Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-23 / 145. szám
2011. JUNIUS 24., PENTEK ORSZAG-VILAG - MEZOGAZDASAG 5 marnom Épségben a dohány Nyíregyháza. Átvészelték az időjárás okozta eddigi károsodásokat a dohányültetvények, a közel ötezer hektáros termőterület jó állapotban van - közölte a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) vezetője csütörtökön az MTI-vel. A palántázás utáni kezdeti időszakban szél- és homokverés, valamint kisebb mértékben jégeső is érte az ültetvényeket, de maradandó károsodást egyik sem okozott, mivel fejlődésük legkorábbi stádiumában voltak a növények - mondta Bényei Illés. Kiemelte: ha továbbra sem lesz nagyobb természeti csapás, akkor esély van arra, hogy hektáronként 1,5 tonnán felüli lesz a dohány- termés, ami jó eredménynek számítana. Magyarországon az idén összesen 4.730 hektár dohányültetvény termésének átadására kötöttek szerződést a gazdálkodók a feldolgozókkal. A legnagyobb termőterület, több mint négyezer hektár, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. Az ültetvényeken a jónak mondható időjárási körülmények között eddig időben tudtak végezni a gyomtalanítási és növényvédelmi munkálatokkal a termelők, s ez a dohánytövek fejlettségén is jól látható, dús és egészséges a levélzet. Bényei Illés kitért arra is, hogy még nem kapott választ a dohánytermelők érdekében az Európai Unió mezőgazdasági biztosának írt levelére, amelyet személyesen juttatott el a brüsszeli titkárságra. A közösség az Európai Uniós Dohánytermék Direktíva felülvizsgálatát tervezi. Minden, amit a óról tudni kell Budapest. A magyar lótenyésztés történetéről, a lovak mező- gazdaságban végzett munkájáról, a lótartás mikéntjéről, a lovas sportokról és a lovakról magukról szerezhetnek érdekes információkat felnőttek és gyerekek a Magyar Mezőgazda- sági Múzeum A ló - Nemzeti lókiállítás című, szerdán megnyílt új állandó kiállításán. Fehér György, a múzeum igazgatója a tárlat megnyitóján elmondta, a kiállítás ötlete már 2009-ben felvetődött, a gazdasági helyzet miatt azonban három ütemben valósulhatott csak meg a Magyarországon egyedülálló kiállítás. Fehér kiemelte: ennél komplexebb, a lóval kapcsolatos valamennyi területet átfogó tárlat nem látható az országban. A kiállításon bemutatják, milyen szerepet játszottak a lovak a hadászatban, a mezőgazdaságban és a személyszállításban. Maketteken keresztül ismerhetik meg a látogatók azokat a szerkezeteket, kocsikat, szerszámokat, amelyek segítségével a lovak részt vettek az emberek mindennapi munkájában és jelen voltak például a „búza életciklusának minden fázisában”. Természetesen nagy hangsúlyt fektettek a tárlat összeállítói a lovassport bemuta- m tasara, hiszen a magyar lófajták kiemelkedő teljesítményt nyújtottak ezen a területen is. Láthatók például a múzeum két fontos kincse, Kincsem és Imperial, a remek világhírű versenylovak csontvázai, valamint a hozzájuk kapcsolódó ereklyék és emléktárgyak. A két legismertebb ló mellett emléket állítanak a magyar lóversenyzés és -tenyésztés többi híres lovának is. A gyerekek interaktív, játékos módon ismerkedhetnek meg a lovakkal, hasznos ismereteket szerezhetnek a lóápolásról, a lovak etetéséről és al- mozásáról. Megismerkedhetnek egy igazi istálló-boxszal, kézbe vehetik a legfontosabb lófelszereléseket, a ti) lóápolás és az istállótakarítás szerszámait. A nagyobbak egy „lófantomra” felülve kipróbálhatják, hogy milyen érzés egy vágtató ló hátán ülni. Pécsi Mária, a Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás- és Oktatásszervezési Főosztályának vezetője megnyitó beszédében elmondta, bár a magyar lovas nemzet, a lovak számát tekintve Magyarország el van maradva az európai átlaghoz képest. A minisztérium feladatának érzi a lovas ágazat fejlesztését is, így programjuk egyik célja egyebek között a lovaglásnak az iskolai oktatás kereteibe történő beillesztése. Washington. Mintegy tízezer évvel ezelőtt, amikor az ember világszerte elkezdte művelni a földet, helyszíntől és a termesztett növény típusától függetlenül hasonló folyamat ment végbe: csökkent az egyének magassága, és romlott egészségi állapotuk - derítették ki amerikai kutatók. Amanda Mummert, az atlantai Emory Egyetem végzős antropológus hallgatója társával első ízben vizsgálta a globális szakirodalom segítségével az emberek magasságát és egészségi állapotát a mezőgazdaság kialakulásakor. Sokan úgy képzelik, hogy a mezőgazdaság kialakulásával, a modern civilizáció hajnalán az állandó élelemforrásnak köszönhetően egészségesebbek lettek az emberek, holott az első földműveseket táplálkozási hiányosságok