Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-27 / 122. szám
2 20-11. MÁJUS 27., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye különösen nehéz helyzetben van, hiszen a világ- gazdasági válság - ha úgy tetszik - elemi erővel pusztította el azokat a nehezen felépített növekedési mutatókat, amelyek szó szerint életben tartották a megyét. Arról kérdeztük meg a Nógrád Megyei Önkormányzat két prominensét, hogy mennyire nagy a baj. Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke és dr. Barta László, Nógrád megye főjegyzője készséggel válaszoltak arra a kérdésre, hogy a megyei önkormányzat költség- vetése állni fogja-e a gazdasági recesszió viharait, illetve milyen lépéseket tettek a működőképesség megőrzése érdekében, kell-e csődtől tartanunk? « Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke elmondta:- A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése nagyon feszített, munkával teli hónapokon van túl. A költségvetésünkről azt tudom elmondani, hogy jelenleg nehéz helyzetben vagyunk. Ha egytől tízes skálán kellene a jelenlegi pénzügyi helyzetünk súlyosságát megítélni, én azt közepesen súlyosnak ítélném meg. Ennek a feszített munkatempónak köszönhető, hogy a kialakult helyzetet kezelni tudjuk. Ahhoz, hogy talpon maradjunk és elkerüljük a csődhelyzetet, valamint továbbra is meg tudjuk őrizni a fizetőképességünket, nem ülhetünk a „babérjainkon”. A közeljövőben olyan döntéseket kell meghoznunk, amelyek eredményeképpen további megtakarításokat érhetünk el a rendszeren belüi. Az ismert pénzpiaci körülmények miatt sokkal racionálisabbá kell tennünk a működésünket. Ennek első lépéseként a gazdasági területeteket szervezzük át és ezt a Nógrád Megyei Önkormányzat Hivatalához integráljuk. Ez a lépés, egyrészt - a közgyűlés számára - átláthatóvá teszi a gazdasági folyamatokat. Másrészt - a teljes rendszeren belül - több lű.millió forintos megtakarítást eredményez. Nyilvánvalóan, ennek vannak olyan negatív hatásai, amelyek személyügyeket is érintenek. Hangsúlyozom, ha talpon akarunk maradni, akkor muszáj olyan intézkedéseket felvállalni, amelyek több esetben fájdalmasan érintik, mind a döntéshozót, mind azokat, akikre ezek a döntések vonatkoznak. A mostanáig kialakult helyzetnek - az előbb megemlítetten kívül - még számos más oka is van. A nem várt világgazdasági folyamatok negatívan érintették az ingatlanpiacot. A hitelbőség elmúltával egyre kevesebben mernek belépni az ingatlanpiacra és ez különösképpen érzékenyen érintette a költségvetésünket, mivel a várt illetékbevételek jócskán elmaradtak a tervezettől. Nyilvánvalóan ez összefüggésben van az ország jelenlegi gazdasági helyzetével. Csak remélhetjük, hogy a közeljövőben ez a tendencia megfordul. De az illetékbevételek nagysága továbbra is egy óriási bizonytalansági tényező a költség- vetésünkben. Még ez év nyarán további többletkiadást, így hiányt növel az, hogy néhány intézményt a balassagyarmati önkormányzat átad. Részükről a testületi döntés ebben a kérdésben már megszületett. Nem kizárt, hogy ez egy új helyzetet fog teremteni és ahhoz valószínűleg a költségvetésünket is újra kell gondolni. Ebben az évben - hasonlóan az elmúlt évihez - egy nagyon szigorú, szoros költség- vetési politika érvényesítését kell, hogy felvállaljuk. Hasonló gondot jelentenek a Szent Lázár Megyei Kórház finanszírozási problémái. Ahhoz, hogy a betegellátás normális színvonalon történjen, iszonyatos erőfeszítéseket kell tenni az ott dolgozóknak és annak a stábnak is, amely a kórházat vezeti és pénzügyileg menedzseli. Ezeket a nehézségeket úgy kell áthidalniuk, hogy a napi szintű ellátásban a betegek ebből semmit ne érzékeljenek. A múzeumok minél hatékonyabb átszervezése is előttünk álló feladat. Várhatóan - ez év őszére - ennek a végére is pontot tudunk tenni. A célunk az, hogy egy európai értelemben is jól működő múzeumi szervezetrendszer alakuljon ki, ami a továbbiakban megkönnyíti a múzeumi egységek együttműködését. Napirenden van még a bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium ügye is. A tervek arról szólnak, hogy a feladatellátás a jövőben a Fáy András Szakközépiskola ingatlanában történne. Jelenleg arra várunk, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács olyan pályázatot írjon ki, amely lehetővé tesz oktatási intézmények felújítását. Ez nemcsak az alapfokú intézményeket, hanem a középfokúakat is érintené reményeink szerint. Szeretnénk, ha a szakképző intézményünket részlegesen felújíthatnánk. Ebben az esetben szükségét érzem annak, hogy konzultáljunk az érintett pedagógusokkal, szülőkkel - nem utolsósorban - Bátonyterenye önkormányzatával. Meglehet - jelen pillanatban - ezek az átszervezések rövid távon nem hoznak látványos megtakarítást, de hosszú távon mindenképp Nógrád megye javát fogják szolgálni. Összegezve, szeretném azt mondani, hogy nyugodtan hátradőlhetünk, valamint azt, hogy jelenleg semmilyen fenyegető probléma nincs, de ezt felelősségteljesen kijelenteni nem lehet. Egyrészt, a megyei önkormányzat működőképességét, csak egy világos, szigorúan strukturált, fegyelmezett költség- vetéssel tudjuk biztonsággal fenntartani. Közben bízunk abban, hogy az ország gazdasági állapota és annak fejlődésének következtében az ingatlanpiac is megindul. Az illetékbevételeink így ezzel arányosan növekedhetnek. Másrészt pluszforrásokat igénylő pályázatokat nyújtottunk be az állam felé. Jelenleg úgy néz ki, hogy ezek a pályázatok sikeresek voltak és kapunk is támogatást. Harmadrészt, az eddig meghozott intézkedések pozitív kihatással lesznek a költségvetésünkre. A megyei önkormányzat valamennyi intézményében dolgozó munkatársai nyugodtak lehetnek, hiszen mindenki részére időben biztosítani tudjuk a béreket. Úgy gondolom, a jelenlegi helyzetünkben az a megfelelő alapelv, hogy jobb félni, mint megijedni. Szeretnénk elkerülni azt, hogy egy olyan helyzetbe találjuk magunkat, aminek bekövetkezte után a problémát már nagyon nehéz vagy egyáltalán nem lehet kezelni. Ezért volt szükség ezekre a preventív, megelőző intézkedésekre. Ezeket a döntéseket meghoztuk és ha kell ezeket a továbbiakban is felvállaljuk. Dr. Barta László, Nógrád megye főjegyzője a témával kapcsolatban közölte:- A Heves Megyei Önkormányzat esetében, tulajdonképpen nem csődeljárásról, hanem adósságrendezési eljárásról kell beszélnünk. Ennek jogszabályban rögzített keretei vannak. Az önkormányzat azokkal a „hitelezőkkel” próbál egyezséget kötni, akiknek tartozik. Leegyszerűsítve, ebben az esetben a kifizetési források rendezéséről van szó a mindenkori számlavezető bank bevonásával. Ez nem csődhelyzet, mert az már technikailag egy másik fázis. Ha az önkormányzat csődben lenne, akkor jogilag - ezekben az esetekben - teljesen más eljárási szabályok lépnek életbe. A Heves Megyei Önkormányzatét a mi helyzetünk meg sem közelíti. A Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése 1,8 milliárd forintot meghaladó hiánnyal fogadta el a költségvetést. Ennek okán, ugyanazon az ülésen, 300 millió forint kiadás felfüggesztéséről is döntött a testület. Ennek inkább pénzügytechnikai jelentősége van - más szóval - egyfajta adminisztratív takarékosságról beszélhetünk. A pénzügyi év elején ez volt az első intézkedés, de azóta már több testületi ülésen is túlvagyunk. A legutóbbi, április végi közgyűlésen döntöttünk arról, hogy július elsejétől az intézményeinknél egy nagyobb volumenű átszervezést hajtunk végre. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az intézkedés a gazdálkodás szempontjából nem csodaszer, hanem módszer. Ez alatt azt értem, hogy a mindenkori forrásokat fel lehet használni úgy is, hogy a közgyűlés „vakon” elfogadja és végrehajtja a feladatokat, meg úgy is- mint ahogy a magánéletben - hogy a mindenkori költekezésemet újra és újra átgondolom. Minden egyes intézményi forint elköltésének tekintetében, minden egyes tranzakcióhoz ellen- jegyzés szükséges. A kötelezettségvállalást továbbra is az intézmények vezetői végzik, de ehhez- az eddigiekhez képest - egy erős jogszabályi keretet alkalmazó, szigorított, úgynevezett kont- rollszabályt építünk be. Nyilvánvalóan ezzel csak kisebb megtakarítást lehet elérni a konszolidációhoz, nagyobb mértékű állami segítség kell. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak biztosított állami keretre mi is pályáztunk 820 millió forintos összeggel. Az önkormányzat hiánya nem a rossz gazdálkodásából fakad, hanem a forráscsökkenésekre és a forráskivonásokra vezethető vissza. Ez két tételt érint drasztikusan. Az egyik, hogy a személyi jövedelemadó kiegészítésből egységesen elvontak 370 millió forintot. A másik az illetékbevételek drasztikus csökkenése, ami miatt bizonyíthatóan 400-500 millióval jön be kevesebb a megyei önkormányzat kasszájába. Ezenkívül a központi költségvetésből néhány kötelezően ellátandó feladatunkra kevesebb állami normatívát kaptunk. Ezt a forráshiányt, a számlavezető bankunkkal megkötött szerződésben benne foglalt 2 milliárd forintos folyószámla-hitelkeretből tudjuk pótolni. Ez azt jelenti, hogy ami a központi forrásokból hiányzik, azt ebből a keretösszegből egészítjük ki. Nyilván ez hosszú távon nem tartható állapot, de bízunk abban, hogy az állam a kötelező támogatásokat a feladatainkra biztosítani fogja. Én azok táborát gyarapítóm, akik azt vallják, hogy talpon fogunk maradni. Ezt nem csak „kincstári optimizmusból” mondom, hanem így is gondolom. Hangsúlyozom, nehéz napokat élnek át az intézmények és a döntéshozó testületek is. Ennek ellenére a feladatokat finanszírozni tudjuk. Szeretném azt is elmondani, hogy mi is jegyeztünk kötvényt, de nem tarunk ott, ahogy ezt más önkormányzatok megtették, hogy azt a működéshez beforgatták. A jegyzett kötvény minden egyes forintját fejlesztésekre fordítjuk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a közeljövőben - hangsúlyozom - semmilyen oktatási vagy szociális intézményt érintő fejlesztést nem tudtunk volna eszközölni. Ez a kötvényjegyzés, tehát a pályázatok által megkövetelt önrész biztosításához volt szükséges. Ezek közül egyet ki is emelnék. A testület már döntött, a Szent Lázár Megyei Kórház, MRI beszerzéséhez szükséges önrész garanciájáról. Mintegy 150 millió forintról van szó - s amint megnyílik a pályázat - mi ezt az önrészhez szükséges pénzt, biztosítani is tudjuk - vázolta a főjegyző. Nincs több ösztöndíj E. T. Salgótarján. KilenG napirendi pontot tárgyalt a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése csütörtökön a megyeházán. A hónap elején megközelítőleg 1 milliárd 563 millió forintos adósság miatt racionális és rendkívül takarékos gazdálkodást kért a költségvetésének minden résztvevője részéről. Szorosan ide tartozik, hogy az önkormányzat a 2011. évi költségvetés szolidaritási program- csomagjában nem biztosított fedezetet a felsőoktatási ösztön- díjrendszer 2011/2012. tanévben történő működtetésére, így nem fognak pályázatot kiírni a felsőoktatásban tanuló megyei illetőségű hallgatók támogatására és nem működtetik tovább az ösztöndíjrendszert sem. A további napirendi pontokban finomítottak a megyei ön- kormányzat fenntartásában működő egyes intézmények alapító okiratain és egységes szerkezetbe foglalták azokat, illetve számtalan megállapodáson is módosítottak. Egy másik napirendi pontban kezdeményezték a Berekfürdő, Vadvirág út 21. szám alatti belterület nyilvános pályázati eljárás útján történő elidegenítését. Dr. Bercsényi Lajos, a Szent Lázár Megyei Kórház főigazgatója az intézmény pénzügyi és gazdasági helyzetéről számolt be. Elmondása szerint több éven keresztül tájékoztatták a közgyűlést arról, hogy a részükre megállapított Teljesítmény Volumen Korlát (TVK) mind a fekvő-, mind a járóbeteg ellátásban elégtelen ahhoz, hogy valamennyi ellátott beteg után megkaphassák a finanszírozást, ezért képződik folyamatosan tartozásállomány az intézet gazdálkodásában. Még ősszel derült ki, hogy az intézmény a TVK mutatók tekintetében az országos utolsó helyen áll az 1 ágyra jutó TVK mutató szerint, mégpedig úgy, hogy az országos átlaghoz képest több mint 25 százalékkal maradt el 2010-ben és 2011-ben is. Hasonló adatokat mutat a járóbeteg ellátás TVK alakulása is, e tekintetben még inkább elmaradnak az országos átlagtól, mégpedig sította elnökét, hogy tegye meg hogy a volumen országos átla42 százalékkal. A közgyűlés uta- a lépéseket annak érdekében, gőt elérő szintre kerüljön. t A megyei közgyűlés 1,8 milliárd forintot meghaladó hiánnyal fogadta el a költségvetést A penge élén táncoló megyei önkormányzatok
