Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-03 / 179. szám

2011. AUGUSZTUS 3., SZERDA 3 ESZAK-NOGRAD Kibővített vezetői értekezlet Salgótarján. Az aktualitá­sok rendszeres megbeszé­lése érdekében minden hó­nap első hétfőjén kibővített vezetői értekezletet tart a Nógrád Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság. En­nek megfelelően augusztus elsején ismét összehívták szőkébb hazánk hivatásos önkormányzati tűzoltósá­gainak parancsnokait, a polgári védelmi kirendelt­ségek és -irodák első embe­reit, valamint az igazgató­ság vezetői állományát. Berecz György, a kataszt­rófavédelem megyei igazga­tója a fórumon megfogal­mazta vezetési koncepcióját és a jövőre vonatkozó terve­it, elvárásait, valamint hangsúlyozta a közös mun­ka fontosságát. A résztvevők ezt követő­en az előre meghatározott napirendi pontokat tárgyal­ták, köztük például a moto­ros láncfűrészes, illetve magasban történő beavatko­zások munkavédelmi szabá­lyairól, továbbá a gyakorla­tok ellenőrzésének tapasz­talatairól szóló beszámoló­kat. Az értekezlet utolsó sza­kaszában a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság vezetője értékélte a tűzoltóságok és a polgárvé­delmi kirendeltségek el­múlt havi munkáját, majd a szakmai feladatok végrehaj­tásával kapcsolatos egyezte­tő megbeszélések következ­tek. Belvíz ellen védmíí épül Megyerben Befejezéséhez közeledik a 400 millió forintos beruházás Nógrádmegyer. 400 millió forintos beruházás nyomán hamarosan elhárulnak a településen a bel­víz által korábban okozott károk, a kivitelezők a védművek elké­szítésének befejező szakaszához érkeztek - tájékoztatta a Kulcsárpress Sajtóirodát Verbói Gábor, polgármester. A község első embere elmond­ta, hogy a ko­rábbi években a település jelen­tős részét elön­tötte a környék­beli hegyekből lezúduló csapa­dék, a falun át­folyó mindhá­rom patak el- Verbói Gábor árasztotta az ut­cákat, betört az ingatlanokba. Tavaly az egyszerre lehullott 80-100 milliméternyi csapadék némely helyen másfél méteres vízözönt zúdított a házakra. A megrongálódott és összedőlt épületek a lakók életét is veszé­lyeztette. A belvízi problémák megoldá­sára a tervezők a falu település- szerkezete miatt egyéni megoldá­sokat dolgoztak ki, külön hang­súlyt fordítottak a mélyfekvésű te­rületek csatornahálózatának bő­vítésére. A kivitelezők erőteljesen haladnak a patakmedrek bővíté­sével, az utak mellett felszíni víz­elvezető csatornákat alakítottak ki, szélesítették az árkokat. A ve­szélyeztetett ingatlanok védelmé­re Európai Uniós pályázat biztosí­totta a pénzügyi forrás nagyobb részét, amelyet némi önerővel egészített ki Nógrádmegyer ön- kormányzata. A beruházás elvégzésére a kivi­telező cég a munkanélküliséggel küzdő falu lakóit is bevonta, a szakmunkások mellett a segéd­erő foglalkoztatása pályázati felté­telként is megjelent - tudta meg a Kulcsárpress Sajtóiroda. FOTÓ ÉS SZÖVEG: Kulcsárpres Sajtóiroda Egészség klub Salgótarján. A Magyar Rákelle­nes Liga Salgótarjáni Alapszer­vezete minden héten csütörtö­kön 15.30 órától egészség klu­bot szervez. Az esemény hely­színe, a József Attila Művelődé­si és Konferencia-központ kon­ferenciaterme. Az eseménysoro­zat mottója: „Élj 100 évet egész­ségesen!” Itt lehetőség nyílik ki­próbálni a 3-1-2 meridián tornát is. Hogy mi ez a torna? Az egész­séges emberben az életenergia akadálytalanul kering, a 12 fő és a két középvonali meridiánban. Betegség állapotában a meridi­ánban elakad az energia. Ahhoz, hogy az egészséges állapot fenn­tartható legyen - mint tudjuk, a biológiailag várható életkor 120 év - megfelelő gyakorlással, az úgynevezett „3-1-2” meridián­gyakorlatok végzésével kell, mintegy napi 20-30 percet szánni arra, hogy a saját meri­diánjaink szabad energia-áram­lását biztosítani tudjuk. Hogy milyen gyakorlatok ezek? A „3” arra utal, hogy három meridi­án-ponton akupresszúráznunk kell magunkat. Az „1” jelentése a hasunkról szól: fekvő vagy ál­ló helyzetben hasi légzést kell naponta végezni. Végül a „2” a lábaink erejének a próbája: fi­zikai mozgás, akár helyben guggolás végzése is naponta szükséges. A szervezet nemré­giben, Salgótarjánban megnyi­tott információs irodája is azt a célt szolgálja, hogy segítsék azokat, akik egészségesen akarnak élni. Bővebben Kreicsi Máriától, a 06/30-286- 34-22 -es telefonszámon vagy a www.rakliga.hu és a www.312.hu honlapcímeken lehet érdeklődni. Györffy Sarolta: Emlékképek a hatvanas évek Madách Gimnáziumáról (2. rész) A mindennapi iskolai életről KISZ-élet Egy-egy osztályban két KISZ-csoport működött. Semmi „vonalasságra”, politi­kai oktatásra nem emlékszem. Néhány ku­bai mozgalmi induló éneklését leszámítva a KISZ-foglalkozások az iskola és osztály kulturális és társas életének hasznos szín­terei voltak. Vetélkedőket szerveztünk a KISZ-gyűlésen („fogas” kérdést kaptam egyszer: magyarázd el, mi az a leshelyzet. Ha akkor Somkúti Nándi önzetlenül nem segít!...) Szánkózni mentünk, kirándulni a Dolinkába, volt KISZ-olvasómozgalom (őr­zöm is a jutalmul kapott Anna Karenínát Leblanc tanárnő aláírásával.) Szavalóver­senyek, mozilátogatások, iskolai és megyei orosz tanulmányi versenyek, az első OKTV- dolgozatok megírására való biztatás. En­gem meg a Városi Tanács esküvőinek és névadó ünnepségeinek matrózblúzos, „hi­vatásos” versmondójává avanzsáltak, az aranyszívű Berkes József tanácstitkár meg­hívására. A szünetekben a folyosón sétálgattunk, halkan beszélgettünk, vagy készültünk a következő órára. A tanári szobába igen rit­kán mertünk bekopogni, ha egy tanárt va­lamilyen okból szünetben kerestünk. Volt olyan munkahelyem, ahol a tanári szobá­ban egy sarok került kialakításra, ahol a szünetekben, vagy „lyukas” órákon tanár­diák eszmecserét lehetett folytatni. Nekem bizony ez a mai napig túlzott liberalizmus­nak tűnik. (Vagy én lennék kissé konzerva­tív?) Talán kissé közhelyesen hangzik, még­is leírom: tanárainkat mélységesen tisztel­tük. Ez a tisztelet különösen jellemezte a környező nógrádi falvakból bejáró diáko­kat. Akik közül bizony nem volt mindenki kollégista. És a kollégiumban is micsoda rend és fegyelem volt Ria (Mária) néni irá­nyítása idején. A bejáró tanulók igen korán keltek, hóban, fagyban, buszon, vagy vona­ton jöttek az iskolába. És soha nem késtek. Közülük sokan a délutáni tanulószobai fog­lalkozáson (néma csendben) készültek másnapra, szaktanári segítség és felügye­let mellett. Háromtól fél hatig tartott ez a foglalkozás. Fél hatra el is készültek az írás­beli feladatok, és a tanulószobások felké­szültek a másnapi szóbeli felelésre, dolgo­zatokra. Természetesen a délelőtti tanítás és a tanulószoba között lehetett a városban (a kollégistáknak is) sétálni, fejet kiszellőz­tetni, ezt-azt vásárolni a papírboltban, fagy- laltozni stb. És aki hazaért a tanulószoba után, (lehetett városlakó is, ha segítségre szorult valamilyen tárgyból, kötelezhető volt a tanulószobai foglalkozásra) annak már otthon nemigen kellett tanulnia. Nyu­godtan megvacsorázhatott, és az estét már a családdal töltötte. A tanulószobán fel­ügyelő tanárok szerény óradíjért segítet­ték és korrepetálták délután a rászoruló diákokat. Nem jártunk „különórákra”. Nem csak anyagi okokból. Tanáraink - némi túlzás­sal - napi huszonnégy órát dolgoztak, sem idejük, sem erejük nem lett volna már ma­gántanítványokat fogadni. Az érettségire, továbbtanulásra iskolai tanáraink készítet­tek fel, ők tartották az egyetemi előkészítő­ket a felvételi tantárgyakból (történelem, bi­ológia, kémia, fizika) így került be sok fizi­kai dolgozó, tehetséges és szorgalmas gyer­meke nagynevű egyetemekre és főiskolák­ra (amelyekből akkor még nem volt túl sok Magyarországon). És ehhez jött még a „ma­gányos szorgalom” (ezt így neveztem el). Az osztálytársak pedig segítették egymást, mindenki abból, amiből ő jó volt; Barta Jo­li a kémiát magyarázta, Lantos Pisti a ma­tekot, jómagam talán irodalomból, oroszból és németből segítettem, (illetve segítettem volna). Egyszer egy fizikából számomra nyújtott segítséget az ifjú Horst Buchholz filmszínésztől kapott fényképpel háláltam meg, (a képet ma is siratom). Mindenkiben azt becsültük, amit benne becsülni lehetett, és nem volt jellemző az egyéni gyarlóságok miatti „cikizés”. Nyu­galom, rend, szervezettség és fegyelem volt az iskolában. És nagyszerű iskolai ünnepé­lyek, egy ideig évenkénti színielőadások, színvonalas és tartalmas szalagavató mű­sorok, ballagási beszédek jutnak eszembe, ha egykori iskolámra gondolok. És a sok-sok sikeres felvételi vizsga. A Ma­dách Gimnázium hírnevét csak öregbítették a továbbtanulói. Akiknek egy része, ha segí­tette is őket a felvételül a „nagy F”, különö­sen bizonyítani akart, és tudták is bizonyíta­ni, hogy érdemesek voltak a továbbtanulás esélyére. Kedves régi és új, idősebb és fiatalabb Város- és Megyelakók! Talán nem volt unalmas ez az írás, és azt remélem, nem gondolják, hogy a mostanság divatos és banális nosztalgiázás volt a célom. Azt re­mélem, hogy ez a visszaemlékezés kedves és régi emlékeket ébresztett és talán el is gondolkodtatott. Meg azt is, hogy ez az írás talán eljut valamilyen módon a mai nógrádi diákok egy részéhez is (hiszen középiskolába ma már szinte mindenki jár), és valamiképpen megérintik őket is az itt leírtak. És ha elolvassák, nem vala­mi „kissé korosodó” tanárnő oktatásának és nosztalgiázásának fogják fel. Hol nyaralnak a nógrádi országgyűlési képviselők? Lapunk idén is kíváncsi volt arra, hogy megyénk ország- gyűlési képviselői hol töltik nyári szabadságukat, hol pihe­nik ki a politizálás okozta fára­dalmakat. Elsőként Becsó Zsol­tot és Székyné dr. Sztrémi Me­lindát, a Fidesz; dr. Nagy An­dort, a KDNP és Farkas Ger­gelyt, a Jobbik Magyarország­ért Mozgalom országgyűlési képviselőjét kérdeztük meg. B. D. _____________________ Nógrá d megye. BECSÓ ZSOLT el­mondta: - Alapvetően baráti társa­ságban töltöm a nyá­ri szabadságomat. Családommal és a barátaim családjai­val, egy 2 hetes eu­rópai körutat terve­zünk, amelyet autó­val teszünk meg. Szlovéniát, Olaszor­szágot, Franciaor­szágot és - a vissza- úton - Ausztriát lá­togatjuk meg. Sze­retnénk az utazá­sunk során érintett országok turisztikai látványosságait meg­tekinteni. Ezt a csaknem 2 hetet megpróbáljuk az ak­tív pihenésnek szentelni. Annak örülök leginkább, hogy ezt az időt a feleségemmel és a kislányommal tudom eltölteni. Mivel hétköznap­okon nagyon sok hivatali teendőm van, így sajnos nagyon keveset tu­dok velük lenni. Ezt a nyaralást már régóta terveztük, s remélem az időjárási is kegyes lesz hozzánk. SZÉKYNÉ DR. SZTRÉMI MELINDA kö­zölte: - A nyári szabadságomat itt­hon töltöm és ennek keretében csalá­dommal nyaralok Magyarországon. dr. nagy Andor a témával kap­csolatban leszögezte: - Júliusban 4 napot töltöttem a családommal Sü­megen, a Hotel Kapitányban és 3 napot Fenyőfőn, a Bakonyban.- Nem terveztek nagy külföldi utazást. Idén az EFOTT fesztiválra látogattam el, amely egyrészt mun­ka volt, másrészt pedig pihenés is a számomra. Munka, mert a rednezvény lehetőséget biztosít va­lamennyi párt számára, hogy kiad­Ä vänyokkal, sátorral akkor ez pihenés is Dr. Nagy Andor volt, mert ha nem 9 dolgoztunk,akkora fesztivál programja­in, koncerteken vet­tünk részt. Ezenkí­vül azt tervezem, hogy néhány napot eltöltők a Balaton­nál, és örülnék, ha Farkas Gergely végre sikerülne né­mi időt együtt tölte­nem azokkal a barátaimmal, akikre a parlamenti elfoglaltságaim miatt - sajnos - eddig kevesebb időm jutott - fogalmazott farkas Gergely, hoz­zátéve: - Augusztusban Erdélybe utazom az EMI-táborba és a táboron kívül is el fogok tölteni néhány na­pot Erdély gyönyörű tájain.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents