Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-24 / 196. szám
6 2011. AUGUSZTUS 24., SZERDA GAZDASÁG Energiafaló családi házak Az állam a támogatás mellett mással is pezsdítheti a korszerűsítési kedvet Hatalmas űr tátong a lakástulajdonosoknál energetikai korszerűsítésre rendelkezésre álló összeg és a között, amennyit ténylegesen el kellene költeni szigetelésre és nyílászárócserére. A múlt héten e célra felkínált 1,6 milliárd forint támogatást az érdeklődők pillanatok alatt elkapkodták, a folytatás viszont még nem látható. Ráadásul a hazai háztartások háromnegyedének nincs megtakarítása, s a háztartásoknak csak a 16 százaléka készül hő- szigetelésre. Munkatársainktól Megkongatták a vészharangot a Knauf Insulation szakértői: miközben a korábbi szigetelési programok a panellakásokra összpontosítottak, kiderült, hogy igazi energiamegtakarítás a társasházaknál és a paneleknél fajlagosan sokkal nagyobb energiaigényű, de csak 23 százalékban leszigetelt családi házak esetében érhető el. Azt, hogy milyen hatalmas energiamennyiségről és pénzről van szó, jól mutatják a számok: Magyarországon a teljes elsődleges energiafelhasználás köthető a lakóépületek fűtési és melegvíz- energia-igényéhez (360 peta- joule), ez majdnem annyi, mint amennyi energiahordozót az ösz- szes hazai nagyerőmű egy év alatt eltüzel. E hőigény 81 százaléka a családi házakban jelentkezik. Ha az összes családi házat leszigetelnénk, akkor - gáztüzelést feltételezve - évente mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Ám ennek elérése vágyálomnak tűnik. „Magyarországon a családi házak energetikai korszerűsítésére nincs életképes ösztönző program” - mutatott rá a Knauf. Közben a KSH szerint a meglévő lakóépületek zöme a következő évtizedekben is használatban lesz, energiahatékonysági korszerűsítésük és szigetelésük tehát elodázhatatlan. Hazai lakosok megoszlása (épülettípusonként, százalék) panel társasházban családi házban 14 (1 millió fő) 66 (7 millió fő) társasházban 20 (2 millió fő) Energia-korszerűsítési tervek (hazai lakóingatlanok, 2011) épületszigetelésre készülő háztartások 16 százalék (836 ezer) csak támogatással lát hozzá az előbbi 60 százaléka (500 ezer) a Klímabarát Otthon keret nagysága 500 családi házra Családi házak, korszerűsítés után (nyílászárócsere, szigetelés, szigeteletlen épületnél) Lakóingatlantípus Megtakarítás Energetikai kategóriajavulás* Családi ház 50-60 3-4 Tégla társasház 15-25 1-2 Panelház 10-15 1-2 ' A skála A-tól G-ig terjed. VG-GRAFIKA Forrás: Knauf Insulation, Energiaklub 2 ■ö o Nemzetközi példák azt sugallják, hogy egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán is. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, de ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná a folyamatot. A mai rendszer fő hibája, hogy a beruházás utófinanszíro- zottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá. „A helyzet valóban nem túl ígéretes, de más is következik a számokból” - mutatott rá lapunknak Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója. „Egyrészt, a Negaloule 2020 című kutatásunkból az derül ki, hogy a lakástulajdonosok 22 százaléka készül valamilyen épületenergetikai beruházásra, s hogy a 60 százalékuk, azaz mintegy 500 ezer háztartás csak állami támogatás mellett vágna bele a korszerűsítésbe. Még mindig marad több mint 300 ezer háztartás, amely támogatás nélkül is belefogna a korszerűsítésbe. További körülmény, hogy a háztartások 4-5 százaléka hajlandó lenne banki hitelt is felvenni | CSALÁDI HÁZAK ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSE (2020-ig Magyarországon) Forrás: Energiaklub t Éves energiaigényük 400-500 kilowattóra/négyzetméter* Beruházásigény 2020-ig 2400 milliárd forint Szigetelés, nyílászárócsere 160 ezer háztartásban Éves összkiadás 85 milliárd forint Várható megtakarítás 40 százalék (152 PJ) A megtakarítás CO?