Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-17 / 191. szám
4 2011. AUGUSZTUS 17., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Múltba tekintettek, daloltak, táncoltak (Folytatás az 1. oldalról.) Három egykori erődítmény szomszédságában „egy kis ékkő,” a Mátra gyöngye ez a település- rész. Ezt a nevet vette fel a helyi népdalkor is a megalakulásakor. A Mátragyöngye után a Rozmárig és a Kökényvirág dalosai is színpadra léptek. Majd Sisák Imre köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kiemelte: hármas jelentősége van ennek a rendezvénynek, hiszen Nagyboldogasszony ünnepe a helyiek számára azt is üzeni, többszáz éves múltját, létét annak köszönheti Mátrakeresztes, hogy Szűz Máriát választotta védőszentjének. Tisztelgés ez az ünnep a ciszterek tevékenysége, Dalmata Ferenc alapítói és egyéb munkája iránt de a falu temploma megszentelésének ötödik évfordulójára is visszapillanthatnak idén az itt élők. Gömbiczné \anyó Beatrix az előző napi bronzkori túra és a családi délután kapcsán elmondta, - köszönhetően a szervezőknek és minden segítőnek - mindkettő remek közösségi megmozdulás volt. Sisák Imre adta át az ajándékokat a Mátragyöngye Népdalkor leköszönt vezetőjének, Vígh Józsefnének, valamint a városrész volt önkormányzati képviselőjének Molnár Istvánnak mindazért, amit a keresztesiek érdekében tettek. Ezután a Muzsla Néptáncegyüttes, az Esztam zenekar, hastáncosok, majd a sztárvendég Soltész Rezső vendégszereplésével folytatódott a műsor. A falunapot és búcsút szabadtéri bállal zárták. A szombati, a bronzkori óvárhoz tett sétáról, kalandtúráról Bottyán Katalin, a Pásztói Múzeum szakembere számolt be. Az óvárnak elnevezett, a környék legnagyobb kiterjedésű bronzkori földvára, negyven hektáron terült el. Csépe Attila tavaly tartott előadása adta az ötletet, hogy pályázati forrást keressenek az erre (is) épülő programsor megtartására. A résztvevők egy igazán hangulatos, tartalmas kirándulást tettek a múltba, s ez mintegy méltó felütése volt a vasárnapi ünnepnek. (Mj.) Hogyan tovább, civilek? Nemrégiben a kezembe került egy időszaki kiadvány, a proHáló és benne Uramecz János, a Salgótarjáni Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete vezetőjének írásával: Együtt dolgozni siker. A civilként, önkéntesként dolgozó emberek sokaságáról ír benne, a civil szervesorozatot, amely többek között a térségfejlesztésről, a szervezetek tevékenységéről ad közre hasznosítható tapasztalatokat. A hálózat kidolgozott és elindított egy képzési sorozatot, a civil szervezetek fejlesztéséről. Az első kör már „lefutott" Nyíregyházán. Ez bejegyzett, akkreditált képzés, számukra. Az NCA csupán május végéig segítette munkájukat. Az idén mindössze 4 hónapra lehetett pályázni és a legtöbbjük nem tudja, miből fizeti működésük további költségeit. A gyerek korosztállyal foglalkozó szervezeteknek egyáltalán nem voltak pályázati lehetőségei. A fiatalok zetek értékeiről, hasznosságáról. Többek között arról, hogy munkájukkal olyan terheket vesznek le az állam vállairól, amelyeket az forrás, vagy ismeretek hiányában nem tud felvállalni. A civil törvény tervezetét olvasva a kérdés az, hogy meddig tehetik ezt, mondja Uramecz János, aki a Nógrád Megyei Civil Szolgáltató Központ programvezetője is. Segítő szervezet- Milyen szervezet a proHáló? Hogyan kapcsolódik a civilekhez?- Informális szervezetként alakult, 16 szervezet hozta létre még 2003-ban. Most 12 tagja van és ez 12 megyeszékhelyet jelent, köztük Salgótarjánt is. A háló úgy működik, mint egy közhasznú szervezet. Többféle szakmai kiadványt jelentetünk meg. így a marketing munkával kapcsolatosat, vagy a Civil Műhely amelyet szeretnénk elterjeszteni pályázatok segítségével. A hálózatnak jelentős nemzetközi kapcsolatai is vannak, szlovák és erdélyi szervezetekkel közös projektekben is együtt dolgozunk. Több munkacsoport is dolgozik, én a területfejlesztési és a marketing csoportban.- A nógrádi szervezetek élnek a hálózat kínálta lehetőségekkel?- Több rendezvényen is tájékoztattuk erről a civil szervezeteket, tanulmányutakat szerveztünk, és más megyékből is jöttek hozzánk tapasztalatcserére. Én úgy látom, hogy a hálózat tevékenysége még nem eléggé tudatosult Nógrád megyében. A „túlélés” éve- Végül is milyennek ítéli a megyei civil szervezetek helyzetét?