Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-29 / 149. szám

6 2011. JÚNIUS 29., SZERDA VILÁGJÁRÓ Radioaktív víz a talajban Japán. Több tonna radioak­tív víz szivárgott a talajba a sérült fukusimai atomerő­műből - közölte kedden a japán Nukleáris és Ipari Biztonsági Hivatal. A Tokió­tól 240 kilométerre találha­tó part menti városban mintegy 15 tonna, alacsony szinten sugárzó víz szivár­gott a talajba egy sérült tar­tályból. Az atomerőmű mű­ködtetője (TEPCO) elmond­ta, hogy a szivárgás okát még vizsgálják, de a helyi idő szerint kedd dél körül felfedezett sérülést meg­szüntették. A tartályokban hatalmas mennyiségű szennyezett víz gyűlt fel, miután lehűtötték a márci­us 11-ei földrengés és szö­kőár következtében meg­rongálódott reaktorokat. A TEPCO a radioaktív folya­dék sugármentesítésével próbálkozik - több-keve­sebb sikerrel. Zöldségpiacokról Veres Béla Luxembourg. Stabilizálódni látszik a zöldségpiacok helyzete Európában - je­lentette ki az európai uniós tagországok mezőgazdasá­gi minisztereinek keddi ta­lálkozóján elnöklő Fazekas Sándor vidékfejlesztési mi­niszter a luxembourgi ülés kezdete előtt. Hozzátette: fontos, hogy az EU megtartsa, visszasze­rezze exportpiacait is. Több unión kívüli ország - köz­tük Oroszország - a német- országi hasmenésjárvány idején importkorlátozásokat vezetett be egyes, az EU-ból érkező élelmiszerekre. Az uniós illetékesek szerint azonban ezeknek nincsen létjogosultságuk, hiszen az EU élelmiszerei biztonságo­sak. Erről a témáról a mi­niszterek az Európai Bizott­ság tájékoztatását várják - jelezte Fazekas Sándor. A brüsszeli bizottság a múlt héten bejelentette, hogy orosz illetékesekkel megál­lapodást írt alá, amelynek értelmében Moszkva hama­rosan feloldja az uniós zöld­ségekre kivetett beviteli ti­lalmat. Fazekas Sándor el­mondta, hogy az unió foly­tatja a termelők támogatá­sát is, hiszen erre szükség van ahhoz, hogy az EU pol­gárai, így a magyar lakos­ság is, egészséges élelmisze­rekhez jussanak. A minisz­terek a hónap elején tartott rendkívüli találkozón uniós gyorstámogatásról döntöt­tek a zöldségtermelők szá­mára. Az MTI kérdésére Fa­zekas Sándor kijelentette: arra számít, hogy a követke­ző hónapra teljesen helyre­áll a fogyasztói bizalom, és a termelők a rendelkezésre álló teljes készletüket érté­kesíteni tudják. Rámutatott: a nyár közeledtével a primő­rök mellett már a szántóföl­di zöldségek is megjelennek a piacokon. Úgy vélte, most már lecsengenek a járvány­nyal kapcsolatos korábbi, nagyrészt felelőtlen nyilat­kozatok miatt kiváltott bot­rány hullámai is. Sztrájkolnak a görögök Görögországban kedden 48 órás általá­nos sztrájk kezdődött, tiltakozásul a kor­mány új, 28 milliárd eurós megszorító cso­magja ellen, amelyet várhatóan a héten hagy jóvá az ország parlamentje. Helyszí­ni jelentések szerint több mint 5 ezer rendőrt vezényeltek Athénba, ahol ked­den délelőtt kezdődtek a felvonulások. A tüntetők a parlament épülete elé vonul­tak. A tömegközlekedés gyakorlatilag le­állt az országban. Komoly fennakadások lesznek szerdán a légiközlekedésben. A légiirányítók is sztrájkolnak, magyar idő szerint 08-11 óra és 17-21 óra között. A Gö­rögországot gyakorlatilag életben tartó nemzetközi hitelnyújtók csak az új meg­szorítások fejében hajlandóak folytatni a támogatás folyósítását. Szocialista francia elnökjelölt Venczel Katalin Párizs. Martine Aubry, a francia Szocialista Párt (PS) főtitkára kedden bejelentette, hogy jelöl­teti magát a jövő évi elnökvá­lasztásra, azaz megméreü ma­gát a legnagyobb ellenzéki pár­ton belül októberben megren­dezésre kerülő előválasztáson. „Vissza akarom adni Francia- országnak az erejét, a nyugal­mát, az egységét. Szeretném visszaadni mindenkinek a jövő és a közös sors iránti vágyat. Úgy döntöttem, hogy jelöltetem magam” - mondta az egykori munkaügyi miniszter az észak­franciaországi Lille-ben tartott nagygyűlésen. Aubry az ötödik vezető szocialista politikus, aki jelezte, hogy megpályázza az el­nökjelöltséget. Erre még július 13-ig van lehetősége bármely PS- tagnak. Eddig Francois Hollan­dé, a szocialisták korábbi főtitká­ra, Ségolene Royal, a 2007-es el­nökválasztás baloldali vesztese, valamint a fiatalabb generációból Manuel Valis, Evry polgármeste­re és Amaud Montebourg, Saone- et-Loire megye tanácsának elnö­ke jelentette be, hogy versenybe száll az elnöki székért. A felmérések szerint Hollandé­nak és Aubry-nak van a legna­gyobb esélye arra, hogy indulhas­son a jobboldali jelölttel szemben, aki feltehetőn Nicolas Sarkozy je­lenlegi elnök lesz. Az államfő vár­hatóan csak az év végén vagy a jö­vő elején jelenti be, hogy ismét in­dul az elnökválasztáson. A hivatalos baloldali jelöltet a PS október 9-én és 16-án meg­rendezésre kerülő kétfordulós előválasztásán jelöli ki. Ezen egy elvi nyilatkozat aláírása után és 1 euró hozzájárulás fejében min­den baloldali érzelmű francia ál­lampolgár szavazhat. A szocia­listák legalább egymillió részt­vevőre számítanak, s azt remé­lik, hogy a megválasztott elnök­jelölt a baloldali bázis biztos támogatásával vehet részt az el­nökválasztáson. A megjelenése és határozott stílusa miatt „baloldali Merkelként” is emlegetett 60 éves Martine Aubry az Európai Bizottság egykori elnökének, Jacques Delors-nak a lánya. Több miniszteri posztot is betöl­tött szocialista kormányokban, de a sokat vitatott 35 órás mun­kahét bevezetésével vált nemzet­közileg is ismertté. Tíz éve az észak-franciaországi Lille pol­gármestere. Mandátuma alatt a korábbi ipari város, az Európa kulturális fővárosa címnek kö­szönhetően is, jelentős átalaku­láson ment át. Aubry 2008 vége óta irányítja a szocialista pártot. Elnökjelöltsége Dominique Strauss-Kahnnak, a Nemzetközi Valutaalap korábbi főigazgatójá­nak New York-i letartóztatását követően egyértelművé vált, mi­után a közgazdász-politikus és a PS főtitkára tavaly paktumot kö­tött arról, hogy nem indulnak . egymás ellen a 2012-es elnökvá­lasztáson, hanem kettejük közül az esélyesebbnek tűnő jelölteti magát, a másik pedig támogatja a kiesőt. Május közepéig úgy tűnt, hogy Strauss-Kahn lehet a szocialisták leg- # népszerűbb je- Ulti J löltje. Izland megkezdte a tárgyalásokat Brüsszel. Izland hétfőn, miniszte­ri szintű nyitóüléssel megkezdte Brüsszelben az érdemi EU-csat- lakozási tárgyalásokat, miután tavaly nyáron már áttekintették azokat a közös vívmányokat („acquis”), amelyeket a szigetor­szágnak át kell vennie, be kell építenie saját jogrendszerébe és gyakorlatába ahhoz, hogy taggá válhasson. A soros uniós elnök­ség nevében Martonyi János, a magyar diplomácia vezetője, va­lamint Össur Skarphédinsson, izlandi külügyminiszter egy­aránt történelmi jelentőségű pil­lanatnak nevezte a tárgyalások megkezdését. Az izlandi kül- ügyek irányítója azzal számol, hogy az összesen 35 tárgyalási témafejezetnek mintegy a felét idén, a másik felét jövőre nyit- hatják meg. Ebben az évben ter­vezik az egyeztetések megkez­dését a legnehezebbnek ígérke­ző halászati témában. A megbe­szélés biztatóan indult: négy tár­gyalási fejezetet nyitottak meg, és ebből kettőt rögtön le is zár­tak azzal, hogy a tagjelölt ország felkészültsége miatt ezekben a témákban már nincs is szükség további egyeztetésekre. A négy megnyitott fejezet a közbeszer­zés, az információs társadalom és média, a tudomány és kuta­tás, valamint az oktatás és kul­túra fejezete. Az utóbbi kettőt si­került rögtön le is zárni. E lezá­rás természetesen még csak fel­tételes jellegű, hiszen az EU- csatlakozási tárgyalási folyamat alaptétele, hogy „semmiről nincs végleges megállapodás, amíg nincs mindenről végleges megállapodás”. Uniós források szerint a halászati mellett a me­zőgazdasági fejezet is meglehe­tősen nehéznek ígérkezik-e té­mában szintén még ebben az év­ben meg akarják kezdeni az egyeztetést. Skarphédinsson a hétfői megbeszélést követő sajtó- tájékoztatón kiemelte, hogy a legnagyobb kihívást a halászat ügye jelenti, hiszen Izland szá­mára ez a szektor létfontosságú, és ezt kell most összehangolni az uniós elvárásokkal. A minisz­ter utalt arra, hogy az EU-tagság ügye iránt meglehetősen szkep­tikus izlandi közvélemény legin­kább arra vár, és az fogja befo­lyásolni a véleményét a csatlako­zásról, hogy milyen feltételeket harcol ki magának az északi szi­getország kormánya a halászat területén. Bányakatasztrófa Új-Zéland. Először jutottak le bányamentők abba az új-zé- landi tárnába, amelyben ta­valy novemberben robbaná­sok történtek és 29 bányász meghalt - közölte kedden az illetékes polgármester. Egy évszázad óta nem volt olyan súlyos bányabaleset Új-Zé- landon, mint amely a Pike River bányában történt a Dé­li-szigeten lévő Grey District helységben. Két robbanás is történt, november 19-én, il­letve 23-án. Az áldozatok hozzátartozói hét hónap óta vártak arra, hogy a mentők lejussanak, és a 2,5 kilomé­teres mélységből felszínre tudják hozni a holttesteket - mondta Tony Kokshroorn polgármester. Kanada királya Kanada. Harry herceget akar­ják Kanada királyának a ka­nadai monarchisták, amivel megoldódna a régi probléma, hogy túl messze van az or­szágtól az államfő, aki jelen­leg II. Erzsébet brit uralkodó. A kanadai királyságpártiak rukkoltak elő az ötlettel an­nak kapcsán, hogy a héten vendégségbe érkezik hozzá­juk Vilmos herceg és Katalin hercegnő. Vilmos a második a brit trón öröklésének sorá­ban, öccse Harry (mindket­ten II. Erzsébet unokái) pe­dig a harmadik - jelenleg. Ám ha a Vilmos-Katalin frigyből gyermek születik, akkor Harry hátrébb soroló­dik - gyakorlatilag semmi esélye sem marad a trónra - és „szabaddá válhat” Kanada számára. Nukleáris biztonsági konferencia Brüsszel. Kétnapos nukleáris biztonsági konferencia kez­dődött kedden Brüsszelben, az Európai Nukleáris Bizton­sági Hatóságok Csoportja (ENSREG) szervezésében. A 2007-ben létrehozott ENSREG független, hatósági szakértői testület, amelynek tagjai között ott vannak az Európai Unió mind a 27 tag­államának nukleáris bizton­sági, radioaktív hulladék-biz­tonsági és sugárvédelmi ha­tóságainak vezető tisztségvi­selői, valamint az Európai Bi­zottság képviselői. A konfe­rencia célja a biztonsági és hatósági tevékenységről szer­zett tapasztalatok cseréjének elősegítése. Vitát folytatnak egyebek közt a nukleáris biz­tonsággal kapcsolatos kérdé­sek uniós harmonizációjá­nak kilátásairól, a nukleáris biztonsági irányelv megvaló­sításáról, az átláthatóság gya­korlati érvényesüléséről, illet­ve a tervezett nukleárishulla­dék- és kiégettüzemanyag- irányelv előkészítésének ed­digi eredményeiről. A szerdai záró ülésen a fukusimai tra­gédia miatt elhatározott uni­ós stresszteszttel foglalkoz­nak. A rendezvényen jelen vannak a nukleáris hatósá­gok, az atomerőművek tulaj­donosai, a kulcságazatok érintettjei, a nemzeti kormá­nyok, a nemzetközi szerveze­tek és a releváns érdekcso­portok képviselői is.

Next

/
Thumbnails
Contents