Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-11 / 135. szám

8 2011. JUNIUS 11., SZOMBAT NÓGRÁD SPORTJA Kővágó ötödik gyémánt liga. Kővágó Zoltán ötödik lett diszkoszvetésben az atlétikai Gyémánt Liga­sorozat norvégiai viadalán, Oslóban. A nemzetközi szö­vetség honlapja szerint a magyar versenyző 62,81 m-t dobott a csütörtöki viadalon, ez idei legjobb teljesítménye. Győzött az észt Gerd Kanter 65,14 méterrel. A szurkolók az utolsó számot, azaz a férfi 200 métert várták a legjob­ban, ahol a szám világcsúcs­tartója, olimpiai bajnoka, a jamaicai Usain Bolt is rajt­hoz állt. A szupersztár 13 hó­nap után versenyzett újra ezen a távon. Bolt végül nagy fölénnyel, kiváló, 19.87 másodperces eredménnyel diadalmaskodott az esős, hű­vös időben. Trikóvita NŐI KOSÁRLABDA EB. Vallási előírások miatt hiányozhat a jövő szombaton elrajtoló női kosárlabda Európa-bajnok- ságról az izraeli válogatott egyik meghatározó játékosa. Az amerikai egyetemi baj­nokságban szereplő Toledót erősítő Naama Shafir mindig pólót visel a meze alatt, mivel az ortodox zsidó szabályzat szerint el kell takarnia a vál­lait. Az európai szövetség vi­szont arról tájékoztatta az iz­raelieket, hogy az irányító nem léphet pályára pólóban az Eb-n. Shafir válaszul any- nyit közölt, hogy anélkül pe­dig nem hajlandó játszani. Az izraeliek a nemzetközi szö­vetségnél tiltakoztak a dön­tés ellen, az viszont szerdán elutasította a beadványt. A to­vábbi fellebbezésre már nincs idő. Másfél évtizede Budapesten, Zen Mushin Do néven harcművészeti iskolát alapított a mátraszőlősi Koczka Bernát. Nógrád megyében három éve, Pásztón a helyi Szabadidő SE birkózóterméhen indították el útjára a küzdősport edzéseit. Az eltelt időszak történéseiről Koczka Bernát mesterrel beszélgettünk. Czímer Z. József- Salgótarjánban születtem 1980-ban, szüleim mátraszőlősiek, édesapám autó­szerelő volt, a megyében jól is­merték, másfél évtizede hunyt el, példaképemnek tekintettem - kezdte Koczka Bernát. - Tarjánban tíz éves koromban a Gagarin iskola tornatermében, Talpai József shotokan mester­hez mentem le először edzésre. Innentől kezdve nyílt ki a sze­mem a harcművészetek iránt, de örökmozgó gyerekként Salgótar­jánban még sok más sportágat is kipróbáltam. Nyolc évig ver­senyszerűen úsztam, hét évig te­niszeztem, íjászkodtam, sportlö­vészetre jártam, népitáncoltam, jazzbalettoztam, később már fő­városiként vitorláshajóztam, go- kartoztam a kecskeméti, győri ringen, közte országos harma­dik és negyedik helyezésekkel. A szakközépiskolai tanulmánya­imat a Bartók Béla Zeneművé­szeti Konzervatóriumban végez­tem el, ahol az intézmény torna­termében önvédelmi szakkör­ként indítottam útjára a saját harcművészeti iskolámat. A su­liban az egyre növekvő létszám miatt gyorsan kinőttük a helyi­séget, így két év múlva átkerül­tünk az angyalföldi Harcművé- szeti Akadémiára. Az ezredfor­dulón megszűnt az akadémia is, így ezt követően a közeli Honvéd-Kipszer cselgáncs ter­mébe költöztünk át, ahol azóta is töretlenül folytatom a harcmű­vészet oktatását.- A napokban némi változás is történt a magánéletében.- Igen. Május elején megszü­letett kislányunk, Petra, így kis­sé átrendeződtek a mindennap­jaink. Leköltöztünk Mátrasző- lősre az anyósomékhoz, ezáltal egy kicsit többet tudok foglalkoz­ni a Pásztó és környéki tanítvá­nyokkal.- A harcművészetnek sok ága, stílusa van. A te iskolád mely for­mával ismerteti meg tanítványo­kat?- Mi a ketrecharc MMA (Mixed Martial Arts - kevert stí­lusú harci művészetek - a szerk.) szabályrendszerű küzdő­sporttal foglalkozunk. Az álta­lam levezett edzések, az esések, dobások, fojtások, fóldharc, ütés­rúgás és a távol-keleti fegyveres technikák elsajátítását teszik előtérbe. Nálunk gyermek, ifjú­sági, junior és felnőtt, tehát min­den korosztály képviselői meg­találhatóak. Egyébként a hét öt napján tartok edzéseket.- Hol lehet jelentkezni az ér­deklődőknek?- Mivel szeptembertől újabb Pásztó és környéki diákok kerül­nek fel Budapestre, közép és fel­sőfokú tanulmányokat folytatni, így a Honvéd Tüzér utcai létesít­ményében (kedctícs ü törtök este) továbbra is fenntartjuk az edzé­si lehetőséget. Pásztón a Szabad­idő SE edzőtermében szerda es­te, Mátraszőlősön pedig a volt is­kola épületében hétfőn és pénte- Stoppá (olasz), Mladen Sancic ken szintén az esti órákban je- (horvát), Daishiro Nakajima lentkezhet nálunk a sportág Soké és Yasuo Kobayashi (Japán) iránt érdeklődő. Email útján a nagymesterektől törekedtem el- bernat@zenmushindo.hu címen sajátítani a különféle harcművé- bővebb információt is tudok szeti stílusokat. nyújtani. - Szűkebb hazánkban eddig- Ma már elismert mestere nem sokat hallottunk a Zen vagy a Sin Moo Hapkido nevű ko- Mushin Do Harcművészeti Egye­Koczka Bernát mester Tóth Viktória tanítványával reai harcművészetnek. Korábban kiktől, és hol tudtad elsajátítani a különféle harcművészeti stíluso­kat?- Az eltelt évek során rengete­get voltam külföldi, osztrák, olasz és német edzőtáborokban, ahol többek között Meng Xian Tang (kínai), Peter Sanders és Den Ottolander (holland), Walter Hubmann (osztrák), Andrea sülét sportolói által elért hazai és nemzetközi versenyeredmények­ről. Megemlítenél közülük néhá­nyat?- Felnőtteknél az ecsegi Ozsvárt Péter, a tavalyi WTKA Európa-bajnokság MMA -81 kg súlycsoportjában bronzérmes lett, míg a soroksári nemzetközi nyílt kempo kupán, földharc -84 kg-ban első helyen végzett, me­lyet idén április végén megismé­telt. Ugyanitt a pásztói Darázs Gábor szintén elcsípett egy har­madik helyezést. Junioroknál ta­valy a mátraszőlősi Nágel János, földharcban, -78 kg-ban egy bronz, míg idén egy ezüstérmet szerzett. A Hansi Kupán, mely egyben a nemzetközi Kempo Ku­pa is volt, -7 8 kg-ban a harmadik helyen végzett. Gyermekeknél a csécsei Zsiga Zsolt az elmúlt évi Hansi Kupán küzdelem, -53 kg- ban második lett. Idén a nemzet­közi megmérettetésen földharc­ban, majd a Light Contact gyer­mek küzdelem korosztályban - 53 kg-ban első helyen zárt. Két fővárosi versenyzőnk közül a ju­nior Tóth József az utóbbi nem­zetközi versenyeken két ezüst­érmes helyet szerzett. Az idei so­roksári versenyen fóldharcban, - 68 kg-ban a felnőtt Boda László aranyérmet szerzett. A gyen­gébb nem képviselői közül a mátraszőlősi Tóth Viktória ez év áprilisában a nyílt nemzetközi viadal gyermek korosztályában -36 kg-ban második lett.- A közeljövő tervei, céljai?- Mivel a Pásztói Szabadidő SE csarnokában meglévő esz­közparkunk már meglehetősen elhasznált, így nagyon szeret­nénk a közeljövőben olyan támo­gatókra lelni, akik segítenének nekünk ennek felújításában. Legfontosabb versenycélunk, hogy október végén szeretnénk pár fővel képviseltetni magun­kat az olaszországi Marina Di Carrara-ban rendezendő, öt kon­tinens, kilencven nemzetének indulóit felölelő WTKA világbaj­nokságán, *MMA (ketrecharc), Muaythai (Thai Boksz) és Grappling Submission Wrestling (fóldharc és birkózás) kategóriákban. Száztíz éve alakult a Magyar Labdarúgó Szövetség Szabó János A történeti kutatások bizonyít­ják azt, hogy a labdát már az ókori Kínában és Egyiptomban is ismerték. Európában először a középkorban versengtek egy­más ellen a városok lakói. Ebben az időben egy nagyméretű lab­dát kellett bármilyen módon a másik városba átjuttatni. Az ef­féle viadalok a későbbiek során annyira eldurvultak, hogy az egyes uralkodók törvénybe ik­tatták betiltásukat. A játék az idők múlásával új­ból népszerűvé vált. 1863-ban létrejött az Angol Labdarúgó Szövetség. Nyolc évvel később kiírták az első angol kupát. 1872-ben lejátszották az első nemzetközi mérkőzést Anglia és Skócia között. 1875-ben bevezet­ték a félidőket. 1878-tól irányít­ja a játékvezető síppal a mérkő­zést. 1880-tól van jelen a profiz­mus a labdarúgásban. 1882-től végzik két kézzel a partdobást. A futball a szigetországon kívül Dél-Amerikában hódított, kivált­képpen Argentínában. Magyarországon egy 1897- ben kiadott atlétikai szakkönyv­ben jelent meg először az úgyne­vezett rúgósdi leírása. Az első labda is Angliából került ha­zánkba. Azt hogy ki, vagy kik hozták? - a különböző források más és más személyeknek tulaj­donítják. És hogy, hogyan kez­dődött? - erről Konrád Jenő Fut­ball ABC című munkája nyomán a következőket tudhatjuk meg:- A Stefánia úton, szemben a Millenáris pályával elterülő tér­ség, az úgynevezett sporttelep volt a magyar futball bölcsője. A Millenáris pályát kímélni kellett, mert egyetlen volt a fővárosban. Dresszbe öltözve ugráltak át az akkori nagyságok a deszkakerí­tésen, magukkal hozva kincsü­ket a labdát. Persze futballcipő- vel alig egy-kettő dicsekedhetett. Abban az időben még minden játékos maga vásárolt magának megfelelő cipőt. Leterített kabát­ból készült kapura kezdődött a bombázás. Kevesen voltak a hí­vek. A járókelők bolondnak tar­tották a futball úttörőit, mert nem kézzel játszották, hanem rúgták a labdát. Kisgyerekek szaladgáltak kíváncsiságból a labda után, s igyekeztek utánoz­ni a nagyokat a rugdosásban... A hódolók között a szabályok sem voltak egyértelműek. Eb­ben az időben a szigetországban két játékrend hódított. Az egyik a lapos passzjáték, a másik a rúgd és fuss. Magyarországon az utóbbi vált népszerűvé. Ma már sporttörténeti kuriózumnak számít, ahogy a Vasárnapi Újság 1901-ben hogyan mutatta be a futballt az olvasóinak:- A játék eszköze egy levegővel töltött labda, amely akkora, mint egy hevesi dinnye. Ehhez nem szabad kézzel nyúlni, cs.ak láb­bal. A játék célja pedig az, hogy ezt a nagy, erős de könnyű labdát berúgják az ellenség „várának” kapuján. A játszók két csapatban állnak föl. Hogy mindenki köny- nyel megkülönböztethető legyen, a csapatok más-más színű zub­bonyt viselnek. Kimérik a játszó­helyet, mint a magyar métában. Egyik részen az egyik fél, mási­kon a túlsó , fél. Két kapu van jó széles. A kapuhoz odaillesztenek egy hálót, amitől a kapu olyan, mintha lugasnak készítették vol­na. Ha labda a kapunak sem fö­lötte, sem mellette el nem röpül, hanem berúgják egyenesen a há­lóba, az a győzelem. Angolul úgy mondják goal. így hívják nálunk is, de mondják székében azt is: belőttük. Aki meghatározott idő alatt több goalt csinál, azaz több­ször berúgja a labdát az ellenség kapujába, az a győztes. A mérkő­zés során a közönség „tempó” ki­áltással buzdította kedvenceit. A sportpályát sporttérnek, vagy sportudvarnak nevezték. Szabá­lyos játéktere elsősorban a váro­si egyesületeknek volt. Falun fő­leg a „kiserdő mellett, ligetes te­rületen, legelőn, bikaréten” jelöl­ték ki a pályákat. Kezdetben a kö­zönség nehezen értette a játék lényegét. Az egyik laptudósítás szerint a mérkőzésre kilátogató hölgykoszorú tagjai a legnagyob­bakat rúgó és a legtöbbet futkosó játékost honorálták elismerésük­kel. A fejelés, a fejlökés, ill. fej­bomba főleg vidéken még eléggé ismeretlen volt. Ezt bizonyítja az a történet is amikor a falusi csa­pat kihívta a gyakorlottabb váro­si együttest egy megmérkőzésre. A mérkőzés végén lógó orral be­tértek a helyi kocsmába. A kocs- máros érdeklődött a végered­mény felől, hogy mi volt? Az aranylábú fiúk szemlesütve val­lották be, hogy kikaptak 15:0-ra, de képzelje el a Kocsmáros úr!, - azok még fejjel is rúgták a gólt. Ami a futball érdemi részét il­leti, Nógrádban az első egyesüle­tek az 1900-es évek első éveiben szerveződtek. A megyeszékhe­lyen, Salgótarjánban 1901-ben alakult Salgótarjáni Sport Egye­sületben hozták létre az első fut- balljáték társaságot. 1902-ben csatlakoztak az MLSZ-hez. Ezen a nyáron a Budapesti Torna Clubból Salgótarjánba jött Bádonyi Gyula és Buda István, a BTC válogatott játékosa a futball fortélyainak tanítása céljából. Augusztus hónapban megren­dezték a salgótarjáni labdarú­gók első házi versenyét, ahol a helyi kékek és fehérek gárdája a korabeli tudósítások szerint a le­hető legkevesebb érdeklődő előtt csapott össze. A helyi futballis­ták törekvéseit azonban nem mindenki fogadta szeretettel. Ennek bizonyítékául a Vas és Fémmunkások Szaklapja 1905. február 2-i számában a „Salgó­tarjáni acélgyár intézményeinek tényleges arca címmel, az aláb­bi írás jelent meg:- Az acélgyárnak nem utolsók intézménye az előkelő hangzá­sú Fotball Klub. Ezt egy unatko­zó főmérnök alapította azzal a szándékkal, hogy minden este felizgassa idegeit a munkások játékával. Ez a bárgyú ember es­ténként azon mulat, hogy a munkában kifáradt emberek ho­gyan rugdossák lábaikkal a lab­dát. A sportnak ilyen neme em­berkínzás, de a főmérnök úr gyönyörűséget talál benne. A cikkben szereplő főmérnök Wabrosch Béla volt, aki létrehoz­ta a SSE-t. Vertich Józsi bácsi, az acélgyáriak krónikása szerint Wabrosch Béla 1882-83-ban Angliában töltötte ösztöndíjas éveit. Itt ismerkedett meg a já­tékkal és hozta az első labdát Salgótarjánba. A megye akkori legnagyobb városában Losoncon 1902-ben alakult meg a sportegyesület, fotball és atlétikai szakosztállyal. Ipolyságon 1903-ban kezdte meg működését a Nógrád Vár­megyei Atlétikai Club Szokolyi Alajos vezetésével, akik a labda­rúgó életet is működtették. 1905- ben az akkori megyeszékhelyen Balassagyarmaton indult a BSE, Salgótarjánban a helyi AC fotball szakosztálya. 1907-ben a Loson­ci Torna Kör, 1908-ban a Fülei Atlétikai és Haladás Club. Egyes források szerint Szécsényben 1899-ben, Pásztón 1906-ban ját­szottak fotball matchot. Magyarországon 1907-ben in­dultak be a kerületi bajnokságok. A nógrádi csapatok közül a loson­ciak az Észak-kerületben, a balas­sagyarmatiak a Közép-magyar és a Pestkörnyéki kerületi bajnok­ságba lettek beosztva. A Salgótar­jáni SE csak hírverő és barátságos mérkőzéseket vívott. A gyarmati­ak az 1910/11-es szezonban bronz­érmesek lettek, ezt rá egy év múl­va is megismételték. A losonciak, mint a megye él­csapata az 1912/13-as évadban az Északi kerület, miskolci alosz­tályában a győztes DVTK mögött végzetek. A következő évben a Ruttka 2:0-ás legyőzésével alosz- tályi bajnokok lettek. A kerületi döntőben a Kassai AC-ot 2:l-re, a DVTK-t 2:0-ra verték, ezzel megszerezték e kerületi bajnoki címet. Az első világháború miatt az 1914/15-ös és az 1915/16-os bajnokságot nem írták ki. A há­ború és a forradalmak miatt el­maradt az 1918/19-es bajnokság. 1918 októberében létrejött a csehszlovák állam. 1919 augusz­tusában megalakult a Szlovenszkói Labdarúgó Szövet­ség, ahová az elcsatolt területe­ken működő losonci és füleki csapatokat sorolták be, majd jött Trianon, és lezárta a magyar és a nógrádi labdarúgás első, úgy­nevezett kibontakozó szakaszát.

Next

/
Thumbnails
Contents