Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)

2011-08-26 / 198. szám

2011. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK 3 NÓGRÁD MEGYE Ünnepel a falu Dejtár. A felújított Kikelet tag­óvoda és a határőrség épületét is átadják az augusztus 27-én, szombaton, a falunap keretében Dejtáron. A 15 órakor kezdődő ünnepélyen köszöntőt mond Bállá Mihály, országgyűlés kép­viselő, a külügyi bizottság elnö­ke és Becsó Zsolt, honatya, a Nógrád megyei önkormányzat elnöke. A program azonban már 9 órakor kezdetét veszi kispá­lyás labdarúgó-kupával, de egészségügyi szűrések és mű­vészeti kiállítások mellett példá­ul főző-, illetve muffinsütőverse- ny, íjászat és „dejtári tízpróba” is várja az érdeklődőket. Mind­ezek lezárultával, 17 órakor „Kincsesláda” címmel vidám műsor következik, majd utca­bállal végződik a faluünnep. Tolnay-díjakat adnak át Mohora. A Tolnay Klári Kulturá­lis és Művészeti Egyesület szer­vezésében augusztus 28-án, va­sárnap 15.30 órakor rendezik meg a Tolnay Klári Emlékház 11 éves ünnepségét. Az egyesü­let elnöksége úgy határozott, hogy létrehozza a Tolnay Klári- díjat, amelynek ünnepélyes át­adásával fejezi ki köszönetét és elismerését. Ünnepi köszöntőt mond Fridrich Béla, polgármes­ter, a díjakat Bállá István, az egyesület elnöke, az emlékház alapítója adja át. A kitüntetette­ket a rendezvény fővédnöke, Barna János, a Nógrád megyei közgyűlés alelnöke köszönti. Az ünnepi hangversenyen a Rózsa­völgyi Márk Művészeti Iskola tanárai és növendékei közre­működnek. Művészeti vezető Ember Csaba, karnagy. A ren- dezűétty háziasszonya Végváriné Pongrácz Ágnes, egye­sületi képviselő, műsorvezető Mohai Gábor, előadóművész. Gyógyfűért indultak, a tetőn kötöttek ki... Őrhalom. Egy férfi tett bejelen­tést a minap a Balassagyarmaü Rendőrkapitányság ügyeletére, mivel látta, amint számára is­meretlen személyek palát bon­tottak egy épületről Őrhalom­ban, a Máriamajorban. Rövid időn belül a helyszínen voltak a körzeti megbízottak, akik a bűncselekmény elkövetése köz­ben tetten értek három hugyagi fiatalembert. A férfiak - ketten 21 évesek, egyikük pedig 18 esztendős - egy szécsényi ma­gánszemély tulajdonában lévő, jelenleg használaton kívüli in­gatlan melléképületének tetejé­ről feszegették le a hullámpalá­kat. Amikorra az egyenruhások megérkeztek, már nagy mennyiségű tetőelem volt egy­másra volt rakva. Megállapítást nyert az is, hogy hiányzik az épület tetejének a vasszerkeze­te, Az leszedett palával együtt így összesen egymillió-három­százezer forint kárt okozott a három férfi. A rendőrök elfog­ták, majd előállították a hugya­gi fiatalembereket a Balassa­gyarmati Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsított­ként hallgatták ki a társaságot.- Ők a tettenérés ellenére sem ismerték el a bűncselekmény el­követését. Elmondásuk szerint csak gyógyfüvet akartak szedni és viccből dobálták le a törött cserepet a tetőről. Az ügyben to­vábbra is tart a nyomozás - tájé­koztatta lapu n ka t Dankóné Nagy Éva rendőrségi szóvivő. Százhúsz éves a gyarmati vasút (Folytatás az 1. oldalról.) és a megye felső vezetőinek - divatos szóval - lobbi- tevékenysége is. Nyu- gat-Nógrádban ezek közül valami rendre mindig hiányzott. Számtalan vasútépítési terv született, de ezek még az engedélyezésig sem jutottak el. A salgótarjáni Szent István Kő­szénbánya Társulat és a társasághoz csatlakozott több magánszemély 1862-ben előmunkálati engedélyt sze­reztek a Pest-Salgótarján-Losonc- Zólyom-Besztercebánya vasútvonal megépítéséhez. A társaság 1865-ben csődbe ment. Az előre haladott építke­zésre való tekintettel a magyar állam készpénzsegélyt nyújtott. Cserében jogot formált az építkezés, és a későb­bi vasútüzem ellenőrzésére. 