Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-11 / 108. szám

2 2011. MÁJUS 11., SZERDA ESZAK-NOGRAD Tarjániak hozták el a vándorkupát Saigoiaim A Bolyai János Gim­názium és Szakközépiskola öt diákja Andrűssy Fanni, Budafoki Dávid, Hidasi Viktória, Mravcsik Bálint és Rusz Boglárka vett részt a Bolyai nevét viselő isko­lák nemrégiben megrendezett, tizedik zentai találkozóján. Ki­lenc, zömmel hazai oktatási in­tézményekből érkeztek diákok a négy napos, hagyományos ese­ményre. Városismereti játékon, sport- és logikai vetélkedőn vet­tek részt, hogy erősítsék kapcso­latukat, barátságukat. S a tíz év folyamán most először mutatko­zott a salgótarjáni csapat a leg­jobbnak, így elhozhatta az első helyezésért járó vándorkupát. Jövőre a házigazda Kecskemét egy új díjat alapít, amelyért is­mét vetélkedni fog a kilenc bolyais alma mater. Rendőrkézen a betörő Salgótarján. A napokban érkezett bejelentés a rendőrségre, misze­rint egy salgótarjáni lakásba is­meretien személy tört be. A hely­színre érkező járőrök adatgyűj­tést végeztek és megállapították, hogy az elkövető a bejárati ajtó ablakát betörve jutott be a lakás­ba, ahonnan különböző haszná­lati eszközöket tulajdonított el mintegy 250 000 forintértékben. A rendőrök rövid időn belül fel­kutatták a bűncselekmény elkö­vetésével gyanúsítható személyt, akinek lakásán megtalálták az eltulajdonított értékeket is. A nyomozók a használati tárgyakat lefoglalták, majd a 42 éves salgó­tarjáni férfit - előállítását követő­en - lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki, ő beismerő vallo­mást tett. A tettes nehéz anyagi körülményein kívánt javítani, ezért tulajdonította el jobb módú szomszédja lakásából annak ér­tékeit, amelyeket értékesíteni akart Tettéért akár öt évig terje­dő szabadságvesztéssel is büntet­hetik a férfit Ferencesekre emlékeznek ifflg'itanffllí Az Acélgyári úti fe­rences templomban május 15- én, vasárnap 10 órától a temp­lom felszentelésének 75. évfor­dulójára, a ferencesekre emlé­keznek és a szentmise végén dr. Beer Miklós, váci megyés püspök (aki a főcelebráns lesz) felajánlja a várost Szent József oltalmába. „A magyar katonák rendkívül képzettek” Salgótarján. A közelmúltban Salgótarjánban tartott fóru­mot dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter. A tárcave- zetó' interjút adott a Nógrád Megyei Hírlapnak az or­szág haderejét érintő kérdésekkel kapcsoltban.- Honvédelmi miniszteri pozíci­óban jogos az a kérdés, hogy volt-e Ön katona?- Igen. Sorkatonaként szolgál­tam Kalocsán, a 35-ös Budapesti Forradalmi Ezred nevű alakulat­nál töltöttem az előfelvételis kato­naidőmet- Hogyan emlékszik vissza kato­naéveire?- Kemény idők voltak. Vegyes emlékeim vannak, voltak benne jók és rosszak is. Leendő joghall­gatókkal és színészpalántákkal katonáskodtam együtt. Kiváló ka­tonatársam volt Rudolf Péter szín­művész, valamint Rátóti Zoltán - aki egy másik kitűnősége a szí­nészéletnek. Nagyon vidám jele­neteket és pillanatokat tudtak elő­idézni, a néha igencsak sanyarú körülmények között.- Térjünk vissza a jelenre. Ha az Ön döntésén múlna, bevezetnék is­mét a sorkatonaságot Magyaror­szágon?- Nem. Ennek semmilyen felté­tele nincs meg. A kormánynak ezt megelőzően sem állt szándéká­ban, a sorkatonai kötelezettséget visszaállítani. Egyébként is, az új alaptörvényünk világosan ki­mondja - ugyanezen az elven a régi Alkotmány is meghatározta azt -, hogy kizárólag rendkívüli állapot, illetőleg megelőző védel­mi helyzetben, röviden háborús helyzetben merülhet fel a hadkö­telezettség. Akkor azonban szük­ség van rá, hiszen ha hazánkat tá­madás érné - ahogy ezt őseink­nek is meg kellett tenni -, ugyan­úgy nekünk is képesnek kell len­ni megvédeni az országunkat. De ennek a lehetőségnek, - hála Is­tennek - nagyon csekély esélye van. Ez köszönhető annak is, hogy hazánk a NATO tagjaként, egy olyan