Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-18 / 166. szám
2011. JULIUS 19., KEDD NOGRAD MEGYE 3 Nógrádiak a bükkábrányi szénmezőn A hallottakról a helyszínen is meg- nak tizennégy százalékát. Jelentős a lagyőződhettek a nógrádi bányászok. A kossági széntermelés is. Tervezik, hogy külfejtésen alig-alig láttak embert, szó- az eddigi évi ötven-hatvan ezer tonnát mítógéppel vezérelt gépóriások dolgoz- a duplájára növelik, mert igény van rá. Nógrád megye - Bükkábrány. A bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjas bizottságának tagjai - az alapszervezetek elnökei - a Mátrai Erőmű Zrt. bükkábrányi bányájával ismerkedtek a közelmúltban. A találkozót a külszíni fejtés szakszervezeti vezetői és a nógrádi bányászok szakszervezeti bizottsága szervezte. Halmai György, a bányaüzem termelés-irányítója tájékoztatójában többek között elmondotta, az erőmű mögött két bánya áll: a gyöngyösvisontai és a bükkábrányi külfejtések.Többségi tulajdonosa két német cég, az RWG POWER és az EUBV, s résztulajdonos a Magyar Villamos Művek. A bükkábrányi bányát 1985-ben nyitották és az első öt évben még kisgépes technológiával dolgoztak. A kilencvenes évek nagyberuházásai már jelentős technikai-technológiai fejlődést eredményeztek és ezzel együtt a széntermelés, a hatékonyság, a gazdaságosság növelését. A nagykiterjedésű, hatvannégy négyzetkilométernyi szénmezőn hatalmas gépmonstrumok álltak munkába. Majd 2009-ben üzembe helyezték a világ legnagyobb kompakt marótárcsás kotrógépét. tak. Végezték a meddő eltakarítását, jö- vesztették a szenet tíz-tizenkét méter mélységből, amelyet aztán végeláthatatlan szállító szalagok vittek a vagonokba. Egy-egy évben négymillió tonna szenet termelnek, amelynek túlnyomó többségét az erőműbe szállítják. Ez adja az ország villamos energia ellátásáAmi pedig a munkáslétszámot illeti, a korábbi valamivel több mint ezer ember helyett most ötszázhatvan dolgozik. A legtöbben, háromszázan a széntermelésben, kétszázan pedig karbantartók, a termelés előkészítői. Sok pénzt és energiát fordítanak az elhagyott bányamezők rekultiválására. A kitermelt területeken már több száz hektár erdőt telepítettek, pihenő parkokat létesítettek sétára hívogató utakkal, tanösvényekkel, tavacskákkal, amelyeket a bányavíz táplál. Az avatatlan nézelődőben fel sem merül, hogy léptei alatt nem is olyan régen, az út- talan utak mentén mély árkok, gödrök tátongtak. Bükkábrányban a jelenre figyelnek, de őrzik a bányászmúlt emlékeit, hagyományait. A bányász emlékházban fotók, dokumentumok, a bányához, a bányászokhoz kötődő eszközök őrzik a régmúlt időket. „Láttatják” a mocsárvilágot a cipruserdővel, ahonnan néhány éve az ősfenyőket hozták Ipolytarnócra, a „húszmillió éves ősvilágba”. S azt is, hogy az itt megforduló népcsoportok hogyan találták meg és hasznosították a föld nyersanyag kincseit. A szakszervezeti munka és a találkozó tapasztalatait Csató László, a helyi üzemi tanács elnöke és Rákos József, a bányászszakszervezet Nógrád megyei nyugdíjas bizottságának elnöke összegezte. Megállapodtak abban, hogy a jövő évben a bükkábrányi bányászok látogatnak Nógrádba.-vgRÓLUNK SZÓL BARÁTHI OTTÓ Üvegcserepek A minap arra kért kedves ismer& som, küldjem meg neki a Wiesinger (Jermendy) Károly munkásságát megidéző soraimat, minthogy méltó módon hasznosítaná. Aminek örültem, közben arra gondoltam, milyen kevés olvasóm ismerheti ezt a nevet. Ezért is írom itt szívesen, a nevezett személyiség a Salgótarjáni Öblösüveggyár nagyhírű elődjeinek volt nagy tudású mérnöke, 1945-ben igazgatója, egyben a korabeli hazai üveggyártás elismert szakembere. Akinek műszaki találmányait és újításait az ország több üveggyárában is bevezették és alkalmazták. Miközben a nógrádi nota- bilitás emléke előtt fejet hajtok, újra fogalmazódik a fölöttébb fájdalmas kérdés: hová lett az egykor nagyhírű, sok ezer munkást foglalkoztató nógrádi üveggyártás? Kik a felelősök a történtekért? Itt és most ezt persze nem firtathatom. Inkább arra utalok, még szerencse a szerencsétlenségben, hogy megyénk üvegiparának egyik reprezentánsa a Salgótarjáni Síküveggyár mai utódja még működik. Hogy a Salgglas Zrt. fejlesztési törekvéseiről és eredményeiről - miszerint például piacvezetőnek számítanak az „üveg az üvegben” konstrukció előállításában, s hogy olyan világhírű cégek vannak megrendelőik között, mint a Suzuki és a Volkswagen - éppen e lap hasábjain olvashattunk. Miként a másik - egykor mintegy kétezer embernek munkát és családjának kenyeret adó - zászlóshajó, a Salgótarjáni Öblösüveggyár sanyarúbb sorsáról is rendszeresen tudósított e lap. Legutóbb úgy, hogy a sikertelen értékesítési törekvések ellenére a kezdeti cél, hogy működésben tartsák a gyárat, ma is megvan. Még jó. Mert, hogy üveggyártásunk darabokra tört és csak cserepei vannak itt-ott, az ma már tény. A kiáltó kérdések megválaszolásától nem kell feltétlenül eltekinteni, de ma fontosabb, hogyan lehetne a Salgótarjáni Öblösüveggyár cserépdarabjait összeragasztani, a vállalkozást helyben megtartani és működtetni?! Méghozzá addig, amíg az állami szerepvállalási szándékok élnek. Csakhogy csend honol, holott harsányan kellene hirdetni: fontos nekünk ez a patinás gyár. Hogy újbóli üzembe helyezésével a száz évig élenjáró üveggyár fényei ne hunyjanak ki, legalább megmaradt cserepei csillogjanak. Búvárok nélkül is mentenének a vízből Hogyan lehet búvárok nélkül kimenteni a fuldokló embert a vízből? Erre próbáltak választ találni a minap tartott gyakorlat során a salgótarjáni tűzoltók. Salgótarján. Az éves továbbképzési tervük szerint, de idén sajnos már mentőbúvárok nélkül gyakoroltak a vízből mentést a tűzoltók Salgótarjánban, a Tóstrand horgásztaván. Amint arról már beszámoltunk: a korábban a városi tűzoltóság kötelekében - ha nem is hivatalos formában, de - működő búvár- szolgálat pénz hiányában megszűnt. Antal István, a Salgótarjáni Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szóvivője arról számolt be, hogy a gyakorlat során - amelyet ezen a héten folytatnak - a vízbe esett személy biztonságos megközelítését és kimentését gyakorolták a lánglovagok. Tették ezt csónakból, mentőbója segítségével, valamint mindazon módszerek számba vételével, amelyek adott esetben eredményesek lehetnek. Többek között ilyen volt a eredetileg a vízsugár képzéséhez szükséges víz szállítására szolgáló tömlő levegővel való feltöltése, majd a fuldokló felé irányítása. Alternatív megoldásként a magasból mentő gépjármű kosarának vízfelület fölé emelését is megvizsgálták - tájékoztatta lapunkat Antal István. STRANDKÖZELBEN ELVISELHETŐ HŐSÉGBEN Salgótarján. Ezt a nyarat sem „ússzuk meg” tikkasztó hőség és kánikula nélkül. Ilyenkor érdemes egy kis „hűsítőért” kilátogatni valamelyik vízpart közelébe vagy strandra. Az időjósok szerint ezen a héten a meleg mérséklődni fog. Ennek ellenére ijedtségre nincs okunk, hiszen még jó pár napot tölthetünk el a nyár folyamán didergés nélkül a strandokon.