- Nehéznek. Azt gondolom, hogy 2011 a „túlélés” éve lesz szervezeteinek kettő is volt, de a megyében csak kevesen nyertek. Emellett hosszadalmas a pályázatok elbírálása is. Volt olyan pályázat, amelyet novemberben adtak be, és még nem tudják, mi az eredmény. Igaz a civil társadalom önkéntes munkára épül, de az eredményes munkához némi pénzre is szükség van. Természetesen minden forinthoz még sokat hozzá tesznek a munkájukkal.- Milyennek ígérkezik a következő esztendő?- Még az ideinél is nehezebbnek. Az elmúlt években 15-20 ezer NCA pályázatot bíráltak el országosan. Nógrád megyéből csak kevés szakmai pályázat nyert. A civjl szervezetek jogos bírálata volt, hogy egyszerűbben is meg lehetett volna oldani a pályáztatást és a pályázatok elbírálását is. Bizonyára előfordult visszaélés is, de azt hiszem, ezek száma elenyésző volt. A jövő évben életbe lépő civil törvény, merőben más koncepciót jelent. Azt jó gondolatnak tartom, hogy olyan kerettörvény készül, amely egységesíti a korábban több jogszabályban is megfogalmazott lehetőségeket, tennivalókat. A gondot abban látom, hogy a civil szervezetekkel érdemben nem konzultáltak a tevékenységüket, létüket meghatározó jogszabályról. A törvénytervezete közgazdasági-fiskális szemlélettel készült, íróasztal mellett. A tervezet szelektál A Salgótarjáni Civil Kerekasztal megvitatta a készülő törvényt több mint 50 szervezet képviselőivel. Tájékoztatójában mire hívta fel a civilek figyelmét?- Arra, hogy tevékenységük nehezebb lesz, legtöbbjük ellehetetlenül, ha minősítésüknél csak a pénzügyi helyzetüket veszik figyelembe, és nem számolnak társadalmi, szakmai tevékenységükkel, hogy valamilyen szinten közfeladatokat látnak el. Az új pályázati rendszer, a Nemzeti Együttműködési Alap csak a közhasznú szervezeteknek nyújt támogatást. A feltételek azonban meglehetősen szigorúak. A közhasznúságot olyan feltételekhez kötik, mint az 1 milliós forgalom, a nyereségtermelés, amelyekre csak kevés megyei szervezet képes. De gondjuk a nyerteseknek is lehet. A pályázati pénzek kifizetése nem a naptári évben történik, áthúzódhat a következő évre. Akkor pedig megtörténhet, hogy az év végi számvetésnél a mérleg negatívumot mutat.- Jelentheti ez a civil szervezetek egyfajta szelektálását?- Azt is jelentheti, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek eddig közhasznú szolgáltatást végeztek, nem lesz lehetőségük 'ennek folytatására, mert nem tudják előteremteni a minősítésükhöz szükséges összeget.- Nógrád megyében, de Salgótarjánban is viszonylag kevés a közhasznú szervezetek száma. A kívül rekedtekről „mit mond” a törvénytervezet?- Róluk nem esik szó benne. Fontos lenne tájékoztatni őket, hogy milyen támogatásra számíthatnak a jövőben, lesz-e egyáltalán pályázati lehetőségük és milyen feltételekkel. Egy szóbeli tájékoztatón elhangzott ugyan, hogy valamilyen működési támogatást ezek a szervezetek is kapnak. Most azonban csak azt tudjuk, hogy január elseje után lesz néhány hónap, hogy a civil szervezetek regisztrálják magukat a bíróságon a civil törvény kritériumainak megfelelően. Felhívás az alkotókhoz- Végül is mire jutottak a kerékasztal-tanácskozáson ?- A civil szervezetek képviselői elismerték a tervezet előremutató rendelkezéseit, de jelentős változtatásokat sürgettek a civil társadalom erősítése érdekében. A korábbiak mellett fontosnak mondták, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap döntéshozó és támogatás elosztó testületében legalább kétharmados legyen a civilek aránya. Ez korábban 90 százalékos volt, most azonban 30 százalékra szűkítené a törvény. A többi, a kormányé lenne. Csatlakoztunk az országos, de hozzánk Egerből érkezett állásfoglaláshoz. Felhívtuk az alkotók figyelmét arra, hogy még a törvény életbelépése előtt el kell végezni az elmaradt, széleskörű társadalmi vitát. Meggyőződésünk, hogy az erős és hatékony civil társadalom nem csak a civilek, a települések és az ország érdeke is. Ez pedig véleményük figyelembe vétele nélkül aligha lehetséges. VG 4 ) n