katonai biztonságot él­vez, amüyent története során még soha. A NATO alapszerződése a Washingtoni Szerződés 5. cikke­lye fogalmazza meg a szövetség lé­nyegét, amit úgy lehetne röviden megfogalmazni, ha bármilyen külső támadó, akármelyik NATO tagállamot megtámadja, ezt az ag­ressziót valamennyi tagállam úgy tekinti, mintha őt magát támad­ták volna meg. Ebben az esetben a szövetség tagjai, azonnal és au­tomatikusan hadba lépnek a meg­támadott ország megsegítésére. Ha Magyarországot bármely ál­lam megtámadná, akkor az Egye­sült Államok, Kanada, Nagy-Bri- tannia, Franciaország, Németor­szág és a többi szövetséges NA- TO-tagállam egyesített haderejé­vel találná magát szemben. Erre az elmúlt 60 évben, a NATO megalakulása óta nem volt példa, épp ezért mondhatjuk, hogy a NATO a világtörténelem legsikere­sebb katonai szövetsége. Visszatérve a kérdésére, ilyen körülmények között sorköte­lezettségre békeidőben, semmilyen szükség nincs. Amit j ezzel szem- ] ben rendkí­vül fontos­nak tartunk, az nem más, mint az ön­kéntes, tartalé­kos rendszer ki­építése. Ezt az igényt, a hatályos alaptörvény para­grafusai közé be is építettük, hiszen sajnálatos mó­don 2004-ben ^ _________ úg y szüntették meg a sorkötelezettséget, hogy egyben a tartalékos rendszert is felszámolták. Pedig a tartalékos haderőre nagy szükség lett volna az Észak-magyarországi ár- és bel­vízi helyzetnél. Belátható vannak olyan helyze­tek, mint például a vörösiszap-ka- tasztrófa esetén, amikor hirtelen szervezett erőre van szükség és a hadsereg fegyelmezettsége, szer­vezettsége az ilyen helyzetek megoldásánál nélkülözhetetlen. Árvízi helyzetnél, földrengésnél, vagy másmilyen természeti ka­tasztrófánál, igenis szüksége van az országnak arra, hogy legyenek tartalékosai. Örömmel számolha­tok be arról, hogy az elmúlt 11 hó­napban eljutottunk odáig, hogy ma már több mint 2000 tartalé­kos szolgál a Magyar Honvédség­ben. Ezek a tartalékos katonák, ja­nuár 1-től felváltották a laktanyá­kat védő, különböző őrző-védő cé­gek embereit, ennek köszönhető­en rengeteg pénzt takarítunk meg. 2014-ig legalább 6000 főre szeretnénk bővíteni, az önkéntes­tartalékos haderőt Fontosnak tar­tanám a honvédelmi nevelést, a „honvédelmi tudat” erősítését Az iskolákban szükség lenne a gyer­mekeknek megismerkedni a ha­zafiasság gondolatával, valamint a honvédelem alapjaival. Hiszen a hazáért az elmúlt évezredben, na­gyon sok ősünk áldozta fel az életét és ez egy tiszteletre méltó, fontos és semmi mással nem pótol­ható tevékenység. Ezt az úgynevezett „KatonaSuli Prog­ram” kere­tében is- mertet­többcélú a svéd gyártmányú, Gripen típusú gépeket rendszere­sítjük. A rendszerbe állítás azóta meg is történt 2008-ban és tavaly december óta a MiG-ekkel felvált­va látták el a légtér felügyeletét és ellenőrzését. Jelenleg egyedül, csak a Gripen vadászgépek látják el Magyarország légterének ellen­őrzését, amelyek a kor követelmé­nyeinek megfelelően korszerű va­dászgépeknek számítanak.-S ha lehetne választani?- De nem lehet! Ez van...- Csökkenhet-e a közeljövőben a külföldön szolgáló magyar kato­nák száma?- Évek óta, a Magyar Honvéd­ség 1000 katonája lát el missziós feladatokat szerte a világon. Eze­ket a missziós feladatokat, rész­ben a NATO, rész­ben az ENSZ, va­lamint az Eu­rópai Unió égiszé alatt hajtjuk végre. Kato­náink, összesen 14 ország­ban vannak jelen, Nyugat-Szaháról, Cipruson át, Afganisztánig. A legjelen­tősebb és legnagyobb létszá­mú missziónk, az afga­nisztáni - amely egyébként a lános- és középiskolai tanulók kö­rében. A kurzus, akár érettségi tárgyként is válaszható, továbbá elérhetővé tettük a felsőoktatás­ban tanulók számára. Ennek sike­rét jelzi, hogy több mint 4500 hall­gató választotta ezt a kurzust, s nem titkolt szándékunk, hogy a tartalékos rendszer bővítésénél, számítunk azokra a fiatalokra, akik ezen tárgyon keresztül köze­lebb kerülnek a Magyar Honvéd­séghez és a honvédelem eszméi­hez. Katonává nem oktatás, ha­nem nevelés útján válik az ember és ezt idejében el kell kezdeni.