Ezen postahelyek üze­meltetését a jogszabályi előírá­soknak megfelelően - a szerző­désben rögzített hat hónapos át­futással - a Magyar Posta visz- szavette, illetve a közeljövőben veszi vissza. „A visszaadott fió­kok túlnyomó része 4-5 olyan partnerhez tartozott, amely egy­maga többtucatnyi postahelyet működtetett. Volt olyan vállalko­zó például, amely 49, illetve olyan, amely 24 kispostát adott vissza az elmúlt hónapokban” - mondta megkeresésünkre Né­meth Emil, a Magyar Posta lo­gisztikai és hálózati ágazati igazgatója. A tavaly ősszel in­dult visszakozási hullám az idén már lecsitult, a posta vára­kozásai szerint az év végéig leg­meghirdetett szolgáltatóhelyek száma szerződéskötésben érintett szolgáltatóhelyek száma szerződésfelmondásban érintett szolgáltatóhelyek száma feljebb tucatnyi további kispos­ta üzemeltetése kerülhet vissza hozzájuk. Az igazgató közlése szerint jellemzően azok a vállalkozók léptek vissza, akik a tevékeny­ségükhöz - a programtól füg­getlenül elérhető - munkahely­teremtő támogatásokat vettek igénybe. Az egy évig folyósított munkahelyteremtő támogatás mellett változatlan körülmé­nyek közt üzemeltették a posta­helyeket, nem racionalizálták azok működését, az állami tá­l Németh Emil. A cél a ránk _ ^ most visz- szaszállt kisposták jövedelme­zőségének javítása mogatás lejártával pedig nem tudták gazdaságosan tovább üzemeltetni azokat. Az ezen vál­lalkozók általi üzemeltetés a tá­mogatások igénybevétele miatt nemzetgazdasági szempontból tekintve nem jelentett költség- hatékonyságot, s a kistelepülé­sek életében sem hozott ellátás­beli javulást. Azokban az esetekben tud az igazgató szerint sikeresen mű­ködni a vállalkozásba adott pos­tai szolgáltatás, ha azt kiegé­szítő tevékenységként űzik más tevékenységekkel összevonva. Ilyen például, ha a vállalkozó a kisboltjában, virágüzletében alakít ki egy postasarkot, esetleg családi vállalkozásban végzi a postai szolgáltatást. „Ebben az esetben lehet ugyanis racionali­zálni a működést a szinergiák kihasználásával” - mondta Né­meth Emil. Az igazgató szerint az ilyen egységek az eddigiek­ben is eredményesnek bizonyul­< Ezt kell nyújtaniuk a ^ „postapartnereknek” • felvételi tevékenység (belföl­di, nemzetközi levélküldemé­nyek, csomagtermékek felvé­tele, hírlap-előfizetések, táv­iratok kezelése) • kereskedelmi tevékenység (postai, pénzügyi értékcik­kek, pl. bélyeg árusítása) '• pénzforgalmi tevékenység (utalvány, csekk felvétele, banki szolgáltatások, megta­karítási termékek, biztosítás, lakástakarék) • kézbesítési tevékenység (le­velek, utalványok, csomagok, reklámanyagok kézbesítése) • szerencsejáték-termékek for­galmazása (sorsjegyek) tak. A posta ezért a jövőben első­sorban azokra a vállalkozókra számít, akik kiegészítő tevé­kenységként vagy családi vállal­kozásban, személyes közremű­ködéssel nyújtanák a postai szolgáltatásokat. A Magyar Posta a nehézségek ellenére elkötelezett a partneri működés mellett, hiszen a kis­posták kiszervezésével éves szinten nagyjából egymilliárd forintot tudott megtakarítani a cég - ez most a visszaadások miatt néhány százmillióval csökkent. Most is átgondolt ter­vezéssel dolgoznak azon, ho­gyan lehetne a jelenlegi jogsza­bályi környezetben vállalkozó- baráttá tenni a helyben már ta­pasztalattal és egyéb alaptevé­kenységgel rendelkező üzlettu­lajdonosok számára a postapart­neri együttműködést. Azt azon­ban még nem lehet tudni ponto­san, hogy a közeljövőben bővül­het-e a partneri kör. „A célunk az, hogy a ránk most vissza- szállt kisposták jövedelmezősé­gét javítsuk, akár úgy, hogy újabb, korszerű tevékenységek­kel töltjük meg, akár úgy, hogy újra vállalkozói üzemeltetésbe adjuk őket” - mondta Németh Emil. Az igazgató elmondása sze­rint valószínűsíthető, hogy a jö­vőben azokat a helyi és családi vállalkozókat hozzák helyzetbe, akik kiegészítő tevékenység­ként nyújtanák a postai szol­gáltatásokat. Véleménye sze­rint utóbbiaknak jó jövedelem- pótlék lehet a partnerség, hi­szen a posta átlagosan közel havi félmillió forintot fizet a programban részt vevő vállal­kozóknak, bár az adott fiók for­galmától függően nagy a szórás ebben. Egyébként a postahiva­talokban tapasztalt forgalom- csökkenést ellensúlyozandó áp­rilisban megemelte a Magyar Posta a közbeszerzéses posta­partnerek díjazását. A Rába 250 millió forint nyereséget ért el az első félévben Budapest. Az első félévben a Rába Nyit. értékesítési árbevétele az előző év hason­ló időszakához viszonyítva 2,5 százalék­kal 18,16 milliárd forintra nőtt, az adózott nyereség pedig 250 millió forint volt szemben az előző év első felében elszá­molt 967 millió forint veszteséggel. A tá­raság hétfőn a BÉT honlapján tette közzé a nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerinti konszolidált, nem auditált első félévi gyorsjelentését Csak a második negyedévben az árbevétel 9,5 százalék­kal 8,9 milliárd forintra mérséklődött, a nyereség pedig elérte a 73 millió forintot míg egy évvel korábban 1,37 milliárd fo­rint volt a veszteség. Az első félévi 18,16 milliárd forint árbevételből 12,47 milli­árd forint volt az export, ami éves össze­hasonlításban 29,7 százalékos növeke­dés. Ugyanakkor a belföldi értékesítés 29,8 százalékkal 5,69 milliárd forintra csökkent Az első félévi árbevétel 2,5 százalékos emelkedésén belül a Rába Futómű Kft. bevétele 23, százalékkal 11,93 milliárd forintra nőtt, a Rába Jár­mű Kft bevétele pedig 52,5 százalékkal 1,77 milliárd forintra esett vissza. A cég­csoporton belül meghatározó futómű üz­letág az első félévben 131 millió forint üzemi szintű veszteséget könyvelt el, az egy évvel korábbi 72 millió forint veszte­ség után. A jármű üzletág üzemi szintű vesztesége 51 millió forint volt, míg egy évvel korábban 570 millió forint nyeresé­get ért el. A harmadik üzletágnak, a jár­műipari alkatrészgyártásnak az árbevé­tele 43,4 százalékkal 1,57 milliárd forint­ra nőtt, és 8 millió forint üzemi szintű veszteséget könyvelt el az egy évvel ko­rábbi 7 millió forint nyereség után. A gyorsjelentésben a Rába megjegyzi, hogy a nehéz gépjárművek értékesítése 45 százalékkal emelkedett az észak­amerikai piacon és a kilátások szerint további dinamikus növekedés várható az év végéig. Az európai piacon ugyaneb­ben a kategóriában 60 százalékos bővü­lést ért el a Rába. Az árbevétel és a köz­vetlen költségek különbözete, a bruttó fe­dezet 3,73 milliárd forintról 3,13 milli- árdra csökkent Az első félévi üzemi szintű nyereség 163 millió forintra mér­séklődött az előző év első félévi 411 mil­lió forintról. Az idei év első felében a Rá­ba 366 millió forint pénzügyi nyereséget könyvelhetett el, míg a bázis időszakban 1,12 milliárd forint volt ezen a soron a veszteség. A készpénztermelő képessé­get mutató kamat- és adófizetés, amorti­záció és értékcsökkenés előtti nyereség (EBITDA) 19,5 százalékkal 1,28 milliárd forintra esett vissza. A Rába konszolidált mérlegének főösszeg az időszak végén, június 30-án 32,55 milliárd forintot ért el, ami a félév során 1,6 százalékos bővü­lést jelent A 12,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Rába 12,5 milliárd forint konszoli­dált saját tőkéje ugyanebben az időszak­ban, a 2010. év végéhez képest lényegé­ben változatlan maradt. A kötelezettsé­gek közül a rövidlejáratú hitelek növe­kedtek erőteljesebben: 22,1 százalékkal 5,74 müliárd forintra. A Rába részvényei a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájá­ban forognak. A papír a hétfői kereske­dést a pénteki záróárnál 7 forinttal ala­csonyabban 762 forinton zárta. Az el­múlt 52 hétben a részvény legmagasabb árfolyama 988 forint, a legalacsonyabb 740 forint volt

Next

/
Thumbnails
Contents