-vonzata évi 6 millió tonna csökkenés * A tízszerese egy alacsony energetikai besorolású házénak. JÖN A NYILVÁNOS MÉRCE Jövő év januárjától az ingatlanok eladásakor már fel kell mutatni az energiatanúsítványt. Ha valakinél eddig nem volt szempont a lakás energetikai állapota, akkor hamarosan találkozik ezzel a szemponttal, és hamarosan beépül a köztudatba, mint például a háztartási gépek esetében is történt. A kis energiafogyasztású ingatlanok majdani eladói így nem várt előnyre tehetnek szert, hiszen publikussá válik az ingatlan ilyen irányú adottsága. | HÁZTARTÁSOK ADOTTSÁGAI Forrás: GKI, Energiaklub Megtakarítása van 25 százalék 5000 eurónyi megtakarítása van 1-2 százalék Önerős finanszírozói képesség* nagyon alacsony * Nagyobb beruházás esetén.. ilyen célra. E munkálatok a közvetlen hasznukon túl pluszfoglalkoztatást jelentenek, az államnak pedig többlet-adóbevételt hozhatnak. Ehhez azonban kiszámítható szabályozási környezetre van szükség, főként arra, hogy a beígért támogatási programok el is induljanak. A múlt heti, 1,6 milliárdos támogatási keret gyors kiürülése azt is mutatja, hogy a lakástulajdonosok vártak és készültek a kiírásra, s hogy az összeg többszöröse is gyorsan elfogyna. Fontos az is, hogy milyen új építési szabályokhoz kell alkalmazkodniuk a felújíttatóknak, építtetőknek. „Az erős ingatlankínálati piacon a kiszámíthatatlan energia- költségek mellett az egyik fő elmozdulási pont az energetikai korszerűsítés. Vevői oldalon a rezsiköltség az egyik legfontosabb szempont, vagyis egy energetikailag korszerű ingatlan vonzóbb. A majdani vagy aktuálissá vált eladást így nagyban ségíti a beruházás” - mondta lapunknak Rutai Gábor, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A beruházás értéke beépül az ingatlan árába, hiszen a pályázati támogatás mellett rövid idő alatt várható a megtérülés. Szerinte ma az ingatlanpiacon nem feltétlenül számíthatnak extraprofitra az eladók, de a többi eladóval szemben szerzett versenyelőnyük is hatalmas érték a kisszámú vevőért folyó küzdelemben. A várhatóan kisebb rezsiköltségek mellett további előnye a korszerűsítésnek, hogy az esetleges külső homlokzatszigetelések az 1992 előtt épült ingatlanoknál esztétikai javulást is hozhatnak. A válság előtt a megkérdezettek nagy része tervezte ingatlanja eladását s újba költözést, és csak kisebb részük vágott volna bele újításba, de ez 2010- re megfordult. Összességében az energetikailag korszerű ingatlanok mindenképp vonzóbbak, ha nem is feltétlenül drágábbak. E piacon ez hatalmas előny. ■ A. P.-B. H. L. CÉGSOROK A közelben fejleszt a ProLogis A ProLogis két új, személyre szabott projektet fejleszt Csehországban és Szlovákiában. A cseh beruházás egy 6800 négyzetméteres bővítés, amely a fejlesztés alatt álló 22 350 négyzetméteres létesítményhez kapcsolódik Prágától húsz kilométerre. Az új fejlesztés a Glóbusnak, az egyik legnagyobb helyi hipermar- ket-üzemeltetőnek készül. Szlovákiában 17 980 négyzet- métert fejleszt a cég egyik ügyfelének Pozsonytól hatvan kilométerre. A létesítmény a 93 590 négyzetméteres területével az egyik legnagyobb disztribúciós létesítmény lesz Szlovákiában, i VG Princz Gábor szállodát építene a Győr belvárosában építene szállodát Princz Gábor egykori. Postabank-vezér - értesült a helyi városüzemeltetési társaság hetilapja. Az üzletember egy régóta nem üzemelő pinceétterem és a hozzá simuló épület felújításával alakítana ki színvonalas hotelt a Bécsi kapu téren. Célközönségét a városban letelepedő világcégek vezetői, vendégei alkotnák. A hotelben, amelyet a győri Rosta Csaba tervezett, harminc szoba és egy konferenciaterem kap helyet, i VG Bank és ingatlanalap vegyes vállalata A Saxo Bank ingatlanbefektetési üzletága, a Saxo Properties vegyes vállalatot alapított az 1,5 milliárd eurónyi vagyont kezelő Resolution Real Estate Advisers LLP (Resolution Property) páneurópai ingatlanalappal. A vegyes vállalat Koppenhága központi üzleti negyedében tervez befektetni megközelítőleg 250 millió eurót, elsősorban lakó-, üzleti, illetve vegyes használatú ingatlanokba azok felújításával, illetve a bérlői kör újrapozi- cionálásával. A Saxo Properties 15 magasan képzett főállású ingatlanszakértőjével és ingatlanüzemeltetői ágával jól tudja majd azonosítani a lehetőségeket, és ingatlankezelői programjának köszönhetően biztosítani a kiemelkedő hozamot befektetőinek, i VG Nem tetszik a havi százezer A medikusok hatoda lépne be a szakorvosképzésbe; az államtitkárság nem adja fel a rezidensösztöndíj bukása után sem Másodszor is nekiugrik az egészségügyi államtitkárság, hogy havi 100 ezer forint ösztöndíjjal szakképzésbe csalogassa és itthon tartsa a most államvizsgázott medikusokat. Nógrádi Tóth Erzsébet Hamarosan új pályázatot ír ki az egészségügyért felelős államtitkárság az orvos és kórházi gyógyszerész rezidensképzésbe belépő, az idén diplomázott fiataloknak. Ugyanis a korábban kiírt pályázatra a várt hatszáz medikus és húsz gyógyszerész hallgató közül a tegnapi határidőig mindössze 99 szakorvos- és 11 gyógyszerészjelölt nyújtotta be pályázatát. Az államtitkárság az ösztöndíjprogramot kiterjeszti azok számára is, akik már korábban léptek be a képzésbe, s még legalább három évük van hátra. A pályázati kiírás szerint a rezidensnek szegődök az alapbérükön felül havi nettó százezer forintos támogatást kapnak a képzési időszak öt éve alatt, és évente egyszeri bruttó 127 ezer forint költségtérítésre is jogosultak. Ám ennek fejében tíz évig a hazai egészségügyben kell maradniuk, és feltétel az is, hogy nem fogadhatnak el hálapénzt. Az idén nyolcszáz medikus végzett a hazai négy egyetemen. „Biankó szerződést kellene aláírniuk, ami alapján öt évig biztosítanák ugyan a havi 100 ezer forintos többletpénzt a számukra, ám a második öt évre semmiféle garancia nincs - kommentálta az ösztöndíj fogadtatását a Világgazdaságnak Papp Magor a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. - Az sem szimpatikus, hogy a pályázatot csak hatszázhúsz fiatal kaphatja, s visszatetsző, hogy egy maroknyi orvoscsoport jövedelme nőne átmenetileg, miközben 28 ezer orvos van nehéz helyzetben” - tette hozzá. A miskolci megyei kórházban 25 rezidensi állás van, szinte minden orvosszakmai területen szeretnének utánpótlást képezni. Egyelőre van jelentkező, ám mint azt Csiba Gábor főigazgató lapunknak elmondta: a tényleges létszám akkor lesz biztos, ha a kórház a fiatalokkal aláírja a munkaszerződést. A főigazgató, aki egyben a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, úgy véli: az ösztöndíj lehetősége jó annak, aki kapja, de megalázó annak az oktatónak, akinek kevesebb a havi fizetése, mint a rábízott fiatalnak lesz. Nem szerencsés az sem, hogy nem részesülhet benne valamennyi most végző medikus. Az elnök lát megoldást, úgy véli: ha valóban államosítják a jelenleg önkormányzati tulajdonú kórházakat, egyhavi, az egészségpénztártól kapott 40-44 milliárd forint összegű működési költség szabadulhat föl az ágazatban. Mivel a tulajdonos ön- kormányzatok forrás híján jelenleg nem tudnak eleget tenni beruházási, fejlesztési, karbantartási feladataiknak, a kórházak ebből a pénzből oldják meg azokat. Ám ha az állam átveszi a kórházakat, ezekre a feladatokra uniós forrásokat lehet igényelni, így a működési pénzt a kórház dologi és bérkiadásokra fordíthatja. A kórházi költségeknek átlagosan 60 százaléka bér, így jelentős jövedelememelésre kerülhet sor - mondta Csiba Gábor.
