Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-13 / 110. szám

2011. MÁJUS 13., PÉNTEK 3 KOZEP-, DEL- ES NYUGAT-NOGRAD Csippelt kutyák Héhalom. Az elmúlt évek­ben, a lakossági bejelenté­sek alapján megállapítható, hogy jelentősen megnőtt a településen megjelenő kó­bor ebek száma. A problé­ma hatékony kezelése céljá­ból Héhalom Község Önkor­mányzata új állattartási rendeletet alkotott, mely­ben egyebek mellett megol­dást kínál a kóbor ebek azo­nosíthatóságára, a további intézkedések zökkenőmen­tessé tételének érdekében. Ezentúl Héhalom község közigazgatási területén minden állattartó az ebeket köteles azonosításra alkal­mas elektronikai jellel (mikrochip) ellátni 3 hóna­pos kortól. A fenti bekezdés 2011. június 1: napján lép hatályba. A rendelkezés megszegése 30 000 forintos szabálysértési bírsággal sújtható, mely nem mente­sít más jogkövetkezmény alól. A mikrochippel való megjelölés részleteiről in­formáció kérhető dr. Budik Edit állatorvostól a 06-30- 599-8003-as telefonszá­mon, illetve a körjegyzőség hivatalában (3041 Héhalom, Petőfi u. 1.) ügy- félfogadási idő alatt. Veres Pál emlékére Vanyarc. Veres Pál halálá­nak 125. évfordulóján, má­jus 14-én 16 órától megem­lékezést tart a Veres Pál Polgári Egyesület az evan­gélikus egyház közösségi házában. Az egybegyűltek dr. Hausel Sándor előadását hallgathatják meg Veres Pál munkásságáról, majd pedig a helyi temetőben he­lyezik el a megemlékezés koszorúit. A múlt év decem­berében megalakított Veres Pál Polgári Egyesület elsőd­leges célja a polgári érté­kek, hagyományok ápolása és ezek megismertetése a térségben. Az egyesület azért vette fel Veres Pál ne­vét, mivel úgy érezte, hogy a „kristálytiszta jellemű” politikus és férj életútja, munkássága méltatlanul a feledés homályába merült. Egy folyó, két híd, áthidalt problémák? Örömteli apropóból beszélt lapunknak Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisz­térium államtitkára. A ma­gyar és a szlovák kormány 2007-ben kötött kétoldalú megállapodást a közös ál­lamhatáron lévő közúti ha- tárhidak és határútszaka­szok üzemeltetéséről, fenn­tartásáról és rekonstrukci­ójáról. A megállapodás mó­dosítása új elemként szere­pelteti a 2011-ben átadásra kerülő szécsényi és rárós- pusztai Ipoly-hidakat, és ezzel lehetővé teszi forga­lomba helyezésüket, így - tervek szerint - az illetéke­sek, ez év június 30-án ad­hatják át. Ezt követően, az új hidakat az utazóközön­ség veheti birtokba. Báli Dániel Szécsény. Völner Pál a következő információkat osztotta meg a Nógrád Megyei Hírlappal: - Most módosítottuk az erre vonatkozó kormányközi egyezményt, így újabb két híddal bővül, a meglévő Ipoly-hidak száma. Praktikus megállapodást kötöttünk, hiszen a szécsényi hidat a magyar fél, a másik hidat pedig a szlovák fél tartja karban és üzemelteti. A két híd esetében, az átadásra június­ban kerül sor, míg az egyezményt A hidak építése igazi sikertörténet Pozsonyban írja alá a két állam külügyminisztere. Az átadóün­nepséggel kapcsolatosan - terve­ink szerint - mindkét állam mi­niszterelnöke, valamint a két ál­lam pápai nunciusa is jelen lesz. Reményeink szerint az átadón mindkét fél a lehető legmagasabb szinten fogja képviseltetni magát A két hídnak, hétmillió euró volt a költségvetése, de ebben benne foglaltatik a csatlakozó utak épí­tésének költsége is, ami fedezte a szlovák oldalon a hídhoz vezető két kilométeres hiányzó útsza­kasz pótlását is. Ezt a költséget az Európai Unió 80 százalékot meg­haladóan finanszírozta. A fenn­maradó 15 százalékot a két állam kormánya biztosítot­ta, fele-fele arányban, ugyanez a paritás vonatko­zott a pályázaton kívül fel­merült egyéb költségekre is. A közeljövőben további két új hidat tervezünk, az egyik az Ipolypásztó-Vá- mosmikola, a másik a Helemba-ípolydamásd között épülhet Ezek a projektek, gya­korlatilag már sikeres pályázaton vannak túl, tehát a 2013-ig tartó pénzügyi cikluson belül ennek a két Tudnak a fedezete még bizto­sított A távolabbi jövőre vonatko­zólag elmondható, hogy a követ­Völner Pál kező uniós költségvetési ciklus 2014-ben indul, de ennek sarokszámait még nem ismerjük. Biztos va­gyok azonban abban, hogy ezt az Ipoly-menti hídépíté­si projektet a továbbiak­ban, valamelyik kohéziós alapból, vagy egyéb forrá­sokból finanszírozva foly­tatni tudjuk. A szlovák fél ehhez maximálisan partner, sőt kiemel­ném, hogy a két állam határ men­ti önkormányzatai rendkívül jó kapcsolatokat ápolnak egymás­sal, s ez elengedhetetlen a sikeres együttműködéshez és az eredmé­nyes munkához. Akusztikusgitár-fesztivál Érsekvadkert. Május 15-én, vasár­nap 19 órától rendezik meg a X. nemzetközi akusztikusgitár-fesz­tivál. A fellép a magyar Szabó Sándor és Heidrich Roland, illetve Nikolai Ivanov Bulgáriából és a Deja/Andrea Varnier-Serena Finatti duó Olaszországból. Je­gyek elővételben az érsekvadker­ti könyvtárban kaphatók. Nem fogott ki rajtuk az eső Piliny. A községben hagyomány, hogy május 1-je előtti estén a Bó­bitás-hegyen, tábortűz mellett szórakoznak az emberek. Idén, áp­rilis 30-án, az esőzés miatt nem lobbant fel a láng. Lehoczki Sza­bolcs polgármester interneten keresztül értesítette a lakosságot, hogy a tábortűz elmarad. Május 1-én az eső részben elmosta a ha­gyományos, zenés ébresztőt. Később az időjárás kegyeibe fogadta az embereket, s megtartották a jó hangulatú majálist. A 2011-es tá­bortűz sem maradt el. Egy héttel később fellobbant a láng, felcsen­dültek a dalok, az emberek hajnalig poharazgattak, beszélgettek. Nemzetközi kórustalálkozó Szécsény-Recsk. Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából nemzetközi kórus- találkozóra kerül sor május 14- én, szombaton a Heves megyei Recsken. A találkozón, ahol nyolc kórus lép fel megyénket a szécsényi Erkel Ferenc vegyes kar, Lévárdi Beáta vezényleté­vel képviseli. Baromfitartás segítséggel Tizenötödik éve mű­ködteti az önkormányzat a szo­ciális földprogramot, többféle haszonállat tartását, tenyészté­sét az illetékes minisztérium segítségével. Idén ennek keretében negy­ven család részére húsz-húsz előnevelt csirke etetéséhez szük­séges takarmányt adtak, a nyúl- tenyésztési programban har­minc család vesz részt Akik te­nyésztéssel foglalkoznak, azok már megkapták az első szemes- takarmány-adagot is, a nyulak védőoltása szintén megtörtént, erről, dr. Juhász Béla állatorvos gondoskodott. Közfoglalkoztatás Csécie. Várnái Sándor polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy az önkormányzat, a tervezett rövid távú foglalkoztatás kertében, március 1- jétől kilenc embert foglalkoztat, há­rom hónapon keresztül, napi négy­órás munkaidőben. Júliustól, tizenkét embert tud foglalkoztatni, akiket a munkaügyi központ segítségével közvetítenek ki a településre. Mun­kájukkal az alábbi területeken fogják segíteni a községet: két fő az óvodai konyha kisegítő személyzetét gyara­píthatja, további egy fő pedig a takarí­tásban vállalhat szerepet. Ők napi négyórás munkaidőben láthatják el leendő feladataikat Ezenkívül továb­bi egy főt, a hosszú távú foglalkozta­tás kereteiben közvetítettnek ki. Napi hatórás munkarendben, az általános iskola napközijében kisegítő munká­ra. Az ezzel kapcsolatban beadott pá­lyázatokról szóló döntés a napokban várható. Ennek pozitív elbírálását már nagyon várják a községben, hi­szen - a feladatok hatékony megoldá­sa szempontjából - a szűkös emberi erőforrás, jelenleg igen nagy terhet ró a településre. Ajándékkal készülnek Ludánylialászi. Testvérközségek ta­lálkozójának ad otthont a település július elején. A program ugyan még egy kicsit később lesz, a készülődés viszont már most elkezdődött. Mint azt Józsáné Kovács Klára iskolaigaz­gató érdeklődésünkre elmondta, a rendezvényre Szlovákiából és Er­délyből is érkeznek majd vendég­pedagógusok és -diákok. A ludány- halászi gyerekek pedig agyagból ké­szült medállal szeretnének kedves­kednek külföldi diáktársaiknak. Az ajándékok készítése már most fo­lyamatban van. E-hulladékgyűjtés Érsefcvadkett A veszélyes hulladék­nak számító, használaton kívüli elektromos és elektronikai eszközö­ket, berendezéseket, valamint leme­rült akkumulátorokat gyűjtenek május 14dn, szombaton 8-12 óráig a helyi polgármesteri hivatal előtt. A begyűjtés napján a begyűjtő pontra ellenszolgáltatás nélkül, mindenki elviheti működésképtelen, használa­ton kívüli, árammal, elemmel vagy akkumulátorral működő eszközeit, berendezéseit, lemerült akkumulá­torait. (Folytatás az 1. oldalról.) Korai akácra Baranyába, úgy­nevezett középidős akácra Bács-Kiskun megyébe, illetve Pest környékére vándorolnak. Nógrád és Szabolcs-Szatmár e tekintetben a harmadik kategó­riához, míg negyedik időszak­hoz a legészakibb, leghidegebb területek tartoznak, s van ilyen Országszerte elfagyott az akác része a Bakonynak is. Ez utób­biak, mivel a legkisebb kiterje- désűek, a legzsúfoltabbak azért is, mert más helyeken a fagy el­vitte a virágot. A ceredi Pálinkás Sándor is tá­vol tölt pár hetet méhcsaládjaival a lakóhelyétől, ahol, illetve amelynek környékén erős volt a fagy: A termelők bíznak abban, hogy az időjárás és a gazdák is kegyesek lesz­nek hozzájuk A magasabban fekvő, he­gyes vidékeken megmaradt va­lamennyi akácvirág, de az észa­ki oldalakon és a völgyekben tönkrement, a mi térségünkben Salgótarjántól Ózdig bezáróan ötven-hatvan százalékban káro­sodott. Sokan elkeseredettek emiatt, mert a néhány nappal korábbi, biztató előrejelzések szerint még ki-ki az általa ismert környékekre készült, s hirtelen teljesen meg kellett változtatni a terveit. Ez azt jelenti, hogy a méhésztársak segítségével gyor­san új helyet kell keresni, ahová érdemes elmenni. Ez ügyben en­gem most naponta harmincán is keresnek telefonon azok, akik az északi akácra számítanak Sándorfalváról, Tiszafüredről, Szentesről, Szarvasról, Gyuláról és sok más településről. Nem igazán ellensúlyozza a várható kiesést a repce sem. Ugyanis, mint Pálinkás Sándor jelezte, a korábbi hűvös, száraz idő miatt ennek a virágzása is gyengébb, s már hamarosan le­fut, országosan családonként hat-nyolc kiló méz várható. Más problémákkal is szembe kell azonban nézni a méhészek­nek. Országosan nagy gondot okoz ugyanis, hogy a gazdák a jogszabályban előírtakkal ellen­tétben sokszor elfelejtik bejelen­teni mikor permetezik a vetés­kultúrákat. A növényvédő sze­rek egy része pedig veszélyes a méhekre is. Antalka István, a Pa­lóctáj Méhész és Környezetvédő Egyesület balassagyarmati klub­jának vezetője elmondta: a jog­szabály az, hogy a gazdának ér­tesítenie kell a méhészt, ha per­metezni akar.- Természetesen nem mind­egy, hogy méhkímélő permetet használ, vagy méreganyagot, amely elpusztítja a méhállo- mányt. Én nem tudok róla, hogy Balassagyarmat környékén eb­ből gond származott volna. Egy­szer fordult elő, hogy egy napra­forgót permetező agronómus odavetette nekem: „Mit érdekel, hol vannak a méhei!” Tény, hogy van olyan gazda is, aki nem köz­li a permetezés időpontját, de a legtöbben megmondják, mikor permeteznek és mikor múlik el a vegyhatás - közölte a klub ve­zetője. Konopás István pataki méhész szintén úgy érzékeli, Nyugat-Nógrádban nemigen for­dul elő ilyen jellegű probléma. ­A vadkertiek, a patakiak, a nagy­orosziak is méhkímélő szereket használnak, jelzik a permetezés időpontját. A kistermelők vi­szont nem mindig teszik meg a bejelentést, náluk a méhészek borotvaélen táncolnak. Bízom benne, hogy egyre kevesebb mé­reganyag kerül forgalomba - mondta a Nógrád Megyei Hírlap­nak a méhész. Sok növényvédő szer veszélyes a méhekre

Next

/
Thumbnails
Contents