jellemezték, és nehezebben alkalmazkodtak a felmerülő problémákhoz, stresszhez. Ennek valószínűleg az volt az oka, hogy immáron bizonyos haszon- növényektől függtek, étrendjük változatossága pedig jócskán lecsökkent - idézte a ScienceDaily tudományos hírportál a vizsgálat eredményeit. A földműves települések kialakulásával a népsűrűség is megnövekedett, ami hozzájárult a járványok könnyebb terjedéséhez, amelyet csak fokoztak a higiénés hiányosságok és a háziállatok közelsége. Az idő múlásával a folyamat megfordult, a legtöbb populáció átlagos magassága növekedésnek indult. Ez a trend különösen az elmúlt 75 évben, a fejlett országok élelmezési rendszereinek iparosodását követően lett látványos. Szerény termés, szerény árak A búzapiacra visszatérő oroszok ronthatják az esélyeket, a termelők nagyobb felvásárlást várnak a malmok részéről A korábbiaknál szerényebb búzatermésre lehet számítani az idén, ezért a termelők azt javasolják a malmoknak, hogy vásárolják fel a termést aratás után. A malomipar helyzete miatt ennek nincs realitása, és nem is feltétlenül érné meg. Braunmüller Lajos Jó minőségű, de az átlagtól elmaradó mennyiségű búzatermés várható az idén Magyarországon, de az árak még így is várhatóan csökkennek, elsősorban a világpiac folyamatai miatt. A fő gabonatermő megyékben legfeljebb közepes mennyiségű búzatermés lesz az idén - hangzott el a Gabonatermesztők Országos Választmányának tegnapi ülésén. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) becslése szerint az idén a búza betakarítható vetésterülete nem éri el a 900 ezer hektárt, de más, optimistább becslések szerint sem éri el az egymilliót. Ezzel az elmúlt évek legalacsonyabb vetésterülete lehet az idei. Ha tehát még a termésátlag nem is lesz kirívóan rossz, akkor is az elmúlt évek átlagának 80 százaléka várható búzából, a becslések szerint 3,4-3,6 millió tonna. A MOSZ állásfoglalásában ezért azt javasolja a hazai malmoknak, hogy már közvetlenül az aratás után kezdjék felvásárolni a szükséges mennyiségeket. Ezzel elkerülhetik az idei márciushoz hasonló helyzetet, amikor ASZÁLY NYUGATON Rendkívüli aszály sújtja Európa egyes tájait az idén. Különösen a francia, német és angol gabonatermés-eredmények maradhatnak el a korábbiaktól. A vevők elsősorban Oroszországtól, Ukrajnától és Kazahsztántól várják, hogy enyhítsenek a szárazság okozta készlethiányokon. 70 ezer forintot meghaladó tonnánkénti árakon vásárolhattak. „Magyarországon nagyon nehéz hiteles adatokhoz jutni a gabona mennyiségéről, tehát nem állítható biztosan, hogy a legjobb stratégia a korai készletezés lenne” - reagált erre a Világgazdaságnak Poór Zoltán. A Pannon- mill Malomipari Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette: ha ez még jó döntésnek is tűnhetne, a hazai szereplők nincsenek abban a helyzetben, hogy hónapokra előre megvegyék a szükséges készleteket, ehhez sem a finanszírozási, sem a raktározási kapacitás nem áll rendelkezésre - tette hozzá Poór. Míg tehát a nagyarányú malomipari felvásárlásnak és készletezésnek nincs realitása, még az sem biztos, hogy megérné a malmoknak így tenniük. Nem kizárt ugyanis, hogy a világpiaci árak mérséklődnek, ez pedig magával húzná a magyar felvásárlási árakat is. Igaz, valóban sok még a bizonytalansági tényező. Bár az átlagosnál szerényebb termésre kell tehát számítani, az árak így is csökkenhetnek a jövőben a betakarítás után - mondta el a választmányi ülésen Molnár Zsuzsa, az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezető-helyettese. Ennek legfőbb oka az, hogy Oroszország július elsejétől feloldja a tavaly elrendelt és a világpiacot erőteljesen megrázó exporttilalmát. Az árcsökkentő hatást tovább erősíti, hogy a legújabb hírek szerint a raktáron lévő orosz búzakészletek mennyiA búza ára (felvásárlási átlagár, Ft/kg) 80 69,2 i—29,0 2010. jan.-2011. ápr. VtGRAFIKA Forrás: KSH | BÚZATERMÉS (a búza betakarított területe, összes termése és termésátlaga Magyarországon) 2007 2008 2009 2010 Betakarított tér. (ezer hektár) 1111 1130 1146 1011 Összes termés (ezer tonna) 3987 5631 4419 3764 Termésátlag (kg/hektár) 3590 4980 3850 3720 sége jóval nagyobb, mint korábban közölték, akár 18-20 millió tonna is lehet. A tavalyi aszályos évhez képest az orosz termés egyébként az idén kiemelkedő mértékben, csaknem 30 százalékkal nő, és elérheti az 53 millió tonnát is. A világszinten jelentős ukrán búzatermés is várhatóan 13 százalékkal nagyobb lesz, mint tavaly. 2010-ben az orosz exporttilalom bevezetése nemcsak felfelé hajtotta az árakat, hanem jelentős exportlehetőséget biztosított az Európai Uniónak.
