Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)
2011-04-06 / 79. szám
4 P P 9 6 2011. ÁPRILIS 6., SZERDA A NAP TEMAJA Pán Péter mesevilágának Seholszigete és a nőtincsi Seholsziget között az a fő különbség, hogy az utóbbi a valóságban is felkereshető. Aki tud, lovagolhat, illetve megtanulhat a Sólyomszem Lovardában, kisvasúton vagy lovas fogaton barangolhatja be a környéket, kézműveskedhet, indiánsátrakban táborozhat. A nyugatnógrádi falu élményparkját egy eredendően budapesti házaspár alapította hét évvel ezelőtt. A férj, Lek János azt mondja, szeretnének egyfajta életvitelt is megmutatni, hogy mit érdemes követni, és mit elvetni az életünkből. A valóságos Seholsziget Nőtincsen Dudellai Ildikó A Nap témája. Az élménypark kisállatkertjében kíváncsian néz ránk a láma, amely csak akkor köp, ha veszélyt érez. Most inkább megun bennünket, és visz- szamegy a kicsinyéhez. Szomszédjában az egyik kecske úgy sétál ki a nyitva felejtett kiskapun, és ballag át a szamarakhoz, mintha mi sem lenne természetesebb. A két csacsit nem kavarja fel a vendég érkezése, esznek tovább, csak a pulyka borzolja láttára a tolláit. A kakadunak viszont egy perc nyugta sincs. Bir- toklóan fogja karmaival a ketrechez nyújtott ujjat, és boldogan ugrál, táncol a közönségnek, majd felháborodottan rikoltozik, amikor rájön, otthagytuk.- Nyulak, díszmadarak, birkák, alpaka, mindenféle olyan állatunk van, amely otthoni, családi környezetben nem található. Mind barátságosak, kézre neveltek - egészíti ki a sort Lek János, a Seholsziget Élménypark megálmodója. A park 15 hektáron fekszik, ettől az évtől már látogatható az erdei rész is, ahonnan látni lehet a legelőt a csikókkal. A terület felét beépítették a nyitott és fedett lovardával, a rendezvényeknek és foglalkozásoknak otthont adó Szent Ferenc Kupolával, a játszórésszel, hatalmas sátrakkal, cölöpre épült farönkházakkal, fa átjárókkal és hidakkal. Markó Judit és Lek János 2000-ben Pán Péter Játszóházakat nyitottak Budapesten, majd úgy gondolták, hogy a bevásárlóközpontok falai közül a természetbe viszik ki a családokat. 2003 pünkösdjén a fővároshoz közeli Nőtincsen találták meg a keresett helyet, az erdő melletti füves rétet éppen gyerekek táboroztatására jelölte ki az ön- kormányzat. Az első beruházás az állatsimogató és az indiántábor volt. A területen most is dolgoznak, a lovarda és á Csillagfény tábor között építenek ki egy kemen- cés, bográcsozós részt, itt lesz majd kenyér- és langallósütés is. tálán ellenpéldája is. Én például 50 évesen kezdtem el lovagolni, nekem nagyon nagy élmény volt ennek megélése, de most inkább már kocsizom.- Amikor bejöttünk, rám szólt, hogy ne simogassam a lovat- Más a szeretetigénye egy lónak. Azzal, hogy simogatjuk vagy kockacukrot adunk neki, nem érünk el semmit sem. Azzal érünk el valamit, ha úgy lovagoljuk, hogy nem bántjuk. Ha például kézből etetném a lovat, az olyan lenne, mintha a saját ételemet engedném át neki, feljebbvalónak érezné magát nálam. Akkor mi történik? Követelőzni fog, és el fogja venni tőlem. Ha háttal állok neki, beleharap a hátamba. Követelőző állatot nevelek egy olyan lóból, amelyik engedelmes lenne. Csak elrontom a simogatással meg a kézből való etetéssel.- Tehát a kockacukor is tévhit.- Tévhit, és nem is helyes. A lovakat etetőcsészékből etetjük. Összesen 33 ló van az élményparkban, 22 saját mellett 11 bértartott. Nagy százalékban fjord lovak: ezek norvég származású kislovak, már kezd alakulni a nőtincsi fjord ménes. Nagyon használhatók a lovasiskolai és a fogatos munkában, békések, könnyen tanulnak, és amit megtanulnak, nehezen felejtik el. Magyarországon ez a negyedik tenyészet, amelyik fjord lovakkal foglalkozik. A lovasiskola vezetője, Loós Sándor szombatonként bibliaórával kezdi a tanítást. Vannak, akik ezt nem fogadják el, ők egy órával később érkeznek. Lek János szerint erre nagy szükség van, mert a gyerekek, a családok elveszettnek hiszik magukat, kell egy biztos pont a világban, ahonnan el lehet indulni. A kisvasutat nagyrészt a park megálmodója vezeti, és fogaton is viszi a vendégeket.- Életem része a lovaglás, nagyon örülök, hogy belekóstolhattam, és van egyáltalán fogalmam róla. A korábban budapesti, gyógypedagógus, illetve elektrotechnikus végzettségű Markó-Lek házaspár életmódot változtatott, már nőtincsi lakosok, és életüket az élményparkban töltik.- Ez nem pénzcsináló intézet, azt szeretnénk, hogy a családok itt jól érezzék magukat, hogy legyen nyugvópontjuk - hangsúlyozza Lek János. - Egy bizonyos életvitelt is szeretnénk megmutatni, hogy lehet másképpen is. Ezen dolgozunk, önmagunkon keresztül is - hogy mit érdemes követni, és mit elvetni az életünkből. Higgye el, nem kívánok innen elmenni nyaralni sem. Nem azért, hogy mi történik, ha nem vagyok itt, hanem mert miért is. A gyerekek szeretik az állatokat és szeretik a parkot is A lovas szolgáltatásokat tavaly több mint háromezren vették igénybe.- Igény van a lovaglásra, mert olyan kapcsolat alakul ki állat és ember között, amilyet a felnőtteknek és a gyerekeknek egyaránt érdemes megtanulniuk - magyarázza Lek János. - A lovarda mottója a szeretet, ennek meg kell nyilvánulnia a lóval szemben is. Ne rángassuk a ló száját, ne úgy üljünk rá, hogy ütjük a hátát. Ezt a ló megjegyzi. Nem versenysportra tanítjuk a gyerekeket, inkább azt az érzést próbáljuk átadni, amelyet meg lehet teremteni ló és lovas között.-Jellemző, hogy felnőttek itt ül- hek először lóra - vagy inkább gyerekekről beszélünk?- A gyerekek bátrabbak. Felnőtt korban már nehezebb elkezdeni a lovaglást, ha valami merev, az törik. De van ennek számKicsik és nagyok egyaránt kocsikázhatnak Levél Salgóbányáról A településrész véleményem szerint Salgótarján legjelentősebb idegenforgalmi, turisztikai nevezetessége lehetne, ha megfelelően kihasználnánk azt a lehetőséget, amelyet e táj kínál. Mondom azért, mert hétvégi házam kapcsán már több éve évi - körülbelül - 120 napot ott tartózkodunk. Ezért nagyon sok olyan észrevételem, javaslatom lenne amelynek megvalósítása során sokkal több közönséget, idelátogatót vonzana ez a páratlan táj, környezet. Ráadásul anyagi ráfordítás tekintetében erre a célra elköltött pénznek csak a töredékébe kerülne. A legminimálisabb elvárások tekintetében kizárólag csak azokat a teendőket szeretném felsorolni, amelyeket minden hétvégén megélünk a párommal kerékpározás, valamint sétáink során. Hétvégeken naponta 10-15 gépkocsival látogatót igazítunk a Medves Hoteltől a vár felé vezető helyes irányba. Hiányzik 1 darab várba irányító tábla a megfelelő helyre. A vár közeli parkolóba tavasz, nyár, őszi időszakokban hetente, hétvégéken 2-3 busszal kirándulók jönnek, első dolguk WC hiányába a közeli erdőbe menni dolgukat elvégezni. A várba csak akkor tudnak kilátogatni, ha éppen nem térdig érő a sár és a kivágott fák gallyai nem akadályozzák őket Ezen kívül személyautós látogatók szintén nagy számban vannak. Hulladékgyűjtő hiányában szintén nagy a környezetszennyezés. További vonzerő feltétele lenne valamilyen alapvető élelmiszereket árusító üzlet Ha egyáltalán komolyan veszik az illetékesek azt a tényt, hogy milyen lehetőséget kínál e táj, akkor elgondolkodnak azon, hogy az ide látogató első benyomása érkezéskor az a 3-4 család által lakott „ingatlan” amelyekért még bérleti díjat is fizetnek a 21. században. Ezek enyhén szólva nem méltóak a turisztikai célokhoz. Ha ezek közül néhány megvalósul, akkor bátran tudjuk ajánlati a tájat az ide látogatóknak. Tisztelettel: Barta Sándor Salgótarján
