Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)

2011-07-14 / 163. szám

2011. JÚLIUS 15., PÉNTEK 5 ■BIBlMflUM Kétmilliomodik Suzuki Esztergom. Elhagyta a két­milliomodik autó a Magyar Suzuki esztergomi gyártó­sorát. A „lángvörös gyöngy­ház" színű Suzuki Swiftet Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke vezette le magyar olimpiko­nok gyűrűjében a futósza­lagról csütörtökön. A két­millió legyártott gépkocsi tiszteletére rendezett cere­mónia mellett a gyár húsz­éves fennállását is idén ün­nepük Esztergomban. Hisashi Takeuchi, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgatója ez alkalomból bejelentette, hogy a márkakereskedések­ben szeptember végéig tesztvezetésre jelentkezők között 20 főt kisorsolnak, ők kétmillió forint engedményt kapnak a jármű árából. Biogázüzem épült Bicsérden Bícsérd. Átadták a Bicsérdi Arany-Mező Zrt. 800 millió forintból épült 635 kilowatt teljesítményű biogáz üze­mét a baranyai Bicsérden csütörtökön. Czerván György, a Vidék- fejlesztési Minisztérium ag­rárügyekért felelős államtit­kára az átadási ünnepségen azt mondta, a kormányzat ki­emelt célja, hogy a termelési költségek csökkentése, vala­mint a fenntarthatóság érde­kében támogassa a mellék- termékek energetikai hasz­nosítását. Berki Gyula, az állatte­nyésztéssel és növényter­mesztéssel foglalkozó mint­egy száz embert foglalkozta­tó Bicsérdi Arany-Mező Zrt. elnök-igazgatója közölte: a biogáz üzem építését bevéte­leik növelése és a munkahe­lyek megtartása érdekében határozták el. Az üzem trá­gyából nyert 2,6 millió köb­méter biogázból 950 átlagos háztartás áram- és 450 ház­tartás hőellátásának megfe­lelő energiát termel. ORSZÁG-VILÁG - TUDOMÁNY Új dinnyepiaci szabályozás Egy zöldségkereskedő a dinnyepiacot szabályozó rendeletmódosítás hatályba lépését követően táblára írja a származási helyét és minő­ségi osztályát a dinnyének. A módosított jogszabályok célja, hogy erősítsék a magyar dinnye piaci pozícióját, és a belföldi fogyasztók minél több és minél jobb minőségű dinnyét vásárolhassanak. mti fotó, rosta tibor Kinyitották a győri Frigyládát Győr. Üres a győri Frigyláda - erről győződhetett meg az a mintegy félszáz újságíró és ér­deklődő, akik jelen voltak csü­törtökön, amikor a város köz­pontjában álló szoborról le­emelték a bő negyed évezrede ott álló alkotást. Kevéssel tizenegy óra után kezdték egy daruval leemelni a mázsás fémtestet, majd az azt tartó angyalokat a kőszoborról. A mintegy félórás művelet vé­geztével a restaurátorok azonnal le is emelték a láda fedelét, amelyben csupán pókhálókat láttak az érdeklődők. A XVIII. században emelt szobrot október közepére 15 mil­lió forintból újítja fel a városüze­meltetést végző önkormányzati cég, a Győr-Szol Zrt., a járulékos munkálatok további egymillió­ba kerülnek. A társaság munka­társai az összesereglett újság­íróknak arról beszéltek: a régóta esedékes munkákat azért időzí­tették mostanra, mert a környe­ző utcák most folyó felújítása után nem engednének nehéz te­herjárműveket a burkolatra. Márpedig azok nélkül elképzel­hetetlen a fémelemek le- és visz- szaemelése. A győri Frigyláda története 1730-ra nyúlik vissza, amikor egy álnéven és bigámiában élő katonaszökevényt próbáltak a je­zsuita kolostorból a Püspökvár­ba szöktetni, hogy ott rejtőzhes­sen el. A ministránsruhás férfit azonban felismerték a körme­netben, a kitört dulakodásban pedig a földre esett és összetört az oltáriszentség. Ezen a helyen - istent kiengesztelendő - az uralkodó, III. Károly emeltette a szobrot, Antonio Corradini alko­tását. A művet korábban két al­kalommal - 1862-ben és 1925- ben - restaurálták, ám az erről szóló források oly hiányosak, hogy a csütörtöki leemelés után a győri Xántus János Múzeum ott nézelődő vezetői is csak talál­gatták Somogyi Tivadar alpol­gármester társaságában, melyek lehetnek az eredeti, és melyek a kopás, rozsdásodás miatt pótolt részek. ■MmiM Kiszabadult Budapest-lszlámábád. Fogva­tartói elengedték a Mól ma­gyar olajvállalat egyik pa­kisztáni alkalmazottját, akit társával együtt még január­ban hurcoltak el az ázsiai or­szágban - írta a Bloomberg hírügynökség a Mólra hivat­kozva csütörtökön. A Mól egyik mérnökét és annak so­főrjét feltehetőleg iszlám szél­sőségesek ejtették túszul janu­ár 20-án. Fegyveresek megtá­madták az olajvállalat egyik konvoját, amely az északnyu­gati Kohatból, egy fúrási terü­letről tért vissza a központi fel­dolgozó üzembe. A támadás­ban a Mól két helyi alkalma­zottja és négy rendőr életét vesztette, a Mól további két al­kalmazottját pedig elhurcol­ták. Fazal Naim Han rendőrsé­gi szóvivő azt közölte, hogy a túszul ejtett mérnököt, Abdul Rasídot, valamint sofőrjét szerdán szabadon engedték. Johannes Vetter Mol-szóvivő viszont csak egy ember elen­gedését erősítette meg. Média magánosítás Újvidék-Budapest. Tiltakoznak a szerbiai kisebbségi pártok a szerbiai médiastratégia-ter- vezet ellen, amely magánosí- taná a kisebbségi médiát. A Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottsága szer­dai ülésén foglalkozott a szer­biai médiastratégia-tervezet- tel, amely nem részesítené pozitív diszkriminációban a kisebbségek nyelvén tájékoz­tató médiumokat, azaz kivé­tel nélkül mindegyiket'priva­tizálná - írja a Vajdaság Ma hírportál. A készülő stratégia ellen nyilatkozatban tiltakoz­tak a szerb parlament kisebb­ségi frakcióját alkotó pártok, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). A média- stratégia-tervezet szerint a szerbiai köztársasági és tar­tományi közszolgálati adókon kívül valamennyi sajtóorgá­numot magántulajdonba ad­nának. Hardvert, szoftvert szakboltból A hazai vállalatok évi százmilliárdokat költenek informatikai célú beszerzésekre Huszonéves korba lépett a GSM-technológia KERESKEDELEM. A „Cipőt a cipőboltból!” szlogen érvényes lehet az informatikai eszközök piacán is, a hazai cégek és intéz­mények körében összességében továbbra is a szaküzlet számít a legnépszerűbb beszerzési csa­tornának - áll a BellResearch egyik legutóbbi felmérésében. A piackutató Magyar info­kommunikációs jelentés című kutatásának adatai szerint hard­vereket a vállalati és intézményi kör 45 százaléka szerez be szá­mítástechnikai szaküzletből, ez a teljes üzleti piacra vonatkozó rangsorban magasan az első he­lyet jelenti. Ezt a csatornát legin­kább a költségvetési szféra hasz­nálja - több mint 50 százalék­ban -, de a nagyvállalatoknál sem ritka, minden negyedik cég él ezzel a lehetőséggel. Az egyes üzleti szegmensek vásárlási gyakorlata között azonban jelen­tősek az eltérések - mutatnak rá a kutatók. Az egyéb beszerzési megoldá­sok közül a gyártótól vagy a már­kakereskedőtől történő, illetve a rendszerintegrátoron vagy az in­formatikai cégen keresztüli vásár­lások számítanak elterjedtnek. Ezek a cégméret növekedésével arányosan válnak egyre gyakorib­bá, a 250 fő feletti nagyvállalati szegmensben pedig dominálnak, itt a cégek mintegy fele közvetle­nül, harmada pedig partneren ke­resztül szerzi be a hardvereit. Eb­ben a körben az anyavállalatok központosított beszerzései is érde­mi szerephez jutnak. A műszaki áruházban, illetve a hipermarketben megvalósuló üzleti célú vásárlás számottevő arányban csak az egyéb téren is sokszor lakossági viselkedés- mintákat mutató, 1-9 fős mikro- cégeknél van jelen. A hazai in­tézményi szegmens gyakorlata leginkább a 10-49 fős kisválla­latokéhoz hasonlít, előbbinél azonban a központi beszerzések jóval nagyobb arányúak, mint a cégeknél. A „márkázott” szoftverek be­szerzési forrásai hasonlók a hardverekéihez - mutatnak rá a BellResearch kutatói. A jelenség mögött részben a PC-vel együtt vásárolt szoftverek állnak, illet­ve a nagyobb cégeknél sok eset­ben az egységes vállalati politi­ka dönt a beszerzési preferenci­ákról, és gyakoriak a keretszer­ződések is. ■ Az internetes eszközbeszer­zések Magyarországon még kevésbé jellemzők. A nemzetközi gyakorlatban egyre fontosabbá váló elektroni­kus beszerzési csatornák, az internetes áruházak és piacte­rek használata Magyarországra még kevéssé gyűrűzött be. A ha­zai szervezeteknek csupán az 5 százaléka használ ilyen megol­dásokat hardvervásárláskor - és ezalól a nagyvállalatok sem je­lentenek kivételt. Az alacsony­nak mondható hazai penetrációs adatok azt vetítik előre, hogy e téren az igazi áttörés még akár évekig elhúzódhat - prognoszti­zálják az elemzők -, noha a be­szerzésekben az internet - mint információs és kommunikációs csatorna - szerepe egyébként folyamatosan nő. ■ VG TÖRTÉNELEM. Kereskedelmi hálózaton a világ első GSM- hívására 1991. július 1-jén ke­rült sor Finnország akkori mi­niszterelnöke, Harri Holkeri és Tampere város alpolgármeste­re, Kaarina Suonio között. Az első GSM-hálózatot a Telenokia és a Siemens - a mai Nokia Sie­mens Networks - építette ki a finn Radiolinja - mai nevén Elisa - szolgáltató számára. A globális mobilkommuni­kációs rendszert (GSM) 1987- ben fogadták el a digitális mo­biltechnológia európai szab­ványaként. Ez a második ge­nerációs, nyílt szabványokon alapuló mobiltechnológia a hangforgalom mellett már adatokat is képes volt továbbí­tani. A következő években a GSM-előfizetők számának nö­vekedése minden előzetes becslést túlszárnyalt, és az el­ső évtizedben, 2001-ig több mint 500 millióra nőtt. Ma a világ 838 GSM-hálózata 234 országban több mint 4,4 milli­árd előfizetőt szolgál ki. A GSM még mindig gyorsan nö­Harri Holkeri egykori finn minisz­terelnök lebonyolítja a világ első GSM-hívását Helsinkiben, 1991. július 1-jén vekszik, minden egyes nap egymillió új előfizetéssel. A GSM-technológiacsalád az évek során folyamatosan fejlő­dött az EDGE-, a 3G- és az LTE- technológiával. A harmadik ge­nerációs 3G WCDMA-hálózatok nagyobb adatsebességet és több kapacitást nyújtanak a mobiltechnológián alapuló szé­les sávú szolgáltatásoknak. Az LTE képviseli a technológia fej­lődésének legújabb szakaszát, világszerte már több mint 20 hálózatban van kereskedelmi használatban. ■ VG Beszerzések forrásai az érintett cégeknél és intézményeknél (százalék) 50........ ......................................’ .......... szá mítás- gyártó, rendszer- univerzális hiper- internetes anyavállalat technikai márka- integrátor, műszaki market áruház, „központo­szaküzlet kereskedés, egyéb áruház piactér sított” képviselet IT-partner beszerzései VG-GRAFIKA Forrás: BellResearch

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents