Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-23 / 171. szám
2011. JÚLIUS 25., HÉTFŐ 5 ORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG Áttörés a szakmunkásképzésben A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) áttörést ért el a hazai szakmunkásképzési rendszer átalakításában, 2011. szeptember elsejétől 46 szakmában a kamara által összeállított, a gyakor lati képzést erősítő' új tananyag alapján oktatnak majd - nyilatkozta dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MTI-nek. Budapest. Elmondta: 46 szakmából 28 fizikai szakma esetében lehetővé válik a 8 osztályra épülő 3 éves szakmunkásképzés bevezetése is, ez a kamarának legalább 10 éves kezdeményezése. Dr. Parragh László hangsúlyozta, hogy az új tananyagban a munkatevékenységbe ágyazott szakmatanulás pedagógiai modelljét alkották meg. A 28 szakma esetében egyértelműen a duális képzés felé mozdították a szakmunkásképző rendszert. A gyakorlati képzések számát 50 százalékkal megnövelték, például a kőműves szakmában a 8. osztályt követő 3 éves szakmunkás- képzési rendszerben a gyakorlati óraszámot 1.100-ról 1.600-ra emelik. A kötelező nyári szakmai gyakorlatot 300 órára emelték, így a 28 szakmában a tanulók összesen 1.903 órát töltenek el a 3 év alatt gyakorlati képzéssel, és ennek a súlypontját is a vállalati üzemi szférára helyezték. Változás az is, hogy a kamara által kidolgozott szakmunkásképzési rendszerben a szakmai záróvizsga időtartama maximum 2 nap lehet a korábbi 2-5 helyett. A duális képzés legfontosabb eleme, hogy a vállalatoknál folyik majd a gyakorlati képzés jelentős része. Az MKIK új tananyaga a duális képzés irányába viszi a rendszert, de még csak az első lépéseket tették meg. Az új rendszerben a 9. évfolyamban még az iskolai tanműhelyben folyik a gyakorlati oktatás, a 10-11. évfolyamos szakmunkástanulók azonban már a vállalatokhoz mennek gyakorlati oktatásra tanulói szerződéssel. A kamara számítása szerint a szakképzésbe belépők közül 6-7000-en a 8 osztályra épülő 3 éves duális képzésben vesznek részt 2011 szeptember 1- től. Az új rendszerben végzők elhelyezkedési mutatói javulni fognak, csökken a lemorzsolódás, de még a kimaradók is rendelkezni fognak némi szakmai tudással. Az iskolarendszerben is a kapacitások átrendezése várható, a gyorsabban reagáló szakiskolák nyertesei lehetnek a folyamatnak. Dr. Parragh László elmondta, hogy jelenleg 9000 cég vesz részt a szakképzésben. A cégek hozzáállása felemás: egyrészt nyitottak és várják a tanulókat, másrészt további kedvezményeket tartanak szükségesnek a tanulók foglalkoztatásához. Végig kell gondolni, hogy a cégek érdekeltségét hogyan lehetne növelni a szakmunkástanulók gyakorlati képzésében, hiszen a jól működő rendszerhez mintegy 20 000 cégre van szükség. A kamara elnöke megjegyezte, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) mindent elkövetett annak érdekében, hogy a szakképzési program tartalmát és ütemezését tartani tudja a kamara, ugyanakkor más kormányzati szereplőknél nem minden esetben volt érezhető ez a támogatás. Dr. Parragh László szerint a következő jelentős kamarai feladat az lesz, hogy a felnőttképzésben is a munkaerőpiac igényeihez igazítsák a szakképzést. Ez elengedhetetlen a szabad munkaerő munkába állításához, jelenleg 700-800 ezer főnyi szakképzetlen munkaerőnek kellene szakmatanulási lehetőséget biztosítani - hangsúlyozta az MKIK elnöke. pénz Egyre kevesebb hamis A jegybank adatai szerint néhány száz forintbankjegy került csak elő a második negyedévben Több mint harmadával csökkent a második negyedévben fellelt hamis forintbankjegyek száma, ez a jegybank szerint a jó megelőzésnek is köszönhető. A hamisítók továbbra is a nagy címleteket kedvelik. VG-összefoglaló A második negyedévben folytatódott a forintbankjegy-hamisít- ványok számának 2010 utolsó negyedévében kezdődött csökkenése - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedéves' jelentéséből, amelyet az MTI idézett. Az MNB honlapján publikált jelentés szerint a második negyedévben 572 darab hamis bankjegyet vontak ki a forgalomból, ez hozzávetőleg 35 százalékkal kevesebb az év első három hónapjában tapasztaltnál. Ez elenyésző a forgalomban lévő készpénz mennyiségéhez képest: június végén az MNB adatai szerint 269,1 millió darab bankjegy és 1190,2 millió érme (hozzávetőlegesen 2362 milliárd forint összegben) volt forgalomban. A hamis valuták előfordulása a jegybank szerint továbbra sem jelentős, a szakértők 231 darab különböző valutahamisítványt vizsgáltak a második negyedévben. Ezen belül - nem meglepő módon - a hamis euróbank- jegyek voltak túlsúlyban, számuk éppen 200 alatt maradt. A forintbankjegyek hamisítása