Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-11 / 135. szám
8 2011. JUNIUS 11., SZOMBAT NÓGRÁD SPORTJA Kővágó ötödik gyémánt liga. Kővágó Zoltán ötödik lett diszkoszvetésben az atlétikai Gyémánt Ligasorozat norvégiai viadalán, Oslóban. A nemzetközi szövetség honlapja szerint a magyar versenyző 62,81 m-t dobott a csütörtöki viadalon, ez idei legjobb teljesítménye. Győzött az észt Gerd Kanter 65,14 méterrel. A szurkolók az utolsó számot, azaz a férfi 200 métert várták a legjobban, ahol a szám világcsúcstartója, olimpiai bajnoka, a jamaicai Usain Bolt is rajthoz állt. A szupersztár 13 hónap után versenyzett újra ezen a távon. Bolt végül nagy fölénnyel, kiváló, 19.87 másodperces eredménnyel diadalmaskodott az esős, hűvös időben. Trikóvita NŐI KOSÁRLABDA EB. Vallási előírások miatt hiányozhat a jövő szombaton elrajtoló női kosárlabda Európa-bajnok- ságról az izraeli válogatott egyik meghatározó játékosa. Az amerikai egyetemi bajnokságban szereplő Toledót erősítő Naama Shafir mindig pólót visel a meze alatt, mivel az ortodox zsidó szabályzat szerint el kell takarnia a vállait. Az európai szövetség viszont arról tájékoztatta az izraelieket, hogy az irányító nem léphet pályára pólóban az Eb-n. Shafir válaszul any- nyit közölt, hogy anélkül pedig nem hajlandó játszani. Az izraeliek a nemzetközi szövetségnél tiltakoztak a döntés ellen, az viszont szerdán elutasította a beadványt. A további fellebbezésre már nincs idő. Másfél évtizede Budapesten, Zen Mushin Do néven harcművészeti iskolát alapított a mátraszőlősi Koczka Bernát. Nógrád megyében három éve, Pásztón a helyi Szabadidő SE birkózóterméhen indították el útjára a küzdősport edzéseit. Az eltelt időszak történéseiről Koczka Bernát mesterrel beszélgettünk. Czímer Z. József- Salgótarjánban születtem 1980-ban, szüleim mátraszőlősiek, édesapám autószerelő volt, a megyében jól ismerték, másfél évtizede hunyt el, példaképemnek tekintettem - kezdte Koczka Bernát. - Tarjánban tíz éves koromban a Gagarin iskola tornatermében, Talpai József shotokan mesterhez mentem le először edzésre. Innentől kezdve nyílt ki a szemem a harcművészetek iránt, de örökmozgó gyerekként Salgótarjánban még sok más sportágat is kipróbáltam. Nyolc évig versenyszerűen úsztam, hét évig teniszeztem, íjászkodtam, sportlövészetre jártam, népitáncoltam, jazzbalettoztam, később már fővárosiként vitorláshajóztam, go- kartoztam a kecskeméti, győri ringen, közte országos harmadik és negyedik helyezésekkel. A szakközépiskolai tanulmányaimat a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumban végeztem el, ahol az intézmény tornatermében önvédelmi szakkörként indítottam útjára a saját harcművészeti iskolámat. A suliban az egyre növekvő létszám miatt gyorsan kinőttük a helyiséget, így két év múlva átkerültünk az angyalföldi Harcművé- szeti Akadémiára. Az ezredfordulón megszűnt az akadémia is, így ezt követően a közeli Honvéd-Kipszer cselgáncs termébe költöztünk át, ahol azóta is töretlenül folytatom a harcművészet oktatását.- A napokban némi változás is történt a magánéletében.- Igen. Május elején megszületett kislányunk, Petra, így kissé átrendeződtek a mindennapjaink. Leköltöztünk Mátrasző- lősre az anyósomékhoz, ezáltal egy kicsit többet tudok foglalkozni a Pásztó és környéki tanítványokkal.- A harcművészetnek sok ága, stílusa van. A te iskolád mely formával ismerteti meg tanítványokat?- Mi a ketrecharc MMA (Mixed Martial Arts - kevert stílusú harci művészetek - a szerk.) szabályrendszerű küzdősporttal foglalkozunk. Az általam levezett edzések, az esések, dobások, fojtások, fóldharc, ütésrúgás és a távol-keleti fegyveres technikák elsajátítását teszik előtérbe. Nálunk gyermek, ifjúsági, junior és felnőtt, tehát minden korosztály képviselői megtalálhatóak. Egyébként a hét öt napján tartok edzéseket.- Hol lehet jelentkezni az érdeklődőknek?- Mivel szeptembertől újabb Pásztó és környéki diákok kerülnek fel Budapestre, közép és felsőfokú tanulmányokat folytatni, így a Honvéd Tüzér utcai létesítményében (kedctícs ü törtök este) továbbra is fenntartjuk az edzési lehetőséget. Pásztón a Szabadidő SE edzőtermében szerda este, Mátraszőlősön pedig a volt iskola épületében hétfőn és pénte- Stoppá (olasz), Mladen Sancic ken szintén az esti órákban je- (horvát), Daishiro Nakajima lentkezhet nálunk a sportág Soké és Yasuo Kobayashi (Japán) iránt érdeklődő. Email útján a nagymesterektől törekedtem el- bernat@zenmushindo.hu címen sajátítani a különféle harcművé- bővebb információt is tudok szeti stílusokat. nyújtani. - Szűkebb hazánkban eddig- Ma már elismert mestere nem sokat hallottunk a Zen vagy a Sin Moo Hapkido nevű ko- Mushin Do Harcművészeti EgyeKoczka Bernát mester Tóth Viktória tanítványával reai harcművészetnek. Korábban kiktől, és hol tudtad elsajátítani a különféle harcművészeti stílusokat?- Az eltelt évek során rengeteget voltam külföldi, osztrák, olasz és német edzőtáborokban, ahol többek között Meng Xian Tang (kínai), Peter Sanders és Den Ottolander (holland), Walter Hubmann (osztrák), Andrea sülét sportolói által elért hazai és nemzetközi versenyeredményekről. Megemlítenél közülük néhányat?- Felnőtteknél az ecsegi Ozsvárt Péter, a tavalyi WTKA Európa-bajnokság MMA -81 kg súlycsoportjában bronzérmes lett, míg a soroksári nemzetközi nyílt kempo kupán, földharc -84 kg-ban első helyen végzett, melyet idén április végén megismételt. Ugyanitt a pásztói Darázs Gábor szintén elcsípett egy harmadik helyezést. Junioroknál tavaly a mátraszőlősi Nágel János, földharcban, -78 kg-ban egy bronz, míg idén egy ezüstérmet szerzett. A Hansi Kupán, mely egyben a nemzetközi Kempo Kupa is volt, -7 8 kg-ban a harmadik helyen végzett. Gyermekeknél a csécsei Zsiga Zsolt az elmúlt évi Hansi Kupán küzdelem, -53 kg- ban második lett. Idén a nemzetközi megmérettetésen földharcban, majd a Light Contact gyermek küzdelem korosztályban - 53 kg-ban első helyen zárt. Két fővárosi versenyzőnk közül a junior Tóth József az utóbbi nemzetközi versenyeken két ezüstérmes helyet szerzett. Az idei soroksári versenyen fóldharcban, - 68 kg-ban a felnőtt Boda László aranyérmet szerzett. A gyengébb nem képviselői közül a mátraszőlősi Tóth Viktória ez év áprilisában a nyílt nemzetközi viadal gyermek korosztályában -36 kg-ban második lett.- A közeljövő tervei, céljai?- Mivel a Pásztói Szabadidő SE csarnokában meglévő eszközparkunk már meglehetősen elhasznált, így nagyon szeretnénk a közeljövőben olyan támogatókra lelni, akik segítenének nekünk ennek felújításában. Legfontosabb versenycélunk, hogy október végén szeretnénk pár fővel képviseltetni magunkat az olaszországi Marina Di Carrara-ban rendezendő, öt kontinens, kilencven nemzetének indulóit felölelő WTKA világbajnokságán, *MMA (ketrecharc), Muaythai (Thai Boksz) és Grappling Submission Wrestling (fóldharc és birkózás) kategóriákban. Száztíz éve alakult a Magyar Labdarúgó Szövetség Szabó János A történeti kutatások bizonyítják azt, hogy a labdát már az ókori Kínában és Egyiptomban is ismerték. Európában először a középkorban versengtek egymás ellen a városok lakói. Ebben az időben egy nagyméretű labdát kellett bármilyen módon a másik városba átjuttatni. Az efféle viadalok a későbbiek során annyira eldurvultak, hogy az egyes uralkodók törvénybe iktatták betiltásukat. A játék az idők múlásával újból népszerűvé vált. 1863-ban létrejött az Angol Labdarúgó Szövetség. Nyolc évvel később kiírták az első angol kupát. 1872-ben lejátszották az első nemzetközi mérkőzést Anglia és Skócia között. 1875-ben bevezették a félidőket. 1878-tól irányítja a játékvezető síppal a mérkőzést. 1880-tól van jelen a profizmus a labdarúgásban. 1882-től végzik két kézzel a partdobást. A futball a szigetországon kívül Dél-Amerikában hódított, kiváltképpen Argentínában. Magyarországon egy 1897- ben kiadott atlétikai szakkönyvben jelent meg először az úgynevezett rúgósdi leírása. Az első labda is Angliából került hazánkba. Azt hogy ki, vagy kik hozták? - a különböző források más és más személyeknek tulajdonítják. És hogy, hogyan kezdődött? - erről Konrád Jenő Futball ABC című munkája nyomán a következőket tudhatjuk meg:- A Stefánia úton, szemben a Millenáris pályával elterülő térség, az úgynevezett sporttelep volt a magyar futball bölcsője. A Millenáris pályát kímélni kellett, mert egyetlen volt a fővárosban. Dresszbe öltözve ugráltak át az akkori nagyságok a deszkakerítésen, magukkal hozva kincsüket a labdát. Persze futballcipő- vel alig egy-kettő dicsekedhetett. Abban az időben még minden játékos maga vásárolt magának megfelelő cipőt. Leterített kabátból készült kapura kezdődött a bombázás. Kevesen voltak a hívek. A járókelők bolondnak tartották a futball úttörőit, mert nem kézzel játszották, hanem rúgták a labdát. Kisgyerekek szaladgáltak kíváncsiságból a labda után, s igyekeztek utánozni a nagyokat a rugdosásban... A hódolók között a szabályok sem voltak egyértelműek. Ebben az időben a szigetországban két játékrend hódított. Az egyik a lapos passzjáték, a másik a rúgd és fuss. Magyarországon az utóbbi vált népszerűvé. Ma már sporttörténeti kuriózumnak számít, ahogy a Vasárnapi Újság 1901-ben hogyan mutatta be a futballt az olvasóinak:- A játék eszköze egy levegővel töltött labda, amely akkora, mint egy hevesi dinnye. Ehhez nem szabad kézzel nyúlni, cs.ak lábbal. A játék célja pedig az, hogy ezt a nagy, erős de könnyű labdát berúgják az ellenség „várának” kapuján. A játszók két csapatban állnak föl. Hogy mindenki köny- nyel megkülönböztethető legyen, a csapatok más-más színű zubbonyt viselnek. Kimérik a játszóhelyet, mint a magyar métában. Egyik részen az egyik fél, másikon a túlsó , fél. Két kapu van jó széles. A kapuhoz odaillesztenek egy hálót, amitől a kapu olyan, mintha lugasnak készítették volna. Ha labda a kapunak sem fölötte, sem mellette el nem röpül, hanem berúgják egyenesen a hálóba, az a győzelem. Angolul úgy mondják goal. így hívják nálunk is, de mondják székében azt is: belőttük. Aki meghatározott idő alatt több goalt csinál, azaz többször berúgja a labdát az ellenség kapujába, az a győztes. A mérkőzés során a közönség „tempó” kiáltással buzdította kedvenceit. A sportpályát sporttérnek, vagy sportudvarnak nevezték. Szabályos játéktere elsősorban a városi egyesületeknek volt. Falun főleg a „kiserdő mellett, ligetes területen, legelőn, bikaréten” jelölték ki a pályákat. Kezdetben a közönség nehezen értette a játék lényegét. Az egyik laptudósítás szerint a mérkőzésre kilátogató hölgykoszorú tagjai a legnagyobbakat rúgó és a legtöbbet futkosó játékost honorálták elismerésükkel. A fejelés, a fejlökés, ill. fejbomba főleg vidéken még eléggé ismeretlen volt. Ezt bizonyítja az a történet is amikor a falusi csapat kihívta a gyakorlottabb városi együttest egy megmérkőzésre. A mérkőzés végén lógó orral betértek a helyi kocsmába. A kocs- máros érdeklődött a végeredmény felől, hogy mi volt? Az aranylábú fiúk szemlesütve vallották be, hogy kikaptak 15:0-ra, de képzelje el a Kocsmáros úr!, - azok még fejjel is rúgták a gólt. Ami a futball érdemi részét illeti, Nógrádban az első egyesületek az 1900-es évek első éveiben szerveződtek. A megyeszékhelyen, Salgótarjánban 1901-ben alakult Salgótarjáni Sport Egyesületben hozták létre az első fut- balljáték társaságot. 1902-ben csatlakoztak az MLSZ-hez. Ezen a nyáron a Budapesti Torna Clubból Salgótarjánba jött Bádonyi Gyula és Buda István, a BTC válogatott játékosa a futball fortélyainak tanítása céljából. Augusztus hónapban megrendezték a salgótarjáni labdarúgók első házi versenyét, ahol a helyi kékek és fehérek gárdája a korabeli tudósítások szerint a lehető legkevesebb érdeklődő előtt csapott össze. A helyi futballisták törekvéseit azonban nem mindenki fogadta szeretettel. Ennek bizonyítékául a Vas és Fémmunkások Szaklapja 1905. február 2-i számában a „Salgótarjáni acélgyár intézményeinek tényleges arca címmel, az alábbi írás jelent meg:- Az acélgyárnak nem utolsók intézménye az előkelő hangzású Fotball Klub. Ezt egy unatkozó főmérnök alapította azzal a szándékkal, hogy minden este felizgassa idegeit a munkások játékával. Ez a bárgyú ember esténként azon mulat, hogy a munkában kifáradt emberek hogyan rugdossák lábaikkal a labdát. A sportnak ilyen neme emberkínzás, de a főmérnök úr gyönyörűséget talál benne. A cikkben szereplő főmérnök Wabrosch Béla volt, aki létrehozta a SSE-t. Vertich Józsi bácsi, az acélgyáriak krónikása szerint Wabrosch Béla 1882-83-ban Angliában töltötte ösztöndíjas éveit. Itt ismerkedett meg a játékkal és hozta az első labdát Salgótarjánba. A megye akkori legnagyobb városában Losoncon 1902-ben alakult meg a sportegyesület, fotball és atlétikai szakosztállyal. Ipolyságon 1903-ban kezdte meg működését a Nógrád Vármegyei Atlétikai Club Szokolyi Alajos vezetésével, akik a labdarúgó életet is működtették. 1905- ben az akkori megyeszékhelyen Balassagyarmaton indult a BSE, Salgótarjánban a helyi AC fotball szakosztálya. 1907-ben a Losonci Torna Kör, 1908-ban a Fülei Atlétikai és Haladás Club. Egyes források szerint Szécsényben 1899-ben, Pásztón 1906-ban játszottak fotball matchot. Magyarországon 1907-ben indultak be a kerületi bajnokságok. A nógrádi csapatok közül a losonciak az Észak-kerületben, a balassagyarmatiak a Közép-magyar és a Pestkörnyéki kerületi bajnokságba lettek beosztva. A Salgótarjáni SE csak hírverő és barátságos mérkőzéseket vívott. A gyarmatiak az 1910/11-es szezonban bronzérmesek lettek, ezt rá egy év múlva is megismételték. A losonciak, mint a megye élcsapata az 1912/13-as évadban az Északi kerület, miskolci alosztályában a győztes DVTK mögött végzetek. A következő évben a Ruttka 2:0-ás legyőzésével alosz- tályi bajnokok lettek. A kerületi döntőben a Kassai AC-ot 2:l-re, a DVTK-t 2:0-ra verték, ezzel megszerezték e kerületi bajnoki címet. Az első világháború miatt az 1914/15-ös és az 1915/16-os bajnokságot nem írták ki. A háború és a forradalmak miatt elmaradt az 1918/19-es bajnokság. 1918 októberében létrejött a csehszlovák állam. 1919 augusztusában megalakult a Szlovenszkói Labdarúgó Szövetség, ahová az elcsatolt területeken működő losonci és füleki csapatokat sorolták be, majd jött Trianon, és lezárta a magyar és a nógrádi labdarúgás első, úgynevezett kibontakozó szakaszát.