- Jelenleg hogy döntene a kor­mány a rendszeresített repülőgé­pek kérdésében? Gripen, Mirage, vagy Hőmet?- Nem vagyunk döntési hely­zetben. A döntések megszülettek. Jó tíz évvel ezelőtt, nagy többség­gel döntött a parlament és a kor­mány, hogy nem az oroszok által adósságszolgálat fejében felaján­lott MiG 29-esek felújítására költ­jük a pénzt, hanem ehelyett a NATO-nak az egyik legfontosabb küldetése. Most tért haza 90 kato­nánk, akik Kilián Nándor tábor­nok vezetése alatt, hat hónapig működtették és vezették, a Kabu­li Nemzetközi Repülőteret. Ezt a feladatot nem is először, hanem már második alkalommal látta el a Magyar Honvédség, olyan nagy sikerrel és általános megelége­dést kiváltva, hogy informális fel­kérést kaptunk - előzetes egyez­tetések alapján jövő évre vonat­kozólag -, hogy egész esztendőre lássuk el a reptérrel kapcsolatos feladatokat. Az előbb felsorolt or­szágokon kívül, jelentősebb lét­számban vagyunk jelen Boszniá­ban és a Sínai-félszigeten. Ez an­nak a bizonyítéka, hogy a magyar katonák, rendkívül képzettek. A közvélemény nem tudhatja - mert ezek a feladatok távol zajlot­tak a nyilvánosságtól -, de a ma­gyar katonák rendkívül képzet­tek és ez a megállapítás a magyar tisztekre is helytálló. A katona­tiszt képzésre évek óta hússzoros a túljelentkezés. Ebből válogatjuk ki a legjobb nyelvtudással rendel­kező, legkiválóbb fizikumú és pszichológiai állapotú jelölteket. Nem tervezzük a magyar kato­nák létszámának csökkentését. A magyar katonák szívesen je­lentkeznek önként ezekbe a mis­sziókba, mert tisztességes anya­gi és erkölcsi megbecsülést kap­nak. A béke garantálásából és a terrorizmus elleni harcból Ma­gyarországnak is ki kell vennie a részét. Magyarország nem lehet és nem is lesz „potyautasa” an­nak a szövetségi rendszernek, aminek előnyeit már előző vála­szomban kifejtettem.”- A NATO tagországok többsége csökkenti hadikiadásait, miköz­ben a világ fenyegetettsége nem csökken, hanem nő. Nem érzi ezt paradoxonnak?- Nemcsak ön és nemcsak én érzem ezt paradoxonnak, hanem legutóbbi brüsszeli találkozásunk kapcsán, Robert Gates amerikai védelmi miniszter és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár, ponto­san ugyanerre az ellentmondásra mutattak rá. A tanácskozáson en­nek a paradoxonnak a feloldására tettünk kísérletet, mert a válság közepette kénytelenek vagyunk visszafogni a hadi kiadásokat, mintegy 10 százalékkal és jelenleg úgy tűnik ez a jövő évben sem fog vál­tozni. Keresni kell azo­kat a megoldásokat, amelyek oldják ezt csökkentett költségvetést El kell felejtem azt, hogy min­den tagállam, mindenféle kapaci­tást fejleszt megteremt és biztosít Sokkal inkább a közös képessége­ket kell kialakítani, amiket külön- külön fejlesztünk ki és megoszt­juk egymással. Jó példa erre a Ma­gyarországon a Pápai Nehézszállí­tó Légi ezred, amely a stratégiai szállítókapacitást bővíti. Tizenkét ország közösen, összefogva vette meg a szükséges berendezéseket és gépeket majd működteti. Egy ország sem engedheti meg magá­nak, hogy folyamatosan fenntart­son egy ilyen gépet arra a néhány alkalomra, amikora hadseregének szüksége van rá. így viszont ezek a gépek folyamatos használatban vannak, nincs felesleges kapaci­tás. Ez az okos védelem politikájá­nak egyik jó példája, ami elősegíti az integráció mélyülését és a köl­csönös bizalom magasabb fokát a NATO-tagországok között. Báli Dániel Kétarcú a magyar uniós elnökség Ötszázmillió európai állampolgár várja azt tőlünk, hogy a problémáival foglalkozzunk - fogalmazott sal­gótarjáni sajtótájékoztatóján Herczog Edit, az Európai Parlament képviselője, a Magyar Szocialista Párt el­nökségi tagja. SalgÓtffljétoJfenczog Edit szerint kétarcú a magyar uniós elnök­ség: a fiatal, több nyelvet beszé­lő magyar köztisztviselői kar teljesítményével szöges ellen­tétben áll a politikai vezetés ku­darca. Magyarország kétharmaddal megválasztott vezetése az euró­pai kérdések helyett leginkább a magyar lakosságot legjobban ér­deklő ügyeket erősíti - ilyen pél­dául a médiatörvény és az Alkot­mány -, ami elutasítottságot, csalódottságot váltott ki a közös­ség többi országában. Itthon a kormány hatalmas si­kernek állította be az európai ro­mapolitika elfogadását, amelyre árnyékot vet a Gyöngyöspatán kialakult helyzet és annak keze­lése. A gazdasági-pénzügyi vál­ság hatására, a magyar elnökség vezetése alatt kidolgozott euró­pai uniós csomagra pedig nemet mondott Magyarország.- Kudarc, hogy mi, magyarok nem gondolunk úgy magunkra, mint a félmilliárdos Európa veze­tőire - hangsúlyozta Herczog Edit, aki kitért arra is: - Az Euró­pai Uniót a béke érdekében hoz­ták létre. Azok az államok, ame­lyek Magyarországhoz hasonló­an gazdasági és politikai rend­szerváltáson estek át, de nem csatlakoztak az unióhoz, az el­múlt húsz évben valamilyen há­borús konfliktusba keveredtek. Az országok, s azokon belüli régiók közötti különbségek csökkentése szintén a konflik­tusok elkerülését szolgálja, ezért is hiba, hogy a magyar kormány leállította az fejlesztési források lehozatalát. Herczog Edit arra is kitért: az Európai Parlamentben az esetek túlnyomó többségében a fideszes és a szocialista képviselők mindig ugyanazt a gombot nyomták meg. Itthon is meg lehetne keresni a kö­zös. megoldásokat. Olyan nagy problémák indokolják ennek szük­ségességét, mint a közbiztonság. Ezüstök, aranyak és partnerség... (Folytatás az 1. oldalról.) Fontos eleme ennek a véradók megbecsülése, amelynek jegyé­ben egyre több településen tar­tanak „véradók napját.” A nehéz helyzetbe jutott, re­zsiköltséget fizetni képtelen csa­ládok gondjain pályázati támo­gatással igyekeztek enyhíteni, korlátozott számban így volt mód gázszámla-tartozás kifize­tésére, tűzifa, tűzhely adomá­nyozására. Árvíz következtében károsult nógrádiaknak és a veszprémi vörösiszap-katasztró- fa által sújtott településeknek is adományokat gyűjtöttek és jut­tattak el. Juhászáé Kincses He- lén, a megyei Vöröskereszt igaz­gatója beszámolójában az ered­ményes elsősegély-nyújtási fel­készítésekről, intézmények mű­ködtetéséről is szólt. Az idei világnapi ünnepségen szlovák kapcsolatát alapozta meg hivatalos formában a Vöröske­reszt nógrádi szervezete: Bobro- vics Árpád megyei és dr. Jozef Murgas, a Szlovák Vöröskeresz Lo­sonc Járási Szervezetének elnöke aláírta az együttműködési megál­lapodást. Az ebben megfogalma­zott célok között egymás munká­jának segítése mellett a „sebezhe­tőség csökkentését és a béke meg- őrzését”is rögzítették a felek. A hagyományoknak megfelelő­en ebben az évben is elismerése­ket adtak át a kiemelkedő huma­nitárius teljesítményekért. A Vö­röskeresztes Munkáért Bronz fm kozatát kapta Kiss Balázsné (Sal­gótarján), Pétemé Kiss Zsuzsanna és Vincze Nikoletta. (Rimóc). A ki­tüntetés ezüst fokozatát adomá­nyozták Kovács Zoltánnénak (Ba­lassagyarmat), Márkus István- nénak (Salgótarján), és Sztruhár Istvánnénak (Rétság). Arany foko­zatot vehetett át Bodnár Benedek (Salgótarján) és Anton Hubert (a bajor Vöröskereszt szervezetének vezetője). A Vöröskereszt Szolgá­latáért Oklevéllel tüntették ki Kiss Andreát, a salgótarjáni Menedék otthon dolgozóját, a Vöröskereszt Szolgálatáért Érdemérmet Takács Lászlónénak, a megyei szervezet munkatársának ítélték oda. Ifjúsági Munkáért Oklevelet érdemelt ki Tóth Júlia Fanni, a bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium tanulója és Végh Ad­rián (Salgótarján). Dr. Dömsödy Péter korábbi megyei elnök ötven éves vörös­keresztes tevékenységét pedig Réti Zoltán festőművész alkotá­sával ismerték el.

Next

/
Thumbnails
Contents