Nógrád Megyei Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 100-125. szám)

2011-05-02 / 100. szám

2

201-1. MÁJUS 2., HÉTFŐ

NYUGAT- ÉS ÉSZAK-NÓGRÁD

Amatőr alkotóknak

Safeótanán. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Művészeti Programok Főosztályával együtt pályázatot hirdetett nemrégiben a megyénkben élő, tevékenykedő, illetve tanuló nem hivatásos alkotók számára. Célja ennek az, hogy lehetőséget nyújtsanak az érintetteknek a megmérettetésre, műveik kiállításával a bemutatkozásra. A megyei kiállítások anyagából készült válogatást országos tárlaton is a nagyközönség elé tárják majd.

Gazdikereső

Salgótaiján. Fiatal kan kopónak, egy hosszú szőrű ó-németjuhásznak és két kölyökmacská- nak keres gazdát a Gazdikereső Közhasznú Alapítvány. Telefon: 32/311-840 vagy 20-9419-914.

Tájak, korok és a fotóművészet

Salgótarján. Homoga József, a megyei fotóklub elnöke tart előadást május 4-én szerdán 15 órától a József Attila Művelődési és Konferencia-központban. A Tájak Korok Múzeumok Egyesület helyi tagcsoportjának klubnapja keretében tartandó program Földi Gergely kiállításának megnyitásával folytatódik. A látnivalókat Földi Péter Kossuth-, és Príma Prlmissima díjas festőművész ajánlja a jelenlévők figyelmébe.

Ügyfélfogadás

Érsekvadkert 2011. május 4-én, szerdán 14-17 óráig tartanak ügyfélfogadást a Zöld Híd Régió Kft. munkatársai a polgármesteri hivatal tanácskozótermében. Akinek a szemétszállítási díj számlázásával kapcsolatban problémája merült fel, a fenti időpontban személyesen megbeszélheti és elintézheti.

Lomtalanítanak

Kazár. A község önkormányzata a Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft-vel közösen lomtalanítási akciót tart május 2-3-4-én. A lakosok elhasználódott, feleslegessé vált bútorait, eszközeit, használati tárgyait ezeken a napokon ingyenesen elszállítják.

Majális középkori utazással

(Folytatás az 1. oldalról.)

Május első napja a mondás szerint aranyat érő esőt is meghozta, ezért hasznos volt sátrakat, pavilonokat állítani a város Fő terére, ahol ezúttal középkori hangulatú majálisra várták tegnap a helyieket. Akik a közelben jártak a reggeli, kora délelőtti órákban, azokat a főzési előkészületekkel járó illatok, másokat térzene hangjai is csalogattak ide. Középkori utazásra invitáltak ez alkalommal a szervezők, olyan programot összeállítva, amely a szabadban egy fedél alá hozta a gyerekeknek szóló és a felnőttekre hangszerelt szórakoztatást.

Míg a kisebbek népi játékokkal, vagy a kézműves műhelyben, illetve az ügyességi játékokkal, állatsimogatással múlatták az időt, a szülők vagy felnőtt kísérők az ebédről gonA Nógrád Táncegyüttes fergeteges műsort adott

FOTÓK: HÜVÖSI CSABA

doskodtak. Hét csapat versenyszerűen tette ez utóbbit, vagyis igyekezett hagyományos, magyaros étkeket készíteni. Az elbírálók szerint legjobban a sportcsarnok csapata felelt meg a feltételeknek, másodikok lettek a vásárcsarnokiak, a harmadik helyet a Fidesz csapatának szakácsai szerezték meg. A Salgótarjáni Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. versenyzőinek a kü- löndíjat ítéltek oda. A csikósok a délelőtt folyamán szórakoztatták a kicsiket és nagyokat,

de színpadi műsorszámokról is gondoskodtak a rendezők: fellépett az Akkord Fúvós Kisegyüttes, a Bányász-Kohász Dalkör, a Főnix, valamint a Pavane táncegyüttes. Köszöntötte a majálisozókat Székyné dr. Sztrémi Melinda, polgár- mester, a továbbiakban pedig középkori bajvívást mutattak be a hollókői Szent László Vitézei. A Nógrád Táncegyüttes és a Folt Zenekar a késő délutáni órákban szerepelt, zárásként pedig a Zuboly együttes koncertezett.

Segítségnyújtásra „szakosodtak”-vgKarancslapujtő határában, a termelőszövetkezet egykori majorja most tele van kutyákkal. Öt hivatásos tűzoltó összefogott - közülük hárman Budapesten dolgoznak a tűzoltó parancsnokság speciális csoportjánál, ketten pedig Salgótarjánban, a katasztrófa védelemnél - és 2010-ben létrehozta a Karancsmentő Kutyás Alapítványt Vezetője, Herczeg Zoltán távollétében a bátyja, Herczeg Nándor mesél történetükről. Annakidején az Országos Rendőrkapitányságon volt kereső- és mentőkutya kiképző. Talán számát sem tudja hány kereső,- mentőkutyát és kutyavezetőt képeztek ki, akik aztán omlásnál, tűzvésznél, kábítószer, vagy eltűnt személy keresésénél végeztek

gyakran életmentő munkát Ahogy mondta: a siker mindig attól függ, hogy a kutya és vezetője mennyire ismerték, szokták meg egymást A kutyakiképző iskolához - mert az működik a tanyán - a szándék mellett meg volt tehát a szakmai tudás és a KDT-Center Kft-nek, a tanya tulajdonosának is tetszett az ötlet Megindult hát a munka, amelynek ma már látha-. tó eredménye van. A kisegítő épületek mellett holland, az uniós szabványoknak megfelelő kifutókban vannak az állatok, amelyeket majd téliesítenek. A kilencven kutyából hetvennel minden nap keményen dolgoznak. A növendékek még „várakoznak”, velük nem foglalkoznak. Reggel hétkor kezdődik a napjuk, tízkor elkezdik a tréninget és meg sem állnak délután ötig.

A kutyákkal egyedileg foglalkoznak, mindig azokkal, akiket fejleszteni kell: hozzászoktatni a „gazdához”, a munkához. Mert a kutyának feladat kell, fejlődése akkor lesz egészséges, akkor lesz megbízható társ. A kutyák mind tenyésztett állatok, azok is, amelyeket ajándékba kapnak. Önálló kutyaiskolát nyitottak, ahová a környékről, vagy akár messzebbről is behozhatják a kutyákat kortól, fajtától függetlenül, megfelelő tagdíj ellenében tanítják, képzik a kutyákat és gazdáikat A munka tehát nem kevés, nem 5 emberre szabott. Szerencsére vannak önkéntes segítők, támogatók, akikre számíthatnak. Salgótarjánból, a Pécskő fodrászatból fodrászok és kozmetikusok jöttek nemrégiben Herczeg Nándoméval. Egy

délután elültettek 200 sövény-csemetét Ha megnőnek árnyékot vetnek a kutyákra, védve az állatokat a nap heve ellen. Később aztán arról esik szó, van e „munkájuk a kutyáknak”. Hármat a fővárosban a tűzoltóságnál foglalkoztatnak, de együttműködési szerződésük van a Salgótarjáni Tűzoltósággal, a nógrád megyei katasztrófavédelemmel, valamint dolgoztak együtt gyakorlatokon a rendőrséggel, így a rendőrkutyák képzésében is részt vesznek. Herczeg Nándor megemlíti, jól szerepeltek a katasztrófavédelmi gyakorlaton. Műszaki mentési csoportja Szarvas Sándor vezetésével, 3 fővel részt vett a vörösiszap katasztrófánál, mentettek árvíznél, ipari területen, romok közül. Mert az emberek, a kutyák egyaránt a segítségnyújtásra „szakosodtak”.

Egyre csendesebben

Ha kis falunknak igazi érdeklődéssel feltennénk a kérdést: hogy vagy, hogyan élsz mostanában? Azt válaszolná: bizony, egyre csendesebben. A látkép ebből nem sokat árul el: emberek jön- nek-mennek, beszélgetnek, a patak vize ugyanúgy tovacsobog, mint máskor. Autók robognak, óvodások zsibongnak, s a házak, a kedves házsorok is megvannak, sorakoznak. Ám, ha gondolatban benézünk az ablakokon, ajtókon, az egyedüllét torokszorító bizonyosságával találkozunk. Ebben egy özvegy férfi, a másikban özvegy asszony lakik, a következő lakója elvált nő, aki gyerekeivel osztja mega hajlékát Jelentős részben ilyen, egyszemélyes életterek a bámai, falusi porták, ezt a szomorkás valóságot ritkán törik meg olyan csodák, amit fiatal, gyermekes házaspárok lakása testesít meg.

Sajnos, kevesen vannak, akik fantáziát látnak a falusi életformában. Vagy ha mégis: a munkahely, a létbiztonság igénye, reménye elszívja őket más helyekre, a fővárosba, a Dunán tálra, esetleg külföldre, így szakadnak szét családok, tagjait ezután már legfeljebb a szükség, a betegség, baj, hoz egy fedél alá. Munkahely nem terem itt sem, ráadásul a szennyvízcsatorna hiánya, a bekötő út állapota csak rontja a helyzetet. A földeket, a határbeli, egykor művelt parcellákat alig hasznosítják, állatokat nagyon kevesen tartanak, a kertektől az öregség, az elhasználódott fizikum vonja el az erőt, a figyelmet. És még valami: a fiatalok elfordulása, a növénytermesztés, mint lehetőség lekicsinylése, az alázat hiánya.

Lehet, hogy a szükség, a szegénység, a tovább tobzódó munkanélküliség szorongatása meg változtatja ezt? Erre ma itt senki sem tud válaszolni. S abban is azonos vonásokat mutat a közösség, ahogyan rajtuk kívülről, mástól, valakiktől várják a kedvező változást. Azt a jobbra fordulást. amiért érdemes lenne nem elhagyni a helyet, ahova kimondva vagy kimondatlan, nagyon kötődnek.

Ballagási (m)érték

Salgótarján. Elballagtak a megyeszékhely „Vén diákjai”. Összesen 488-an intettek búcsút az alma maternek és tették meg az első lépést a nagybetűs Élet felé. Középiskolai tanulmányaikra a ma kezdődő érettségi teszi fel a koronát.

A ballagás szokása valamikor az 1870-es években alakult ki SeL mecbányán, ahol az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a „Ballag már a vén diák...” kezdetű dal éneklésével búcsúztak el Iskolájuktól. Ezek a dallamok is felcsendültek a hétvégén Salgótarjánban és az ország többi városában. A nagy ünnepséget hasonlóan nagy készülődés előzte meg: a ballagó diák családtagjai és rokonai azon fáradoztak, hogy minden a lehető legjobban sikerüljön, mivel a legtöbb családban még mindig komoly esemény a gyerek ballagása. Az éttermek többségében már minden asztalt jóval a hétvége előtt lefoglaltak, de „szabad” virágárust is nehezen lehetett találni. Az elmaradhatatlan kellékek közül a középkategóriás csokrok voltak a legkelendőbbek - számolt be nekünk több virágos bolt is. A 2-6 ezer forintos csokrok mellé sokan választottak héliumos lufit és egyéb kiegészítőket is, például kabalafigurákat, amelyek még egyedibbé tették őket Nagy fejtörést okozott a szülőknek és rokonoknak az is, hogy milyen ajándékot kapjon a ballagó. Idén az utazás volt a „menő” ajándék: meglepően sokan válaszolták azt lapunknak, hogy akár egyéni, akár csoportos utazást szerveztek csemetéiknek. Emellett akadt, aki a jogosítvány megszerzésére fizetett be: „A család és a rokonság adta össze a pénzt erre a hasznos ajándékra” - nyilatkozta lapunknak egy szülő. Nagy népszerűségnek örvendtek idén még az okos telefonok is. Természetesen a klasszikus ajándékok voltak ez évben is a legnépszerűbbek: plüsst, szép tollakat, könyveket és gravírozott órákat, illetve ékszereket kaptak a legtöbben.

Az év végi vizsgák és a ballagás fáradalmainak kipihenésére azonban nem volt sok idejük a diákoknak, ma ugyanis megkezdődtek az érettségik. Az Oktatási Hivatal adatai szerint idén közel 141 ezer diák érettségizik majd, a maturálok közel félmillió vizsgát abszolválhatnak. Az utóbbi évekhez hasonlóan a fiatalok többsége a középszintű vizsgát választotta, majd 454 ezer esetben. Emelt szintű vizsgára harmincegy ezren jelentkeztek. Az első írásbeli vizsgát emelt és középszinten a mai napon írják magyar nyelv és irodalomból. Holnap a matematikával, szerdán pedig a történelemmel folytatódik a vizsga. Ezután következnek az idegen nyelvek: május ötödikén angolból, május 6-án német nyelvből, majd pedig május 9-én nemzetiségi nyelvből és irodalomból kell bizonyítaniuk. Az utolsó írásbeli május 23-án lesz.

A szóbeli megmérettetések június 2-án indulnak emelt szinten, amelyek június 8-ig tartanak. A középszintű vizsgákat június 14 és 28 között tartják majd.