1867-ben a vasút elérte Salgótarjánt. A feszített ütemű építkezésben ismét elfogyott a pénz - mondta Gere József, hangsú­lyozva: - Mikszáth Kálmán ezt egy­szerűen csak vasúti panamának ne­vezte, és talán közel járt a valósághoz. Az állam már nem volt hajlandó a vesztesé­get finanszírozni, ezért 1868-ban a társaság vagyonát az elkészült vasútvonalat tartozé­kaival, és a tovább építéshez engedélyezett tervekkel megvásárolta. Az államnak hirte­len lett egy vasútvonala, amit üzemeltetni kellett. Az e célból létrehozott társaságot Magyar Királyi Államvasutaknak nevezték el. A cég rövidítése MÁV lett. A MÁV szüle­tése tehát erősen kötődik Nógrádhoz. A vo­nal 1871-ben elérte Zólyomot, majd tovább építették Ruttkáig. A fővonalként kiépített vasút kedvezően hatott a térség fejlődésére. A salgótarjáni és Losonc környéki iparvidé­ket bekötötte Európa gazdasági vérkeringé­sébe, miközben a megyeszékhely és a kör­nyéke még mindig csak áhította a vasutat. Az építési kezdeményezések továbbra is csak tervek maradtak. Az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság - nevével ellentét­ben osztrák-belga érdekeltségű társaság - az általa üzemeltetett Budapest-Bécs vasút­vonalából - ma úgy mondanánk, hogy saját üzleti kockázatára - Párkány állomásból kiindulva - a vasútépítésben ekkor életbe lépett műszaki könnyítések figyelembe vé­telével - mellékvonal építésébe kezdett észak felé.- A vasútvonal 1886-ban elérte Ipolyságot. Azt tervezték, hogy Széchenyi elgondolásá­nak megfelelően az Ipoly völgyében Losonc fe­lé haladnak tovább. Ennek szellemében 1890- ben megkezdték az Ipolyság-Balassagyarmat vonalszakasz kivitelezését A vonal ünnepé­lyes megnyitását 1891. augusztus 15-re Nagyboldogasszony napjára időzítették. Az öröm nem volt felhőtlen. A megyeszékhelyen végre volt vasút, de Budapest csak nagy kerü­lővel, közel egy napi vonatozással volt elérhe­tő. Ezt a problémát az 1896-ban átadott Aszód- Balassagyarmat-Losonc vonal nagyrészt orvo­solta - fejtette ki a helytörténész, aki azt is hoz­zátette: - A vonal további hozadéka az, hogy kiépült az Ipoly-völgyi Vasút. Losoncról Buda­pest kikerülésével elérhető volt Párkánynál a bécsi fővonal, amely az Osztrák-Magyar Mo­narchia első számú vonala volt. Balassagyar­maton egy fejpályaudvar épült. Csupán négy vágánya volt, de további kettő lefektetését elő­készítették. Az állomás épület az OMÁVI. osz­tályú mellékvonali szabvány épülete volt. Ha­sonló épült Ipolyságon. Egy emeletes részben beépített padlásteres épület volt. Földszintes III. osztályú változata épült Drégelypalánkon és Dejtáron, még Hont, Ipolyvece, és Ipolyszög csak őrházat kaptak.- A balassagyarmati épület bár látványos, és igényesen kivitelezett épület volt, a város­hoz méltatlanul kicsinek bizonyult. Hiány­zott az első osztályú váróterme, és pénztár csarnoka, de a szolgálati helyiségekkel is szűkében állt. Bővítése kezdettől fogva napi­renden volt. Az állomás északkeleti végén felépült a ma is álló négyállásos mozdony­szín a hatvan köbméteres víztoronnyal. A vonal megnyitásakor a vasutasokat a MÁV és az OMÁV területéről helyezték Balassa­gyarmatra. Tudni kell, hogy javában zajlott a Baross Gábor kezdeményezésére, el­sősorban a költséghatékonyság szem­pontjait figyelembe véve megindított nagy vasút államosítási kampány. En­nek a végére hagyták a „nagy falatot”, az OMÁV államosítását. Amikor az OMÁV elkezdte az Ipolyság-Balassa­gyarmat vonalának építését, már kész tény volt, hogy 1891. augusztus 1-jével a teljes hálózatát átveszi a MÁV. En­nek tudatában a minisztérium felszó­lította a társaságot, hogy köteles a ba­lassagyarmati vonalat jó minőségben befejezni. Az első vasutasok Pozsony­ból, Érsekújvárról, Budapest Nyugati pályaudvarról, Zólyomból kerültek