Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-05 / 155. szám
2011. JÚLIUS 6., SZERDA 2011.hu 5 Finisben az euróövezeti válságkezelés gazdasági integráció Ősszel kerülhet pont a fegyelmet erősítő hatos jogszabálycsomagra EU-ELNÖKSEG Cli az Európai Tanács elnöke, és Jósé Manuel Barroso európai bizottsági elnök üdvözölte a hatos jogszabályról szóló megállapodást. Most az EP-n a sor Magyarország nem tagja az euróövezetnek, az elnökség legfontosabb feladata mégis a valutaunió válsághelyzeteinek kivédésére szolgáló jogszabályok kialakítása lett. AS-összeállítás „Az euró megvédése első számú európai érdek” - ezekkel a szavakkal indította útjára a magyar EU-elnökséget Orbán Viktor miniszterelnök. Január elején ugyanis bizonyossá vált: az elnökség munkáját több euróövezeti tagország adósságválságának megoldása határozza majd meg. A fő feladatokat sem az elnökségi trió szabta meg, hanem arról - elsősorban Franciaország és Németország őszi egyeztetése nyomán - az állam- és kormányfők decemberi csúcstalálkozóján döntöttek. A két fő cél: jövőbeni válságok kezelésére állandó pénzalap felállítása és ennek ér- dekében az alapszerződés módo- J sítása, illetve a válságok elkerülé- s se érdekében a gazdasági integráció erősítése, ehhez pedig hat jogszabály elfogadtatása. Első pillantásra félsiker az elmúlt hat hónap, hiszen a két fő feladat közül az egyik teljesült maradéktalanul. Ez az alapszerződés egyszerűsített módosítása, amely már csak a tagállami parlamentek ratifikálására vár. (A kormányok azzal, hogy elfogadták az egyszerűsített életbe léptetést, kétes kimenetelű népszavazások hosszas procedúrájától mentették meg az EU-t.) Valójában egy bekezdésről van szó, amelyet beillesztettek a lisszaboni szerződésbe. E szerint „azok az uniós tagállamok, amelyek pénze az euró, stabilitási mechanizmust hozhatnak létre. Ez akkor vehető igénybe, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy az euróövezet egészének stabilitása megmaradjon. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében kért bármilyen pénzügyi támogatás megadása szigorú feltételesség tárgya lesz.” Vagyis: a döntés szerint 2013-tól az Európai Unió állandó, az eredeti tervek szerint 700 milliárd eurós keretösszegű kasszát állít fel azoknak az euróövezeti tagoknak a megmentésére, amelyek önállóan nem tudnák úrrá lenni államOrbán Viktor, Herman Van Rompuy, adósságukon, és a csődközeli helyzettel az egész valutauniót sodorják veszélybe. Ilyenből pedig több is akadt az elmúlt több mint egy évben: a görögök tavaly tavaszi után már a második 100 milliárd eurót meghaladó mentőcsomagra várnak. 2010 novemberében az írek kaptak 85 milliárd eurós kedvező kamatozású hitelt, hogy úrrá legyenek a bankmentés miatt tarthatatlanná vált államháztartási 1. Módosítják a Stabilitási és Növekedés Egyezmény szabátyait A GDP-arányosan 3 százalékos államháztartási hiány továbbra is elvárás, ám az ezt nem teljesítő tagállamok eseté ben az ennek eléréséhez vezető kiigazítási pályát több szempont szerint értékeli az unió. 2. Az államadósságra vonatkozó kritérium (az nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát) hangsúlyosabb lesz, vagyis túlzottdeficit-eljárás (EDP) akkor is megindíthahelyzeten. Lisszabon pedig idén áprilisban kért segítséget Brüsz- szeltől, miután biztossá vált, nem tudja majd visszafizetni nyáron lejáró államkötvényeit. Portugália számára 78 milliárd eurót ítélt meg az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap. Ami a másik kitűzött célt illeti: a hatos jogszabálycsomag elfogadtatása várhatóan csak ősszel zárulhat le. Azt azonban elismerő, ha a túl magas állam- adósság nem csökken megfelelő ütemben. 3. Új irányelv a költségvetési tervezést, átláthatóságot és végrehajtást érintő minimumkövetelményekről. Ilyenek például a statisztikai adatszolgáltatásra, a költségvetési tervezést megalapozó előrejelzések nyilvánosságára vonatkozó előírások. 4. Új elemként jelenik meg a gazdaságpolitikai felügyeleti rik Brüsszelben is: ez nem a Kármán András NGM-államtitkár vezette magyar munkacsoport hibája. A tagállamok már tavasszal áldásukat adták a csomagra, ám az Európai Parlamenttel (EP) azóta sem sikerült egyezségre jutnia a tanácsnak. A konfliktus még csak nem is új keletű: az EP azt szeretné elérni, hogy automatikusabbak legyenek a fegyelmezetlenül gazdálkodó tagországok elleni szankrendszerben a túlzottegyensúlytalansági-eljárás (EIP) intézménye. Várhatóan 8-10 mutatóból álló, úgynevezett eredménytáblát (score- board) állítana fel a bizottság, ezek alapján ajánlásokat adna egy tagállam számára. 