Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-28 / 148. szám

2011. JUNIUS 28., KEDD 5 VILÁGJÁRÓ HIRPORTALT INDÍT A VATIKAN A Vatikán internetes hírportált indít, amely XVI. Benedek pápa felszentelésének 60. évfordulójához igazítva, június 29-től lesz el­érhető. Vatikáni bejelentés szerint a rádióban, a nyomtatott sajtóban és a televíziós híradásokban megjelenő információk összefogla­ló oldala lesz az új hírportál, amelynek fejlesztését Benedek pápa személyesen is nyomon követte. A www.news.va címen található ol­dal szerdán, azaz loseph Alois Ratzinger pappá szentelésének 60. évfordulóján indul - mondta Claudio Maria Celli bíboros, a társa­dalmi kommunikációért felelős pápai tanács elnöke. Az oldalt a pápa várhatóan személyesen, az apostoli palotából egy kattintással fogja megnyitni. Nincs veszélyben az eurózóna Milánói volt az első szakértő Kína vásárol London. Kína segített Ma­gyarországnak, és ugyanígy segíteni fog más európai or­szágoknak is - mondta a BBC-nek a kínai miniszterel­nök, hangsúlyozva, hogy Kí­na az európai adósságválság ellenére még növelte is az euróövezeti szuverén kötvé­nyek vásárlását. Ven Csia- pao (Wen liapao) ötnapos eu­rópai körútja során Buda­pestről érkezett Nagy-Britan- niába, ahol hétfőn részt vett az éves brit-kínai stratégiai csúcstalálkozón, és tárgyalt David Cameron brit minisz­terelnökkel. A rendezvény előestéjén Ven a BBC-nek ki­jelentette: erős, kiegyensú­lyozott és fenntartható növe­kedésre van szükség a világ- gazdaságban, és Kína „meg­felelő szerepet kíván játsza­ni” e cél elérésében. Ellenzéki vizsgálat Varsó. A lengyel ellenzéki log és Igazságosság (PiS) párt még a soros lengyel EU- elnökség július 1-jei kezdete előtt közzéteszi a tavalyi szmolenszki légikatasztrófá­val kapcsolatos saját vizsgá­latának eredményeit - jelen­tette a Rzeczpospolita hétfőn. Antoni Macierewicz, a PiS parlamenti képviselője a len­gyel lapnak elmondta: a „fe­hér könyv” anyaga nem lesz teljes, mivel a tragédiának vannak még olyan vonatko­zásai, amelyek további tisztá­zást és elemzést igényelnek. Az ellenzéki párthoz tartozó források azt mondták a lap­nak, hogy a fehér könyv egy­aránt felelőssé teszi a lengyel és az orosz kormányt. Azt ál­lítja, hogy a Lech Kaczynskival űzött „politikai játszma”, a néhai elnök katyni látogatása biztosításá­nak „teljes mellőzése” veze­tett a 2010. április 10-i ka­tasztrófához. A PiS azért döntött a közzététel mellett, mert a lengyel kormány kés­lekedik a Jerzy Miller bel­ügyminiszter vezette hivata­los vizsgálóbizottság jelenté­sének nyilvánosságra hoza­talával. Tusk azt ígérte, hogy még júniusban íróasztalán lesz a Miller-jelentés, és azt haladéktalanul a nyilvános­ság elé tárják. Egyes vélemé- riyek szerint azonban erre kevés az esély, mert Oroszor­szág még nem adta át a szük­séges dokumentumok egy részét. A katasztrófa okait vizsgáló orosz bizottság már több hónapja nyilvánosságra hozta saját jelentését, amely­ben lényegében a teljes fele­lősséget a lengyel félre hárí­totta. A PiS illetékesei nem hivatalos beszélgetésekben nem titkolják, hogy a fehér könyv közzétételével az el­lenzéki párt nyomást akar gyakorolni a kormányra, hogy az még júliusban hozza nyilvánosságra a Miller-je- lentést. Az ellenzéki párt ugyanis attól tart, hogy Tusk a választási kampányban a PiS ellen akarja kijátszani a jelentés egyes megállapítása­it. Ily módon a vita nem a lengyel gazdaságról szólna, hanem például arról, hogy „Lech Kaczynski nyomást gyakorolt-e a pilótákra a kor­mánygép leszállása érdeké­ben” - véli a Rzeczpospolita. Párizs. A görög adósságválság, az ország csekély gazdasági súlya miatt nem sodorja veszélybe a teljes eurózónát Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) vezérigazgatója szerint. Görögország alig öt százalékát adja az európai gazdaságnak. Nem hiszem, hogy a válság átter­jedhetne a teljes európai gazda­ságra - válaszolta a WTO vezető­je a France Info francia hírrádió­nak hétfőn adott interjújában ar­ra a kérdésre, hogy milyen koc­kázatokkal járhat a görög válság az európai monetáris unióra. Ez egy klasszikus történet: egy kis ország hosszú időn át többet költött, mint amennyi be­vétele volt, mert nagyon ala­csony kamatlábbal jutott köl­csönhöz - hangsúlyozta Lamy, aki szerint „még nem késő” megmenteni Görögországot a fi­zetésképtelenségtől. Lamy úgy véli: Európa most fi­zeti meg az egyes uniós országok iránt évtizedeken át tanúsított pénzügyi lazaságot, amelynek ré­szeként Athénnal sem volt elég szi­gorú az eurózónához való csatlako- záskor. „Nem lett volna nagyon korrekt a görögök hajában tetvek után kutatni azért, mert a statisz­tikákat meghamisították. És ez év­tizedeken át tartott. És ezt a laza­ságot most meg kell fizetni” - fogal­mazott a WTO vezetője. Athénnak a hét folyamán kell meggyőznie európai partnereit és hitelezőit ar­ról, hogy vegyenek részt a Görög­ország számára kidolgozandó má­sodik mentőakcióban. A szocialis­ta kormány ellenzéke és a szak- szervezetek kedd hajnaltól 48 órás sztrájkkal készülnek tiltakozni a szerdán és csütörtökön a parla­ment elé kerülő törvénycsomag el­fogadása ellen. Az euróövezet or­szágai viszont attól teszik függővé az államcsőd szélén álló ország­nak nyújtandó pénzügyi segítsé­get, amelybe magánhitelezőket is be kívánnak vonni, hogy Athén be­vezeti-e az újabb megszorító intéz­kedéseket Róma. A világ első igazságügyi orvos szakértője egy milánói kórházban dolgozott - derült ki a mai napig működő kórház egykori temetőjében végzett ásatásokból. Az orvos szakértő két pestisjárványt is túlélt. A népszerű helyszínelő televízi­ós sorozatokból ismert orvos szakértők elődje a 15. század­ban Milánóban dolgozott. Az azóta is működő Ospedale Maggiore kórház alagsorában indított ásatások számos infor­mációval szolgáltak az évszá­zadokkal ezelőtti egészségügy­ről. A kórház egykori temetőjé­ből több mint ötszázezer csont­váz került elő: az 1473-1695 között Milánóban meghalt sze­mélyek maradványai. Közöt­tük vannak a várost az ezer­hatszázas években sújtó pes­tisjárvány áldozatai is, melyről Alessandro Manzoni A jegye­sek című regényéből tudnak az olaszok. A vizsgálatok azt mutatják, sokan ólommérge­zésben vesztették életüket vagy a ma már könnyen gyó­gyítható artrózisban (izületi porckopás). A korabeli kórházi feljegyzések és tárgyi leletek alapján azt is megállapították, hogy 1438-ban a milánói kór­házban dolgozott a világ legel­ső igazságügyi orvos szakértő­je - nyilatkozta Francesca Vaglienti, a milánói egyetem középkori történelmet tanító professzora a Corriere della Sera napilap milánói számá­nak. Az olaszul catelanónak nevezett orvos szakértő a halál tényleges okait kutatta. Nevét az általa viselt vastag védőru­háról kapta, ezzel két pestist is túlélt. Vaglienti a sajtón ke­resztül sürgette a pénz hiányá­ban megakadt ásatások finan­szírozását. Elmondta, egy tör­ténész és egy antropológus kétéves munkáját tudná támo­gatni, ha Milánó minden lako­sa egy-egy euróval „örökbe fo­gadna” egy-egy csontvázat. Vegyesen ítélik Bukarest. A romániai ma­gyar sajtó részben helyesli, részben bírálja a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ségnek (RMDSZ) azt a dön­tését, hogy kormányon ma­rad. Az RMDSZ miniparla­mentjeként működő Szövet­ségi Képviselők Tanácsa (SZKT) a hétvégén Marosvá­sárhelyen úgy határozott, a szövetség elutasítja Traian Basescu államfőnek azt a ja­vaslatát, hogy az ország me­gyéinek számát a jelenlegi 41-ről nyolcra vagy tízre csökkentsék. Ugyanakkor Románia politikai stabilitá­sának megőrzése érdekében a szövetség nem fog kilépni a kormányból, még akkor sem, ha a kisebbségi tör­vénytervezetet a korábbi ko­alíciós megállapodás ellené­re sem sikerül elfogadtatni a parlamentben a hónap végé­ig­A Krónika című napilap szerint Basescunak és a hoz­zá lojális Demokrata Liberá­lis Pártnak (PDL) kedvez, hogy a kisebbségi törvényter­vezet ügye bizonytalan idő­pontig halasztódik, hiszen így „nem vonja a fejükre az árulás vádját a soviniszta el­lenzék”. A lap szerint az RMDSZ számára jókora presztízsveszteséget jelent, ha nem lesz kisebbségi tör­vény, ugyanis igaz, hogy el­lenzékben nem tudnak sem­mit elérni, de a jelek szerint kormányon sem sokkal töb­bet - írja a Krónika. A lap szerint korai még temetni a kisebbségi törvényt, de a zászló most nem az RMDSZ- nek áll. Az Új Magyar Szó cí­mű napilap vezércikke sze­rint az RMDSZ szavazóinak megmagyarázhatja: a romá­niai magyar közösség érdeke inkább az, hogy az RMDSZ folytassa munkáját, mint az, hogy a „szavát tartsa” egy pil­lanatnyilag elveszettnek tű­nő ügyben. A szerző szerint ha az RMDSZ most kilépne a kormánykoalícióból, a sem­mibe lépne, ezért folytatnia kell a kormányzást. Ugyan­abban a lapban egy másik új­ságíró úgy látja, hogy helyes döntés volt elutasítani Basescunak az ország terüle­ti-közigazgatási átalakításá­ra tett javaslatát, de helyte­len kormányon maradnia az RMDSZ-nek. A szerző szerint elvi értelemben elhibázott döntést hozott a magyar szer­vezet, hiszen a politikai meg­állapodások alapfeltétele az, hogy azokat a jogállamiság körülményei között, egy de­mokratikus rendszer keretén belül kössék meg. A szerző szerint az alkotmánybírók vi­tatott parlamenti kinevezése, illetve hogy „az ügyészség és az adóhatóság politikai meg­rendelésre dolgozik”, „a ro­mániai demokratikus beren­dezkedés felszámolását” je­lentik, az RMDSZ pedig „a diktatúra konszolidációjá­hoz” nyújt segítséget kormá­nyon maradásával. A Három- szék című napilap szerint huszonegy évvel a rendszer- váltás után az RMDSZ a meg­szerzett jogok megőrzéséért óhajt továbbra is harcba szállni, a kis lépések politi­káját kívánja folytatni, pedig e tempó botlásai, eredményei és következményei mára egy­értelműek - véli a lap. Közepest adtak az osztrákok Pálfy M. Katalin Bécs. Közepesre értékelik kormányuk tel­jesítményét az osztrákok egy hétfőn is­mertetett közvélemény-kutatás szerint. Az „osztályzatok” átlaga szinte valamen­nyi kormánytag esetében közel azonos. Az értékelés az osztrák iskolai osztályzatok mintájára zajlott, ahol az 1-es jelenti a leg­jobbat, az 5-ös a legrosszabbat. A legjobb véleményt (2,79-es átlag) Josef Ostermayer a kancellári hivatal szociálde­mokrata (SPÖ) államtitkára mondhatja a magáénak, ám viszonylag kevés értékelés alapján - írta a Der Standard című oszt­rák liberális lap a Market piackutató cég felmérésére hivatkozva. A megkérdezet­tek 68 százaléka mondta azt, hogy túl ke­véssé ismeri Ostermayert ahhoz, hogy vé­leményt mondjon róla. A legrosszabb eredményt (3,48) Norbert Darabos, az ugyancsak SPÖ-s védelmi miniszter érte el, a megkérdezettek 65 százalékának ér­tékelése alapján. Werner Faymann kan­cellár (SPÖ) 3, a kormány második embe­re, Michael Spindelegger alkancellár (Osztrák Néppárt - ÖVP) 2,9 pontot kapott a felmérésben. A kutatás eredménye arra enged következtetni, hogy a választók nem, vagy még nem értékelik kedvezően a kormány május végén meghirdetett két­éves munkatervét. Az öt parlamenti párt közül az SPÖ teljesítményét találták a leg­jobbnak (3,28) a közvélemény-kutatásban részt vevők. Az ÖVP 3,31-es osztályzatot kapott, az ellenzéki Zöldek 3,43-at, a po­pulista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 3,59-et. Az utóbbi idők közvélemény-kuta­tásaiban rendre az első három hely vala­melyikét elfoglaló FPÖ-t különösen a kor­mánypártok választói közül értékelték so­kan „elégtelenre”, s elsősorban a fiatalok megítélése szerint szerepel jól a párt. Az ÖVP-vel a saját választóik inkább elége­detlenek, míg az SPÖ-szavazók jó bizo­nyítványt állítottak ki pártjukról. Ausztriában 2013-ban tartják a követke­ző parlamenti választást. A jelenlegi kor­mánypártok támogatottsága 25-28 százalék körül ingadozik, s egy májusban közölt fel­mérésben először került az első helyre - 29 százalékkal - a populista, a szélsőjobbolda- liság elemeitől sem mentes Osztrák Szabad­ságpárt (FPÖ). Ausztria viszonylag könnyen vészelte át a gazdasági válságot, mindamellett megfigye­lők szerint a kormány adós maradt más fon­tos kérdések kezelésével, például az egész­ségügyi rendszer és a közigazgatás ésszerű­sítésével és a közoktatás javításával. Cselek­vőkészségének jelzéseként a koalíció május végén kidolgozott és elfogadott egy kétéves munkatervet.

Next

/
Thumbnails
Contents