családostól ide. Ekkor tájt ezeken a szolgálati helyeken egyre inkább jel­lemző volt a vasutas munkavállalók öntudatra ébredése. Felismerték, hogy a társadalom számára a munkájuk na­gyon fontos, és ezért cserében kellő megbecsülést kértek. Ennek a követe­lésüknek sok helyen sztrájkokkal ad­tak nyomatékot. Önsegélyező egyesü­letek, nyugdíjpénztárak, kulturális egyesü­letek, és szakmánként az érdekeket védő szakszervezetek alakultak. A vasutas öntu­datot az ide helyezett kollégák magukkal hozták. Néhány év múlva Balassagyarma­ton egy jelentős csoportot alkottak az új tí­pusú munkavállalók, a vasutasok, akiket ha­mar befogadott a város. Biztos jövedelmű ál­lami alkalmazottak voltak, ezért a pénzinté­zetek bátran adtak nekik kölcsönöket, ame­lyekből megteremtették a balassagyarmati otthonaikat. A mai Pozsonyi, Tihanyi, Köl­csey, Baross Gábor, Klapka György, Csesztvei utcák ekkor kezdtek beépülni a vasutas csa­ládok házaival - fejtette ki Gere József., hoz­záfűzve: - A 120. évforduló kapcsán a MÁV Nosztalgia Kft. egy küllős mozdony kerék­párt adományozott a városnak, amit az istvántelki műhelyükben homokfúvással megtisztítottak és lefestenek. A költségeket a Civitas Fortissima Kör vállalta át. A kerék hamarosan a városba kerül. Közben alakult egy ad-hoc „Emlékmű Bizottság”. A képvise­lő-testület által is megerősítve az a határozat született, hogy a vasútállomás előtti körfor­galom közepén, egy kis dombra épített vá­gány darabra kerül a kerékpár, hogy emlé­keztessen a vasútra és a vasutasokra, akik­nek a város sokat köszönhet. A tervek sze­rint az országban is rendhagyó „emlékmű” még idén elkészül, de ha nem, akkor jövőre biztosan. Ez a néhány hónap csúszás sem­mi ahhoz képest, hogy Balassagyarmat an­nak idején negyvenöt évet várt a vasútra. XXI. század technikája a berceli és a becskei iskola tantermeiben A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretén belül Bércéi Köz­ség Önkormányzata „Bercel-Becske- Szanda Községi Önkormányzatok Általános Iskola IKT fejlesztése” címmel projekt javaslatot nyújtott be, amely javaslat TIOP-1.1.1-07/1- 2008-0575 azonosító szám alatt si­keres elbírálásban részesült. Bércéi. A most futó pályázat keretén belül a berceli Széchenyi István Általános Iskolá­ban 14 darab személyi számítógép, 4 darab interaktív tábla, a becskei Móra Ferenc Ál­talános Iskolában 3 darab személyi számí­tógép, 1 darab interaktív tábla a hozzá tar­tozó kivetítőkkel és laptopokkal, valamint az üzemeltetéshez szükséges alkalmazá­sokkal került beszerzésre. Az interaktív tábla olyan, a pedagógiai folyamatban is jól hasznosítható IKT (Információs és Kommu­nikációs Technológia) eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táb­lát úgy egy számítógéppel (és projektorral, azaz kivetítővel), hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, illetve a táblára ke­rült tartalmak bármilyen adathordozóra menthetővé válnak. Lehetőség van mun­kák egyes fázisainak rögzítésére, ezáltal biztosított a folyamat bemutathatósága, sőt akár dokumentálása is, ez a tábla egyik nagy előnye. Az órán, a táblán végzett tevé­kenység rögzítésével, a leadott tananyag a diákok számára a későbbiekben is elérhe­tővé válik, így például az esetleg hiányzó diákoknak is segítséget ad a tananyag pót­lásához. A fent felsoroltakon túl nemcsak a diá­kok, de a tanár számára is hatalmas segít­ség, hogy lehetőség van akár előző nap fel­készülni az órákra, így hatékonyabban ad­ható át a tudás, ugyanis a háttérinformáció már készen érkezik a tanterembe. Az inte­raktív táblán a lehetőségek száma végtelen, beállítható, hogy csíkos, sima, vagy bármi­lyen tetszőleges hátterű felületre akarunk írni, súlyponti részek egy kattintással ki­emelhetők, így a hátsó sorokban ülők is jól látják a táblára felírtakat. Külön előny, hogy jelentős mennyiségű tananyagot lehet be­szerezni, így például egy történelem órán azonnal megjeleníthető egy korhű térkép, vagy levetítve biztonságosan szemléltethető egy veszélyes kémiai kísérlet. Lehetőség van az eszközök bővítésére, újabb kiegészítők csatlakoztatására, illetve oktatócsomagok beszerzésére is, ami által az oktatás színvonala növekszik és csökken­nek a térségi lemaradások. A beruházás finanszírozása az Európai Re­gionális Fejlesztési Alap, valamint a Magyar Köztársaság Társadalmi Infrastruktúra Ope­ratív Program támogatásával valósult meg, összköltsége 8.558.000 forint. A beruházás 100 százalékos támogatási intenzitású. SZÉCHENYI TERV RÓLUNK SZÓL CZENE GYULA Többet érdemelnek A most kezdődő tanév - mint mindegyik tanévkezdés - sokak­ban gondolatokat ébreszt oktatás­ügyünkkel kapcsolatban. - Töb­bet érdemelnek! - jelentette ki a jö­vő kovácsolóiml, a pedagógusok­ról a megyei közgyűlés elnöke a Salgótarjánban tartott tanévnyitó konferencián. Aligha vitatható, hogy a megállapítás helytálló. Hosszasan sorolhatnánk, hogy miért E helyütt a fentieket csupán né­hány korábbi időtálló megállapí­tással, idézettel próbálom alátá­masztani. Az közismert és helyt­álló vélemény - bár nem így kezel­jük -, hogy az iskola érzékeny műszer. Úgy is fogalmazhatunk, hogy alapvetően konzervatív in­tézmény, amelyik nem viseli el a hirtelen ötlet alapján született vál­tozásokat Ezért minden részletre kiterjedő átgondolás után lehet csak végrehajtani - tananyag­ban, módszerben, szervezeti rend­szerben - a legindokoltabb válto­zásokat is. Természetesen megkü­lönböztetett módon ügyelve azok- tatást és nevelést az egzaltált kö­rülmények között is vállaló, napjainkban is alul értékelt taní­tókra és tanárokra. Egyáltalán nem mellékes ugyanis, hogy mi­lyen testi-lelki állapotban végzi al­kotó munkáját az élő anyaggal foglalkozó pedagógus. Karácsony Sándor, korának legismertebb magyar tudósa, az 1930as, 1940- es években ma is helytálló tudo­mányos következtetésre jutott, amiről később a szakma és az ok­tatásirányítás is megfeledkezett. A neveléstudomány professzora szerint: az egyirányban való erő­szakos terhelésvédekezési reflexet vált ki a tanulókból. Egy ideje a szakirodalom is gyakran említi, hogy ilyen védekezési reflex alakult ki annak idején Albert Einsteinnél, akinekemiattmegnőttaziskolával a baja A későn érő diákot kisisko­lás korában lassú felfogásúnak tartották tanítói. Végül - az iskolai „hatás"ellenére - Einstein később Nóbel-díjas, a 20. század legna­gyobb tudósa lett A fentiek is bizo­nyítják Karácsony Sándor igazát: „Mindig én, a tanár igazodom a gyerekhez... Kettőnk viszonyában ő a fontos. Az én fontosságom ab­ban van, hogy szolgálom és igyek­szem hozzásegíteni, hogy azzá le­gyen, aki”. Tegyük hozzá: ennek megvalósítása szinte emberfeletti, rengeteg energiát felemésztő mun­kát igényel a pedagógustól. Tapasztalataim szerint a me­gye nevelői szeretnék elérni, hogy a jelenleg még sok szempontból a gyerekeket és pedagógusokat - rajtuk kívülálló okokból - gyötrő légkörű iskolákból másfajta isko­lák legyenek. Olyanok, ahol az érzelmi és szociális tanulás leg alább olyan fontos, mint az intel­lektuális. Meggyőződésem, hogy 2011-ben a megye pedagógusai szinte kivétel nélkül hivatástudat­tal, szeretettel, érdeklődéssel és várakozással fogadják tanítvá­nyaikat. A döntéshozóknak pe­dig alaposan át kell gondolniuk, hogy miként tehetnének eleget a neves magyar tudós azon megál­lapításának, mely szerint,Á taní­tó és tanár nem lehet elkesere­dett, megtorpant, mert a pedagó­gusoknak egyetlen karimája van, a jövőbe vetett optimizmus. ”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents