Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-07 / 131. szám

6 2011. JÚNIUS 7., KEDD GAZDASÁG Kárenyhítési csomag Budapest. Az agrártárca a májusi fagykárokat szenve­dett gazdálkodók számára kárenyhítési csomagot dol­goz ki, azt szeretnék elérni, hogy a kárenyhítés mérté­ke legalább a 40 százalékot elérje - hangsúlyozta Feld­man Zsolt, a Vidékfejleszté­si Minisztérium (VM) he­lyettes államtitkára hétfőn az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsági ülésén. A mezőgazdasági bizottság megtárgyalta, és nem vette tárgysorozatba Gőgös Zol­tán és több szocialista kép­viselő indítványát a rendkí­vüli időjárás miatt kialakult mezőgazdasági károk eny­hítéséhez szükséges intéz­kedésekről. Feldman Zsolt egyetértett azzal, hogy a májusi fagykár kezelendő kérdés, de, mint mondta a benyújtott határozatterve­zetet a kormány nem támo­gatja, mert olyan típusú ja­vaslat, amelyet technikai­lag nem lehet kezelni. Folytatódnak a burkolatjavítások Budapest. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. befejezte az or­szágos szintű nagyfelületű út­burkolat-javítások 2011-re ter­vezett első ütemét, és a napok­ban megkezdi a másodikat - közölte a társaság hétfőn. A Közút Zrt. a közbeszerzési felhí­váson nyertes külső kivitelezők bevonásával végzett nagyfelüle­tű burkolatjavítási munkákra eddig bruttó 10,8 milliárd forin­tot költött az útpénztár idei ter­vében az első ütem kapcsán rendelkezésre álló forrásokból - ismerteti á cég közleménye. Ez 1,52 millió négyzetméternyi felületen mintegy 230 ezer ton­na aszfalt bedolgozását jelentet­te, 415 kilométer hosszúságú útfelületen. A második ütem­ben 7 megyében nagyfelületű burkolatjavítást végeznek, 12 megyében pedig a 2010. évi rendkívüli időjárás (árvíz, bel­víz stb.) okozta burkolatkárokat állítják helyre. A kivitelezést or­szágszerte a napokban kezdik meg a közbeszerzési eljáráson pályázatot nyert cégek. A felújí­tások 132 ezer négyzetméternyi felületen 32,1 kilométernyi út­szakaszt érintenek, a munkála­tokat várhatóan július közepéig befejezik. A felújításokra fordít­ható összeg a második ütemben 1,61 milliárd forint. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kezelésében lévő 30 ezer kilo­méternyi országos közúthálózat fenntartási és üzemeltetési fel­adatait látja el 77 üzemmérnök­ségén keresztül. A társaság tevé­kenységi köre a burkolatfenntar­táson felül kiterjed az országos közúthálózat üzemeltetési, fenn­tartási és karbantartási munká­ira is (az utak burkolatán kívüli területének tisztítása, a forga­lomra veszélyes növényzet eltá­volítása, a vízelvezető rendsze­rek karbantartása, a koronaélen belüli, illetve a koronaélen kívü­li területek kaszálása, a vegysze­res növényvédelem, az útellen­őrzés, a forgalomtechnikai jelzé­sek kihelyezése, az útburkolatjel festés, télen a hó eltakarítása, síkosságmentesítés). A társaság a központi állami költségvetésben előre megha­tározott keretösszeggel gazdál­kodik az útüzemeltetési és - fenntartási feladatok ellátásá­ra. A teljes körű útfelújításokra a cég csak szakmai javaslato­kat tesz, illetve projektgazda feladatokat lát el. Az állami út- pénztári források gazdája a Közlekedésfejlesztési Koordi­nációs Központ, az európai uni­ós források felett pedig a Nem­zeti Fejlesztési Ügynökség disz­ponál. Sopron a legkedveltebb úti cél Budapest. Sopron a legkedvel­tebb úti cél azon az internetes voksoláson, amelyen eddig 2200 hazai településre több mint 20 ezer szavazat érkezett. A vendegvaro.hu utazásszer­vező oldalon június 12-ig lehet megneyezni azokat a települé­seket, amelyeket az első há­rom helyen látogatnának meg a válaszolók. A felmérés hétfői részeredménye szerint a leg­kedveltebb település toplistá­ját 1500 szavazattal Sopron ve­zeti, második a tavaly az euró­pai kulturális főváros címet vi­selő Pécs, a harmadik pedig a változatos programkínálatáról ismert Eger. A szavazók 75 százaléka nő, ami a szakmai portál szerint azt mutatja, hogy az utazás megtervezésé­nél még mindig a nők az aktí­vabbak. Az oldalon feltett kér­dések között lakcímre vonat­kozó adatok nem szerepelnek, így azt nem lehet tudni, hogy mely országrészből érkezett a legtöbb szavazat. RÖVIDEN Csúszás lehet a stressztesztnél Sajtójelentések szerint való­színűleg július elejére halasz­tódik az európai banki stresszteszt eredményhirde­tése, mivel az Európai Bank- felügyeleti Hatóság (EBA) néhány hitelintézetnél elégte­lennek találja a benyújtott adatokat, ezért pótlást, kor­rekciót kér. Az eredménye­ket1, eredetileg június végén kellett volna közzétenni. Az uniós bankoknak a tőke­megfelelési mutatójukat 5 százalék felett kell megőriz­niük, hogy átmenjenek a két­éves recessziót imitáló stresszteszten. Az EBA ápri­lis elején 90 európai bankot nevezett meg, amelyeknek a tesztet el kell végezniük. Ma­gyarországról csupán az OTP-t - vonták be. i MTI Újratárgyalják az Ina ügyét A horvát kor­mány tárgyalni kíván a Mol­lal a Mol-lna részvényesi szerződés módosításáról - írja a horvát Hina hírügynökség. Duro Popijac gazdasági miniszter szerint a tárgyalások célja, hogy hatékonyabbá váljon a 2003-as szerződésben fog­lalt célok megvalósítása, főleg a nemzeti energiabiz­tonság megerősítése, az Ina teljesítményének növelése és térségbeli pozíciójának erősí­tése. „Úgy gondoljuk, e célok nem valósultak meg” - áll a horvát kormány közlemé­nyében. i MTI Magyar mobilbanki projekt Ománban A pénzügyi informatikára specializálódott hazai IND csoport fejlesztette ki az ománi nemzeti bank (NBO) első olyan mobilbanki szol­gáltatását, amely az összes lakossági számlatulajdonos számára elérhető. Az ügyfe­lek ezen keresztül ellenőriz­hetik az egyenlegüket és fi­zethetik közüzemi számlái­kat, intézhetnek rajta átutalá­sokat külföldre, illetve más ománi bankokba is. i VG Kifizetés a nyár végéig Az egykori pénztártagok mintegy 260 milliárdot kaphatnak vissza a kasszáktól Magán-nyugdíjpénztári portfoliók (2011. márc. 31-én, százalék) magyar állampapír 48 belföldi befektetési jegy 22 külföldi befektetési jegy 11 Az egykori nyugdíjpénztári ta­gok legkésőbb augusztus végé­ig kaphatják meg a pénzüket. Azok a fiatalok, akik 2006 és 2008 között léptek be a pénz tárakba, viszont valószínűleg hiába várják a pénzes postást. Herman Bernadett Megszülettek a magán-nyugdíj­pénztári reálhozamok kifizetésé­re vonatkozó részletszabályok, így végre kiderült, mikorra kap­hatják meg a kifizetéseket az ál­lami nyugdíjrendszerbe visszalé­pett egykori pénztártagok. Az ütemtervből annyit már eddig is lehetett tudni, hogy a kasszák­nak május 31-re kell elszámol­niuk a tagjaikkal s az állammal, és a jövő hét végéig kell átadniuk a Nyugdíjreform és Adósság­csökkentő Alap (NYAA) számára a visszalépő tagok vagyonát. A 18 hazai magánnyugdíj­pénztár a Stabilitás Pénztárszö­vetség adatai szerint március vé­gén 3162 milliárd forintnyi va­gyont kezelt, ebből az államhoz visszakerülő portfolió meghalad­hatja a 2800 milliárdot, ebből a tagoknak várhatóan 220 milliárd forintnyi reálhozam és valamivel több mint 40 milliárd forintnyi tagdíj-kiegészítés jár majd visz- sza. Az adatokból az is kiderül: a magánkasszák - hiába nem érke­zett már hozzájuk további befize­tés - a hozamok révén az év első negyedében is gyarapították a ta­gok vagyonát. A növekedési portfoliók átlagosan 1,78, a klasz- szikus alapok 2,53, a kiegyensú­lyozottak pedig 3,08 százalékos átlaghozamot értek el. A kasszáknak a vagyonátadás után nagyjából másfél hónapjuk marad arra, hogy kiszámolják egy-egy egykori tagjuk mekkora visszatérítésre jogosult, ennek összegét július 20-ig kell vissza­kérniük az NYAA-tól. A most megjelent kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy az alap az igénylés kézhezvétele után két munkanapon belül kezdeménye­zi az összeg visszautalását a Egy tavaly ősszel kez­dett vizsgálat eredményei szerint úgy tűnik, hogy négy pénztár nem teljesen a tagok érdekeit képviselte - közölte Binder István, a pénzügyi felügyelet szóvivő­je a Magyar Televízióban. A PSZÁF szerint az alapke­zelők úgy fektették be a va­gyont, hogy az akár milliár­dos többletkiadást is jelent­hetett a tagok számára. magánnyugdíjpénztárhoz, a kasz- szának pedig a pénz jóváírását követően 8 munkanapon belül, de legkésőbb augusztus 31-ig kell fizetniük a volt tag számára. A jogszabályokban szereplő ha­táridők miatt egyébként úgy tű­nik, a visszalépett pénztártagok már augusztus első felében meg­kaphatják a pénzüket. Az egykori pénztártagok má­jus 31-ig nyilatkozhattak arról, milyen formában szeretnének hozzájutni a reálhozamhoz. Kér­hették készpénzben vagy bank­számlára utalva; választhatták azt is, hogy önkéntes nyugdíj- pénztári számlára utaltatják az összeget, ekkor extra adókedvez­ményben részesülhettek, és vé­A felügyelet most készíti elő azokat a szankciókat, amelyek rendezhetik a helyzetet, és elképzelhető, hogy az ügyben más ható­ságoknak is lépéseket kell tenni - mondta a szóvivő. A Stabilitás Pénztárszövet­ség erre reagálva közölte: megvárják a felügyelet hiva­talos határozatát, és annak ismeretében alakítják ki az álláspontjukat. gezetül volt olyan opció is, hogy a számlán felhalmozott többi pénz­zel együtt kerüljön ez is a NYAA- ba. Akik nem nyilatkoztak a kifi­zetés módjáról, azoknak a pénz­tárak megpróbálják majd a visz- szajáró összeget a lakcímükre ki­postázni. Ha nem járnak sikerrel, vagyis a címzett nem veszi át a pénzt, azt át kell utalniuk a NYAA-ba, és az összeget jóváír­ják majd a tag társadalombiztosí­tási rendszerben létrehozandó egyéni számláján. A visszalépett pénztártagok 25-30 százaléka hiába várja majd a pénzes postást, nem lett ugyan­is, mindenkinek a számláján po­zitív a reálhozam. A 2008. évi gazdasági válság negatív hatá­sait ugyanis egyes pénztártagok esetében még nem tudták az inf­lációt is túlszárnyalva ledolgozni a kasszák. A Stabilitás szerint különösen a 2006 és 2008 között belépett és növekedési vagy ki­egyensúlyozott portfoliót válasz­tó tagok esetében lehet szó nega­tív reálhozamról. Az is igaz vi­szont, hogy a kasszák nem üyen időtávra optimalizálták a befekte­téseiket. „A pénztári átlagos reál­teljesítmények csak hosszú idő­távon értelmezhetők, a lehetsé­ges időintervallumok többségé­ben a portfoliók infláció feletti hozamot értek el” - mondja Bába Julianna, a Stabiütás elnöke. NÉGY PÉNZTÁRRAL GONDOK LEHETNEK Még félnek az új hitelek felvételétől a magyarok PÉNZPIAC. Bár a banki hitele­zés drasztikusan visszaesett a 2008-as pénzügyi válság hatásá­ra Magyarországon is, a hitellel rendelkezők aránya nem csök­kent az elmúlt három évben, sőt a régió országai közül még min­dig a legmagasabb szinten áll - derül ki a GfK csoport regionális felmérésének friss adataiból. A válság ugyanakkor alapjai­ban változtatta meg a magyarok gondolkodását a hitelekkel kap­csolatban: ezt jelzi, hogy a GfK fo­gyasztói bizalmi index felmérés hitelfelvételi hajlandóságot mérő kérdésére a válság előtti közel 10 százalékhoz képest most csak minden ötvenedik magyar vála­szol igennel, illetve közel 70 szá­zalékuk úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt, öt év­vel ezelőtt ezt még alig feleannyi­an gondolták így. A magyarok emellett kevesebben vásárolná­nak hitelből, mint korábban, de a megtakarítások vásárlásra való felélését is kisebb arányban ter­vezik. Ennek ellenére a megtaka­rítók arányának emelkedése át­menetinek bizonyult, és a 2009- es átmeneti csúcs után - folya­matos csökkenéssel - mostanra 18 százalékos mélypontot ért eh A megkérdezettek 94 százalé­ka fontosnak tartja, hogy tartalé­koljon időskorára. A spórolási cé­lok között kiemelt helyen szere­pel a nyugdíjasévekre való taka­rékoskodás, mégis csak a lakos­ság alig ötödé képes megtakaríta­ni. „A pénzügyi válság hatására a hosszú távra való tervezés foglal­koztatja az embereket, mégis a váraüan kiadásokra való takaré­koskodás a legfőbb cél” - mondta Dunai Albert, a GfK Hungária szektormenedzsere. ■ B. M. Hitellel rendelkezők aránya (lakosság körében, százalék) Magyarország Horvátország Románia Csehország Szlovénia Ausztria Szlovákia Lengyelország

Next

/
Thumbnails
Contents