alapvetően továbbra is a három legmagasabb címletre irányul, ezek teszik ki a lefoglalt hamisítványok több mint 90 százalékát: a fellelt hamisítványok 31 százaléka húszezres, 45 százaléka tízezres, 17 százaléka pedig ötezres volt. A hamisítás csökkenő trendjében a jelentés szerint nagy szerepe van az MNB és a rendőrség hatékony együttműködésének, ennek legjelentősebb eredményeként 2010 végén a rendőrség elfogta az elmúlt év kiemelkedő hamisítási mutatóiért elsősorban felelős, megtévesztő minőségű tízezer forintos utánzatokat előállító bűnözői csoportot. Emellett - emlékeztet a jelentés - az MNB nemzetközi tekintetben is újszerű kezdeményezésként programot hirdetett, amelyben kísérleti jelleggel anyagilag is támogatja, hogy a kiskereskedők a megbízhatóbb bankjegyellenőrzést lehetővé tevő modern UV-A/C készüléket vásároljanak. A program első részeként a jegybank az UV- A/C készülékeket forgalmazni szándékozó cégek körében keresett partnereket, majd az első fél év végén pályázatot hirdetett a kiskereskedők számára: a készülékek nettó kiskereskedelmi ára 60 százalékának megfelelő ösz- szeggel (de készülékenként legfeljebb 20 ezer forinttal) támogatja a programban részt vevőket. | BANKJEGYEK SZÁMA (2011. június) Címlet Millió darab Forrás: MNB Érték (milliárd forint) 20 000 61,3 1 225,8 10 000 87,5 874,9 5 000 21,3 106,7 2 000 19,0 38,0 1 000 49,8 49,8 500 30,2 15,1 Összesen 269,1 2 310,3 VÁLTOZATLAN PÉNZMENNYISÉG Június végén mintegy 2362 milliárd forint összegű készpénz volt forgalomban, ez továbbra sem jelent az előző időszakhoz képest szignifikáns elmozdulást - állapítja meg a jegybank jelentése. A forgalomban lévő készpénz mennyisége 2010 harmadik negyedéve óta - kisebb hullámzásoktól eltekintve - lényegében változatlan szinten áll, mindazonáltal az MNB szerint a magyar gazdaság GDP-arányos készpénzintenzitása nemzetközi összevetésben változatlanul magasnak tekinthető. Séta az esőben Balatonfüred. Frei Nikolett 21 éves kiskőrösi főiskolás, az idei balatonfüredi Anna- bál szépségkirálynője díszes hintón, huszárok kíséretében indult sétakocsikázásra vasárnap délelőtt Balatonfü- reden; a szakadó eső ellenére is több százan voltak kíváncsiak a sziépségkirálynő- re és udvarhölgyeire. Az udvarhölgyek - Csida Fanni 18 éves füredi gimnazista és Szabó Zsófia 22 éves budapesti színésznő - szintén hitón indultak városnézésre. Amerre a három hintó a huszárok kíséretében elhaladt, leállt a forgalom, az autósok dudaszóval üdvözölték a szépségeket, a helybeliek és az üdülővendégek pedig tapsoltak, éljeneztek, ám az eső miatt leginkább csak az ab1 lakokból és erkélyekről. Frei Nikolett az MTI-nek elmondta: „hatalmas élmény” volt a valóban reformkori hangulatot is árasztó Annából, amelyre karácsonyi ajándékként kapta a belépőt a barátja édesapjától. Közlése szerint a Budapesti Corvinus Egyetemre jár, ahpl harmadéves és pénzügy-számvitelt tanul. Hobbiként hétéves kora óta lovagol. Reményei szerint a legszebb tizenöt hölgy közé szeretett volna bekerülni, az első helyezés rendkívüli boldoggá tette és hajnalig vidáman szórakozott. Csida Fanni első udvarhölgyet édesapja „vitte el” a bálba ajándékként 18. születésnapjára. A balatonfüredi szépség szeptembertől lesz negyedikes a helyi Lóczy Lajos Gimnáziumban (angol tagozatra jár), majd Budapesten szeretne tovább tanulni orvostudományi egyetemen. Szabó Zsófia 22 éves budapesti színésznő azt mondta, hogy ő „nagyon megilletődött”, sosem vett még részt szépségversenyen. Hiába ismert színésznő az egyik kereskedelmi tévé népszerű sorozatából, itt ő is amatőrként indult és izgult is - tette hozzá. Szabó Zsófia a hagyományoktól eltérően és szokatlanul nem báli ruhában, hanem kosztümben jelent meg a szépségeket bemutató vasárnap délelőtti programon, amire azt válaszolta az MTI- nek: „nem tudta, hogy itt mi a szokás és nem is mondták neki”. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy édesapja - Szabó Gyula, Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze - az agyvérzését követően fizikailag és szellemileg is jól van már. Jól beszél már és tud járni - tette hozzá, megjegyezve: „apu nézte a Duna Televíziót és nagyon örült az Anna-báli sikeremnek”. Bóka István (Fidesz- KDNP), Balatonfüred polgár- mestere, országgyűlési képviselő értékelése szerint „nagyon rendben volt a bál, Kecskemét városa - az Anna-bál idei díszvendége - fantasztikusan kitett magáért, igen magas színvonalú kulturális programokkal mutatkozott be.” Sikeres bálon vagyunk túl, s ezúttal is nagyon szép hölgyek lettek a díjazottak, de az Anna-bálnak nincsenek vesztesei, hiszen valamennyi hölgy gyönyörű volt; fiatal és vidám - fogalmazott a polgár- mester.
