Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-21 / 169. szám
6 2011. JÚLIUS 22., PÉNTEK GAZDASÁG Kevesebben keresnek többet A közfoglalkoztatás egyre inkább a részmunkaidő irányába tart Nőtt a versenyszférában, ám - az új közmunkaprogram miatt - csökkent a közszférában dolgozók száma az év első öt hónapjában, mialatt nem várt mértékben nőttek a bruttó keresetek. Nemzetgazdasági szinten még így is 8000 fővel kevesebb a foglalkoztatott, mint egy évvel korábban. Braunmüller Lajos Mintegy 27 ezerrel többen dolgoztak az év első öt hónapjában a versenyszférában, mint egy évvel korábban, de kevesebb közalkalmazott volt, mint 2010 elején - derül ki a KSH által tegnap, a foglalkoztatottak létszámáról és keresetéről kiadott, a januártól májusig terjedő időszakot felölelő anyagból. A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a kimutatásban szereplő nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma összesen 2,667 millió fő volt, májusra ez az adat 2,717 millió fölé kúszott. A legalább ötfős vállalkozásoknál 1,838 millióan dolgoztak, ez 43 ezer fős bővülést jelent, ezzel párhuzamosan éves alapon mintegy 36 ezerrel, 727 ezerre apadt a közalkalmazottak száma, amely jelentős, 4,7 százalékos csökkenés. Ennek oka elsősorban a közfoglalkoztatás átalakításából fakad, e nélkül 681 ezren dolgoztak a közszférában, amely alig jelent változást a tavalyi adatokhoz képest. A korábbi kormányok közmunkaprogramjához képest gyökeresen más, ez év januárjától életbe lépett rendszer hatására 70 ezerről hirtelen 13 ezerre csökkent a közfoglalkoztatottak száma, igaz, ez májusra már ismét 74 ezer fő fölé nőtt. Fontos változás azonban, hogy a közfoglalkoztatás egyértelműen a részmunkaidő felé tolódik el, napi 8 órában mindössze 18 ezren dolgoztak a program keretében. A kormányzati célkitűzések szerint a program részmunka- idő felé történő eltolása azt eredA közfoglalkoztatásban alkalmazottak létszáma teljes, illetve részmunkaidő szerint (ezer fő) 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2010. 2011. 2011. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. jan. febr. ■ teljes munkaidőben foglalkoztatottak ■ nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak VG-CRAF1KA Forrás: KSH (kerekített értékek) ményezheti, hogy többen végezhetnek tényleges munkát; s jobban érvényesülhetnek a kezdeményezés gazdasági és szociális célkitűzései. A bírálók szerint a néhány órában végzett közmunka nem biztosít a megélhetéshez szükséges jövedelmet, csak a statisztikai adatok felerősítésére alkalmas. „Egy közfoglalkoztatási program számos célnak felelhet meg, elvileg ilyen lenne a munkavégző képesség javítása is. Egy vonatkozó tanulmányunk szerint azonban kérdéses, hogy a program jelen formájában ké- pes-e javítani a munkavégző képességet, akár részmunkaidős, akár nyolcórás foglalkoztatásról van szó” - mondta Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: a munkavégző képesség javítására hatékonyabb eszköz lenne a személyre szabott rehabilitációs szolgáltatások rendszerének fejlesztése. A közmunkaprogram jelenleg a szegénységet sem képes-enyhíteni számottevően, hiszen amennyiben az érintettek többsége részmunkaidőben dolgozik, jövedelmük alig haladja meg a segély összegét. Igaz, míg szociális segélyben csak családonként egy ember részesülhet, a közmunkaprogramban többen is részt vehetnek, így a család összjövedelme kedvezőbben alakulhat - teszi hozzá. ■ AZ ELEMZŐ SZERINT CSALÓKÁK AZ ADATOK Egyértelműen nincs inflációs nyomás a bérek felől - mondta Suppan Gergely. A Takarékbank makroelem- zője szerint csalókák a májusi számok, mert a hónap során például több munkanap volt, ez pedig egyes szektorokban hatással van a keresetekre. Emellett a közszférában is csak látszólagos volt a béremelkedés, ugyanis a közmunkaprogramokban átmenetileg kevesebben vettek részt, így kevésbé is húzták le az átlagot a jellemzően minimálbér környékén keresők. Júniusban viszont éppen ezekkel ellentétes egyszeri hatások lehetnek, így alacsonyabb lehet a kimutatott béremelkedés - vélekedik a szakértő. A rendszeres keresetek növekedése 4 százalék körül ingadozik, és ez Suppan szerint a jövőben is így maradhat ■ B. D. TÖBB MARAD A ZSEBBEN, KÉRDÉS, MENNYIVEL Az év első öt hónapjában 3,4 százalékkal nőtt a bruttó bérek átlagos szintje a nemzetgazdaság egészében, ennek nyomán a nettó keresetek értéke 5,1 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. Igaz, a statisztika továbbra sem veszi figyelembe a családi kedvezményeket, márpedig az az új adórendszerben vélhetőleg tovább növelte a munkavállalók ténylegesen kézhez kapott átlagos jövedelmét. A nettó keresetemelkedés azonban leginkább a magasabb keresetű, több gyermeket nevelő alkalmazottakra jellemző. Elemzők szerint a lakosság megtakarítási hajlandósága nőtt, így a magasabb nettó jövedelemnek csak kis részét fordítják belső fogyasztásra. YILÁMÍAZDASÁÍÍ ONLINE Északról jön az olcsóbb áram Jórészt észak felől érkezik az országba többletáram a megemelkedett nyári igények kielégítésére, de nem azért, mintha nem lenne megfelelő nagyságú villamosenergia-termelő kapacitásunk, hanem, mert az import olcsóbb. Magyarország eközben Horvátországba és Olaszországba exportál áramot. vg.hu/aram RÖVIDEN Megegyeztek az Alstommal Elfogadta az Alstom a főváros feltételeit, a metrószerelvényeket gyártó céggel ma este írhatják alá a szerződést. Ahhoz, hogy a 2-es, majd a 4-es metró vonalára az Alstom gyárthassa a kocsikat, még a Nemzeti Közlekedési Hatóság típusengedélyére is szükség van; a francia cégtől azt kérte a budapesti városvezetés, hogy vállalják ennek megszerzését, vagy azt, hogy felmentést szereznek a szigorúbb magyar szabályozás alól. i VG Szociális intézmények átalakítása A kormány pályázati úton közel 16 milliárd forintot fordít 2013-ig nagy létszámú bentlakásos szociális intézmények átalakítására és felújítására - mondta Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár. Az átalakítás célja, hogy a jelenlegi intézményi ellátás helyett az ellátottak az öngondoskodásra építve önálló életvitelt folytathassanak segítő szolgáltatások igénybevételével. Az átalakítás azokra a fogyatékos személyeket ápoló vagy pszichiátriai zavarokkal küzdőket gondozó intézményekre vonatkozik, amelyek ötvennél több férőhely- lyel rendelkeznek. Ma Magyarországon 101 ilyen intézmény van, közel 12 ezer férőhellyel, i MTI MOHB Orvosbérek: semmiképp sem jó Ellenzi a rezidensösztöndíjat a kamara, s nem csak a bérfeszültség miatt ORVOSGONDOK. Mérlegeli a Magyar Orvosi Kamara, hogy a kormányfőhöz fordul, hogy hitelesen tájékoztassa az ország vezetőit az egészségügy kritikus helyzetéről- - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Éger István elnök. „Nem hagyhatjuk, hogy 30 ezer orvosból hatszázra hoznak egzisztenciát sem nyújtó döntést, a köztestületet pedig megfosztották véleményezési jogától” - adta a magyarázatot. A ÉGER ISTVÁN kamara szerint elhibázott a szakállamtitkár pénteki bejelentése, amely szerint hatszáz, az idén végző medikus havi 100 ezer forintos ösztöndíjat kap, ha belép a rezidensképzésbe, és vállalja, hogy a szakvizsga megszerzését követő öt évig itthon gyógyít, s nem fogad el hálapénzt. Jelentős összegről van szó - ismerte el az elnök, ám nem lehet öt évig járó jövedelemkiegészítésre családot alapozni, a hálapénz elfogadása pedig ellenőrizhetetlen. Továbbá rendkívüli bérfeszültséget generál a nyugdíjhoz közeledő szakorvosok körében, hiszen az ő nettó bérük nem éri el a 190 ezer forintot. (A rezidensek kezdő bruttó alapbére 127 ezer forint, erre jön a 100 ezer nettó). Diszkriminatívnak tartja az elnök a döntést a már szakképzési rendszerben dolgozó 2000 körüli rezidenssel, a a szakdolgozókkal, valamint a most végző fogorvos jelöltekkel szemben is. A rezidensösztöndíj végképp „kiverte a biztosítékot” - folytatta, hozzátéve: a bejelentés óta többen jelezték a kamaránál, hogy csatlakoznak a rezidensszövetség akciójához: letétbe helyezik felmondólevelüket, s ha év végéig nem kapnak garanciát a béremelésre, úgy külföldön vállalnak munkát. Éppen ennek megakadályozására, célzottan és gyorsan lépett a kormány, hiszen felmérések szerint az államvizsgázók harmada bizonytalan abban, hogy itthon marad-e - védte meg a döntést Szócska Miklós egészségügyi államtitkár. A második fél évben újabb forrásokból a korábban végzett rezidensek bérkiegészítésére, a gazdaság állapotának függvényében pedig az ágazat egészének béremelésére is sor kerül - ígérte. A 100 ezer forint feltételekhez (hálapénz-elutasítás, ötévi itthoni munka) kötött, amelyet a többi orvosnak nem kell bevállalni, ezért oldható a feszültség. Egyébként a rezidensszövetség elutasítja a hálapénzt, a kamarának pedig - etikai testületként * el kellene utasítania. így a rezidensösztöndíj feltétele harmonizál mindkét szervezet normájával - tette hozzá Szócska Miklós. ■ N-. T. E. MIRE KÖLTÖTTÉK A 7,9 MILUÁRDOT? Javasolni fogja szeptemberben a parlament egészségügyi bizottságának összehívását Gyenes Géza alelnök (Jobbik), mert megoldást kell találni az egészségügy kritikus helyzetének orvoslására. A kamara sajtótájékoztatóján részt vevő honatya lapunknak elmondta: korábban javasolta, hogy az idei költségvetésben az egészség- ügyi engedélyezési hivatal során lévő 7,9 milliárd forintból emeljék havi 100 ezer forinttal az 1800- 2000 rezidens bérét, ám e helyett mindössze 600 fiatal kaphat ösztöndíjat. Lapunk úgy értestült: a pénzből 2 milliárdot zároltak, 5,5-öt a hiányszakmákban tanuló rezidensek pótlékára fizették ki, a fennmaradó pénzt a most végző 600 fiatal ösztöndíjára fordítják. TI: nem valódi a nyilvánosság KORRUPCIÓ. Hivatalosan jó lesz a közbeszerzések átláthatósága, a gyakorlatban viszont továbbra sem lesznek áttekinthetők a szerződések. Ez az egyik legsúlyosabb probléma az új közbeszerzési-törvénnyel Tátrai Tünde, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint, aki a Transparency International (TI) kérésére mutatta be a friss szabályozás érdekesebb elemeit. Pedig pusztán a törvény szövegét nézve Magyarország akár vezető is lehetne a közbeszerzések nyilvánosságában, hiszen szinte minden adatot közzé kell majd tenni ezután. Azt azonban nem szabályozzák, hogy ezeket hogyan tegyék elérhetővé és kutathatóvá, az így kialakult „PDF- nyilvánosság” pedig egyértelmű visszalépés a nyugati példákhoz képest. A cégeket, önkormányzatokat ugyanis semmi nem tartja vissza, hogy az adatokat olyan formában és úgy eldugva tegyék fel a honlapjukra, hogy azokat se az üzleti partnereik, se a közvélemény ne tudja köny- nyedén megkeresni vagy más ■ Tátrai Tünde szerint a „PDF-nyil- vánosság” visszalépést jelent a Nyugathoz képest adatokkal összehasonlítani. Tátrai szerint ez „nem valódi nyilvánosság”. Abban nem teljes az egyetértés, hogy a szabályozás mennyire tárja szélesre a kiskapukat. A TI szerint fennáll a veszélye annak, hogy mivel több esetben lehet egyedi eljárástípust alkalmazni, ezzel sokan fognak visz- szaélni - Tátrai úgy véli, hogy az érintettek tartanak annyira a korrupcióvádaktól, hogy inkább kockázatkerülők lesznek. Azt viszont, hogy bizonyos értékhatár alatt elég lesz hirdetmény nélkül meghallgatni három ajánlattevőt, egyszerűen úgy jellemezte, hogy ez „bohóckodás lesz”. ■ Sz. I.
