Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-22 / 170. szám
2011. JULIUS 23., SZOMBAT 5 ORSZÁG-VILÁG - EGÉSZSÉG A legrangosabb tudományos folyóiratokban megjelenő új orvosi kutatások eredményei nem ritkán ellentmondanak korábbi tanulmányoknak. Ez a jelenség az orvoslás előrehaladása szempontjából törvényszerű, de egy friss kutatásmódszertani vizsgálat eredményei szerint meglepően gyakori. Matos Lajos, MTI Budapest. A chicagói Északnyugati Egyetem kutatói Vinay Prasad vezetésével összegyűjtötték a 2009-ben a legfontosabb szakfolyóiratokban megjelent dolgozatokat, és azok eredményeit egybevetették a legújabb, hasonló témában közölt eredményekkel. Ezen nemzetközi tanulmányok adatai alapján határozzák meg a legkorszerűbbnek elfogadott kezelési irányelveket, melyeket az orvosi gyakorlat számára a legismertebb szakértőkből álló bizottságok ajánlanak. A kutatócsoport eredményei szerint a legolvasottabb orvosi folyóiratokban megjelent friss tanulmányok közül minden nyolcadik mond ellent a közelmúltban elfogadott következtetésekkel. A szerzők először 16 dolgozatot értékeltek részletesen. Ebből 13 cikket a világ jelenleg elsőszámú orvosi hetilapja, a New England Journal of Medicine (NEJM) közölt, melynek igen kritikus szaklektori gárdája gondosan elolvassa, és szükség esetén módosíttatja a beadott tanulmányokat. Prasad és csoportja leírja, hogy az új cikkek a korábbi tanulmányoknál még több eset feldolgozásán alapulnak, legtöbbje jobban tervezett és kidolgozott, nagyobb statisztikai hihetőséggel végződött. „Bár az új vizsgálatok eredményei meggyőzőbbnek tűnnek, ennek ellenére nem biztos, hogy ténylegesen pontosabbak” - írták. A kutatók ezután a NEJM 2009-ben közölt valamennyi cikket átnézték. Eredményeik szerint a cikkek 66 százaléka megerősítette a korábbi eredményeket, 33 százalék cáfolta azokat. Az új módszereket ismertető dolgozatok 49 százaléka azt bizonyította, hogy az új technika hatékonyabban gyógyít, mint az eddig használt eljárások. Arra is hoznak példát, hogy már évekkel korábban meggyőző tanulmány bizonyította, hogy a korszerű, gyógyszeres kezelés esetén a súlyos koszorúérbetegek túlélési esélye nem rosszabb, mint a különböző műtéti beavatkozásokkal kezeltek csoportjáé, ennek ellenére a beavatkozások száma folyamatos növekszik. ORSZÁGJÁRÓ Előzetes letartóztatásban Kecskemét. Kiengedték a kórházból és a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte azt a 47 éves asszonyt, aki gyógyszerrel megmérgezte három gyermekét hétfőn Baján. A gyerekek közül egy 10 éves kislány meghalt. A gyanúsítottként kihallgatott nő beismerte a bűn- cselekmény elkövetését - mondta a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Mihályné Bornemisza Eleonóra őrnagy hozzátette: a két életben maradt, megmérgezett gyereket megfigyelésre még kórházban tartják. Egy 48 éves bajai férfi hétfőn jelentette be a rendőrségen, hogy a munkából hazaérkezve a Bajához tartozó Mártonszálláson lévő lakóházukban holtan találta 10 éves lánygyermekét. A lakásban megmérgezve találta all éves és a 8 éves fiút, valamint az édesanyát is. A két fiút és az asszonyt kórházba szállították, ahol a nőt napokig nem tudták kihallgatni. A rendőrség az ügyben nyomozást indított több emberen, tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntett kísérletének gyanúja miatt. Útvonalengedély nélkül Budapest Péntektől útvonalengedély nélkül használhatják az országos és helyi közutakat a túlméretes, 2,55 méternél szélesebb mezőgazdasági járművek - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium pénteken. A vidékfejlesztési miniszter kezdeményezésére tavasszal döntött a kormány a széles gépjárművek útvonalengedélyének eltörléséről. A közlemény szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) rendeletmódosításával a mezőgazdasági dolgozók könnyebben közelíthetik meg földjeiket és eltörlik a napszakkorlátozást is. A Belügyminisztérium (BM) módosította a KRESZ-t is annak érdekében, hogy bizonyos behajtást ültó jelzőtáblák ne vonatkozzanak a túlméretes mezőgazdasági járművekre. A közlekedés biztonsága érdekében kötelező lesz a sárga villogó fény, valamint a piros-fehér fényvisszaverő tábla és a jármű legszélesebb pontjain elhelyezett jelzőfény használata a túlméretes mező- gazdasági járműveken és az őket kísérő gépeken. ■kmarnom 4027 méterre jutott Peking. A korábbi hírekkel ellentétben a kínai Csiaolong (Jiaolong) nevű merülőkabin megdöntötte ugyan előző rekordját, de nem merült 5000 méterre, mindössze 4027-t teljesített. A Hszinhua hírügynökség pénteki jelentése szerint a fél kilométeres csúcskísérletet az erős szél, illetve magas hullámok miatt elhalasztották, az állami óceánügyi hivatal (SOA) nem engedélyezte a merülést. Mivel a közlés szerint az időjárási körülményekben egyelőre nem várható változás, a Csiaolong és legénysége várni kényszerül. Liu Feng az akcióért felelős főparancsnok megerősítette, hogy a 7000 méterre hitelesített búvárjármű, amely tavaly nyáron 3759 méteres mélységben járt, csütörtökön három emberrel a fedélzetén 4027 méterre jutott a Csendes-óceán nemzetközi vizein. Felminősítették Bulgáriát London. Felminősítette az alapszintű befektetői sávon belül Bulgária kormányadósság-osz- tályzatát pénteken a Moody's Investors Service, a folytatódó költségvetési fegyelemmel és az intézményrendszer erősödésével indokolva a lépést. Az indokok között szerepel az is, hogy a bolgár pénzügyi rendszer viszonylag jól teljesít a „szeszélyes nemzetközi környezetben”. A nemzetközi hitelminősítő pénteki londoni bejelentése szerint a bolgár szuverén adósság besorolása a cég listáján az eddigi „Baa3” szintről egy fokozattal „Baa2”- re javul, stabil kilátással. Bulgária adósosztályzata így most egy fokozattal jobb Magyarországénál, amelyre a Moody's „Baa3” besorolást tart érvényben, negatív kilátással. A fel- minősítéshez fűzött indoklásában a hitelminősítő kiemelte, hogy Bulgária szerkezeti reformokkal kiegészített, hatékony államháztartási konszolidációt hajtott végre. A Moody's ennek alapján azzal számol, hogy a bolgár államháztartási hiány az idén a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá süllyed, a legutóbbi nyugdíjreform és az új pénzügyi stabilitási paktum révén pedig közép- és hosszú távon egyensúlyhoz közeli helyzetbe kerülhet a közfinanszírozási mérleg. A prosztataszűrés fontosságáról Leopold Györgyi írja: (MTi-PRESS) Jlivatalosan edukációs kampánynak nevezik azt az országos, figyelemfelkeltő, felvilágosító eseményt, amelyet a Magyar Urológusok Társasága hét év óta évente megismétel, szorgalmazva, hogy minél többen értsék meg: a szűrés = önvédelem. Pajor László, a Szegedi Urológiai Klinika intézetvezető professzora, a társasága elnöke szerint bár az egy hétig tartó intenzív, közvéleményt orientáló rendezvény eredeti célja a prosztatarákszűrés volt, ma már ennél sokkal többről van szó.- Az egyhetes egészségnevelő kampány az európai országokkal közösen történik, mindenhol egy időben, azonos céllal - mondja.- Elsősorban ugyan a sokáig „szégyenbetegségként” kezelt prosztatakórokra szeretnénk felhívni a figyelmet, különös tekintettel a prosztatarákra, mely a 45 éven felüli férfiak számára kiemelt kockázatot jelent. A prosztatarák a tüdőrák után a második leggyakoribb rákfajta, melynek száma évről-évre nő, és kíméletlenül szedi áldozatait. A számok önmagukért beszélnek: vüágviszonylatban 3 percenként prosztatarák áldozata lesz egy férfi. Hazánkban évente 3500-4000 új beteget regisztrálnak, holott a szűrés jó néhány százalékkal csökkenthetné az időben megkezdett terápia eredményeként a halálesetek számát. A szűrés ez esetben is szinte az unalomig hangsúlyozott fontosságú lépés. Ezt erősíti meg a professzor is, mikor arról beszél, hogy ma már abszolút modern diagnosztikai módszerek állnak az urológusok rendelkezésére, a prosztata kóros elváltozásait korai stádiumban képesek felismerni, és ezek a vizsgálatok igen csekély kellemetlenséggel járnak, amelyek semmiképpen nincsenek arányban az esetleges, súlyos megbetegedések okozta traumával, és fájdalommal. Mindennek ellenére a magyar férfiak idegenkednek ezektől a szűrő- vizsgálatoktól, talán valami helytelenül értelmezett szégyenérzet, félelem, vagy csupán hanyagság, lustaság miatt, de struccpolitikájuk révén sokkal kevesebben keresik fel a szűrőhelyeket, mint más országokban. A prosztata kóros elváltozásai nemcsak idős korban jelentkezhetnek, már a 30-40 éveseknek is 10-25 százalékát érintik. Az 50 év felettieknek 50 százaléka, a 70 felettiek 75 százaléka, a 80 felettieknek pedig már 95 százaléka számít veszélyeztetettnek.- Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden esetben rosszindulatú daganatról van szó - hangsúlyozza a szakember.- A prosztata más rendellenességeket is okoz. Minden harmadik férfinek van 50 éves életkor felett például vizeletürítési, illetve vizelettartási gondja. Ennek oka leggyakrabban a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, ami hatékony, megbízható terápiával gyógyítható. Korai felismerés esetén sok rákos daganatos elváltozás is „megszelídíthető”, illetve kezelhető, a ma alkalmazott, személyre szabott orvosi koncepció szerint, amelyhez mind a gyógyszerek, mind pedig a technikai eszközök rendelkezésre állnak. Pajor László közlése szerint a fejlettebb országokban sokkal többen élnek a kínálkozó lehetőségekkel, nyolcszor annyian mennek el szűrésre a férfiak, mint nálunk, holott a szűrés révén ötödével csökkenthető a halálesetek száma. Mindezt sokszor el lehet mondani, meg lehet ismételni, de erőszakkal senkit sem lehet vizsgálatra vinni. Mindenki önmaga felelős egészségéért. Most a fővárosban és a megyeszékhelyen is alkalom kínálkozik majd szeptember 12. és 18. között, a kampány idején, hogy regisztrálják magukat mindazok, akik a szűrés mellett döntenek. Külön aláhúzza a társaság elnöke, hogy nem csak férfiakra számítanak. A prosztataszűrés ugyanis kibővült: urológiai szűrésről van szó. Az új tudományos eredmény gyakran ellentmond a régebbinek