Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)
2011-05-25 / 120. szám
4 2011. MÁJUS 25., SZERDA A NAP TÉMÁJA Két Nógrád megyei fiú a világ legjobbjai között van művészi teremkerékpározásban, de Magyarország nagy része talán sosem ismerte volna meg a sportágat, ha a romhányi Dévényi Bálint és Paróczi Lénárd fel nem lép a Csillag születik című tehetségkutató műsorban. A Romhány SE szakosztályi edzésén járva ámulattal nézzük a bicikli kormányán és ülésén állva, vagy a kormányon ülve, lábat előre tartva guruló sportolókat. A versenyzők egyébként nem improvizálnak, az elemeket szabálykönyv rögzíti, és még az időt is tartani kell. A teremkerékpározás romhányi művészei A NAP TÉMÁJA. A Romhány SE teremkerékpár szakosztályaként 1998 őszétől működik a csoport. Mint Kovács Balázs, a csapat alapítója és edzője elmondja, hogy több mint 100 éves sportágról van szó. Magyarországon stuttgarti edzők ismertették meg a teremkerékpározást 30-40 testnevelővel, akiket aztán egy németországi nemzetközi versenyre is kiutaztattak.- Három-négy kollégát meggyőztek arról, hogy érdemes belefogni. Ez 15 évvel ezelőtt volt - idézi fel a romhányi edző, aki első nekifutásra kicsit ódzkodott a sportágtól, amikor látta, hogy „mit művelnek”. Azt gondolta, lehetetlen, hogy ők ide eljussanak. Az első országos bajnokságon viszont már ott voltak 1999 tavaszán, sőt az egyik gyerek bronzérmet is nyert. Folyamatosan jöttek a sikerek, Kovács Balázs pedig minden megmérettetésre kamerával ment, és figyelte a módszertant: hogyan segítenek az edzők, hová teszik a lábukat a versenyzők.- Mivel kevés klub volt, minden versenyen részt vettünk, ezeket Bajon, Vértessomlón, Romhányban, Bokodon, Délegyházán, Csornán, Farádon rendezték. Alapkövetelmény a megfelelő terem és a speciális teremkerékpárok. Mi a kezdéskor a németektől és a bajiaktól kaptunk néhányat. Ezeket itt már nem látjuk, mert fokozatosan kicserélődtek. A piros-fehér-zöld kerékpárokat már egy német házaspár vette nekünk, akik otthon versenybíróként és edzőként is dolgoztak. Amikor meglátták, hogy milyen lelkesek vagyunk és milyen rossz felszereltséggel dolgozunk, meglepődtek, hogy lehet ezzel produkálni?! - meséli az alapító.- A speciális teremkerékpárok súlya 15-16 kiló - teszi hozzá, és beszélgetés közben is a gyerekeken tartja a fél szemét, időnként oda is kiált: Emeld fel a kezed Marcika! Ez az! Feszíts! A szemedet is fel kellene emelni! - Visszatérve a biciklikre, nemcsak az anyaguk speciális, hanem a kiképzésük is. Se kontra, se fék nincs rajtuk, a gyerekek az egyensúlyukkal tudják magukat megtartani, azzal mennek előre, hátra. (Emeld fel a fejed, Marci, mosolyogj!) A romhányiak három korcsoporttal dolgoznak, évente 25-30 közötti létszámmal. A legidősebb lány, a legjobb női versenyző a 26 éves Grózer Veronika. Legkisebb tagjuk, Zagyvái Balázs még óvodásként kezdte, de mint az edző mondja, azóta rájött, hogy nem szabad túl korán kezdeni, mert az óvodás - bár az ügyességét fejlesztik, de - még túl kicsi, hogy megértse, mit szeretnének vele elérni. Az általános iskolás kortól lehet végeztetni a fizikai, ügyességi gyakorlatokat, szlalomozásokat. Mint Kovács Balázs fogalmaz: a kicsikkel hangulatjavító, játékos edzéseket tartanak, ahhoz, hogy eljussanak velük a technika gyakorlásáig, legalább két évnek el kell telnie. Szól a zene a romhányi tornateremben, a fiúk-lányok akrobataként mozognak a kerekek és a váz fölött, amikor az edzőt arra kérem, mondja el szakszerűen, hogy mit is csinálnák a biciklizés művészei.- A szabálykönyv alapján összeállított, egy-egy elemből álló szabványgyakorlatok vannak. Rögzítik azt is, hogy korosztályonként hány elem hajtható végre. Korábban négy volt, jelenleg minden gyakorlatra maximum öt perc adható. Öt perc alatt a kicsiknek 22, a felnőtteknek, junioroknak 30 elemet lehet belerakni, és minden elemnek meghatározott pontértéke van. Minél komolyabb kunsztot csinál valaki, nyilván annál több pontot ér el. Az edzővel ösz- szeállított, megtanult versenygyakorlatot leteszik a zsűri asztalára, a versenyzőknek ezt a programot kell végrehajtaniuk. Ha kihagynak belőle valamit, azért levonás jár - fejti ki. (Ülőtartást lehet csinálni attól, hogy nem tudjuk? - gurul az edző elé egy cop- fos kislány.) A tornaterem padlója sem egyszerű műanyag. Különböző színekkel láthatók rajta a felfestett formák.- Levonás jár azért is, ha a versenyző nem a kijelölt pályán fut. Vannak nyolcas alakban végrehajtandó elemek, a kis körön kell gurulni, előre, hátra, egy keréken gurulni, beülve a kormányba, kiülve a kormány elé - mindenféle elemek. Ilyen például a lovagló ülésben egy keréken gurulás, vagy a kormányra állva, illetve a kormányra ülve, lábat előre tartva gurulás - folytatja Kovács Barna. (Bence, háttal ne menj, amikor a többi előre!) A versenyeken nem kötelező, hogy zene szóljon a gyakorlat alatt, de segít: könnyebb elvégezni az elemeket zenére. Ha jó a zene, ritmust ad. Ha a versenyző hibátlanul végzi a gyakorlatsort, tudja, hogy éppen hol kell tartania az elemsorban. A versenyeken egyébként »konga vagy csengő jelzi a perceket. Az időt nem lehet túllépni. Egy kislány előttünk éppen úgy halad el, hogy egyik lába az ülésen, a másik a kormányon. A kisebbekből álló csoport a rükverces elemeket gyakorolja, az a cél, hogy szalagban tanulják meg a hátrahaladást. „Szalagban” - erre is rákérdezek.- Egymás kezét fogva indítják el a kört, majd elválnak egymástól, külön csinálja mind a kettő, azután vissza kell fogniuk. Szinkronban mennek az elemek - magyarázza az edző Vannak páros gyakorlatok is: az elemek bizonyos százalékát egy biciklin állva kell végrehajtania a két versenyzőnek. De akad egykerekű bicikli is a tornateremben. Mint megtudjuk, azzal is lehet gyakorlatokat összeállítani, de Kovács Balázs Romhányban csak ügyességfejlesztésre használják. Kovács Balázs szerint a művészi teremkerékpározás rengeteg sikerélményt ad a gyerekeknek: a gyakorlatok tárháza óriási, szinte minden edzésen tudnak újat tanulni, egy elem megtanulása ösztönzi a következőt, itt nincs olyan, hogy vége van.- Amikor úgy érezzük, hogy egy versenyző már mindent tud, akkor lehetőséget nyújtunk neki, hogy új elemeket vezessen be. A bejelentés után azokat be is kell mutatnia nemzetközi versenyen - mondja. - Amint itt is látszik, rengeteg elesés van, de nyilván azzal kezdjük, hogyan kell úgy kimenekülni az elemekből, hogy ne sérüljön meg senki. Nekünk alig-alig van sérülésünk, jó, kék-zöld foltok azért akadnak... A legelején az edző fogja a biciklit, a gyerek kezét, amíg a megfelelő magabiztosságot el nem éri. Rengeteg kilométer van Kovács Balázs lábában az alaptechnikák tanításánál is. Amikor a gyerek már tud egykerekezni, lehet próbálni a többit, de legalább három év, mire eljut az egykerekezésig. Előbb meg kell tanulni csak simán gurulni a biciklivel, utána kanyarodni. Az első nagy lépcsőfok az elengedett kézzel történő gurulás. Ekkor már lehet lábbal is kormányozni. (Panna, Lina, harántterpeszeket csináljatok elengedve! Kengurut is mutathatsz. Ülőmérleg, Panna! Hasonfekvés mehet) Akármennyire speciális, a bicikli is tud törni, nyolcasok kerülhetnek bele, alkatrészeket kell szerelni - egy új bicikli pedig 1500-2000 euróba kerül. Támogatókat, szponzorokat pedig nagyon nehéz találni. Romhányba került már versenyen nyert bicikli is, de mint az edző megjegyzi, „arra még pénzünk nem volt, hogy a szakosztály biciklit vásároljon. Nekünk elég, ha láncot, küllőt, esetleg egy-egy nyerget, kormányt, pedált kell venni.” Kovács Balázs korábban tornászokkal dolgozott, megyei bajnokságot nyert a gyerekekkel, akiket úttörő olimpiára is felkészített. Röplabda edzőként is nyolcszor nyert csapatával megyei bajnokságot. A teremkerékpárosoknak is komoly eredményeik vannak, a szakosztály tagjai közel 150 nemzetközi versenyen vettek már részt. Eljutottak Madeirára és japánba, a legtöbb verseny azonban Európában zajlott, Ausztiában, Svájcban, Németországban, Belgiumban, Portugáliában, Hollandiában, Csehországban - ezek az országok igen aktívak ebben a sportban. A két legeredményesebb versenyző a Csillag születikből megismert Paróczi Lénárd, aki 15-szörös magyar bajnok 2 ebben benne van az egyéniben, párosban és négyesben szerzett aranyérmek száma -, illetve a 19-szeres magyar bajnok Dévényi Bálint. Ők ketten junior Európa-bajnokságon hat negyedik és egy harmadik helyet szereztek (utóbbit Hollandiában, Herlenben). Világbajnokságon 10., 11. és 14. helyük van felnőtt kategóriában. Mindkét fiú 18 éves, és azt mondják: gondolták, hogy gyakorlatuk tetszik majd a nézőknek és a zsűrinek, de azt nem, hogy ennyire. Hiszen nekik már „hétköznapi”, amit bemutattak. A fiúk a Csillag születik előtt legutóbb Stuttgartban léptek fel ötezer ember előtt. Arra a kérdésre, jelent-e a nagy nézőszám plusz izgalmat, idegességet, esetleg előidéz olyan rontást, amely otthon nem fordulna elő, azt válaszolják, hogy ha idegenek nézik őket, az nem annyira zavaró, inkább akkor vannak zavarban, ha ismerősök, barátok, családtagok előtt mutatkoznak be. Ilyenkor nagyobb az izgalom, mert bizonyítani kell. A kevésbé beszédes Lénárd meséli, volt rá példa, hogy Bálint repedt kézzel ment Európa-bajnokságra. Bálint kommunikációs főiskolára készül, Lénárd az érettségi után marad a középiskolában két év technikusin, „majd utána elválik, hogy mi lesz”. A művészi teremkerékpározással viszont még jó sokáig akarnak foglalkozni. Kovács Balázs minden gyerekről rögzíti az előrehaladást. A két „csillag” dossziéjában 2002-ben még 20,6 pont szerepelt, pontszámúk ma már 100 körüli. A csapat munkájáról már sok mindent megtudtunk, de biciklizik-e maga az edző? Először azt feleli, nincs arra ideje, aztán mégiscsak bevallja, hogy próbálgatott már egykerekezni, amikor nem voltak ott a gyerekek. Dudellai Ildikó Fotó: Komka Péter A „csillagok” és mesterük
