Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-17 / 113. szám

2011. MÁJUS 17., KEDD 3 ÉSZAK-NÓGRÁD Bányász-majálist tartanak Hányáson Az embert próbáló szak­ma hagyományainak to­vább éltetésében szeret­ne elöl járni Mátraverebély, ezért má­jus 21-én, szombaton Bá­nyász-majálist rendez az önkormányzat Kányá- son, az egykori bányász­telep központjában. Mátraverebély-Kányás. - igazi családi nappal szeretnénk kedveskedni mindenkinek, aki kilátogat a kányási közös­ségi házhoz. Sok éve már, hogy felszámolták a Nógrádi Szénbányák Vállalatot, és több mint húsz esztendeje be­zárt a kányási bánya, ám so­kan, az egykori bányászok és gyermekeik, unokáik itt él­nek közöttünk - mondta Bayemé Fürth Verát, a rendez­vény háziasszonya:- Természetesen emlékezni szeretnénk a hajdani bányász életre, felcsendülnek a jól is­mert bányász dalok, a vetítőte­remben korabeli filmhíradó­kat, bányászattal kapcsolatos filmeket tekinthetnek meg az érdeklődők. A nap fő eseményeként a szervezők egy bányász emlék­fa felállításával kívánnak tisz­telegni mindazok előtt, akik ezt az embert próbáló hivatást vá­lasztották. A múltidézésen túl foglalkoznak a bányászat jövő­jével is.- Természetesen várjuk a bányász-unokákat, akiknek játékos vetélkedőket szerve­zünk, és a nap folyamán két al­kalommal is kincskeresésére indulunk az egykori Remete­barlanghoz. Mindenkit szere­tettel várunk - és örülünk an­nak, ha nem csak Nógrádból, hanem az ország egyéb bánya­vidékeiről is lesznek érdeklő­dők - hangsúlyozta Bayerné Fürth Vera. A Bányász-majális tehát má­jus 21-én, szombaton 10 órakor kezdődik, és a programok egé­szen estig tartanak. A részvétel ingyenes, sőt a szervezők 150 adag halászlével várják azokat, akik kilátogatnak a Szentkútra vezető út mentén fekvő Hányás­ra. A rendezvénnyel kapcsola­tos további információk elérhe­tők a www.matraverebely.hu oldalon, illetve a (32) 471-192- es és a 06 70/466-4864-es tele­fonszámokon. Nagyobb figyelmet érdemelnek Kora gyermekkora óta életeleme a közösség, az emberekkel való közvet­len kapcsolat, a segítő­készség a rászorulókon. Tanítónő volt, erre taní­totta „gyermekeit” és amikor a Vöröskereszt Nógrád Megyei Szerveze­téhez vezetőt kerestek pá­lyázott és nyert. Ennek 18 éve. Juhászné Kincses Helén a Vöröskereszt Nógrád megyei igazgatója arról beszélt, hogyan „boldogulnak” önkéntese­ikkel, az Európai Unió ál­tal meghirdetett önkéntes munka évében. Hasznos munka- Egy olyan karitatív, társadal­mi szervezetnek mint a Vöröske­reszt, amely tevékenységét önkén­tesekre alapozza, mit jelent az ön­kéntesség éve?- A mai világban nagyon sok civil szervezet csak önkéntes munkával tudja megvalósítani célkitűzéseit, olyan feladatokat, amelyeket az állam valamilyen oknál fogva nem tud felvállalni. Az önkéntesség éve pedig arra jó, hogy ráirányítsa a figyelmet: az önkéntesek, az emberek, a társadalom számára hasznos munkát végeznek. Ha jól emlék­szem, még 2001-ben volt az első alkalom, amikor az önkéntesség nagyobb társadalmi figyelmet kapott. Később, 2005-ben tör­vény is született az önkéntes munkáról, egyfajta keretbe fog­lalta a tevékenységet. Mindezek ellenére úgy látom, az önkéntes­ség kultúrája még nem elterjedt, nem került igazán-a figyelem kö­zéppontjába. ­- Miért?- Talán mert megnyerésük nem egyszerű, hiszen nem min­denki érez késztetést a közössé­gért végzett munkára, nem so­kan ismerik a törvényt, nincse­nek tisztában az önkéntes jogál­lásával amely hasonló az aktív munkáséval, de munkájukat anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik. A Vöröskereszt a megyé­ben 405 olyan önkéntest tart nyilván, akikre mindig számít­hatnak. Legtöbben a véradásnál segítenek, vagy szociális mun­kában vesznek részt. Látogatják az idős, beteg, egyedül élő embe­reket, szervezik a klubfoglalko­zásokat, kirándulásokat, vagy az idősek napját a településeken. Természetesen vannak olyan se­gítőink is, akik alkalmanként vesznek részt a közös munká­ban, ruhát válogatnak, eljuttat­ják a rászoruló családokhoz, vagy a gyerekek nyári táborozta­tásánál segítenek. Óvodások, iskolások- Bármilyen szorgalmas, igyek­vő az önkéntesek csapata, gondo­lom mindig marad elvégzetlen munka. Honnan lehet pótolni a hiányzó kezeket?- Az önkéntesek többsége ma az idősebb korosztályhoz tartm zik. De mi már a fiatalok köré­ben keressük az utánpótlást. Vi­szonylag szerencsésnek mond­hatom magunkat, mert szinte mindig találunk munkára kész fiatalokat. Vannak úgynevezett bázis közép és általános iskolá­ink és most már óvodáink is.- Nem lehet elég korán elkez­deni...- Rájöttünk, ha a Vöröske­reszt eszmeiségét, a rászorulók segítését képek, kisfilmek me­sélik el a kicsiknek, megértik a lényeget. Salgótarjánban a Mac­kóvár, a Hétszínvirág, az Apró­falva óvodák már megkapták a táblácskát, bázisaink lettek. Egészségnevelő munka folyik, természetesen a gyerekek szint­jén, a szülők körében vöröske­resztes tagokat, véradókat szer­veznek. A szülők azt látják jó cé­lok érdekében teszik a dolgukat a Vöröskereszt „önkéntesei­ként” és az óvodáért is. Kétsze­res a közösségi élményük.- Mit tesznek a bázis iskolák? A salgótarjáni Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény, a Borbély, a Stromfeld, vagy a ceredi, a mátranováki általános iskolák diákjai?- A Táncsics ifjú vöröskeresz­tesei, akik versenyeket nyertek, például elsősegélynyújtó tanfo­lyamokat tartottak óvodások­nak. Az egészségügyi fiataljai a szűrővizsgálatok lebonyolításá­ban működnek közre. Természe­tesen sok más programban is részt vesznek, a segítő munkát évről-évre megtervezik. Emellett ..tagtoborzást végeznek, jelentős eredménnyel. Van iskola, ahol valamennyien tagjai a Vöröske­resztnek. Nagyobb megbecsülést- Gondolom szükség van a ta­gok számának gyarapítására.- Akárcsak Vöröskereszt szer­vezetekére. Jelenleg 35 a szá­muk a megyében és mintegy 2 ezer a tagok száma. Május vé­gén lesz az országos szerveze­tünk közgyűlése. Fontos feladat­nak tartjuk a szervezetek erősí­tését és legalább 30 százalékkal növelni a számukat. Az önkén­tesség éve jegyében országos programok indulnak parkok, játszóterek takarítására, rende­zésére. Jó volna, ha ennek a me­gyében is lennének követői, s az is, ha a vállalati önkéntesség is­megmutatná magát. Egy-egy cég „örökbe fogadna”, rendben tar­tana egy parkot, vagy egy játszó­teret. Mindezek az alkalmak le­hetőséget teremtenek számunk­ra a szervezetfejlesztésre is.-Azt hiszem az önkéntes mun­kások, a szervezetek számát is gyarapítaná, ha helyére kerülne megbecsülésük, társadalmi elis­merésük.- Mindenképpen. Ma min­den a pénz körül forog, még mindig kevés az értéke, becsü­lete az önkéntes munkának. Nincsenek elégséges példák ar­ra, hogyan tudnánk szebbé ten­ni magunk körül a világot. Vál­tozás azért van. Május 8-án a Vöröskereszt világnapján emlé­keztünk meg Budapesten a szervezet 130 éves születésnap­járól és az önkéntesekről. Ná­lunk 6-án tettük meg ezt, kö­szöntük meg 10 ember munká­ját. Általában évente 100- 200 fő között van az országos és a megyei elismerések száma. Azt tapasztaljuk, hogy a helyi társa­dalom is mindinkább elismeri azok munkáját, akik önzetlenül dolgoznak a közösségért, segí­tenek a nehéz helyzetben lévő­kön. Idősek és fiatalok példáját sorolhatnám Salgótarjánból, Balassagyarmatról, Palotásról, Rétságról. Olyan emberekét, akik azért teszik a dolgukat, mert erre nevelték, tanították őket. Erős élményként él ben­nük, az emberek közösségéért végzett önkéntes munka örö­me, mert megtapasztalták, hogy milyen sokat jelent a se­gítség, ha valaki bajban van.-vg­RÓLUNK SZÓL ERKI TAMÁS Sok hűhó Valaki mondja már meg ne­kem, hogy mi értelme van en­nek az Eurovíziós Dalfesztivál­nak. Mert hogy az idei sem az énekesekről és nem a produk­ciókról szólt az biztos. A vég­eredményt tekintve jövőre hív­hatnák akár Eurovíziós Körbe- szavazásnak is, vagy mondjuk Eurovíziós Aranyágnak. Sosem gondoltam volna, hogy valaha is nyilvánosan kérek bocsána­tot azért, mert az utóbbi évek­ben ott szidtam a magyar zene­ipart, ahol csak megengedték. Minden esetben azt kifogásol­tam, hogy túl nyálas, túl ötlet- telen, túl unalmas zenéket pro­dukálnak a hazaiak. Erre tes­sék, hétvégén kiderült, hogy vannak olyan országok, ahol még a miénknél is rosszabb a helyzet. Az idei fesztivál ugyanis tele volt rossz és legfőképp idegesí­tő produkciókkal, amivel ön­magában még nem lenne baj, mert hát nem lehet mindenki tökéletes. De hogy ezekre még büszkék is a nevező országok és hogy egytől egyig több pontot kaptak, mint mi, az egész egy­szerűen felfoghatatlan. Ennyire botfülűek lennének az embe­rek? Esetleg ennyire durva íz­lésficamban szenvednek? Egy­általán mire szavaztak? A gö­rögök például a gyros miatt kapták a sok pontot? Mert a produkciójuk biztosan nem ért annyit. Nem azt mondom, hogy Wolf Kati produkciója tökéle­tes volt, mert sajnos nem volt az. A látványelemektől talán csak a vokál volt borzalma­sabb, mégis azt mondom, hogy az utóbbi évek egyik legjobb da­lával, megkockáztatom, sláge­rével neveztünk be az idei meg­mérettetésre. Örökös pesszimis­taként még én is bíztam Wolf Kati sikerében, de legalább ab­ban, hogy az első tíz hely vala­melyikén végez majd. Erre a huszonkettedik lett. Sokan, köztük én is kudarcként élem meg az eredményt. De úgy gon­dolom, hogy ez nem Wolf Kati kudarca, hanem Európa morá­lis és mentális kudarca. Na meg természetesen a zeneipa­ré. Lelkűk rajta. SAJÁT OTTHONBAN A KIVISZI Salgótarján. Az elmúlt napokban vette birtokba a Karancs u. 50. sz. alatti épületet a 26. évében já­ró KiViSzI Színházi Műhely Egyesület. Az avatóünnepségen Varga László a „Kapuk” című zenés fantasy játékát mutatták be a színjátszók. (Az eseményre későbbi lapszámunkban visszatérünk.) Sikeres volt a tudományos értekezés Salgótarján. Az Ápolók Nemzet­közi Napja alkalmából tudomá­nyos értekezéseket tartottak má­jus 12-én, pénteken délelőtt a TISZK épületében. A Madách Imre Gimnázium és Szakiskola Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézményének rendezvénye Kalóz Erika gyakorlatioktatás­vezető köszöntőjével és Varga Ju­dit igazgatónő megnyitójával kezdődött. Az ezt követő ünnepi műsorban a ll.b osztályos tanu­lók műsorát tekinthették meg a jelenlévők, amely afféle érdekes „vásári komédia" volt a főbűnök­ről és ezek gyógyításának lehe­tőségeiről. A rendezvény máso­dik felében az ötféle témakörben kiírt pályázatokat értékelték. Erősné Liptai Csilla tagin­tézményvezető lapunknak el­mondta, hogy több mint 20, jól kidolgozott, nagyszerű pálya­munka érkezett be hozzájuk, ezekből az első két helyezett ré­szesült díjazásban. Különdíjat pedig azok vihettek el, akiknek pályázatát a legötletesebbnek tartotta a zsűri. Kanizsai Do­rottya élete és történelmi mun­kássága témakörben a VBGT csapat lett az első, amelynek tagjai: Csohány Vivien, Baranyi Dóra, Paulik Tímea és Lantos Gá­bor 1/13. évfolyamos hallgatók voltak. Második helyen a Szem­füles csapat végzett, tagjai: Telek Éva, Csábi Nikoletta és László Bernadett 1/13. évfolyamos hall­gatók. Florance Nightingale - a lámpás hölgy témakörben Ta­kács Vivien lO.a osztályos tanuló végzett az első helyen, őt „Tü­csök” jeligével Buga Marina 13.a osztályos tanuló követte. Külön díjazott lett „Szurikáta” jeligével Széles Réka 3/15. évfolyamos hallgató. Szerzetesrendek, lo­vagrendek, világi rendek téma­körben első helyezett lett a Cop- fos lányok csapata, Antal Fran­ciska és Szolik Vivien ll.b osztá­lyos tanulók, második helyezett pedig „A betegápolás helyzete a középkorban” című pályaműért a Duen csapat lett, amelynek tagjai Oláh Aileen és Dudás Csa­ba 3/15. évfolyamos hallgatók voltak. Különdíjat kapott még „Az ápolás szerepe napjaink­ban” témakörben „Schülerin95” jeligével Bollók Barbara lO.a osztályos tanuló is. A díjátadás után az iskola véradóit köszön­tötte Juhászné Kincses Helén, a Vöröskereszt megyei igazgatója és Szolik Vivien, az iskola ifjúsá­gi vöröskeresztes titkára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents