Nógrád Megyei Hírlap, 2011. július (22. évfolyam, 152-176. szám)
2011-07-14 / 163. szám
2 2011. JÚLIUS 15., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Most a távval küzdöttek, nem a tűzzel (Folytatás az 1. oldalról.) A katasztrófavédelem megyei vezetője - aki a rövidebb pályát korábban maga is lefutotta - arra hívta fel a futók figyelmét, hogy jól sáfárkodjanak az energiával, hiszen annak pazarlása visszaüthet, amikor szintkülönbséggel szembesülnek. A verseny egészségügyi biztosításáról a Magyar Vöröskereszt gondoskodott - munkájukra szerencsére nem volt szükség -, továbbá a szervezők felállítottak több ellenőrző pontot és terepjáró járműveket is készenlétbe helyeztek. Tóth Péter, a tájfutó bajnokság szervezője elmondta: a vetélkedő tűzoltók, illetve polgári védelmi és katasztrófavédelmi szakemberek számára egy hosszabb és egy rövidebb pályát - 4014, il- helyenként akár 148 méteres 20 százalékos emelkedő vagy lejletve 7078 métereseket - jelölt szintemelkedéssel kellett szá- tő sem. Mindezt többek között ki. A versenyzőknek kemény, molniuk, de nem volt ritka a 17- kavicsos részek nehezítették. Végül a 4014 méteres pályán, a 35 év alattiak között Nógrád megye képviselője, Ragályi Gáboré rt elsőként a célba - 17,26 perces idővel, megelőzve Plósz Balázst és Gubik Gézát (mindketten Baranya versenyzői). A „korosabbak” között Varjú Zsolt (Jász-Nagykun-Szolnok megye) végzett az élen 20,06 perccel, akit Bauer Márton (Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság) és Gájer István (Baranya) követett a dobogó második és harmadik fokán. A 7078 métert Farkas László (Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság) teljesítette a leggyorsabban - 31,37 perc alatt -, utána pedig Takács Csaba (Hajdú-Bihar megye) és Balogh András (Baranya megye) következett. Az összesített eredmények alapján a csapatversenyt a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság nyerte, a második a Baranya-, a harmadik pedig a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság lett. A házigazdák a hatodik helyen végeztek. Különdíjakat is kiosztottak: a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a legidősebb versenyzőt, Fontányi Zsoltot, valamint a hosszabb távot versenyen kívül teljesítő Telek Andrást részesítette elismerésben. A Nógrád Megyei Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Egyesület az egyetlen női versenyzőt, Kiss Katót díjazta. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a tájfutó bajnokság szervezője, Tóth Péter teljesítményét ismerte el.- Köszönet, hogy a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság - két év szünet után - újra felélesztette az országos tájfutó bajnokságot. Mindezt mindenféle gyakorlat nélkül - hiszen ők először rendezték meg ezt a versenyt -, mégis kiváló színvonalon - hangsúlyozta Kropkó Péter, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság sportért felelős referense, a megmérettetést is támogató Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület ügyvezető elnöke. Szerinte ennek a vetélkedésnek a legnagyobb különlegessége az a felemelő érzés, ami megjelenik az emberben, miután teljesítette a távot: keményen küzdöttél, mégis szép volt... „Ők nem fordítanak hátat neked...”- Igazából nem az ember választja meg az ebet, hanem a kutya választja meg a gazdát. A legalább másfél éves folyamat, amíg a páros összecsiszolódik, egy nagy játék. Akkor derül ki, hogy jó-e egy négylábú, amikor kiviszed élesbe dolgozni. Ott áll vagy bukik a történet - mondta Handó Tamás bűnügyi kutyavezető, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Technikai Osztályának munkatársa. A néhai Tóth Tibor és legendás kutyája, Kántor kapcsán ismerhettük meg Handó Tamás nevét Bár a fiatal rendőr törzsőrmester mondhatni még csak a pályája elején jár, a közelmúltban rendkívüli sikert ért el azon a nemzetközi bűnügyi kutyavezetői versenyen, amellyel a szervezők a múlt század ötvenes éveinek legendás bűnüldöző párosa előtt tisztelegtek. Handó Tamás négylábú társával, Linával kábítószer-keresésben a harmadik helyen végzett a sárvári megmérettetésen, amely négy ország hét csapatát vonultatta fel. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársa járőrként kezdte pályafutását, és 2009-től teljesít szolgálatot kutyavezetőként.- Nagyon jól éreztem magam a versenyen. Egyrészt hatalmas lehetőséget láttam benne, hogy megmérjem, mit tudunk, másrészt sok tapasztalatot is szereztem - mondta. Érthető az összeszokottság, amely már a hétköznapi munkában is többször hozott eredményeket: a két éves Linával kitűnő párosként dolgoznak együtt, az eb nyolc hónapos korától, amikor hozzálátott a kiképzéséhez. Rajta kívül még három „kopó Mint mondja, a kutyák iránti rajongás nála „gyermekkori beidegződés”. Családi házban nőtt fel, amelynek udvarán mindig csaholt egy-egy eb - a legelsőt, egy tacskót leszámítva valahányszor németjuhász.- Ez huszonnégy órás szolgálat, ha bármi baja van a kutyának, el kell látni, képezni, szinten tartani, gondozni, ápolni, takarítani, sétáltatni, fésülni... Amíg kutya a kutya, foglalkozni kell vele. Nem mondhatom neki azt, hogy nem érek rá, mert most a pihenek... - fogalmazott Handó Tamás. Azonban - tette hozzá - a négylábúak meghálálják a törődést, bármikor lehet rájuk számítani. „Voltak, s talán lesznek is különböző problémák az ember magánéletében. Ilyenkor nagyon sokat jelentenek a kutyák. Ők nem fognak hátat fordítani neked soha, ugyanúgy bújnak, rád ugranak... Nagyon lehet őket szeretni. A fiatal rendőr nagyon büszke Linával elért versenyeredményükre, de az igazi sikert az jelenti számára, hogy a mindennapi munkában is jól együttműködnek. > ö .:>v HIRDETÉS AKCIÓSÁRON! MOST