Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-30 / 201. szám
2 2011. AUGUSZTUS 30., KEDD NÓGRÁD MEGYE Konténermosás Salgótarján. Az előzetes terveknek megfelelően augusztus 29., hétfő és szeptember 2., péntek között a VGU Kft. újra elvégzi a lakossági nagyméretű hulladékgyűjtő konténerek fertőtlenítő mosását a városközpontban és a lakótelepeken. Az ismételt fertőtlenítő mosás szükségességét az újra beköszöntött „afrikai nyár” is igazolja. A 770 és 1100 literes edények mosását egy speciálisan erre a célra kialakított gépjárművel - a helyszínen, a környezet szennyezése nélkül, fertőtlenítőszert tartalmazó nagynyomású vízsugárral - végzik. A lakossági 120 literes edények (kukák) mosása az önkormányzati rendelet alapján az ingatlantulajdonosok feladata, a közületeknél lévő bármilyen méretű edényzet fertőtlenítése pedig a közületek feladata. Természetesen egyedi megrendelések alapján ezen hulladék- gyűjtők fertőtlenítő mosását is kedvező áron vállalja a VGÜ Kft. Félrevezette a rendőrséget Salgótarján. Akár rács mögé is kerülhet az az 56 éves nő, aki rablásról tett bejelentést a rendőrségre, pusztán szórakozásból. Rablás történt Salgótarjánban - jelentették be nemrég a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság központi ügyeletére. A járőrök felvették a kapcsolatot az erősen ittas állapotban lévő, 56 éves bejelentővel. Az adatgyűjtés során megállapítást nyert, hogy se rablás, se más jogsértő cselekmény nem történt. A nő indokolatlanul, csupán szórakozásból tett bejelentést és tudta, hogy a rablás hírére azonnal kijön a hatóság. Az eset kapcsán a Salgótarjáni Rendőrkapitányság a hatóság félrevezetése miatt büntető feljelentést tettek az illetékes nyomozó ügyészségen. Ez akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető - közölte Lászlók Nóra, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. A rendőrség felhívja a lakosság figyelmét, hogy csak indokolt esetben riasszák az egyenruhásokat és mindig a valós helyzetről számoljanak be! A valótlan bejelentésekkel szabálysértést, a hatóság félrevezetésével pedig bűncselekményt követnek el. S adott esetben akár más, valóban rendőri jelenlétet igénylő helyszínekről vonják el a hatóságot. A rendőrség minden ilyen esetben feljelentéssel fog élni! „Emlék-kertészeket” jutalmaztak Bállá István Iparművész (jobbról balra a harmadik) a díjazottak gyűrűjében Bensőséges ünnepség keretében adták át Mohorán a napokban a Tolnay Klári-díjakat a Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület szervezésében. A meghitt díjátadó egyben a Tolnay Klári Emlékház 11 éves fennállásáról is megemlékezett. Szabó A. Mohora. Fridrich Béla polgár- mester köszöntő beszédében hangsúlyozta: a 2000-ben megnyílt ház és a művésznő fotóiból, kosztümjeiből, személyes tárgyaiból, családi ereklyéiből álló egyedülálló kiállítás már számtalan vendéget vonzott a községbe, s valójában kitárta a települést a világ felé.- A Bállá István iparművész vezette egyesület pedig különleges lehetőség Mohora életében, hiszen a község nagyon jó kapcsolatot ápol a civil szervezettel - szögezte le a polgármester. A rendezvény háziasszonya, Végváriné Pongrácz Ágnes egyesületi képviselő elsőként Tolnay Klári életrajzát ismertette, kiemelve, hogy a színészkirálynő felnevelő faluja Mohora volt, ahol elemi iskoláit végezte, s Balassagyarmatra járt a polgári iskola négy osztályába. A Debrecenben érettségizett lány aztán Bókay János író segítségével megismerkedett a színház világával, majd Heltai Jenő és JJeve- si Sándor színi direktorokhoz került, a Hunnia Filmgyárból a Vígszínházba vezetett útja, s innen kezdődött el szédítő pályafutása. 1950-ben a Madách Színházban lelt otthonra, két Kos- suth-díjjal, érdemes és kiváló művészi címmel ismerték el munkásságát. Színészi másodvirágzását 1990 és 1998 között a Nemzeti Színházban élte meg. A Tolnay Emlékházról szólva Pongrácz Ágnes elmondta: - A ház megálmodója, Bállá István bőrész-iparmű- vész a színésznő nyolcvanadik születésnapjára hozta létre a jélenlegi tárlat alapjait megadó életmű kiállítást. Ezek a tárgyak mesélnek az életéről, a ki- rálynőségéről és mesélnek az igaz, reménnyel és hittel betöltött emberségéről is. A Tolnay Klári Kulturális és Művészeti Egyesület ma szintén ünnepel, a legendás színésznő emlékének méltó ápolását, valamint művészeti és kulturális programok szervezését tűzte ki célul - fogalmazott az ünnepség háziasszonya, kinek szavait követően Mohai Gábor, a Magyar Rádió bemondója szólt az idő fogságába esett arc- és szerepképekről, amelyek Tolnay Klárihoz vezetnek el bennünket:- De van egy másik emlékház is. A bennünk élő Tolnay Klári kép, a nézőközönség csodálatos emlékháza. Most eljött az ideje annak, hogy a hűség, az állhatatosság, az emlék ker- tészi szorgalom jelesei kézbe vehessék Tolnay Klári újabb ajándékát, amelyet kitüntetésnek nevezünk - hangsúlyozta az előadóművész. Ezt követően Bállá István és felesége, Bállá Az egyedülálló kiállítás már számtalan vendéget vonzott a községbe, s valójában kitárta a települést a világ felé. Tünde nyújtották át a díjakat Gál Tibornak és Gálné Nagy Györgyinek, akik megalakulása óta támogatják az emlékház és az egyesület munkáját. Tolnay- díjat kapott Kopka Miklós, a Nógrád Megyei Hírlap ügyvezető igazgatója és főszerkesztője, aki kiváló munkatársaival megnyitása óta figyelemmel kíséri az emlékház és az egyesület munkáját és segítségének köszönhetően méltó helyre kerül a médiában a színésznő emléke. Djíat vehetett át Nagy Balázs is, aki részt vett az emlékház felújításában, annak üzemeltetésében és a rendezvények szervezésében. Tolnay- díjas lett Tokody Ilona Kossuth- díjas operaénekes, aki művészi nagyságával a színészkirálynő emlékének méltó ápolója. Szintén díjat kapott Vadas Zsuzsa újságíró, a Nők Lapja és a La Femme magazinok főmunkatársa, aki az emlékestek, könyvbemutatók főszereplőjeként figyelemmel kíséri a szellemi hagyaték sorsát, fejlődését. A díjak átadását követően Barna János, a Nógrád megyei : közgyűlés alelnöke Tolnay Klári intenzív belső sugárzásáról, tündéri öniróniájáról, művészete szubjektív varázslatáról, színpadi jelenléte vibrálásáról beszélt. - Tolnay Klári tünemény volt - fogal- ■ mázott az alelnök. Az ünnepséget a szintén Tolnay Klári-díjas Ember Csaba vezette Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola tanárai és növendékei tették még emelkedettebbé. Somogyvári Ildikó tanítványai, Vitt Balázs és Magyar Valentin zongoráztak. Varga Ivett- szintén volt rózsavölgyis diák - énekelt, majd az intézmény tanárai muzsikáltak: Zvolenszkiné Bene Orsolya fuvolán, Lévárdi Beáta pedig zongorán közreműködött. A díjazottak nevében Tokody Ilona a hely szelleméi, tisztaságát méltatta, spirituális szentélynek nevezve az emlékházat. Grafikus tárlata Balassagyarmat, a Mun- kácsy-díjas Sáros András Miklós grafikusművész kiállítása nyílik meg szeptember 2-án, pénteken 17 órakor a Horváth Endre Galériában. Az október 27-ig látható tárlatot Wehner Tibor művészet- történész ajánlja a közönség figyelmébe. Az alkotó munkái közel háromszáz kiállításon szerepeltek itthon és külföldön, a művész harminchat különböző díjat nyert. Nyári étkeztetés Magyargéc. A községben a korábbi években a gyermekek nyári étkeztetését hideg, tartós ételek - például konzervek - oldották meg. Velki Róbert polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy az idén áttértek a meleg étkeztetésre. Ez jóval nagyobb szervezést, megterhelést jelentett főleg a konyhai dolgozók részére. A változást két szempontból tették. Egyrészt nem mindegy, hogy a,gyermekek meleg vagy hideg ételt kapnak 45 napon keresztül. Másrészt volt egy olyan negatív tapasztalatuk, hogy egyes családoknál a konzervet a családfő az üzletben „folyékony kenyérre” próbálta beváltani. Ha ez az út számára közvetlenül vagy közvetve nem volt járható minden bizonnyal megkereste annak a lehetőségét, hogy a hideg ételt „maligán fokokra” cserélje. Július 20-tól augusztus 19- ig, 45 napon át Magyar- gécben és közigazgatásilag önkormányzatukhoz tartozó Kisgécben összesen 216 gyermekvédelmi kedvezményre jogosult fiatal kapott naponta meleg ételt. Az ebédet három konyhától - a kisgéci, a magyargéci iskola ■ és idősek klubjából - ételhordókban vitték haza a családok. Azoknak akiknek nem volt ételhordójuk azt az önkormányzat biztosított. A gyermekek nyári étkeztetésére az önkormányzat 164 gyermekre kapott központi támogatást, 54-et az önkormányzatuk fizetett. A nyári gyermekétkeztetésnek jó visszhangja volt a községben. Szenográdi Lassan eltűnnek a mechanikus órák is... Salgótarján. Molnár József órásmester, 68 éves. 1958 óta űzi ezt a foglalkozást. 1970-től kisiparosként tevékenykedik. Nagybátonyban 23 évet dolgozott, Salgótarjánban 17 éve tevékenykedik. Már nyugdíj mellett dolgozik és nagyon sokan elmentek a városból azon kollégái közül, akikkel együtt kezdte a szakmát. Szinte ő az egyedüli órásmester - ahogyan fogalmazott - a „régiek” közül. A mesterséget nem édesapjától tanulta, hanem az utcájukban lakott egy öreg órásmester, akitől elleshette a szakma fortélyait. Azóta sok idő telt el. Hogy miért választotta ezt a szakmát? Az válaszolta: - Igazából így hozta az élet! A „Kisiparosok Szövetsége” még működik, amelynek mintegy 15 tagja maradt, amit elmondása szerint Molnár József nagy szégyennek tart, hogy idáig jutott a szakma. Arra a kérdésre, hogy lennének-e követők, akik folytatnák ezt a mesterséget azt válaszolta, hogy ez a világ már elmúlt.- Az órásmesterség központi oktatása anno Budapesten volt. Ez a rendszer már felszámolásra került, így nincs utánpótlása a szakmának. Vannak, akik megpróbálják gyakorolni ezt a hivatást, de az már egy teljesen más minőséget jelent. Lassan eltűnnek a mechanikus órák is. Sajnos egyre kevesebb a minőségi óra - mondta a mester. A komolyabb órák javítása pedig nagyon nagy szakmai tudást igényel. A keze alatt, már nagyon sok világmárka megfordult, de Nógrádban nagyon kevés van belőlük. Ahogyan fogalmazott: ' - Meg lehet számolni mennyi van belőlük, s a legtöbb olcsó £ sikerült - nem lehet. p Egy mechanikus órá- *1 ban a rugók és a tenge- | lyek elkopása lehet a legnagyobb meghibásodási probléma. Baleset ebben a szakmában is előfordulhat, javítás közbeni kisebb szúrások és vágások, de előfordulhat forrasztás közbeni égési sérülés is. Feleségével ' és két gyermekével él " együtt. 22 éves fia nem fogja tovább vinni a mesterséget, ahogyan 20 éves lánya sem, hiszen mindketten főiskolára járnak. Molnár József azt is elmondta, hogy volt már utánzat és hamisítvány. A mesterségéből meg lehet élni, de meggazdagodni - ha már ennyi szakmában eltöltött év után sem tanítványa, akinek átadta a tudását, de ma már nem vállalna újabb „okítást". Akit eddig tanított, az nagyrészt az órakészítő és javító szakmában dolgozik, mind a mai napig. A szakmai terveiről úgy nyilatkozott, hogy ebben a korban már nagyon nincsenek, de amit csinál, azt szeretné a lehető legjobb minőségben elvégezni. A jövőbeli tervek többsége a családjához köthetők, de viccesen megjegyezte, hogy egyenlőre messzinek tűnik, hogy gyermekei unokával örvendeztessék meg. Azt hozzátette, sok minden történhet még addig, de legfontosabb az, hogy egészség legyen! B. D.
