Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-09 / 159. szám
6 2011. JÚLIUS 11, HÉTFŐ ORSZÁG-VILÁG Hőségriadó vízkorlátozás nélkül Gyűjtés a „tündérváros" költőjének síremlékére Szabó Andrea Budapest. Az átlagosnál több vizet fogyasztanak a hőségben a fővárosiak, de a fogyasztás nem kiugró, a vízművek ennél nagyobb Igényt is el tudna látni problémamentesen; nem kell vízkorlátozásra számítani. Lévai Zsuzsanna, a Fővárosi Vízművek szóvivője az MTI-nek vasárnap azt mondta: az átlagos vízfogyasztáshoz képest hozzávetőleg 30 százalékkal nőtt a hétvégi fogyasztás. Kiemelte: szombaton ez a mérték kisebb volt a péntekihez képest, vélhetően azért, mert többen elutaztak Budapestről a hétvégére. Szombaton 544 ezer köbméter vizet fogyasztottak a budapestiek, az átlagos fogyasztás idén egy nap alatt nem éri el a 450 ezer köbmétert - tette hozzá a szóvivő. Tájékoztatása szerint az elhasznált vízhez képest lényegesen nagyobbak a rendelkezésre álló kapacitások, ha a szombati mértéknek a dupláját igényelné a város, talán nehezebben, de ennek is eleget tudnának tenni. A fogyasztás messze alatta van a kapacitásoknak. Lévai Zsuzsanna hangsúlyozta: nem kell félni a fővárosiaknak semmiféle vízkorlátozástól. A vízművek a budapesti Deák téren működtet vízosztó pontot, ott egy-egy pohár vizet kaphatnak az arra járók a ballonos vízből - mondta, hozzátéve, félliteres zacskózott vizet osztanak a város több forgalmas csomópontján. Kiemelte: a két akcióval szombaton több ezer liter viz fogyott. Budapest/Balassagyarmat. a Szabó Lőrinc Alapítvány egy régóta tervezett, fontos ügyhöz, a költő síremlékének felújításához kéri a nógrádiak segítségét. Mint köztudott, Szabó Lőrinc a huszadik századi magyar líra egyik szellemóriása Balassagyarmatot mint tündérvárost vonultatta be a halhatatlanságba. „Budapesten lettem ember, Debrecenben voltam diák, Balassagyarmaton kezdtem az elemit. A három város közül nekem Balassagyarmat a legköltőibb és legkedvesebb. Balassagyarmat számomra tündérváros" - írta visszaemlékezéseiben. Szabó Lőrinc lírájának egyik ihletője az Ipoly, amely közel volt egykori házukhoz, s a magyar irodalom nagy alakja később is gyakran felkereste a világlátását megalapozó helyszíneket, amelyek lírája sarokköveit adták. Ropolyi Lajos,a Szabó Lőrinc Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: Szabó Lő- rinc életművének, munkásságának alkotásai a magyar és a világirodalmi költészet nagy kincsestárába tartoznak. A reánk hagyott értékek megbecsülése, az emlékezet ébrentartása, az emlékek ápolása több mint nemzeti érdek. A 111 éve született költő és családja (Mikes Klára, Gáborjául Klára, ijj. Szabó Lőrinc) végső nyughelyén, a Fiumei úti sírkertben, a Csáti Gábor fafaragó művész által 1995- ben készített síremlék teljes rendbehozatalra, átalakításra szorul. A borovi fenyőfából készült síremlék állapota a szélsőséges időjárási viszonyok miatt (a Csóti Gábor által elvégzett többszörös felújítás dacára) napjainkra tarthatatlanná vált. A posztamens rész teljesen el- üregesedett és a felső részen is kezelhetetlen repedések, korhadások jelentek meg. A síremlék bármikor összedőlhet, széteshet. Felkért szakértők és a Szabó Lőrinc Alapítvány kuratóriumának többségi véleménye szerint olyan átalakításra, megoldásra van szükség, amely hosszú időre, méltó módon fejezi ki az utókor tiszteletét, megbecsülését. - Terveink szerint a teljes rendbehozatal, amely halaszthatatlan, a következőket jelenti: megőrizve a Csóti Gábor által megálmodott és mindannyiunk által megszer retett művészi formát* a teljes mű nem fából, de természetes anyagból, mészkőből készülne el, a meglévő bronz feliratok áthelyezésével. Mivel Csóti Gábor sajnos 2009-ben elhalálozott, a Szabó Lőrinc Alapítvány Páljános Ervin szobrászművészt kérte fel a speciális munkára. Ha kezdeményezésünk támogatásra talál, 2011.október 3- án, Szabó Lőrinc halálának évfordulója alkalmából sor kerülhetne a megújított síremlék ünnepélyes felavatására. Ez az átalakítás olyan mérvű költségekkel jár (előzetes kalkuláció szerint: 3 - 3,5 millió forint), amelyet a Szabó Lőrinc Alapítvány csak közadakozás segítségével tud előteremteni. Ehhez kérjük valamennyi áldozatra kész honfitársunk és intézmény anyagi segítségét, támogatását. Szégyen lenne, ha a külföldön létesülő újabb és újabb Szabó Lőrinc emlékhelyek mellett, elhanyagolnánk a Nemzeti Sírkertben lévő megkülönböztetett kegyeleti helyünk gondozását - fogalmazott Ropolyi Lajos. Az Alapítvány számlaszáma: OTP Bank 11702036-20601029 Szabó Lőrinc „Maradunk itt..." - emlékkoncert Fészkelő búbos cinegék Pécs. Bank László, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei csoportjának irodavezetője elmondta, hogy miután Bükkösd határában rendszeresen észlelték a búbos cinegék jelenlétét, mesterséges fészekodúkat helyeztek ki. Egy pár végül mégsem ezekben, hanem egy természetes odúban fészkelt és költött a nyáron. A mostani megfigyelés az első bizonyítéka a búbos cinegék baranyai fészkelésének. Az erdő a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága kezelésében van, így megvan rá az esély, hogy a cinkék hosszú időn keresztül otthonra találjanak benne. Remény a gyógyulásra Budapest. Világszerte évente félmillió embernél fedeznek fel májrákot és ezeknek a többsége fél éven belül eltávozik. Arany nanorészecskéken alapuló technikával új lehetőség nyílik arra, hogy a rosszindulatú daganat diagnózisa már akkor kiderülhet, amikor még lehet rajta segíteni. A kutatók szerint módszerük az első eljárás, ahol fém nanorészecskéket sikerült fölhasználni daganatok kimutatására. Főhajtás a végső nyughelynél is Bayreuth. A Liszt Ferenc Mauzóleum és sír Bayreuth-ban, ahol a zeneszerző 1886-ban meghalt és eltemették. Születésének kétszáza- dik évfordulója alkalmából nagyszabású programsorozatot tartanak a városban. MTiPorfcKnLUNvi péter Rekonstruált kézi aratás Nyíregyház^ Nagykálló-Harangod. A régió egyik legnagyobb nép- művészeti jellegű rendezvénye július 27-én kezdődik a szabolcsi kisváros üdülőövezetének tekintett Harangodon - közölte Borslhé Sveda Anita főszervező az MTI-vel. A programsorozaton az érdeklődők ismét betekinthetnek a különböző kézműves foglalkozások rejtelmeibe: lesz agyagozás, bőrművesség, csipkeverés, csuhézás, fafaragás, gyékényezés, gyöngyfűzés, ke- mencézés, de emellett elsajátíthatják a kovács mesterség, a nemezelés, a szövés, a vályogvetés, a vesszőzés és a népies játékok készítésének tudományát is. Az ötnapos rendezvényen - a hagyományokhoz hűen - ismét valamely régi népszokás, néphagyomány felelevenítését tűzték ki célul a szervezők. Míg tavaly egy nyírségi lakodalmat mutattak be annak minden kellékével, addig idén - Szent Jakab havához illeszkedően - a kézi aratás hagyományát rekonstruálják a tábor résztvevői. Egy erre elkülönített szántóföldi területet már bevetettek gabonával, a földet elboronálták, és elkészültek a madárijesztők is. A táborlakók a sarlóval történő aratást, a kévébe kötést, aratókoszorú készítését és az új kenyér sütését elevenítik majd fel. Az aratás napja hagyományosan az aratóbállal ért véget, így a Téka táborban is a paraszti kultúrából ismert bállal zárják az aratást. A népművészeti tábor tavalyi eseményeire naponta átlagosan mintegy ezren voltak kíváncsiak. Bakonybél. A bakonybéli Borostyán-kúti kápolna felújításáért szervezett jótékonysági koncerten fellépett Novák János (j), Cseh Tamás egykori szerzőpárosa is, mellette Borkai Szilveszter. „Maradunk itt...” címmel, fotókiállítással, filmvetítéssel és jótékonysági koncerttel emlékeztek meg Cseh Tamás zeneszerző, énekesről (1943-2009) Bakonybélben, az egykori legendás indiántábor helyszínén szombaton. Az emléknap a település mellett található Borostyán-kúti kápolna felújításáért rendezett jótékonysági koncerttel zárult. Erasmusról halála évfordulóján Rotterdami Erasmus, a 16. század humanista mozgalmának meghatározó egyénisége, a keresztény egység utolsó „közvetítője”, az utolsó nagy latin stiliszta 475 éve, 1536. július 12-én halt meg Bázelben. Rotterdamban látta meg a napvilágot vélhetőleg 1466. vagy 1469. október 28-án, törvénytelen gyermekként. Az anyakönyvbe Gerhard Gerhards néven vezették be, a Desiderius Erasmus nevet ő fabrikálta magának. Szüleit korán elvitte a pestis, ezután kolostori iskolákban nevelkedett. 1492-ben belépett az Ágoston-rendbe, 1493- ban Cambrai püspökének titkára lett, feloldozták szerzetesi fogadalma alól és végre szabadon szárnyalhatott intellektusa. Megírta „Hat könyv a latin nyelv ékességéről" című művét, amelyben a skolasztika nyelvrontása ellen kelt ki, egy másik könyvében „pogány” szerzők olvasását javasolta. 1495-től Párizsban teológiát tanult, itt ösz- szeállított „Közmondás-gyűjtemény”-ét Európa-szerte használták a latin oktatásához. Életére angliai látogatása gyakorolt sorsfordító hatást, az angol humanisták (köztük Morus Tamás) példáját követve eltávolodott a skolasztikától és a görög nyelvet, a korai egyházatyákat kezdte tanulmányozni. Az 1504-ben megjelent „A keresztény harcos ké- zikönyvé”-ben kifejtette: a régi szerzők alapján kell értelmezni a Bibliát, e tanítások alapján a napi erkölcsi kérdések közvetlenül oldhatók meg. Erasmus élete során mindig a szellemi függetlenségre törekedett, ezért soha nem fogadta el a neki felkínált, olykor busás jövedelemmel kecsegtető hivatalokat. Főművét, „A balgaság dicséreté”-t Morus vendégeként Angliában írta 1509-ben, élesen ostorozva a semmittevő gazdagokat. 1516- ban adta ki az Újszövetség tudományosan átdolgozott latin és görög nyelvű kiadását. Luther fellépésekor egyetértett annak az egyházat illető kritikájával, „az evangélium igazságának zengő harsonájaként” emlegette. A reformációhoz azonban nem csatlakozott, mert úgy vélte, elvesztené mindennél többre becsült függetlenségét, és elré- misztette a reform keltette társadalmi felfordulás is. A szabad akarat kapcsán teológiai vitába keveredett a predesztinációt hirdető Lutherrel. Erasmus „középutas” magatartása mindkét tábor híveit felingerelte, így 1529- ben a „reformált” Bázelből a katolikus Freiburgba költözött. Erasmust a bázeli katedrálisban temették el, amely csak néhány évvel korábban lett protestáns templom. Életműve előtt tisztelegve kapta az Erasmus nevet az Európai Unió 1987-ben elindított felsőoktatási programja.
