Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-29 / 149. szám
4 GAZDASAG 2011. JÚNIUS 29., SZERDA Nógrád társadalma 2011.1. negyedévében Baráthi Ottó NÓgrád megye. Megyénk gazdasága 2011. évben (is) rosszul rajtolt - írtuk e hasábokon közelmúltban megjelent elemző cikkünkben és most az alábbiakban, megyénk társadalma főbb jellemzőinek bemutatásával sem tudunk derűsebb képet festeni. A kedvezőtlen tendenciák jobbára folytatódtak; a népesség tovább csökkent, a foglalkoztatási feszültségek tartósak, a bérek és keresetek az országos átlag alatt maradnak. Érdekes fordulat a lakásépítési kedv növekedése. Az országos és régiós adatokat is tartalmazó írás ez alkalommal is a KSH tájékoztatója alapján készült.* Tartósan fogyó népesség A megye becsült lélekszáma 2011 év elején 202 ezer fő. Az első negyedév előzetes adatai alapján Nógrád megyében 386 újszülött jött világra, 9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a halálesetek száma (848) viszont közel 17 százalékkal emelkedett. Az ezer lakosra jutó élveszületések száma a régión belül Nógrádban (1,9) a legalacsonyabb, az ezer lakosra jutó halálozás mutatója viszont a megyében (4,2) a legmagasabb. A 462 fős természetes fogyás - újabb vészcsengőként! - más- félszerese az egy évvel korábbinak. A házasságkötések száma az országos tendenciával ellentétben az Észak-magyarországi régióban csökkent. Ugyanakkor Nógrádban viszont - meglepő módon - 7,5 százalékkal több, összesen 72 pár járult az anyakönyvvezető elé, mint 2010 azonos időszakában. Tovább csökkenő aktivitás A KSH munkaerő-felmérése alapján Nógrád megyében 2011 I. negyedévében a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 73,6 ezer; az inaktívaké 81,2 ezer főt tett ki„az előző 8,1 százalékkal kevesebb, az utóbbi 5,7 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. Az aktív keresőkön belül a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is csökkent. Kedvezőtlen, hogy az aktivitási arány (51,1 százalékról 47,6 százalékra), és a foglalkoztatási ráta (40,7 százalékról 38,1 százalékra) is mérséklődött a bázisidőszakhoz képest. Az Észak-magyarországi régióban a foglalkoztatási ráta Nógrád megyében a legkisebb, az országos átlagtól való elmaradása igen jelentős: 10,5 százalék- pont. Magas és makacs munkanélküliség A munkanélküliségi ráta minimális mértékben csökkent ugyan 20,2 százalékról 19,9 százalékra, de még 2,6 százalékponttal így is magasabb a régiós és 8,3 százalékponttal az országos átlagnál. A megyében a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szerveknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél az alkalmazásban állók száma (29,6 ezer fő) 4,9 százalékkal kevesebb, mint 2010 január-márciusában. A fizikai foglalkozásúak aránya 55,1 százalékot, a szellemi foglalkozásúaké 44,9 százalékot képviselt, az előbbiek száma 8,1 százalékkal, az utóbbiaké 0,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Országosan a 2,6 millió alkalmazásban álló 0,7 százalékos növekedést jelent az előző év első három hónapjához képest. Növekvő számú álláskereső A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma a megyében 2011 március végén 22 704 fő volt, 6,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Kedvezőtlen, hogy a pályakezdők és a 25 éven aluliak száma is emelkedett (2,9; illetve 7,9 százalékkal). A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma több mint duplájára nőtt, így egy álláshelyre 13 álláskereső jutott. Álláskeresési járadékban 3,7 ezren, álláskeresési segélyben 2,6 ezren, szociális ellátásban 8,5 ezren részesültek. Az alacsony iskolai végzettségűek (egyben döntően szakmával nem rendelkezőek) kiemelkedő hányada rendkívüli módon megnehezíti (szinte lehetetlenné teszi) visszajuttatásukat a munka világába. Országos átlag alatti keresetek A havi bruttó áüagkereset (közel 160 ezer forint) 0,5 százalékkal; a nettó (családi kedvezmény nélkül számított) átlagkereset (110 ezer forint) 1,7 százalékkal kevesebb a 20101. negyedévinél. A havi bruttó átlagkereset 50 ezer; a nettó áüagkereset 30 ezer forinttal alacsonyabb az országos átlagnál. Amíg a fizikai foglalkozásúak havi bruttó átlag- keresete 2,5 százalékkal növekedett, a szellemieknél 4,8 százalékos a visszaesés. Lényeges eltérések mutatkoznak a verseny- és a költségvetési szféra béralakulásában. A versenyszférában egyaránt nőttek a bruttó (4,2 százalékkal) és a nettó (2,4 százalékkal) átlagkerese- tek, míg a költségvetési szerveknél 6,1; illetve 6,7 százalékos visszaesés történt. Élénkülő lakásépítési kedv Országosan 2011 január-márciusban 35; Észak-Magyarországon 71 százalékkal kevesebb lakás kapott használatbavételi engedélyt, mint egy évvel korábban. Hazánkban ez év első negyedévében Nógrád megyében épült a legkevesebb (19) lakás, amely 14 százalékkal marad el az előző év azonos időszakitól. Az új otthonok saját használatra létesültek, az építtetői kört kizárólag természetes személyek alkották. A Nógrádban kiadott új építési engedélyek száma pozitív elmozdulást jelez: március végéig 26 új lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 2,6-szerese a 2010 első negyedévinek. A régión belül Nógrádban a legnagyobb az épített lakások átlagos alapterülete (128 tp2), 10 m2-rel a régiós, 35 m2-rel a hazai átlagot meghaladva. •STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ, NÓGRÁD MEGYE, 2011/1. HTTPy/PORTAI.KSH.HU/PLS/KSIVDOCS/HUN/XFnyMEGY/l 11/NOGR111 ,PDF A fő cél a nyílt munkaerőpiac Bértámogatás helyett a rehabilitációs szolgáltatóké lehet a fő szerep rokkantnyugdíjasoknál a kormányzat tervei szerint A téma szakértői által is támogatható, komplex tervezet segítségével vezetné vissza a Nefmi a rokkantakat a munkaerőpiacra. Kérdés, hogy a koncepció megkapja-e a politikai támogatást. Braunmüller Lajos A Nemzeti szociálpolitikai koncepcióhoz hasonló tervezet alapján képzelné a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) a rokkantnyugdíjasok egy részének visszavezetését a munkaerőpiacra - tudta meg a Világgazdaság. A szakértők által is elfogadható rendszert még nem szentesítette politikai döntés. A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata heteken belül megkezdődhet, és minden 57 évesnél fiatalabb érintett számíthat ellenőrzésre, az idősebbek esetében ez már nem járna számottevő eredménnyel - nyilatkozta Pósfai Gábor, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatója. A szóba jöhető körülbelül 220 ezer rokkantnyugdíjas közül szeretne a kormányzat minél többet visszavezetni a munkaerőpiacra, ám még nincs információ arról, hogyan. Az NRSZH-tól azt a választ kaptuk, hogy a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatára és a munkaerő- piacra való visszatérésükre vonatkozó új kormány-előterjesztés minisztériumok közötti egyeztetése jelenleg zajlik. A Nefmi főosztályvezetőjének, Dávid Istvánnak a vezényletével A ROKKANT IS KÉPES DOLGOZNI Nem az a fő kérdés, hogy egy rokkant tud-e dolgozni, hiszen bizonyos munkákra a megváltozott munkaképességűek is alkalmasak. A fő kérdés az, hogy az a rendszer, amely visszavezetné őket a munkaerőpiacra, elég komplex és sikeres-e ahhoz, hogy megfelelő munkát tudjon felkínálni nekik - nyilatkozta a Világgazdaságnak Schade Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: alapvetően a helyes irány az lenne, hogy a rokkantnyugdíjban részesülők körének szűkítése mellett és a bértámogatás helyett több forrást biztosítanának a munkaerőpiacon való elhelyezkedést elősegítő szolgáltatásokra, a hatékony rehabilitációra. További szükséges elem lenne az is, hogy a források felhasználását a későbbiekben hatékonyan monitorozzák - tette hozzá a kutató. 52 662 48 622 44 816 43 815 41 533 34 869 Rokkantnyugdíjasok átlagéletkora 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: 0 2003 Új rokkantnyugdíj- megállapítások (fő) 2002 2004 2005 2006 2007 2008 2009 összeállított új koncepció szerint jelentősen csökkenne a támogatási rendszerrel járó adminisztráció, a meglévő igazgatási szolgáltatási elemek integrációjával az egyablakos szisztéma kialakítására törekednének a tervezet megalkotói. Az integrációt tartanák fontosnak a szakértők a rokkantak elhelyezkedésének segítésében is. A cél ezek szerint az lenne, hogy lehetőleg minél több megváltozott munkaképességű helyezkedjen el az őket foglalkoztató intézmények helyett a nyílt muftkaerőpiacon, ép kollégákkal együtt dolgozva. Ezáltal nemcsak a társadalmi integrációjuk valósulna meg nagyobb sikerrel, hanem járulékfizetővé is válnának, ez az államháztartás számára lenne kulcsfontosságú. A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését célzó dotáció döntő része szegregált, jobbára csak fogyatékosakat foglalkoztató munkahelyeket finanszíroz. A támogatások több mint felét 65 olyan szervezet kapja, amelyekben a dolgozók 60-100 százaléka megváltozott munka- képességű - áll a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet kiadványában. A jelenlegi bértámogatások ugyanakkor nem ösztönzik a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedést, ezért ezeken a területeken változások várhatók, A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató szervezetek egy része zárt pályázatokon keresztül kap magasabb támogatást, a többiek egy állami tanúsítvány megszerzése után vehetik igénybe a bértámogatást. Ehhez igazolniuk kell, hogy a munkahely akadálymentes, a dolgozóiknak legalább a 40 százaléka megváltozott munkaképességű, és a munkáltató rendelkezik a rehabilitációhoz szükséges tanácsadókkal, orvosokkal, gyógypedagógusokkal. A bértámogatás három évig jár és többször meghosszabbítható, ráadásul nem vizsgálják, hány dolgozót sikerült elhelyezni a nyílt munkaerőpiacon. A rehabilitációs szolgáltatók eredményesebben működnek, a hozzájuk kerülő ügyfelek 30-50 százalékát tudják elhelyezni. Számítások szerint egy ember támogatása nem is kerülne többe: a Budapest Intézet már említett kiadványában elvégzett számítása szerint a rehabilitációs szolgáltatók sikeres elhelyezkedésért igénybe vett támogatása nagyjából annyi (a nyílt munkaerőpiac esetében 1,3 millió forint), amennyit egy védett munkahely fenntartására fordít a költségvetés. Az összegek átcsoportosítása tehát várhatóan eredményesebb lehetne.
