Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)
2011-06-20 / 142. szám
6 2011. JÚNIUS 21., KEDD GAZDASÁG Fejlesztés vagy megőrzés? A jövőben a kormány dönthet a világörökséghez tartozó területek feladatairól, esetleges átalakításáról Bár az Országgyűlés ellenszavazat nélkül bólintott rá a világörökségről szóló törvényjavaslatra, a leginkább védett területek polgármesterei nem mindenhol fogadták örömmel az új szabályokat. Nagy az igény a fejlesztésre és az értékmegőrzésre egyaránt, de e két cél több helyen szembekerült egymással. Sztojcsev Iván Skanzenné kezd változni a falu, pedig mindent megtesznek azért, hogy ne így legyen - jellemezte az Országgyűlésben Hollókő helyzetét Ivanics Ferenc, egy másik kiemelt területtel foglalkozó szervezet, a Fertő-táj Világörökség Egyesület elnöke. Az természetesen nem keltett meglepetést, hogy a fideszes képviselő szerint a világörökségről szóló törvény, amely már csak Schmitt Pál államfő aláírására vár, ezt a problémát is kezelné. Több érintett településen azonban mégsem elégedettek. Az országos és a helyi politika ellentéte látszik az új törvény támogatottságán. A javaslatot ugyanis a két kormánypárt mellett a Jobbik és az LMP képviselői is támogatták, s az MSZP- frakció voksai is az igen és a tartózkodás közt oszlottak meg. A törvény alapcéljában teljes az egyetértés: kapjanak kiemelt figyelmet a világörökséghez tartozó területek, valamint azok, amelyek csak várományosai a kinevezésnek, legyen a gazdálkodásuk és a felügyeletük is ösz- szefogottabb, s próbálják meggátolni, hogy építkezésekkel, iparosítással elvegyék a tájak szépségét. A helyiek szerint azonban épp emiatt léphet fel az a veszély, hogy gátolják a fejlődést. Ezért hallhattunk kritikus hangokat például a tokaji borvidéken, ahol azért is súlyosabb a helyzet az átlagosnál, mert nem egy település érintett, valamint a munkanélküliség is nagyobb Észak-Magyarországon. MárpeHollókőt sok ezer látogató keresi fel évente FOTÓ: GYURIÁN Világörökségek Magyarországon • Budapest - Duna-part, Várnegyed, Andrássy út • Hollókő - az ófalu és környezete • Aggteleki-karszt • A pannonhalmi bencés apátság és természeti környezete • Hortobágyi Nemzeti Park • Pécs ókeresztény temetője • Fertő kultúrtáj • Tokaji történelmi borvidék A várományosi lista • Dunakanyar • Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei, Hévízi-tó • A budai termálkarsztrendszer barlangjai a meglévő budapesti világörökségi helyszín kiterjesztéseként • Komáromi erődrendszer • Tájházhálózat Magyar- országon • Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok • A Kárpát-medence északkeleti részének fatemplomai • A római limes magyarországi szakasza • Tarnóc ósélőhely (természeti) • Lechner Ödön építészete FENYEGETÉSEK KÉT OLDALRÓL Három évvel ezelőtt kilenc Tokaj környéki település bejelentette: gondolkoznak azon, hogy lemondjanak a világörökségi címről, mert az iparfejlesztés fontosabb a dicsőségnél. Máskor épp fordítva, az UNESCO fenyegetett azzal, hogy elveheti a kiemelt besorolást és az ezzel járó turisztikai támogatásokat. A budapesti fejlesztéseknél az UNESCO nyomása elegendő volt ahhoz, hogy megváltoztassák a világörökséget veszélyeztető terveket. A budai alsó rakpart bővítésénél és a pesti zsidó negyed átépítésénél is sérülhettek volna a szervezet által védett értékek, s mindkét esetben szóba került a legvégső megoldás is, hogy törlik a területet a világörökségi listáról. dig az ottani polgármesterek szerint a borászat fontos, de csak abból nem lehet megélni. Szükség van iparra, fejlesztésekre is - hangsúlyozzák. Jó példája e vitának a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű: a környezetvédők szerint a beruházás megváltoztatta volna a mikroklímát, ezzel ellehetetlenítve az aszúkészítést, több környékbeli önkormányzat azonban azt mondta, szükség van az így megteremthető munkahelyekre. Az új törvény szerint az ilyen helyzetekben a kormány feladata lesz dönteni. Ő készítheti el a világörökségi kezelési tervet, amelyben meghatározza, milyen korlátozásokra van szükség az érintett területeken. A feladatokat világörökségi gondnokságok látják el - ezekről a kultúráért felelős miniszter dönt. A parlamenti vitában műiden pártból kiemelték azt, hogy több pénzre van szükség a világörökség megőrzéséhez. Erről annyi szerepel a törvényben, hogy a költségvetésből támogatni kell e feladatokat. Azt, hogy ennyi bekerült a törvényszövegbe, sokan pozitívumként értékelik. Ám az, hogy pontosan mennyit kaphatnak a világörökségi területek, csak a büdzsé készítésekor dől el. Csökkent a támogatottsága Budapest. Az Ipsos felmérése szerint világszerte erőteljesen csökkent az atomenergia támogatottsága, az ellenzők 26 százaléka a japán fukushimai erőmű katasztrófájával indokolja a döntését, a 24 országban készült kutatás szerint az atomenergia jelenleg kevésbé támogatott energiaforrás, műit a szén. Az Ipsos által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint az atomerőművek építésével kapcsolatos heves németországi és olaszországi vitákat követően készített kutatásból kiderül, hogy 54 százalékról 38 százalékosra csökkent az atomenergia támogatottsága. A széné, jnint energiaforrásé 48 százalékon áll. Az atomenergiát ellenzők tábora átlagosan 26 százalékkal nőtt, ám Indiában, Kínában, Japánban és Dél-Koreában több mint 50 százalékkal emelkedett. Az Ipsos szerint nem meglepő, hogy éppen a német kormány és a népszavazással tiltakozó olasz lakosság utasította el az atomenergia jövőbeli felhasználását: a vizsgált 24 ország közül Németországban, Olaszországban és Mexikóban a legalacsonyabb, 21, 19 és 18 százalék az atomenergia támogatottsága. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a válaszadók 38 százaléka mutat nyitottságot a villamosener- gia-termelés nukleáris alapú modernizációja iránt, míg a többség mereven elzárkózik ettől. Ugyanakkor a földrengés és az ezt követő cunami sújtotta Japán lakóinak majdnem fele, 45 százaléka tartja az atomenergiát ma is elfogadható energiaforrásnak, s 71 százalékuk támogatja az atomerőművek modernizálását. A kutatás során megkérdezettek 95 százaléka értesült a cunamit követő fukushimai nukleáris atomerőmű-katasztrófáról, s közülük tízből heten egyetértenek azzal, hogy azok halálos következményekkel járhatnak a környezetükben élőkre. Éppen ezért le kell állítani az atomerőművek építését. Nő a fizetés, alig van új állás A közszféra bérnövekedése elmarad a versenyszektorétól Felgyorsítja a gazdasági nyitást Moszkva Súlyos ÁSZ-bírálat a településeknek KRITIKA. Az önkormányzatok nem voltak képesek összehangolni a fejlesztési támogatásokat - derül ki az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) friss jelentéséből. A települések több helyről, különböző pályázati feltételekkel igényelhettek támogatást, a célok között azonban átfedések voltak. Az önkormányzatok 71,9 százaléka nem mérte fel az ÁSZ szerint, hogy az új létesítményeket mennyi pénzből kell fenntartaniuk. A konkrét feladatoknál fontosabb volt az, hogy mennyi pénz járt értük: elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni, a fejlesztési célok terén pedig azokat a pályázatokat részesítették előnyben, ahol több dotációt lehetett szerezni. A jelentés kitér a kormányzati felelősségre is. A pályázható támogatások, a célok folyamatosan változtak, emiatt nem voltak kiszámíthatók és hosszabb távra tervezhetők - fogalmaznak a számvevők. Az ÁSZ azt javasolta a kormánynak, hogy fejlesszék az információs rendszert és próbálják hatékonyabban összehangolni a támogatásokat. ■ Sz. I. MUNKAERŐPIAC. Felgyorsult a béremelési ütem tavasz közepére, állásból viszont alig van több, mint egy évvel korábban. Áprilisban a KSH legfrissebb számai szerint a bruttó átlagkereset 5,9 százalékkal volt nagyobb, mint egy esztendővel azelőtt, a családi kedvezmények figyelembevétele nélkül számított nettó kereset pedig átlagosan 7,6 százalékkal emelkedett. Az elmúlt két évben a mostaninál csak akkor volt nagyobb az átlagos emelkedési ütem, amikor egyszeri különjuttatást kaptak a közszféra dolgozói - 2010 januárjában és márciusában. Az átlagfizetés így a bruttó 215 ezer forintot közelíti, a nettó pedig 142,5 ezer forint volt. A versenyszférában tavaly óta még a szellemi foglalkozásúak kisebb aránya ellenére is magasabb az átlagbér szintje, mint az államiban. Ez a költségvetési hiány lefaragása érdekében a közszférában végrehajtott bérbefagyasztás következménye, de ez év áprilisában már utóbbiban volt nagyobb az éves emelés. A versenyszektorban látható 4 százalékos bérnövelés a korábbi évekhez képest még mindig visszafogottnak mondható. Egyedül januárban volt egy megugrás, amikor a mostaninak a kétszeresét is elérte az éves emelkedési ütem, de ezt valószínűleg a kedvezőbb adózási feltételek kihasználása érdekében ez évre halasztott 2010-es jutalom- és prémiumkifizetések okozták. Ezzel együtt is az idei bérmegállapodásban szereplő 4-6 százalékos sávban maradt a béremelés. A nettó keresetekről továbbra is csak a családi adókedvezmény nélküli adatot teszi közzé a KSH. E szerint a versenyszférában 7,5, az államiban pedig 8 százalékos A bruttó átlagkereset (éves változás, százalék)' VfrCRAFIKA Forrás: KSH emelkedés volt éves alapon. Ezek jóval meghaladják az áprilisban 4,7 százalékos fogyasztóiáremelkedés ütemét, de szakértők szerint ez mégsem okoz jelentős inflációs nyomást. A növekedés ugyanis elsősorban a magas keresetűeket érinti, akik az így nyert többlet nagyobb részét megtakarítják. A viszonylag magas bérdinamika ellenére tehát egyelőre nem emelkedett a jegybanki kamatnövelés valószínűsége, főleg a legutóbbi, kellemes meglepetést okozó inflációs adatot is számításba véve. A létszámadatok azonban már nem adnak okot túl sok optimizmusra. Az éppen hogy csak beindult növekedés a munkahelyek számában máris veszített lendületéből, az egy évvel korábbinál mindössze 0,2 százalékkal dolgoztak többen az állatni szférában és a legalább ötfős vállalkozásoknál együttesen. Ez a versenyszférában tovább folytatódó mérsékelt emelkedés és a költségvetési szerveknél megfigyelt további létszámcsökkenés eredménye. A közfoglalkoztatottak nélkül a létszám nagyjából stagnált, 681 ezer fő volt. ■ B. D. PRIVATIZÁCIÓ. A kézi vezérlés a múlté - hangsúlyozta a Szentpétervári Gazdasági Fórumon Dmitrij Medvegyev, aki szerint az erős állami kontroll ma már nem segíti, hanem visszaveti az orosz gazdaság verseny- képességét. Hozzátette: Oroszország olyan nemzetközi pénzügyi központot kíván Moszkvában kialakítani, mint amilyen London vagy Frankfurt. Moszkva kész arra, hogy 50 százalék alá csökkentse részesedését az orosz olajtermelés negyedét előállító Rosznyeftyben - nyilatkozta a Bloombergnek Ar- kagyij Dvorkovics elnöki tanácsadó. Tervezik a második legnagyobb orosz bank, a VTB teljes állami tulajdonrészének eladását is. A következő három évben ezer milliárd eurónyi bevételt remél a moszkvai vezetés a privatizációból. Ez a korábbi tervekhez képest is jóval erőteljesebb nyitást jelent, és mindenképpen eltérést attól, amelyet Medvegyev 2008- as hivatalba lépése óta követett. Az orosz elnök szerint a „túl visz- szafogott” program felülvizsgálatára Moszkva munkacsoportot ■ Medvegyev orosz elnök az állami kontroll csökkentését helyezte kilátásba hoz létre, amely augusztus elejére nyújtja be javaslatait. Ehhez a beruházási és vállalkozói klíma javítása, a korrupció visszaszorítása és az igazságszolgáltatás átalakítása is elengedhetetlen, amelyre szintén ígéretet tett Medvegyev. A beruházókat az riasztja leginkább, hogy Oroszországban mindennaposak a „cégrablások”, amikor a belügyi és rendvédelmi szervek törvénybe ütközően megszereznek vállalatokat. Például úgy, hogy házkutatás során elviszik az átíráshoz szükséges papírokat, vagy vizsgálati fogságba helyezik a tulajdonost, s addig nem engedik szabadon, amíg alacsony áron el nem adja vállalatát. ■ Gy. M.
