Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-20 / 142. szám

2 2011. JÚNIUS 21., KEDD ÉSZAK- ÉS NYUGAT-NÓGRÁD Trükközött a táblával Rétság. Egy 24 éves tolmácsi férfi vezette azt az Opel Kadettet, amelyet pár napja ellenőriztek a járőrök Rétsá- gon. Ennek során megállapí­tást nyert, hogy az autó rend­számtáblája nem arra a gép­kocsira van felszerelve, amelyre a hatóság kiadta. Mint kiderült, a járművel köz­lekedő fiatalember édesapja ez év április végén - hozzá­tartozói tudta nélkül - csavar­húzóval eltávolította a felesé­ge autójának a rendszámát. Ezután azt egy ugyanolyan típusú, alkatrésznek vásá­rolt, de üzemképes, rend­számtábla nélküli autóra tet­te fel. A 46 éves férfi ezt kö­vetően így vett részt rendsze­resen a járművel a közúti közlekedésben. A személy- gépkocsit és a rendszámot a rétsági nyomozók a helyszí­nen lefoglalták, a családfőt pedig előállították a rendőr- kapitányságra. Az ügyben egyedi azonosítójel megha­misítása miatt indítottak büntetőeljárást - közölte Dankóné Nagy Éva rendőrsé­gi szóvivő. Lángolt a kocsi Salgótarján. Egy személygép­kocsi gyulladt ki az egyik benzinkút közelében a mi­nap, az éjszakai órákban, a Bem út. A salgótarjáni tűzol­tóság - Fábián Máté tűzoltó törzszászlós irányításával - egy gépjárműfecskendővel vonult a helyszínre. A ben­zin-gáz vegyes üzemű Lada gumiabroncsa égett, de ezt a töltőállomás porral oltó ké­szülékével eloltották, még mielőtt a lánglovagok meg­érkeztek. Az autó jobb olda­lának mindkét kereke meg­semmisült a tűzben, de sze­mélyi sérülés nem történt. Nem esett baja a kocsihoz kapcsolt utánfutónak sem. Egyébként a Ladát és vontat­mányát szintén vontatták egy másik járművel, de a kö­tél elszakadt - tájékoztatta lapunkat Antal István, a sal­gótarjáni önkormányzati tűzoltóság szóvivője. Amíg élünk és bírunk, szamócázunk (Folytatás az 1. oldalról.) gyümölcsöt, ebből egy hektár a szamóca, illetve eper, a többi piros ribizli. Öt évvel ez­előtt ennek ötszörösét tette ki a művelt terü­let, szamóca öt hektáron termett. Ebben az évben szinte nem volt epersze­zon, mert a május eleji fagy nemcsak a virá­gokat, hanem a terméskezdeményt is tönk­re tette. Barnára fagyott eperszemeket és fagytól kifehéredett ribizlit még életemben nem láttam - fogalmaz a férfi. Majd azzal folytatta: - Feleségemmel gyerekkorunk óta foglalkozunk szamócával megtapasztaltuk, hogy mínusz két fokig, öntözéssel, füstölés­sel lehet védeni a töveket a fagy ellen, de ha ennél hidegebb van, nem tudunk mit tenni. Fagykárukat ők is bejelentették az illeté­kes szervnek, a falugazdászok helyszíni szemlén kilencvenöt százalékos károsodást becsültek a szamócaültetvényen. A ribizlinél hatvan százalékos ez az arány.- A megmaradt gyümölcs sem piacképes, deformált, így a feleségem álma valósulhat meg: lekvárt, dzsemet készít abból a kevés­kéből. Az elmúlt napokban csaknem hetven milliméternyi csapadék hullott, s ennek kö­vetkezményeként csekélyke pálinka-alap­anyag, cefre is lesz Az első szedéskor a fele epresről mintegy tíz kiló jött össze. Lekaszálás, kiszántás mel­lett döntöttek, s ezzel ismét felére csökkent a termőterületük - tudatta Súlyán József az­zal együtt, hogy a terület zsugorodása nem a piac kérdése.- A gond az, hogy sorra azt kell mondani­uk a kialakult vevőkörüknek: idén nincs, ta­lán jövőre lesz.. A gazdálkodó végül így summázta mon­dandóját: - Aki ma kézimunka igényes zöld­séggel, gyümölccsel foglalkozik, annak leg­nagyobb gondja a hozzáértő munkaerő el­érése. Mert aki tudná végezni, nem bírja, aki bírja, az nem tudja, de még akarja, és aki fiatalabb, az nem is tudja és nem is akarja csinálni ezt a munkát. Három faluból három főt hozni, vinni, nem kis többletköltség, ha csak az üzemanyag-árakat nézzük. Könyve­léssel is foglalkozunk, valamilyen szinten számítástechnikai tudással is rendelkezünk, így a foglalkoztatottak be-, illetve kijelenté­se nem jelent problémát, amint az ötszáz fo­rint megfizetése sem. Ám a következő hó­napban sokkal részletesebb bevallást kell adni róluk, mint egy vállalkozásról. A kor­mány ugyan hirdeti az adminisztrációs ter­hek csökkentését, de a valóság pont az ellen­kezője. . Itt mi megszállottan élünk, s amíg élünk és bírunk, szamócázunk, de hogy mekkora területen, az más kérdés. A reggeli harang­szó előtt kelünk fel, és az esti után megyünk be a lakásba. Azt azonban már előre tudjuk, hogy a jövő év biztos jobb lesz, mert ettől ros­szabb már nem lehet... Legéndi üdülőfalu Legénd. A válság mindenhol érezteti hatását. A legéndi üdülőfalu kialakítása és meg­léte nagyban meghatározza a település anyagi helyzetét és jövőképét is. A település pol­gármestere elmondta, hogy a válság ellenére sokan keresik fel, a helyi üdülőfalut. A kez­detben külföldiek - főként hol­landok - révén felfedezett köz­ségi turizmus mára - a telepü­léshez méretéhez képest - vi­rágzó „iparággá” nőtte ki ma­gát. Egyre több a visszajáró vendég, s egyre-másra érkez­nek a magyar vendégek is, akik pihenni és szórakozni vágynak. A település polgár- mestere arról is beszámolt, hogy a település költségvetés­ében egyre nagyobb tételt je­lent az idegenforgalmi adó. Több holland család vásárolt itt ingatlant és rendezkedett be tartósan a faluban. Ittlétük és az idelátogató üdülni vá­gyók jelenléte, jótékony hatás­sal van a településre. Nagy problémát jelent viszont, hogy bár a település közútjait sike­rült felújítani, de a bevezető szakaszok állapota továbbra is kritikus. Emiatt több vendég panaszkodik, hogy - lényegé­ben - a település alig megkö­zelíthető. A polgármester re­ményét fejezte ki, hogy a 3-4 éve jól működő turizmus és a ezáltal a település, nem fog ká­rokat szenvedni, valamint a bevezető útszakaszok állapotá­nak problémái, minél előbb or­vosolva lesznek. Tűzvizsgálati továbbképzés Hatvan, A közös tevékenység összehangolása céljából tartott továbbképzést a megyében tűz- vizsgálatot és helyszínelési te­vékenységet végzők részére a Heves megyei katasztrófavéde­lem és az ottani rendőr-főkapi­tányság. A Nógrád Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatóság állományából ketten voltak ott a Hatvan-Nagygomboson lévő tűzoltási és műszaki mentési gyakorlópályán. A rendőrökből, s lánglovagokból kialakított ve­gyes csoportok elméleti és gya­korlati feladatokat is végrehaj­tottak. Forrásbevonás, költséghatékonyság vállalkozóknak Rétság. A Nyugat-nógrádi Vállalkozók Klubja kere­tén belül tartott rendez­vényt a Partnerséggel a Foglalkoztatásért Iroda a helyi művelődési köz­pontban, hogy a forrás- bevonás és a költségek minimalizálásával kap­csolatban információval lássa el a vállalkozókat. A rendezvényt Gálné dr. Csótai Renáta, a Partnerséggel a Foglalkoztatásért Iroda mun­katársa nyitotta meg. Az „atipi­kus” foglalkoztatási formák előnyeiről szóló előadásából az érdeklődő vállalkozók megtud­hatták, hogyan minimalizál­hatják költségeiket a munka- vállalóik megszokottól eltérő módon történő foglalkoztatásá­val. A jelen lévők így informá­cióhoz juthattak arról, hogyan spórolhatnak, ha alkalmazot­taikat távmunkában, részmun­kaidőben, bedolgozói jogvi­szonyban, vagy alkalmi mun­kában foglalkoztatják, esetleg munkaerő-kölcsönzés igénybe­vételével vesznek fel új munka­társakat. A forrásbevonás témakör­ében Czékmány Győző pályá­zati tanácsadó tartott előadást, melyben bemutatta az éppen aktuális pályázatok részleteit és paramétereit. Hasznos infor­mációkkal szolgált mind a be­ruházást tervezőknek, mind pedig a foglalkoztatás fejlesz­tésén gondolkodó vállalkozók­nak. Felhívta továbbá a figyel­met a Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal által közzé­tett rendeletre, melynek segít­ségével a mikrovállalkozások támogatására nyújtható be pá­lyázat. GYÖNGYÖSI KITENKINTŐ Záróvizsgák a KRF-en Közel hatszáz alap- és mesterképzésben részt­vevő mérnök- és közgaz­dászjelölt hallgató ad számot tudásáról június 20-24 között a Károly Róbert Főiskola záró­vizsgáin. Gyöngyös. A záróvizsga a vég­zettség megszerzéséhez szük­séges befejező számonkérés. Célja, annak bizonyítása, hogy a záróvizsgázó hallgató rendelkezik a képzési szint­nek megfelelő ismeretanyag­gal, gondolkodásmóddal és szemlélettel. A záróvizsga szó­beli vizsgából és a szakdolgo­zat megvédéséből áll. A záró­vizsgán meg kell győződni a közgazdász, illetve a mérnöki munkához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretanyag korszerűségéről, az elsajátítás mértékéről, az összefüggések felismeréséről, mérési, számí­tási, szervezési módszerek is­meretéről, a szintetizáló ké­pességéről és a záróvizsgázó hallgató szemléletéről is. A záróvizsgán a hallgató a szakhoz kapcsolódó témakö­rökből („A” tétel), illetve a szak­irányhoz kapcsolódó témakö­rökből („B” tétel) egy-egy tételt húz, amelyek kidolgozására legalább 20 perc felkészülési idő áll rendelkezésre. A hallga­tó a záróvizsgán szóbeli szak­mai előadás keretében - általá­ban 10 perc időtartamban - is­merteti szakdolgozatának cél­kitűzéseit, a feldolgozás mód­szerét és tematikáját, valamint legfontosabb megállapításait. Az előadást követően a záró­vizsga bizottság tagjai kérdé­seket tehetnek fel a hallgató felkészültségének megítélésé­re. A kérdésekre a hallgató közvetlenül - jegyzetelés és fel­készülési időtartam nélkül - válaszol. A szakdolgozat védését kö­vetően a hallgatónak általában 15 perc időtartamban kell a té­telekkel kapcsolatos ismerete­it, véleményét kifejtenie, majd - mint a szakdolgozat védés esetén is - a bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel. Sike­res záróvizsga, illetve a szakon előírt nyelvi előkövetelmények teljesítése esetén a főiskola a jelölt számára közokiratnak minősülű oklevelet és oklevél­mellékletet állít ki magyar és angol nyelven. Az oklevél mi­nősítését a teljes képzési idő­szakra számított súlyozott ta­nulmányi átlag és a záróvizsga átlageredményének számtani átlaga adja. Az oklevél mellett a hallga­tók megkapják az Európai Bi­zottság és az Európa Tanács ál­tal meghatározott oklevélmel­lékletet, amely részletes infor­mációt ad az oklevél tulajdono­sa által folytatott és sikeresen befejezett tanulmányok jellegé­ről, szintjéről, tartalmáról és ez által segítséget nyújt a képesí­tések átláthatóságához és ma­galapozott elismeréséhez kül­földön.

Next

/
Thumbnails
Contents