Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-09 / 133. szám
2011. JUNIUS 9., CSÜTÖRTÖK ORSZAG-VILAG Ivadéktelepítés Szajol. Több milliónyi ne- meshal-ivadékot és több száz mázsa fogható méretű, illetve növendék pontyot telepített a Közép-Tiszába és annak több holtágába a sza- joli székhelyű Halász Kft. - közölte a cég ügyvezetője az MTI-vel. Csorna Gábor tájékoztatása szerint a Tisza Kisköre és Csongrád közé eső, mintegy 150 folyamkilométernyi részét kezelő vállalkozás a tavaszi halasítási idényben eddig mintegy 3 millió darab ponty-, 240 ezer darab csuka- és 220 ezer darab, néhány centiméteres süllőivadékot helyezett ki a folyóba. Ezen kívül egy- és kétnyaras pontyból további 200 mázsát, kétnyaras ke- csegéből pedig 2500 darabot telepítettek a Közép-Tiszába. Az ivadékok átlagosan 3-5, míg a nagyobb, egy-két tenyérnyi pontyok és kecse- gék legszebb példányai akár már 1-2 év múlva elérhetik a fogható méretet - tette hozzá. A társaság kezelésében lévő holtágakba ezzel párhuzamosan kizárólag méretes, azaz háromnyaras pontyokat szállítottak, összesen 130 mázsát megközelítő mennyiségben - jelezte a vezető, aki szólt arról is, hogy a tavaszi telepítések összköltsége meghaladta a 20 millió forintot, amelyet ezúttal teljes egészében saját forrásból finanszírozott a vállalkozás. A halasítás terveik szerint június második felében 200 ezer darab előnevelt harcsa kihelyezésével folytatódik, amelyek ugyancsak a Tiszába kerülnek. Rekordkísérlet vízivásban Szombathely. Több száz ember részvételével Guinness-rekord kísérletet tartottak a szombathelyi Fő téren a vezetékes vízellátás napja alkalmából. Június 8-án, azaz szerdán húsz magyarországi városban egyszerre állították föl a egy időben csapvlzet fogyasztó legtöfib ember rekordját. Az országos kezdeményezés célja volt, hogy a víziközmű-szolgáltató cégek meglévő,' illetve leendő fogyasztóinak (a felnövekvő generációnak) felhívják a figyelmét a víz, illetve környezettudatos magatartás fontosságára, a vezetékes ivóvíz értékének megbecsülésére, kiváló minőségére, az emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatására. A szervezők kiemelten fontosnak tartották azt, hogy a víziközmű-szolgáltató társaságok és fogyasztóik együtt, méltó módon ünnepelhessék meg a vezetékes vízellátás napját. Ez a nap olyan hétköznapi ünnep, amikor az emberiség számára fontos dolgokra irányul a figyelem, jelentősége tehát éppen az, hogy világszerte felhívja a figyelmet vízbázisaink fokozott védelmére, az ivóvíz fontosságára, különleges értékére. Egy hosszú távon és felelősen gondolkodó víziközmű-szolgáltató társaságnak nem csupán szolgáltatnia kell, hanem a társadalom és a környezet # . iránti felelősségből is szigorú- mti) an reszt kell vállalnia. « Gazdagabb a fantáziájuk Róma. A statisztikák szerint a nők többet olvasnak férfitársaiknál. A miértre a Feltrinelli olasz könyvkiadó keresett és talált választ. Nem számít újdonságnak, hogy a nők többet olvasnak a férfiaknál - kommentálta az olasz sajtó az Istat statisztikai hivatal felméréseit arról, hogy a nők ötvenhárom százaléka vesz rendszeresen könyvet a kezébe, miközben a férfiaknak csak negyven százaléka vallja magát olvasónak. A 20-24 közötti életkorban az olasz nők olvasási kedve még erősebbnek bizonyul (65 százalék), és a nők járnak többet könyvesboltba is, mivel általában a gyerekek könyveit is ők szokták megvenni. A nők a szépirodalmat preferálják, a férfiak inkább a kézikönyveket és a humoros történeteket szeretik. A nők a leg- vaskosabb köteten is végigrágják magukat, a férfiak nem szégyellnek egész oldalakat átugrani. Ha tehát az írók sikerre törekednek, a női olvasók kegyeit kell keresniük - összegezte a felméréseket a Corriere della Sera napilap online oldala. Arra a kérdésre azonban, hogy végül is a nők miért olvasnak többet a férfiaknál a Feltrinelli kiadó keresett választ. A honlapján'végzett vizsgálat meglepő eredményt adott: a nők azért olvasnak többet, mivel gazdagabb a fantáziájuk - válaszolta a felméréshez csatlakozók hatvannyolc százaléka. A nők a könyvekkel pótolják a férfiadban való csalódásukat - huszonkét százalék szerint. A Hírlap postájából A Pf. 96 • A Hírlap poatijából - az olvasok fóruma. A «zrrkraztÓM-g fenntartja maganak a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Élmények tengeren innen és túl... A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola már hosszú ideje jó kapcsolatot ápol a chicagói Walter Payton Középiskolával. Ez országos viszonylatban is egyedülálló, hiszen - tudomásunk szerint - csak a megyeszékhely gimnáziumának van kapcsolata ilyen távoli intézménnyel. A következő írást Rónay Boglárka, a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola 11. C osztályos tanulója jutatta el hozzánk, amelyben a találkozások során szerzett élményekről, az amerikaiak nálunk tett látogatásáról számol be. Egy fárasztó és hosszú áprilisi csütörtökön indultunk haza az iskolából. Csúnya, borult idő volt, de mi mégis a legnagyobb örömmel váltunk el egymástól, siettünk haza, otthon még sok volt a teendő... Aztán idegesen, a körmünket rágva vártuk, hogy megszólaljon a telefonunk és a többiek értesítsenek bennünket, hogy merre is járnak. Hol lehetnek? Vajon leszállt már a repülőgépük? Ezek a kérdések kavarogtak a féjemben. És igen, végre egy jó hír. Már indulunk is a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskolához, hogy ott várjunk rájuk a hosszú és kimerítő repülő-, majd buszút után. És kik is ezek a titokzatos, messziről jött látogatók, akiknek az érkezéséről szóltak az elmúlt hónapok 17 bolyais diák számára? Ők a Bolyai és a Walter Payton Középiskola cserekapcsolatában részt vevő chicagói diákok, akik 2010 szeptemberében láttak vendégül minket az elképesztően sokszínű és lenyűgöző Amerikai Egyesült Államokban. Hét hónap után végre újra személyesen is megbeszélhettük az eddig eltelt időszak eseményeit, élményeit amerikai barátainkkal, akik a kezdeti időeltolódás miatti fáradtságot egy hosz- szú alvással pihenték ki. És pénteken már kezdetét is vették a közös programok, kirándulások a környéken. Itt tartózkodásuk alatt a Bolyai szerves részévé váltak, órákat látogattak, körbe- kalauzoltuk őket az épületben és még a hagyományos Bolyai-est színvonalas produkcióit is megcsodálhatták. Az első közös napunkon a polgármesteri hivatalban fogadták vendégeinket, megismerkedtek Salgótarján város történelmével. A Kálváriára egy kicsit döcögősen sikerült felérnünk, mivel amerikai partnereink nincsenek nagyon hozzászokva a lépcsőzés fáradalmaihoz, ők inkább a mozgólépcsőket részesítik előnyben. Késő délután az üdvözlőparti vette kezdetét, amelyet a salgótarjáni polgármester asszony rendezett, ahol ízletes gulyás volt a menü. Ezen az estén mindenki feloldódott és már nem volt akadálya, hogy egy fergeteges hetet töltsünk együtt. A hét végén szabad időt kaptunk, amikor is nem volt hivatalos program, ez amolyan családi nap volt, amit mindenki nagyon hasznosan töltött el. Másnap korán reggel indultunk Budapestre. A fővárosban meglátogattuk a Parlamentet, a Halászbástyát, a budai várat, részt vettünk egy hajókirándulásban a Dunán, sétáltunk és megpihentünk a hangulatos Váci utcán és a látogatóinknak lehetőségük volt vásárolni az egyik nagyobb budapesti bevásárlóközpontban. A következő napokban kirándultak egyet Hollókőn és Ipolytarnócon. Együtt egy délutáni kiruccanást is tettünk Kazárra, ahol ízelítőt kaphattak a magyar tradíciókból, például magyar népdalokat hallgattak, magyar táncokat láttak, sőt ők is táncra perdültek és két amerikait palóc népviseletbe öltöztettek. Még hátravolt egy utolsó egész napos kirándulás is Egerben, ahol a főbb nevezetességeket látogattuk meg, a várat és a bazilikát, a marcipánmúzeumot. A délutánokat rendszerint kisebb csoportokba tömörülve töltöttük, nyársaltunk, otthoni összejöveteleket szerveztünk, a fiúk kosármeccset rendeztek. A búcsúparti, amit a mi otthonunkban tartottunk, a fájdalmas elköszö- nés kezdete volt. És egyszer csak azt vettük észre, hogy elmentek... Úgy gondolom ez a csere nagyon hasznos volt, hiszen eljutottunk Amerikába, ami egy életre szóló élmény és nyelvtanulás szempontjából is az egyik legjobb lehetőségünk volt. Az angolunk nagyon sokat fejlődött, az út végére már álmodni is angolul álmodtunk, annyira intenzíven hallottuk a nyelvet. Örökre szóló barátságokat kötöttünk, tartjuk velük a kapcsolatot és őszintén reméljük, hogy még fogunk találkozni. Ajánlom mindenkinek, hogy ragadja meg az alkalmat, mert Magyarországon egyelőre csak a salgótarjáni Bolyaiban van arra lehetőség, hogy Amerikába kijusson valaki egy cserekapcsolat keretén belül. í I 1 1
