Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-03 / 179. szám

4 2011. AUGUSZTUS 3., SZERDA A NAP TEMAJA A közelmúltban nagy port kavart a hír, miszerint a Hatvani Volán Zrt. megszüntetni készül a Henéd-Nagykökényes irányba tartó autóbusz-járatait, az oda vezető utak járhatatlansága, valamint az autóbuszok műszaki állapota miatt. A megyénkben rendszeresen közlekedőknek talán nem szolgálunk új információval ha kijelentjük, hogy bizony mi is „büszkélkedhetünk” néhány katasztrofális állapotú útszakasszal. Megkérdeztük a Nógrád Volán Zrt. illetékeseit, ők készülnek-e hasonló intézkedésre egyes, megyénkben közlekedő járatokkal kapcsolatban. Autóbuszos „kátyú-szlalom” a nógrádi utakon (is) Kéri István Nógrád megye. A Nógrád, Heves és Pest megyék határán fekvő te­lepülések fentebb említett „ügye” végül gyors fordulatot vett, hiszen még június végén - néhány nappal a hír napvilágra kerülése után - elkezdődtek az útjavítási munkálatok előbb a Nagykökényesről a már nógrádi Erdőtárcsára vezető „teszlagi úton”, majd a zagyvaszántói összekötő úton is. Ténylegesen járat-megszüntetésre tehát nem került sor, és amint a beszélge­tésből kiderült, erre Nógrádban sem kell számítanunk a közeljö­vőben.- A társaság autóbusz-vezetői­nek jelzései, valamint az adott út­vonalakon közlekedő járművek ja­vítási igényéből azonban jól beha- tárolhatóak a több gondot okozó, rossz minőségű útszakaszok - tudtuk meg Molnár Róbert sze­mélyszállítási igazgatótól. tetlenült az út állapota okán. A kompromisszumos, megoldással nem csak az érintett telepü- lés(rész) lakói járnak jól, hanem az említett térség összes települé­se, hiszen a Sámsonháza és Nagykeresztúr között húzódó völgyben csak így valósítható meg elfogadható menetidejű, és jelentős késések nélküli közleke­dés.- A Nógrád Volán Zrt. idáig ilyen drasztikus lépésen még nem gondolkodott el, de ugyan­akkor ez nem azt jelenti, hogy nem okoz problémát, nehézséget, vagy adott esetben konfliktus­helyzetet egyes útszakaszok álla­pota - tette hozzá Molnár Róbert. - Egyelőre nem gondoltunk még arra, hogy egyes településekre ne menjünk be, ne szolgáljuk ki az igényeket. Fontos megemlíteni, hogy a Nógrád Volán Zrt. - a töb­bi társasághoz hasonlóan - a Ma­gyar Állammal köttetett közszol­gáltatási szerződés keretében „Természetesen” találtunk a szervizben futóműjavítás alatt álló autóbuszt Ilyen a Garáb, Buják, Vanyarc, Kálló, Palotás, Szarvasgede tele­pülések és a 21-es számú főút ál­tal közrezárt területen található útvonalak nagy része, Bátonyterenye környékén a szú- pataki, szorospataki és szentkú­ti bekötőutak, de ide sorolható a Szuha-Mátraalmás és a bárnai el­ágazótól a településre bevezető út is. A nyugatabbi térségben emlí­tésre került a Cserháthaláp- Szandaváralja, a Magyarnándor- Kétbodony-Kisecset-Szécsénke, a Romhány-Bánk útvonal, vala­mint a Csitár, Nógrádgárdony, Iliny és Nógrádmarcal települé­seket összekötő utak. A felsoro­lást a 22-es és a 2-es számú fő­utak közötti, . Pusztaberki- Horpács-Borsosberény útvonal zárta a helyközi járatok tekinteté­ben. Ezeken az útszakaszokon et­től függetlenül zajlik a közleke­dés - és a továbbiakban is zajlik majd a társaság vezetői szerint. Egyetlen olyan útvonal van a me­gyében, ahol jelenleg szünetel a közlekedés, de itt ez egy kompro­misszumos megoldáson alapul. Az érintett Kisbárkány- Bedepuszta útvonalon a társaság járatai helyett az önkormányzat kisbusza ráhordó jelleggel szol­gálja ki az utazási igényeket, mi­vel ennek a helyközi autóbuszok­kal való kiszolgálása az utóbbi években teljes egészében ellehe­végzi a helyközi közlekedés ellá­tását, míg a helyi járatok eseté­ben az önkormányzatok a meg­rendelő felek. Bármilyen lépésre kerül sor, azt önmagában a Vo­lán társaság nem Is tudja meg­tenni, csak és kizárólag egy egyeztetéses folyamat után lehet bármilyen konkrét döntésre jut­ni. Ha nagyon szigorúan ven­nénk, akkor igen sok településen kellene nekünk jelezni, hogy las­san nem tudunk bemenni az au­tóbuszainkkal - több nehezen járható útszakasz is van a megyé­ben. Ugyanakkor szeretnénk hozzátenni, hogy tudjuk jól, min­den pénz kérdése - ahogyan mi is szeretnénk új autóbuszokkal közlekedni, úgy vélhetően ezen utak állapota sem amiatt olyan amilyen, mert senki nem akarná ezeket javítani. Bata Zsoltot, a társaság műsza­ki igazgatóját a rossz útminőség hatásairól kérdeztük.- Mint azt Molnár Róberttól már megtudtuk, a bevétellel nem fedezett, indokolt költségeket a helyközi közlekedés esetében az ál­lam finanszírozza. Figyelembe ve­szik-e ennek során az üzemelteté­si körülményeket (útviszonyok, domborzat, stb.)?- A vesztesség-finanszírozás szempontjából az indokolt, befo­gadható költségeket egy iparági átlaghoz viszonyítják. Arról nincs információm, hogy ezen adatok áttekintésénél a minisztérium­ban figyelembe veszik-e, hogy az adott Volán milyen körülmények között végzi a szolgáltatást, mert teljesen mások egy síkvidéken üzemelő Volán társaság üzemel­tetési körülményei, a hegyvidé­ken üzemelő társaságénál.- Csak a körülmények okán to­lódhatnak el ezen költségsorok?- Természetesen meghatározó ebben a témakörben a járműállo­mány átlagos életkora is, amely a Nógrád Volán Zrt. esetében je­len pillanatban 12 év és 6 hónap, 220 darab autóbuszra vonatko­zóan. A járművek átlagos futás­teljesítménye meghaladja a 700.000 kilométert. A helyközi közlekedés ellátásában részt ve­vő 155 jármű, 13 év 8 hónap, míg a helyi közlekedésben 36 jármű, 13 év 6 hónap átlagéletkorral rendelkezik. A maradék darab­számot a BKV Zrt.-nél végzett al­vállalkozói tevékenység ellátásá­val kapcsolatban üzemeltetett gépjárművek teszik ki.- Melyek azok a költségek, ame­lyek itt Nógrádban kiugróak az üzemeltetés során?- A rossz útviszonyokból kö­vetkezően kiugróan magas a fu­tóművek- és valamennyi, e terü­lethez tartozó alkatrész meghibá­sodása, lengéscsillapítótól gumi­abroncson át a hídkitámasztó ru­dak gumiperselyéig, valamint a kormánymű-alkatrészekig. Ezen alkatrészek cseréjének költségét az éves üzleti tervünk összeállítá­sa során már előre tervezzük a költségvetésünkben, hiszen az el­múlt jó néhány év tapasztalatai - és számadatai - alapján dolgo­zunk. Ahogyan ezen meghibáso­dásoknak a száma nő, abból egyenesen következik, hogy a ja­vítás alatt álló autóbusz(oka)t pó­tolni kell - sajnos egyre nagyobb darabszámban egy-egy adott idő­szakra vonatkozóan. Töreked­nünk kell ugyanakkor a tartalék- állomány darabszámának lehető legoptimálisabb szinten tartásá­ra, de ennek meghatározása nem könnyű feladat. Ezen felül a „javí­tási csúcsok" idején, bizony ko­moly feladatot jelent a forgalmi szakterületnek is, hogy „csak” já­ratkéséssel oldja meg a feladat el­látását és lehetőleg egyetlen járat se maradjon ki - ezt kár is lenne tagadni.- Helytállód az a felvetés, hogy könnyebb a tömegközlekedés fenn­tartása például Szeged,, Gyöngyös, Gödöllő, Győr esetében - akár a domborzati viszonyokra, akár az utak állapotára gondolunk?- Konkrét összehasonlítást ne­héz megfogalmazni, hiszen nem ismerjük pontosan más városok közlekedési szolgáltatási paramé­tereit, amelyet az üzemeltetett járművek életkorától kezdődően a szóló és csuklós autóbuszok arányáig nagyon sok minden be­folyásol. Az útviszonyok vélhető­en jobb állapotban vannak az em­lített településeken, így a fentebb felsorolt meghibásodások gyako­risága is vélhetően alacsonyabb szinten van. Az azonban nagy va­lószínűséggel kijelenthető, hogy ezen városokban nem találkoz­nak olyan speciális helyzetekkel, mint például Salgótarjánban Somlyóbánya, illetve még inkább az üdülőtelep helyzete - amely lényegében a megyeszékhely he­lyi járati közlekedésének legneu­ralgikusabb útvonala.- Milyen feladat jelentkezik itt, ami speciálissá teszi a közleke­dést?- A közlekedés biztonságánál nincsen fontosabb. Amennyiben az autóbusz-vezetők visszajelzé­sei alapján olyan információk gyűlnek össze, hogy egy adott út­vonalon nehéz közlekedni, vagy akár az a közúti közlekedés sza­bályainak betartásával egy-egy helyzetben már nem oldható meg, akkor nekünk ezt kötelessé­günk jelezni a megrendelő felé. Nem lehet felvállalni azt, hogy a gépjárművezetőket olyan helyzet­be kényszerítsük, hogy szabály­talanul közlekedjenek. Üzemel­tetési oldalról további probléma, hogy a városi forgalomban hasz­nált járművek manapság elsősor­ban alacsonypadlós kialakítással kerülnek gyártásra. Egy ilyen ki­alakítású jármű a 2A/2T viszony­laton, a felépítmény kialakításá­nál fogva nem tud közlekedni, egyszerűen szólva: leér eleje-há­ta. Vannak olyan autóbuszok te­hát, amelyek ezen a viszonylaton nem közlekedhetnek, ez már most is komoly feladat például a forgalomirányítás számára.- Üzemanyag-fogyasztás szem­pontjából sincsen eltérés a hegyek­ben való közlekedés következté­ben? A Somlyói „telkes” járat mellett szabad hely nem sok marad a szűk úton új gumiabroncs, jól beállított, fu­tómű-problémáktól mentes, kor­mányzott tengelyen a Salgótarján-M3-as autópálya-Bu- dapest viszonylaton 210.000 ki­lométert teljesít, míg a Salgótarján-Rónabánya-Cered vo­nalon közlekedő autóbuszról ugyanazt az abroncsot az emlí­tett táv harmadánál, nagyjából 70.000 kilométernél már le kell cserélni. Tehát síkvidéki közleke­dés során ugyanaz az abroncs há­romszoros élettartamot produkál, mint a hegyekben.- Milyen rendszerben végzik a járművek karbantartását?- A társaság egy többlépcsős rendszerben, belső jármű-kar­bantartási szabályzata előírásai szerint végzi az autóbuszok ellen­őrzését, karbantartását. Az első lépcső a napi gondozás, vizsgálat (például: az alapvető közlekedés biztonsági berendezések és az utastér ellenőrzése, ülések rögzí­tettsége, kötelező tartozékok megléte), amelyet a jármű vezető­jének kell elvégeznie az indulás Idilli környezetben lévő buszmegálló a dombtetőn- Érdekes dolog az üzemanyag­fogyasztás kérdése a hegyi uta­kon. Ha az autóbusz felmegy pél­dául Salgóbányára, akkor hegy­menetben jelentkezik ugyan az átlaghoz viszonyított többlet-fo­gyasztás, ugyanakkor lefelé, mo­torfék üzemben a jármű üzem­anyag-fogyasztása közel a nullá­val egyenlő, lényegében tehát a domborzati viszonyok ilyen szin­ten nem okoznak plusz költséget. Viszont alkatrész-terhelésben ez egyértelműen jelentkezik, amely­re egy remek példát tudok mon­dani. Egy adott márkájú, típusú, előtt - ezt ugyebár KRESZ sze­rint a saját járművünk esetében nekünk, civileknek is meg kell(ene) tennünk. A második lépcsőben háromhetente aknás vizsgálatot végzünk az autóbusz­okon, amely már a szerelők fel­adata. A harmadik szint az „1-es számú műszaki szemle”, ami - tartalmát tekintve - lényegében egy műszaki vizsgának feleltet­hető meg. Itt már diagnosztikai berendezésekkel is vizsgáljuk az autóbuszokat, az ellenőrzést a jár­mű típusától és életkorától függő­en 10.000 és 30.000 kilométer kö­zött végezzük el. Értelemszerűen a gyakoriság a korszerű jármű­veknél inkább a skála felső, míg például az Ikarus 200-as család­jának tagjai esetében az alsó ha­tárhoz közelíti. A vizsgálat nor­maideje mintegy 10 óra - a szük­séges javítások csak ez után kez­dődhetnek. Az utolsó lépcső „2-es számú műszaki szemle”, ez a ha­tósági műszaki vizsgát megelő­ző, felkészítő szemle. A mini­mum 50 órás normaidejű műve­letsor során kötelezően meg kell bontanunk egyes maghatározott szerkezeti elemeket - ez alapve­tően a fék- és kormányrendszer­re vonatkozik. Itt végezzük az alapvető karosszéria-javítási munkálatokat is, majd ennek be­fejezése után következhet a vizs­ga - zárta ismertetőjét Bata Zsolt. Sok kérdés megfogalmazódhat a fentiek alapján, de egy biztos, az utak állapota egy folyamatosan napirenden lévő téma. Talán a kellőnél is fokozottabban érzékel­jük mi ezt Nógrádban, hiszen hát­rányos helyzetű térségeinkben egy-egy nagyobb volumenű útja­vítás, aszfaltozás, felújítás is örömteli pillanat az életünkben, ilyenkor egy kisebb előrelépés­ként éljük meg a történést. Aztán ez az élmény (sajnos) sok eset­ben már egy-két év múlva telje­sen a feledés homályába vész, amikor a nemrégiben - lényegé­ben még frissen - felújított aszfalt már kátyús, a padkát már elmos­ta az eső és megjelennek a sebes­ségkorlátozó táblák. A másik vég­let a hosszú idő óta felújításra vá­ró útszakaszok kérdése, hiszen például ha Bárna településre aka­runk „jó tempóban” (ez jelentsen itt most 40-50 kilométer/óra felet­ti sebességet) leereszkedni, akár biztosra is vehetjük, hogy „az anyagi kár jelentős” lesz már né­hány alkalom után. Mi autóval közlekedve megválaszthatjuk a jobb utakat, akár egy kis kerülőt is teszünk ennek érdekében, a tö­megközlekedés kapcsán viszont ezen opció nem áll rendelkezés­re. Menni kell, bármilyen is le­gyen az út, menni kell, bármeny­nyi is legyen a menetidő. Gon­doljuk és vesszük ezt természe­tesnek mindaddig, amíg egy újabb helyszínen telik majd be az a bizonyos pohár előbb-utóbb - talán éppen Nógrádban. Van rá esély.

Next

/
Thumbnails
Contents