Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-04 / 154. szám
6 2011. JÚLIUS 5., KEDD ORSZÁG-VILÁG wnzm&mm Jubiláló közlekedés Magyarország. Hetven éve, 1941. július 6-án új közlekedési rend lépett életbe Magyarországon: bevezették a jobboldali közlekedést. A változás ekkor még nem érintette Budapestet, a fővárosban néhány hónappal később, november 9- én álltak át az új szokásra. Lomtalanításkor bukkantak a pénzre Kecskemét. Visszakapta megtalált pénzét a rendőrségen hétfőn egy férfi, mert igazolni tudta, hogy ő rejtette el a lomtalanításkor kidobott könyvek közé. A rendőrség nyomozást indított lopás miatt, mert a férfi állítása szerint a megtalált összeg 400 ezer forint, ő pedig 600 ezer forintot „dobott ki” - közölte a rendőrség az MTI-vel. A pénzt egy kecskeméti férfi találta meg május 21-én a lomtalanításkor kidobott könyvek között - mondta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Nyíkos Tamás, főhadnagy beszámolt arról, hogy a pénz megtalálásakor egy rendőr és két közterület-felügyelő vette át és jegyzőkönyvezte a megtalált bankjegyeket. A kecskeméti rendőrök megtalálták a pénz jogos tulajdonosát, de lopás gyanúja miatt nyomozást indítottak - tette hozzá a sajtóreferens. Több mint hatezer orvos távozhat Budapest. A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) felmérése szerint több mint hatezer szakorvos és rezidens hagyhatja el jövőre az országot, ha a következő fél évben nem dolgoznak ki ojyan életpályamodellt, amely itthon tartaná őket Bélteczki János, a MOSZ elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta, információik szerint 3000-3500 rezidens tervezi, hogy elhagyja a magyar egészségügyi rendszert A MOSZ csaknem tízezer kérdőívére adott válaszaiban mintegy ötszáz szakorvos azt felelte, bármi történik, elhagyja a rendszert, további 2700-an komolyan fontolgatják, hogy elmenjenek. Bélteczki János hangsúlyozta: az a céljuk, hogy ezek az orvosok itthon maradjanak, hiszen ők is itt szeretnének boldogulni, „de van egy határ”, amikor a létbizonytalanság már elviselhetetlenné válik. Felhívta a figyelmet továbbá: „mindaz, aki felelős helyzetben és helyen van, tartózkodjon minden olyan ötlettől, megjegyzéstől, amely további feszültséget kelthet, mert akkor az orvosok, szakdolgozók nem várnak hat hónapot, hanem itthagyják az országot most”. A MOSZ elnöke emlékeztetett egy április elején tartott sajtótájékoztatójukra, amelyen Claude Wetzel, az Európai Orvos-szakszervezetek szövetségének (FEMS) elnöke azt mondta, hogy Európában a magyar orvosok keresnek a legrosszabbul, pedig ők dolgoznak a legtöbbet Megjegyezte: az európai piacon kelendők az orvosok, így egyre többen mennek külföldre. Az ő példájukat követik az egészségügyi szakdolgozók, sőt a MOSZ elnökének legfrissebb információi szerint már a Magyar Mentőszolgálat dolgozói is gondolkodnak azon, hogy külföldre menjenek dolgozni. A MOSZ elnöke kiemelte: tisztában vannak az ország gazdasági helyzetével, de úgy gondolja, a kötelező türelmi időt betartották. Számításaik szerint az egészség- ügyi dolgozók mintegy százszázalékos béremeléséhez nagyjából kétszázmilliárd forintra lenne szükség, de a bérük, mint mondta, még így is messze elmaradna az európai átlagtól. Ebben a vonatkozásban az a harmincnegyven milliárd, amelyet a népegészségügyi termékdíjból, valamint az egészségügyi struktúra átalakításából erre szánna a kormány, nagyon kevés, de több, mint a semmi. Bélteczki János szerint probléma, hogy eddig a kórházi konszolidációra „csepegtetett” többletforrások is mind működési költségekre mentek, nem a bérrendezésre. Emellett viszont az egészségügynek egy másik akut problémája, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézmények beszállítóinak nagy része mostanáig megelőlegezte a szállítást A nagykereskedők viszont „tanultak a dunaújvárosi kórház esetéből” - az intézmény mintegy másfél milliárdos adósságot halmozott fel az utóbbi időben -, így viszont a jövőben valószínűleg megszűnnek a beszállítói hitelezések. A MOSZ elnöke szerint ez napokon, heteken belül bedöntheti a magyar egészségügyet, és akkor kormányzati beavatkozásra lesz szükség. ■rasramsi Bevált a rendszer Prága. Több mint 33 ezer ember veszítette el vezetői jogosítványát a büntetőpontos rendszer bevezetése óta eltelt öt év alatt Csehországban. A közlekedési minisztérium és a szakértők is elégedettek a büntetőpontos rendszer működésével, úgy látják, hogy bevált. A hatályos szabályok szerint az veszíti el vezetői jogosítványát, aki 12 büntetőpontot gyűjtött össze. A pénz- büntetésen kívül a vezetői jogosítvány visszaszerzéséhez új vizsgákra van szükség. Alacsonyabb pontszám esetén annak, aki 12 hónapig hiba nélkül vezet, egy büntetőt levonnak. Új korszak kezdődött Berlin, új korszak kezdődött hétfőn a német hadsereg történetében az első önkéntes katonák fogadásával. Thomas de Maiziere, védelmi miniszter személyesen üdvözölte Berlinben az első önkénteseket, akik az általános hadkötelezettség július elsejei hatállyal történt megszüntetése után jelentkeztek a hadsereg kötelékébe. A német kormány korábbi döntése értelmében végérvényesen megszűnt a korábban már 6 hónapra lerövidített, kötelező katonai szolgálat. A tervek szerint a hivatásos haderőt önkéntes katonai szolgálat egészíti ki, amely 12-től 23 hónapig terjedhet. Fiatalok nehézségei a munka világában A fiatal munkavállalók csak- — . ——- — » mmn .jhh mm hoz képest karakteresebbek nem fele (47 százaléka) tartattól, hogy a közeljövőben elveszíti az állását. Ugyanakkor a pályájuk elején lévők többsége nem szánta el magát munkaerő-piaci pozíciójának megerősítésére: héttizedük nem tervezi, hogy mostanában továbbképzésre, tanfolyamra menjen, háromnegyedük nem kíván az elkövetkezendő években átképzésre jelentkezni vagy új szakmát tanulni. A pályakezdőkre á mobilitás sem jellemző, csupán 18 százalékuk gondolkodott azon, hogy munkahelyet változtasson. Az inaktív fiatalok közül a tanulók meglehetősen pesszimisták elhelyezkedési esélyeiket illetően: 55 százalékuk szerint nehéz lesz állást találni iskoláik befejezése után, egynegyedük viszont reméli, hogy könnyen jut munkához. A kismamák félelmei még erősebbek, héttizedük úgy véli, hogy nehezen fogják majd visz- szavenni korábbi állásába, s csak egytizedük bízik abban, hogy gond nélkül elkezdhet dolgozni a szülés előtti munkahelyén. A fiatal munkanélküliek rövidtávon eléggé szkeptikusak: átlagosan 25 százalékos esélyt adnak arra, hogy a következő 2- 3 hónapban viszonylag tartósnak ígérkező munkát fognak találni - ezek a legfontosabb megállapításai annak a „Fiatal Felnőttek” (F&F) elnevezésű kutatássorozatban készült felmérésnek, amelynek során az elmúlt 3 hónapban az Ipsos 600, 15-25 év közötti, a korosztályt reprezentáló fiatalt kérdezett meg személyes módon. A 15-25 év alatti fiatalok kisebb része van csak állásban, szűk egynegyedük ismeri a munkaerőpiacot közelebbről. E korosztály java része, hattizede még tanul, egytizedük munka- nélküli. A fiatal foglalkoztatottak nem teljesen nyugodtak, 47 százalékuk aggódik állása esetleges elveszítése miatt. Ezek a félelmek léginkább a szakképzettséget nem igénylő fizikai munkát végzők körében jelentAz F&F kutatássorozatról Az Ipsos F&F kutatássorozata negyedévente közöl friss adatokat a fiatal felnőttek márkafogyasztási szokásairól, illetve tematikusán bemutatja ennek a fogyasztói csoportnak a viselkedését. keznek: háromnegyed részük úgy véli, lehet, hogy hamarosan távoznia kell mostani munkahelyéről. A leginkább magabiztosak munkahelyük megőrzését illetően az érettségizett, diplomás szellemi munkakörben dolgozók. Az átlagosnál kisebb hányaduk tart attól, hogy állását elhagyni kényszerül, de ez a 38 százalékos arány egyáltalán nem tekinthető jelentéktelennek. Az nem meglepő, hogy a munkájukat biztosnak tekintő fiatalok túlnyomó többsége (80-90 százaléka) jelenleg nem gondolkodik átképzésben, új szakma elsajátításában, szakmai továbbképzésben. Az viszont már eléggé különös, hogy az állásuk elveszítésétől tartó fiatalok kétharmada sem tervezi, hogy szakmai ismeretei bővítésével eladhatób- bá tegye magát a munkaerőpiacon. A foglalkoztatási félelmek minden negyedik érintettet sarkallják cselekvésre, bennük már felvetődött az ismételt tanulás, egy másik szakma megszerzésének gondolata. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a 25 év alatti foglalkoztatottak 22 százaléka szándékozik továbbképzésre járni (5 százalék már most is részt vesz ilyenen), 15 százaléka akar egy másik foglalkozással megismerkedni. A fiatal munkavállalók nagy többsége (71-76 százaléka) viszont egyelőre nem kíván az oktatás szektor újbóli szereplője lenni, a korábban megszerzett tudásával szeretne érvényesülni. Az állásban lévő fiatalok szívesen állandósítanák jelenlegi munkahelyüket, csak 18 százalékuk gondolkodott azon, hogy más céghez menjen dolgozni. A továbblépés a mostani céges pozíciójukat biztosnak érzők 8 százalékában vetődött fel, de az állásukat veszélyben érzőknek is csupán 26 százaléka fontolgatta, hogy munkahelyet változtat. Az iskolába járók várakozásai szerint nem lesz problémamentes az elhelyezkedés: 55 százalékuk szerint nehezen találnak majd állást, ha tanulmányaikat befejezik. Ennél jóval kisebb hányaduk, 25 százalékuk számol azzal, hogy a végzést követően könnyen jutnak munkához. A szakképesítés vagy érettségi előtt állók eléggé bizonytalanok és visszafogottak a közeljövőt illetően: 58 százalékuk szerint nehéz lesz a munkaszerzés, 20 százaléknyian reménykednek, hogy viszonylag könnyen találnak helyet maguknak, s 22 száképest várakozásaik, s valamivel re- ménykedőbbek. A diploma előtt lévők fele nehéz elhelyezkedésre számít, egyharmaduk bízik benne, hogy probléma nélkül szerez munkahelyet, s 17 százalékuk nem látja előre az államvizsgák utáni időszakot, pesszimista. Bár törvény biztosítja munkába való visszatérésüket, a gyermekükkel otthon lévő kismamák 71 százalékának nincsenek illúziói, úgy vélik, újbóli munkába állásuk nehézségekbe ütközik majd. Mindössze 11 százalékuk reménykedik a konfliktus- mentes folytatásban, s viszonylag sokan (18 százaléknyian) tanácstalanok, nem tudják elképzelni, hogyan fogadják főnökeik, amikor a visszajövetelü- ket bejelentik. A munkanélküli fiatalok átlagosan 25 százalék esélyt látnak a közeli hónapokban történő elhelyezkedésre, arra, hogy nem csak alkalmi, hanem tartós foglakoztatásnak is részesei lehetnek. Az állami, önkormányzati szférából kikerülők az átlagosnál nagyobb valószínűséget éreznek a munka világába törtéAz Ipsos Zrt.-ről Az 1990-ben alapított Szonda Ipsos, amely 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként folytatja tevékenységét, a magyar gazdasági és társadalom-kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű zaléknyian még bizonytalanok e tekintetben. A felsőfokú iskolák hallgatói sem nevezhetők optimistának, de a középiskolásokpiac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A cég 2008-ban, 2009-ben és 2010-ben is elnyerte a Business Superbrands elismerést. www.ipsos.hu nő visszakerülésre, ám a 34 százalékos esélymutató arra utal, hogy ők sem táplálnak túl nagy reményeket.