5. Túl magas deficit esetén, ha a tagállam az elvárt kiigazítási ütemtől eltér, akkor tanácsi ajánlást kap, amelynek nem teljesítése esetén kamatozó letét elhelyezésére ciók, a tagországok egy része ezért nem lelkesedik. Érthető, hiszen egyes esetekben akár a bruttó nemzeti össztermék, a GDP 0,2-0,5 százalékát is kiteheti a büntetés - Magyarország esetében több mint ezermilliárd forintnyi összeg lehet a tét. A vita az uniós döntéshozatali nyelvre lefordítva a következőképpen fest: a tagállamok minősített többséggel (a lakosság legalább kétharmadát képviselő tagkötelezhetik. Ez túlzott hiány esetén ez a GDP 0,2-0,5 százalékának megfelelő, és bírsággá alakul át, ha az ország nem teljesíti az ajánlásokat. 6. A túlzottegyensúlytalansági- eljárásnál a tanács csak abban az esetben szabhat ki bírságot (ennek mértéke a GDP 0,1 százaléka), ha az eljárás alatt lévő eurózóna- tagállam másodjára sem teszi meg a határidőre előírt korrekciós intézkedéseket. államok, amelyek egyben az országok 55 százalékát teszik ki) döntenének egy ilyen szankcióról, abban az esetben, ha egy ország notóriusan figyelmen kívül hagyja a bizottság figyelmeztetéseit. A parlament ezzel szemben az úgynevezett fordított minőségi többségi döntés alkalmazását látná szívesen, vagyis ahhoz kellene a tagállamok többségének beleegyezése, hogy egy adott országot ne sújtsák szankciókkal. Az ESM befizetői Németország 27,146 Franciaország 20,386 Olaszország 17,914 Spanyobrszág 11,904 Hollandia 5,717 Belgium 3,477 Görögország 2,817 Ausztria 2,783 Portugália 2,509 Finnország 1,797 Írország 1,592 Szlovákja 0,824 Szlovénia 0,428 Luxemburg 0,250 Ciprus 0,196 Észtország 0,186 Málta 0,073 (A HOZZÁJÁRULÁS SZÁZALÉKÁBAN) FORRÁS: AS-GYÜJTÉS A hatos jogszabálycsomag Június végén lezárult az első elnökségi trió munkája együttműködés Erősödött Európa a spanyol, belga és magyar vezetés tizennyolc hónapja alatt - véli Győri Enikő Több Európa - ez volt a most záruló elnökségi trió jelmondata, amelyet Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára szerint sikerült is teljesítenie a Spanyolországból, Belgiumból és Magyarországból álló hármasnak. Az államtitkár erről Budapesten, a trió búcsúzó találkozóján beszélt, amelyen a három kormány európai ügyekért felelős tagja felidézte: az elmúlt 18 hónap bizony sok olyan feladatot adott, amely az eredeü, 2009 decemberében összállított program megváltoztatására kényszerítette az elnökségeket. Ezek a változások azonban mind az európai egység erősítését segítették elő. A spanyol elnökség idején készült el az EU versenyképességét erősíteni hivatott EU2020 stratégia. A felzárkóztatási vagy az agrárpolitikával kapcsolatos bizottsági javaslatok, illetve az ezzel kapcsolatos, idén tavasszal elfogadott tanácsi határozatok is ennek szellemében születtek meg. De a tervek szerint elfogadták a romastratégiát és a Duna-straté- giát is, megkezdődött az energiapiacok integrációjának folyamata, és le tudták zárni Horvátország csatlakozási folyamatát is nyitható időkapszulát adott Győri Enikő a holland 2016-ban nagykövetnek emelte ki a három kormánytag, Győri Enikő mellett Olivier Chastel belga és Diego López Garrido spanyol politikus. Abban is egyetértettek, hogy még sok Mi az trió? A SPANYOL-BELGA-MAGYAR elnöki hármas az első volt az EU történetében. A triót a lisszaboni szerződés teremtette meg, a célja az, hogy kiterjedtebb legyen az együttműködés a három egymást követő soros elnök között. tennivaló van hátra az eredeti célok teljesítéséig. Diego López Garrido hangsúlyozta, fontos lenne például tovább erősíteni a szolidaritási klauzulát, amely arról rendelkezik, hogy egy adott ország válsághelyzet esetén a többieknek kötelessége segíteni. Olivier Chastel fejlesztendő területként a külpolitikát emelte ki. Győri Enikő ugyanakkor megemlítette az élelmiszer-biztonságot, ahol sikerült ugyan megegyezni a címkézés szabályairól, ám a génmódosított élelmiszerek tiltásában megint csak nem tudtak egyezségre jutni Az összeállítás a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült
