Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-23 / 195. szám
6 2011. AUGUSZTUS 23., KEDD GAZDASÁG Búcsúznak a megyei jogoktól A kormánnyal is komoly vitát folytathatnak az érintett városok fideszes polgármesterei Teljes hatáskörüket féltik a megyei jogú városok. A készülő ön- kormányzati törvény gyakorlatilag megszüntetné, de legalábbis kiüresítené ezt a közigazgatási kategóriát. A javaslat elfogadásáig mégis minden változhat, ezen városok polgármestereinek jó a parlamenti lobbiereje. Sztojcsev Iván Gimnáziumok, könyvtárak, kórházak - ezekkel lehetnek szegényebbek a megyei jogú városok jövő januártól, ha a mostani tervek szerint fogadja el a parlament ősszel az új önkormányzati törvényt. Az ország legnagyobb városai nem jelentenének külön kategóriát az önkormányzatokon belül. Kérdés persze, hogy valóban rábólintanak-e erre az elképzelésre a képviselők, köztük azok, akik most még megyei jogú város polgármesterei. Eddig a megyei önkormányzatban a megyei jogú városok - vagyis általában a megyeszékhely, valamint néhány helyen a környék második legnagyobb városa - nem kaptak szavazati jogot, azonban sok közös feladatra hoztak létre egyeztetőbizottságot velük. Ezekkel, valamint az informális érdekérvényesítés más útjain keresztül pedig népességi és gazdasági súlyuk miatt is erősek lehettek a nagyvárosok. Most ez megváltozna. A megyei önkormányzatokba nemcsak listás szavazással választhatunk képviselőket, hanem a megye összes járási központjának polgármestere helyet kapna benne. A megyei jogú városi státus megszűnne, a polgármester csak egy lenne a járási központok irányítói közül. A konfliktus kiindulópontja az volt, hogy a megyék tragikus anyagi helyzete miatt az ő feladataik nagy részét magához vette az állam, s csak a területfejlesztést hagyta meg helyben. Ezzel a megyék jól is jártak, ez azonban automatikusan azt is jelenti, hogy a megyei jogú városok is elvesztenék minden olyan jogosultságukat, amelyet ez a cím jelent. Jelenleg az általános városi feladatokon túl hozzájuk tartozik minden olyan intézmény, amelyet kisebb helyeken a megye üzemeltet. A kórházakon, könyvtárakon kívül szociális otthonok, kollégiumok, gyermekvédelmi intézmények, levéltárak tartoznak ide. Ezentúl ezeket a legnagyobb városokban is a megye tarthatná fenn - a megyéktől azonban ugyanezzel a törvény- módosítással minden ilyen feladatot elvesznek, vagyis helyettük állami kézbe kerül mindez. Mindez még sokat változhat abban a két-három hónapban, amíg a törvényt elfogadják. Információink szerint az eddigi legnagyobb vitákat Budapest és a kerületek ellentéte mellett ez a kérdés generálta, és ahogy egy ön- kormányzati forrásunk fogalmazott, „meglepő lenne, ha Kosa Lajos íróasztalában nem volna ott egy módosító indítvány”. Nem a debreceni polgármester az egyetlen megyei jogú vároA települési feladatok sem könnyűek A megyei jogú városok egyik legnagyobb problémáját jelentheti, hogy a különleges státusz- szál járó feladatok mellett azokat a munkákat is el kell végezniük, amelyekre minden települést kötelez a törvény. A különböző intézmények fenntartása, valamint a városfejlesztés azonban a városok méretei miatt is nagyobb feladatot jelent, mint egy kisebb helyen. Nem véletlen, hogy a megyei jogú városok eladósodottsága igen nagy. A GKI Gazdaságkutató friss felmérése szerint a teljes magyar önkormányzati adósság- állomány feléért 25 önkormányzat felel, közülük 17 megyei jogú város. A teljes adósság háromnegyede pedig 99 helyen gyűlt fel, s köztük van mind a 23 megyei jogú város. si vezető, akinek a Fidesz-frakció- ban komoly érdekérvényesítő ereje van: Hódmezővásárhelyről Lázár János, Győrből Borkai Zsolt, Székesfehérvárról Cser- Palkovics András csak a legismertebb polgármesterek, és néhány kivétellel szinte minden megyei jogú városból érkező kollégájuk parlamenti képviselő is. A kormány központosítást szeretne, ők a mostani helyzet megtartását - nem okozna meglepetést, ha a törvényjavaslat tartalma 180 fokos fordulatot venne. | AZ EGY FŐRE JUTÓ ADÓSSÁG _____________________ Fo rrás: GKI 400 000 forint fölött: Hódmezővásárhely _______ ________ 30 0-400 000 forint: Sopron 200-300 000 forint: Dunaújváros, Szolnok, Kaposvár, Pécs, Tatabánya _____ 10 0-200 000 forint: Miskolc, Szombathely, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Érd, Kecs- kemét, Debrecen, Szeged, Szekszárd, Békéscsaba, Nagykanizsa, Veszprém, Eger 50-100 000 forint: Salgótarján, Zalaegerszeg, Győr_______________ Vá lságtól sújtott szektor Az öngondoskodásban fontos szerep juthat a biztosítóknak Tovább tart a pesszimizmus A lakosság derűlátásával nem értenek egyet a cégek ÉPÍTŐIPAR. A GKI szerint az ágazatban már lassult a bizalmi index romlása, de messze a fellendülés ELŐRETEKINTÉS. Minden ágazat várakozásai romlottak augusztusban az üzleti szférán belül, az ipari és építőipari vállalkozásoké kismértékben, a kereskedelmi és szolgáltató cégeké viszont jelentősen. A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a csökkenő trend már hónapok óta tart, az üzleti és a fogyasztói várakozások 2010 márciusában voltak a jelenlegihez hasonló szinten. Az ipari bizalmi index értéke tovább csökkent, a romló tendencia közel fél éve tart. Kedvezőtlenebb lett az elmúlt és stagnált a következő időszaki termelés, valamint gyengült a rendelésállományok megítélése. Az építőipari bizalmi index eleve nagyon alacsony értéke négy hónapja csökken, bár az augusztusi mérséklődés enyhébb volt a korábbi hónapokénál. A kereskedelmi bizalmi index értéke a júliusi emelkedésnél jóval nagyobb mértékben csökkent augusztusban. A szolgáltató cégek várakozásai pedig a megelőző fél év közel stagnálását követően jelentősen romlottak ebben a hónapban. Az üzletmenet mellett a várt forgalom és a foglalkoztatási szándékok megítélése is kedvezőtlenebb lett. A foglalkoztatási szándék az iparban és a szolgáltatásokban sokat romlott, az építőiparban és a kereskedelemben azonban kissé javult, a fogyasztók munka- nélküliségtől való félelme enyhén mérséklődött. Az árváltoztatási szándék az iparban és az építőiparban nem változott, a kereskedelemben és a szolgáltatók körében viszont nőtt az emelést tervezők aránya, emellett erősödött a lakosság inflációs várakozása. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban jelentősen romlott, a fogyasztók körében azonban kissé javult. A GKI fogyasztói bizalmi indexének értéke a 2010 novembere, de főleg ez év márciusa óta tartó szinte folyamatos csökkenés után most minimálisan emelkedett. A lakosság saját pénzügyi helyzetét, a munkanélküliek számának és a gazdaság jövőbeli kilátásainak az alakulását is kissé kedvezőbben ítéli meg, mint egy hónappal ezelőtt. A lakosság továbbra is kivár, s halasztja a tartós fogyasztási cikkek vásárlását. ■ VG KILÁTÁSOK. A piacokon megerősödő turbulencia tovább nehezítheti a hazai életbiztosítók helyzetét, a svájci frankban eladósodott lakosság ugyanis megtakarításai likvidálása mellett dönthet. Atipikus az idei esztendp az életbiztosítók számára - mondja Paál Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) életbiztosítási tagozatának az elnöke. Az első fél év díjbevételi adatai alapján a legjobb esetben is legfeljebb stagnálásról lehet beszélni az ágazatban, és hiába futott fel az új biztosítások kötése, a törlések és a visszavásárlások száma is megnőtt. A második fél évben nehéz helyzetbe hozhatja a piaci szereplőket, hogy néhány hete felerősödtek a válság jelei a piacokon. Az euró jövője bizonytalanná vált, a svájci frank árfolyama pedig elszállt, a lakosság emiatt óvatosabbá vált. „Amikor azt látják az emberek, hogy meginoghat az európai monetáris rendszer, nem szívesen kötelezik el magukat hosszú távon egy pénzügyi szolgáltatónál” - mondja Paál Zoltán. A visszavásárlások száma eközben megugorhat, a svájcifrank-alapú hitellel rendelkezőknek ugyanis szükségük lehet a megtakarításaik mozgósítására, hogy fizetni tudják a megnövekedett részleteket. A mostanában érkező reálhozamból sem számít a szakember komoly növekedésre. Egy átlagos pénztártaghoz ugyanis 100 ezer forintos nagyságrendben érkezik csak vissza pénz, ezt legfeljebb valamilyen egyszeri díjas konstrukcióba lehetne betenni. Az egyes biztosítók által alapított ■ Paál Zoltán. Aránytalanul nagy ^ . terhet ró a szektorra a különadó ran. 4 pénztárak hozamaiban komoly eltérések voltak. Paál Zoltán szerint elképzelhető, hogy a magasabb reálhozamot fizető pénztárak mögött álló biztosítók számára a jó eredménynek lesz pozitív hozadéka, de ez kétséges, mivel az általános, a médiában uralkodó kommunikáció rendkívül pénztárellenes. Miközben a díjbevételek nem nőnek, a biztosítási szektorra komoly terhet ró a különadó is, amelynek fontos szerepe volt abban, hogy tavaly az ágazat veszteségessé vált. „Az adó a bankszektornál a nyereség sokkal kisebb hányadát vitte el, mint a biztosítóknál. Aránytalanul nagy terhet rótt ez a szektorra” - mondja Paál Zoltán. Tovább nehezítette a nem élet ággal is rendelkező piaci szereplők helyzetét, hogy az extrán kirótt közteher egy olyan évben jött, amikor a természeti katasztrófák miatt magas lett a kárhányad. A válság mélyülése fokozhatja az árfolyam-ingadozások kivédésére szolgáló megoldások népszerűségét. Az egyik tendencia a garantált konstrukciók terjedése, a másik pedig a hagyományos életbiztosítások újbóli erősödése a unit-linked biztosításokkal szemben. Érdekesség egyébként - mondja Paál Zoltán -, hogy Magyarországon az ilyen alacsonyabb kockázatú biztosítások nem terjedtek el annyira, mint amennyire számítottak rájuk, holott a régióban ezek a tőkevédett konstrukciók a sikertermékek. Magyarországon ezzel szemben inkább a kockázatosabb alapok és mellettük a trendfigyelő, stop-loss szolgáltatások a kedveltek. Az elmúlt 12 hónap egyik sikerterméke például egy kifejezetten kockázatos részvény- eszközalap volt a hazai piacon. A kormányzat állítólag fontolgatja az öngondoskodás támogatását, ennek a biztosítók is örülnének. A gazdaság állapota is megkívánná a megtakarítások erősítését - állítja Paál Zoltán. Annak, hogy Magyarországon hiányoznak a hosszú távú megtakarítások, számos negatív hatása van. A magyar állampapírokat például nem belföldiek, hanem külföldiek vásárolják, ennek komoly kockázata lehet, de a nagy ellátórendszereket, a nyugdíj- és az egészségügyi rendszert is csak egyéni megtakarításokra alapozva lehet majd hosszú távon működtetni. Az öngondoskodási programban a biztosítók is szerepet tudnának vállalni, hiszen termékeik jellemzően hosszú távra, több mint 10 évre szólnak. Arról pedig, hogy hogyan lehetne mindezt a lakosság körében is ösztönözni, számos elképzelésük van. Ennek a módja lehetne az adókedvezmény, a közvetlen támogatás, de akár a pénzügyi ismeretek oktatásán keresztül is fel lehetne hívni a figyelmet a hosszú távú takarékoskodás fontosságára. ■ VG DEBRECEN. Virágkarnevál a Hajdú-Bihar megyei központban. Kosa Lajos polgármester lobbierejével megváltoztathatja a kormány terveit
