Nógrád Megyei Hírlap, 2011. június (22. évfolyam, 126-150. szám)

2011-06-18 / 141. szám

6 2011. JÚNIUS 20., HÉTFŐ GAZDASÁG Felkészült munkavállalók Budapest. Szakképzettség és nyelvtudás nélkül nem in­dulnak külföldre a magyar munkavállalók - derül ki abból a felmérésből, amelyet az áprilisi nemzetközi ál­lásbörze résztvevőinek körében készített az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) magyar szervezete. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közölt fel­mérés eredményei szerint a láto­gatók egyre képzettebbek és egyre tudatosabban készülnek a külföldi munkavállalásra. Az európai uniós országokban dol­gozni szándékozók ma már elfo­gadják, hogy a sikeres elhelyez­kedés alapfeltétele a szakképesí­tés és a nyelvtudás. Az EURES Magyarország immár hatodik alkalommal rendezte meg nem­zetközi állásbörzéjét, a szerve­zők ez alkalommal is végeztek kérdőíves felmérést a börze láto­gatói, a kiállítók, a munkáltatók és az Európai Foglalkoztatási Szolgálat külföldi tanácsadói kö­rében. A kérdőívek szerint a kül­földön állást keresők mintegy 70 százaléka a 35 év alattiak köré­be tartozott. Mindemellett azon­ban továbbra is jelen voltak az 50 évesnél idősebb generáció tagjai, akik az érdeklődők több mint tizedét adták. A látogatók 45 százalékának volt diplomája, de magas - 28 százalék - volt a különféle szakmával rendelke­zők aránya is. A börzére ellátogatok 91,5 szá­zalék beszélt idegen nyelvet. El­ső helyen az angol állt (75 száza­lék), amelyet a német követett. Mindkét nyelv esetében emelke­dett a nyelvismeret átlagos szint­je is. „E két adatból úgy tűnik, ma már elfogadott az a tény, hogy a sikeres külföldi munka- vállalás alapfeltétele a szakké­pesítés és a biztos nyelvtudás” - olvasható a közleményben. A börze résztvevőinek kétharma­da még nem dolgozott külföldön, de 87 százalékuk úgy nyilatko­zott, hogy mindenképpen sze­retnének valamely uniós ország­ban munkát vállalni, átlagosan 1-3 éves időtartamra. A legnép­szerűbb célországok továbbra is az Egyesült Királyság, Ausztria és Németország, mindhárom or­szágot a megkérdezettek megkö­zelítően 40 százaléka említette. A válaszolók közül a legtöbben - hasonlóan a korábbi évekhez - a szálloda- és vendéglátóipar terü­letén (57,4 százalék), számítás- technikai, műszaki, természettu­dományi területen (24,7 száza­lék) valamint épí­tőipari, bányásza­ti (18,2 százalék) területen vállal­nának külföldi munkát. Külön csoport figyeli a magán-nyugdíjpénztári folyamatokat m Hfrfelhasználó Budapest. A magán­nyugdíjpénztárak legfontosabb feladata 2011-ben a tagokkal való elszámolás mellett a jövőre vonatkozó döntések meghoza­tala lesz. A Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyelete (PSZÁF) külön munkacsoportot hozott létre a magánpénztári szektor­ban bekövetkező változások nyomon követésére. A hatályos törvények és kor­mányrendeletek alapján a magánnyugdíjpénztárak legfon­tosabb feladata a tb rendszerbe visszalépő tagokkal kapcsolatos elszámolások lefolytatása, vala­mint a várhatóan jelentős lét­számcsökkenéssel összefüggő, a további működést, illetve végel­számolást befolyásoló döntések meghozatala lesz a PSZÁF jelen­tése szerint. Az egyik legfonto­sabb felügyeleti prioritás a ma- gán-nyugdíjpénz- tárak likviditásá­ti) nak monitoringja lesz az elkövet­kező időszakban a pénztárban maradó, és a visszalépő tagokkal kapcsolatos elszámolások folya­matos felügyelése mellett. A magán-nyugdíjpénztárak­kal kapcsolatban a jogszabály­okban foglalt feladatok végrehaj­tása, az érintett személyi kör nagysága és a téma iránti politi­kai és médiaérdeklődés fokozott kihívás elé állítja a felügyeletet. E kihívásnak való megfelelés ér­dekében szükségessé vált egy „változáskezelési munkacso­port” létrehozása. E munkacso­port folyamatosan nyomon kö­veti a pénztárakkal kapcsolatos eseményeket, elemzi a várható piaci hatásokat, és amennyiben indokolt, megteszi a szükséges azonnali intézkedéseket, illetve kidolgozza és a vezetés elé ter­jeszti a lehetséges döntési alter­natívákat, valamint javaslatot tesz azok megvalósítására. A vizsgálatokat lezáró jelentősebb határozatok is a magán-nyugdíj­pénztárak ügyében születtek. A felügyelet 2010-ben több magán- nyugdíjpénztárat szabályos számlaértesítők megküldésére, az átlépési szabályok betartásá­ra kötelezett, más határozatok pedig egyebek között a nyilván­tartás hibáit állapították meg. A magán-nyugdíjpénztári rendszert alapvetően érintő tör­vényi változások 2010 negyedik negyedévében még nem éreztet­ték hatásukat, ezekre visszave­zethető engedélyezési határoza­tok nem készültek. RÖVIDEN Adósmentés: júliusra meglehet a törvény Az árfolyam-rögzítési kérel­meket a legkorábban késő nyártól fogadhatják a finan­szírozók, köztük a pénzügyi vállalkozások, s legkésőbb október 1-jétől a nemzeti eszközkezelő is működni fog, az ehhez szükséges tör­vényi rendelkezések várható­an jútféiS közepéig megszü­letnek. A hitelezés bővülése a növekedési cél elérésének is fontos feltétele, ezen a kormány folyamatosan dol­gozik - nyilatkozta Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes állam­titkára. i MTI-Eco Hatékonyabbá válhat a pénzügyi békéltetés Megérkeztek az első aláveté­si nyilatkozatok a pénzügyi szolgáltatóktól a PSZÁF mel­lett működő Pénzügyi Békél­tető Testülethez (PBT), a nyi­latkozattal a piaci szereplők kötelezettséget vállalnak a PBT határozatainak végrehaj­tására, ezáltal hatékonyabb lehet a pénzügyi békéltetés. A Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeletének közlemé­nye szerint május végén el­sőként a Magyar Posta Bizto­sító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. küldte el ál­talános alávetési nyilatkozatát a PBT-hez. i MTI-Eco Citigroup: 360 ezer hackeráldozat A Citigroup összeszámolta a múlt havi hackertámadás szenvedő alanyainak szá­mát: összesen 360 083 ügy­fél adatai kerültek illetéktele­nek kezébe Észak-Ameriká- ban. A bank éves beszámo­lója szerint világszerte össze­sen 21 millió ügyfele van, te­hát a hackerek közel kétszer annyi adatot is összehará­csolhattak, mint amennyit a bank szakértői korábban be­vallottak. A társaság korábbi állítása szerint az észak-ame­rikai kontinensen található ügyfeleinek mintegy egy szá­zalékát érinthette a támadás. A társaság közleménye sze­rint a „biztonsági réssel” kapcsolatban 217 657 új kártyát voltak kénytelenek ki­bocsátani. i VG Döntésre készül az AB? A reálhozamok kifizetésekor a nyugdíj-államosítás visszafordíthatatlanná válik Valami készülődik az Alkot­mánybíróságnál (AB) magán­nyugdíjügyben - erre lehet kö­vetkeztetni abból, hogy a taláros testület három hete meghallga­tást tartott, amelyre meghívta Bá­ba luliannát, a Stabilitás Pénztár- szövetség elnökét, Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét, Surányi György volt jegybankelnököt, Mészáros Józsefet, az Országos Nyugdíjfolyósító főigazgatóját és az Államadósság-kezelő Központ szakértőjét is. Az AB főleg arra volt kíváncsi, fennállt-e gazdasá­gi szükséghelyzet a pénztárak ál­lamosításakor. „Ebből arra következtetünk, hogy érdemi döntésre készül az AB” - mondta Bába Julianna egy tegnap rendezett sajtóbeszélgeté­sen. A pénztáraknak az lenne a jó, ha a testület még a nyári szü­net előtt meghozná a határozatát. Amikor ugyanis már a reálhoza­mokat is kifizették a kasszák a volt pénztártagoknak, hiába mi­nősítik alkotmányellenesnek a nyugdíjpénztári rendszer átalakí­tásáról szóló törvényeket, a folya­mat visszafordíthatatlanná válik. A legszerencsésebb persze az lett volna, ha még a vagyonátadás előtt dönt az AB. JÖNNEK A HATÁRIDŐK A pénztáraknak elvileg július 20-ig kell kiszámolni­uk az egyes tagokra jutó reálhozamot, és visszakér­niük ennek összegét az NYAA-tól. Az alapnak két napja van arra, hogy a kasszáknak utaljon, a pénztáraknak pedig a pénz beérkezését követő nyolc Az Alkotmánybíróság a jelek s szerint már érdemben foglal- 1 kozik a magán-nyugdíjpénztá- | ri kérdésekkel. A döntés azért ‘ lenne sürgős, mert a reálhoza- 2 mok kifizetése után a pénztári tagság visszaállítása lehetet­lenné válna. A kasszák akár már júliusban elkezdhetik a kifizetéseket. Herman Bernadett HÁTTÉR. Bába Julianna és Borza Gábor szerint érdemi döntésre készül a pénztárak ügyében az AB A vagyontranszfer egyébként rendben lezajlott, a PSZÁF né­hány napja kiadott közleménye szerint a 18 hazai magán­nyugdíjpénztár mindegyike ha­táridőre átadta a tb-be átlépett ta­gok utáni értékpapír-állományt az ÁKK részére. A kasszák össze­sen 2946 milliárd forintnyi va­gyont adtak át, ebből mintegy 140 milliárdnyi volt a készpénz- állomány. A Stabilitás számításai szerint ebből az összegből hozzá­vetőlegesen 220 milliárd forintot tesz ki a reálhozam, vagyis egy átlagos, egymillió forintos egyen­munkanapon belül kell fi­zetniük a tagok számára. A vonatkozó kormány- rendelet szerint legkésőbb augusztus végéig minden­kinek meg kellene kapni a reálhozamát, de lehetnek olyanok, akiknél már júli­usban kopogtat a pénzzel a postás. legű egykori tag nagyjából 70 ezer forintra számíthat. Lesznek azonban eltérések - hívta fel a fi­gyelmet Borza Gábor, a Stabilitás alelnöke. A pénztárak indulása­kor, vagyis 1998-ban belépett tag­ság 8-9 százalékot is kaphat, míg mások, akik a válság kitörése előtti években csatlakoztak az in­tézményekhez, valószínűleg nem kapnak vissza spmmit. A szakemberek attól is tarta­nak, sok pénztártag csalódik amiatt is, hogy nem tudja ponto­san, mi is az a reálhozam. „A ko­rábbi értesítőkön ez nem szere­Magán-nyugdíjpénztári reálhozam (százalék) 20 ..........................Hj........... ■ klasszikus 10 *■ kiegyensúlyozott ¥§■............ ■ növekedési ■■■ hb 0________M -J. M m M •­20.............' I......................-3 0 ■ 2007 2008 2009 2010 VOGRAFIKA f orris: Stabilitás pelt, csak a teljes hozam, lehetsé­ges, hogy sokan arra számíta­nak, ezt az összeget kapják majd meg, holott az állam nem mon­dott le a teljes hozamról, csak an­nak egy az inflációt meghaladó részéről a visszalépők javára” - mondta Borza. Az is előfordulhat: akinek járna hozam, az sem kap­ja meg. Az egykori tagoknak nyi­latkozniuk kellett arról, hogyan kérik vissza a pénzt, ám a vissza­lépőknek több mint a fele nem nyilatkozott. Nekik postai úton kell kiküldeni a pénzt. A nyilatkozók zöme is kész­pénzben kérte a reálhozamot, csak 2-3 százalék azok aránya, akik az önkéntes nyugdíjpénztá­rukba utaltatják az összeget, és pár ezreléket, akik az állami rendszerben létrehozandó egyé­ni számlájukon látnák inkább. Ám ennél valószínűleg több visz- szalépő reálhozama kerül vissza az államhoz. A kasszák ugyanis csak egyszer küldik ki postai úton a pénzt, aki nem veszi át, annak a reálhozamát át kell utal­ni a Nyugdíjreform és Adósság­csökkentő Alap (NYAA) számára. Rekordszinthez közelített tegnap a frank árfolyama AGGODALOM. Az euró több mint egy százalékkal gyengült tegnap a svájci frankkal szem­ben, és új negatív rekordot állí­tott be, miután a szerda délutáni 1,21 közeli jegyzésekről 1,19-es szintre esett. A forint követte a közös európai fizetőeszköz pél­dáját: jelentősen gyengült a svájci frankkal szemben, egy ideig járt a 225 forintos szint fe­lett is, így megközelítette a janu­ári 225,31-os negatív csúcsot, és nem járt túl messze a tavaly őszi 226,31-os szinttől. Az alpesi ország fizetőeszkö­ze annak ellenére erősödik, hogy a Svájci Nemzeti Bank (SNB) szinten tartotta irányadó rátáját: 0 és 0,75 százalék között 0,25 százalékos céllal. A Philipp Hildebrand vezette SNB az elemzői várakozásokkal össz­hangban nem változtatott a megcélzott 0,25 százalékos ka­matszinten. A svájci gazdaság igen jól teljesít, azonban a köz­gazdászok nem várták, hogy a jegybank lépjen. A kialakult helyzet hátteré­ben a Görögország sorsa miatti aggodalmak állnak. A kilátásba helyezett megszorító csomagot a helyi ellenzék nem fogadja el, így az ország pénzügyeire a be­fektetők és a nemzetközi hitele­zők egyre aggodalmasabban te­kintenek. A nyári görög köt­vénytörlesztéshez szükséges pénzt várhatóan még időben megkapják a görögök, azaz szeptemberig még finanszíroz­ható marad az ország. Elemzők úgy vélik, hogy amíg a görög ál­lamadóssággal kapcsolatos félel­mek fönnmaradnak, addig újabb és újabb árfolyamcsú­csokra kerülhet sor. ■ VG A svájci frank ára (forint) 225 2010. jún. 16.-2011 VG-GRAFIKA

Next

/
Thumbnails
Contents