Nógrád Megyei Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 177-202. szám)
2011-08-12 / 187. szám
4 2011. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK INTERJÚ Interjúalanyunk Farkas Gergely, a Jobbik Magyarországért Mozgalom - a parlament második legfiatalabb és megyénk - országgyűlési képviselője. A fiatal „honatyát” - aki ifjúságpolitikai, oktatási és kulturális témákban mozog a „legotthonosabban” - olyan témák hátteréről faggattuk, amik az utóbbi időben nagyobb visszhangot váltottak ki a médiában. „Hogy ne folytatódhasson az elmúlt 20 év struccpolitikája!"- Parlamenti képviselőként, Önök mennyi kritikát és visszajelzést kapnak a szociális feszültségek térnyeréséről?- Úgy gondolom, hogy nem nagyképűség kijelenteni, hogy a jobbikos képviselők tartják a legaktívabban a kapcsolatot választópolgárokkal. En magam is számtalan alkalommal tartok fogadóórákat, lakossági fórumot a megye különböző részein, és ez alkalmat teremt arra, hogy ezeken a beszélgetéseken - főként a nekem irányzott kérdésekből - személyesen is megtapasztalhassam az emberek problémáit, így a szociális feszültségekből adódó mindennapos gondokat. Mindezek alapján aztán megpróbáljuk a parlamenti üléseken ezeket a problémákat közvetíteni és felszínen tartani a témát, hiszen csak így tudjuk a kormányt motiválni arra, hogy ezekben a kérdésekben konkrét lépést tegyenek.- A Jobbik sokszor emlegeti a cigány-magyar együttélést kérdéskörét, ebből adódik a kérdés, hogy mennyire valós probléma az úgynevezett „cigánykérdés”?- Sajnos nagyon is valós probléma. Ránk mindig is jellemző volt, hogy nyíltan beszéltünk, el lentétben az elmúlt 20 év politikai elitjével, akiknek mindig fontosabb volt a politikailag korrekt közbeszéd. Ezt hívják „struccpolitikának”, amely azon az elven működik, hogy „amiről nem beszélünk, az nem létezik”, így a többi parlamenti erő már a valós problémák nevén nevezésére is képtelen. Ezért mondtuk ki nyíltan, hogy igenis van „cigánykérdés”, és nagyon sajnálatos, de létezik cigánybűnözés is. A cigány-magyar együttélés mára kialakult állapota az egyik, ha nem a legsúlyosabb problémája az országnak, amivel mindenképpen foglalkozni kell. Már több konkrét javaslatot megfogalmaztunk, mind a választási programunkban, mind pedig a parlamentben erre vonatkozólag, amellyel sajnos partnerek híján magunkra maradtunk. Ennek ellenére nem hisszük azt, hogy a „bölcsek köve” nálunk lenne, abban azonban biztosak vagyunk, hogy megoldási javaslataink csak nekünk vannak, és érdemben csak mi kívánunk foglalkozni ezzel a problémával. Mivel ez az ügy az egész társadalmat érinti, lehetőség szerint szeretnénk mindenkit bevonni a kérdés megoldásába.- Akkor Ön a párbeszédet szorgalmazná?- Természetesen! A legjobb megoldás az lenne, ha végre egy párbeszéd indulna el, amiben az összes érintett szervezet partner lenne. Erre vonatkozólag is letettük javaslatunkat a kormány asztalára, méghozzá egy cigánymagyar együttélés problémáit vizsgáló eseti bizottság felállításának ötletével, amit érthetetlen módon nemcsak a kormány, de sajnos a Jobbik kivételével az összes parlamenti párt indoklás nélkül leszavazott. Ilyen súlyos kérdésben egészen döbbenetes és elképesztő a többi párt magatartása. Nagyon nehéz így megoldani egy égető problémát, hiszen még azt sem engedik, hogy beszéljünk róla. Szerintünk ugyanis az első és legfontosabb kérdés, hogy őszintén, tabuk nélkül nevén nevezzük a probléma gyökereit. Ugyanis ha képtelenek vagyunk a pontos diagnózist felállítani, akkor esélyünk sincs a lehetséges gyógymódot megtalálni. A struccpolitika folytatása azonban egészen biztosan csak a problémák további mélyítéséhez, a feszültségek folyamatos eszkalálódásához vezet. Fontos lenne a roma lakosságot magasabb szinten bevonni az oktatásba és a munka világába Is, de első lépésként tudatosítani kell, hogy nem csak jogaik, hanem kötelezettségeik is vannak. Ma ugyanis egyre inkább terjed az iskolakerülés, a bűnözés és a megélhetési gyermekvállalás a cigány társadalom egy jelentős részében. Sajnos már generációk nőttek fel úgy a cigányságon belül, hogy nem látták a szüleiket dolgozni, az idősebb testvéreiket pedig tanulni... Mindkét folyamat visszafordításához segítségre van szükségük, de nem az eddig látott következmények nélküli pozitív diszkrimináció folytatásával. Átgondoltabb közmunkaprogrammal, az átképzési rendszerek hatékonyabbá tételével, a szociális rendszer átalakításával és a bűnüldözés terén a tényleges „zéró tolerancia” bevezetésével. Fontos, hogy a „cigánykérdés” alatt mi nemcsak szociális kérdéseket értünk, hanem a közbiztonság problematikáját is. Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de a Jobbik képviseli legjobban a cigányság érdekeit. Ma még lehet, hogy az érintettek sem hiszik, pedig így van. Elég, ha Tiszavasvárit nézzük, ahol a jobbikos városvezetés több mint egy tucat uzsorást juttatott rács mögé, akik kizárólag a cigány lakosságot szi- polyozták. Sajnos a többi párt már tanúbizonyságot tett arról, hogy csak beszél a romák problémáiról, de érdemben nem cselekszik. Megnyerhető szavazórétegként tekintenek rájuk, akikkel csak a választások előtt kell foglalkozni. Az is kulcskérdés lenne, hogy a cigányság meg tudja találni tagjai közül, azokat a hiteles vezetőket, akik nem csak a támogatási pénzek „le- nyúlásában” érdekeltek, hanem végre tényleg tenni szeretnének az általuk képviselt rétegért.-Személy szerint milyen problémák kihatásától tart a leginkább?- Egyrészt, amit érzékelünk az ország számos területén, így Nógrád megyében is, hogy a köz- biztonság egyre rosszabb. Emlékszünk, hogy a választások után a kormány két hét alatt rendet ígért, de ennek ellenére nemhogy javulás állt volna be, hanem - ahogyan azt a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják - az elmúlt egy évben még nőtt is a bűncselekmények száma Magyarországon. Ebből Is látszik, hogy még minimálisan hatékony lépéseket sem sikerült tenni, a közbiztonság javítása érdekében. Ennek a problémának az eszkalálódása, akár még polgárháborúhoz is vezethet. Másrészt a szociális rendszerünk fenntarthatatlan, ami abból következik, hogy egyre nagyobb részt tesznek ki azok a személyek, akik szociális alapú juttatásra jogosultak. Egyre kevesebben lesznek viszont azok, akik dolgoznak, és munkájuk után befizetett összegekből a nyugdíjakat és segélyeket ki tudja az állam fizetni. Az állam így egyre kevesebb összegből gazdálkodhat, ami akár éveken belül egy fenntarthatatlan szociális rendszert fog eredményezni. Ha a demográfiai viszonyokat és a gazdasági tendenciákat is Figyelembe vesszük, és radikális változás nem fog történni, akkor évek múlva úgy fog kinézni a magyar társadalom, hogy három és félmillió nyugdíjas fog „farkasszemet nézni” a másfél- kétmilliós cigánysággal, és egyik réteg finanszírozó sára sem lesz elég a munkavállalók által befizetett adó...- Reális veszély az -- Ön által említett pol- _ gárháború?- Ha a kormány w nem tesz sürgősen lépéseket a szociális feszültségek tompítása, a közbiztonság és a cigány-magyar együttélés normalizálódása érdekében, akkor sajnos reális esélynek látom azt, hogy akár néhány éven vagy évtizeden belül egy ilyen szituáció alakuljon ki.- Mint említette, mindezek rendbetételéhez források is szükségesek. Milyen gazdasági lép& seket kellene eszközölni, hogy ezek a problémák megoldódjanak?- Több forrást is lehetne találni. Egyrészt az államadósság újratárgyalása elengedhetetlen lenne, hiszen évente óriási ösz- szegeket fizetünk ki csak a kamatokra, és átütemezéssel végre levegőhöz juthatna az országot, lenne esélyünk megindulni a fejlődés útján. Másrészt a multinacionális cégek megadóztatása szintén komoly forrásokkal gazdagítaná az államot. De a már említett szociális rendszer újragondolása is spóroláshoz vezetne. Még egy konkrét lépést kiemelve, az elmúlt egy év talán legelhibázottabb döntése - bár sok ilyen volt, tehát szoros a verseny - az volt, hogy a kormány bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót, amellyel a társadalmi különbségeket csak növelték, és mint tudjuk, pont ezek gerjesztik mostanában a feszültségeket. Mi kezdetektől a többkulcsos adózást támogattuk, mert társadalmilag ez jóval igazságosabb: attól, akinek több van, többet vesz el, akinek pedig kevesebb, annak többet hagy meg a keresetéből. Magyar- országban most ez pont fordítva van. Ezt kellene megfordítani, így egyszerre lehetne növelni az állam bevételeit, és csökkenteni a társadalmi különbségeket és feszültségeket is. Meg kell azonban még említenem a Jobbik által leginkább szorgalmazott hazai Magyarországon. Ez azt bizonyíja, hogy ez a törvény nem érte el a célját. Mi továbbra is a településeken felállítandó csendőrséget látjuk megoldásnak, ami hatékonyan visszaszorítaná a bűnelkövetések számát. Ez nem magyar kuriózum lenne, hiszen hasonló intézmények nagyon jól működnek, több európai - köztük nyugateurópai - államban is. A csendőrség nem a rendőrség helyett működne, hanem a rendőrség szervezetét egészítené ki, támogatva és segítve annak munkáját. A jelenlegi „wellness- börtönök” helyett (lásd: Szombathely) pedig valóban büntetést jelentő, úgyneveFarkas Gergely •feldolgozóipar újraépítését és a mezőgazdaság felpörgetését, amelyek a prioritásaink közé tartoznak. Ez a két egymással szorosan összefüggő terület rengeteg munkahelyet teremtene. De ide kapcsolódik, hogy az EU- val ellentétben, a valóban pozitívgazdasági előnyökkel járó keleti piacok visszaszerzésére is hatalmas hangsúlyt kell fektetnünk. Mi ezekben dolgozunk.- jó megoldásnak találja a bűnözés visszaszorításának érdekében, „a három dobásként” emlegetett jogszabály bevezetését Magyarországon?- Amikor a parlament megtárgyalta az erről szóló törvényt, mi kifejeztük az ezzel kapcsolatos aggályainkat és véleményünket. Az idő minket igazolt, hiszen a statisztikai adatokban egyáltalán nem mutatkozik meg ennek a törvényi szigorításnak a pozitív hatása. Ahogy azt már említettem is, a bűnözés nemhogy csökkent, hanem tovább nőtt zett önfenntartó börtönöket állítanánk fel, ahol a rabok megtermelik a saját eltartási költségeiket, és nem az adófizetők zsebéből élnének. Meggyőződésem, hogy ezzel a struktúrával valódi eredményeket lehetne felmutatni a közbiztonság javításával kapcsolatosan. A cél az, hogy a törvény őreinek újra tekintélyük legyen, és csak az féljen, akinek van miért félnie.- A nagy feszültéségek hatására, nem lett túlzó az általánosítás és a rasszizmus Magyarországon? Nem alakult ki az a szemlélet, hogy minden cigány bűnöző, ahogy annak idején a feketékkel szemben is megtörtént az Egyesült Államokban?- Ma Magyarországon, ha valaki kimondja a mindennapos tényeket az rasszista, náci, fasiszta stb. stigmákat kap. Mindez a struccpolitika része. Mi már azt mondjuk, ezekkel „tele van a padlás”. Ha valaki ismeri hazánk történelmét, akkor pontosan tudja, hogy Európa egyik legbefogadóbb, legtoleránsabb nemzete vagyunk. Természetesen ez egy komplex kérdés. Azt le kell szögeznünk, hogy a bűn- cselekmények okai nem mindig a mélyszegénységre vezethetők vissza. Ha így gondolkodnánk, akkor minden hajléktalannak a börtönben volna a helye. A cigányság esetében is igaz az a megállapítás, hogy nem egy egységes népcsoportról van szó. Vannak közöttük olyanok, akik törvényen kívül helyezték magukat, és még hírből sem hallottak arról, hogy ők á munka világába próbáljanak beintegrálódni, hanem folyamatosan a kiskapukat keresik, és a törvényen kívüli eszközöket kihasználva próbálnak megélni. Ezért fordulhat elő, hogy a börtönökben a társadalmi arányukhoz képest jóval nagyobb számban vannak. Ha jobban belegondolunk, akkor a társadalmi különbségek okozta megélhetési bűnözés is tipikusan cigányok által elkövetett bűncselekmények miatt alakult ki, és ezáltal került be a köztudatba a „cigánybűnözés” kifejezés is.- Mit értenek„cigánybűnözés” alatt?- Mint azt már sokszor elmondtuk, e fogalom alatt nem azt értjük, hogy a teljes cigány társadalom bűnöző lenne, hanem azt, hogy ezen kisebbségen belül vannak olyan bűnelkövetési formák, amelyek kifejezetten rájuk jellemzőek, tehát ez egy szociokulturális fogalom. Például az uzsorázás, a tömeg- verekedés, színesfémlopás, ön- bíráskodás, lincselés, fatolvajlás stb., azon tipikus bűncselekmények, amelyek erre a kisebbségre sokszorosan, vagy adott esetben kizárólagosan jellemzőek. Sokszor próbálnak minket azzal vádolni, hogy ez a fogalom általánosítás, pedig ha párhuzamba állítjuk a fiatalkorú bűnözés vagy a fehérgalléros bűnözés kifejezésekkel, akkor nyilvánvaló, hogy nem az, hisz az alatt sem azt értjük, hogy minőén fiatalkorú vagy fehérgalléros bűnöző lenne. Hasonlóképpen használjuk a politikusbűnözés fogalmát is, de itt sem általánosíthatunk, miszerint minden politikus bűnöző lenne. Ebben az esetben mi a mentelmi joggal visszaélő, a költségtérítést jogtalanul felvevő, vagy a befolyásával durván visszaélő politikusra gondolunk. Visszatérve a cigánybűnözésre, tudnunk kell, hogy ez egy kriminológiai fogalom, amely fogalmat korábban a rendőrtiszti főiskolán vagy épp a jogi egyetemeken és tanszékeken is oktattak. Erről őszintén kell beszélni, mert szintén ez lehet az alapja annak, hogy a problémát hatékonyan orvosolni tudjuk, hogy ne folytatódhasson az elmúlt 20 év struccpolitikája. Báli Dániel 1
