Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)
2011-04-05 / 78. szám
4 2011. ÁPRILIS 5., KEDD GAZDASÁG Egyszerre „két lovon" Demeter László a szakszervezeti érdekvédelemről Több éves kényszerszünet után újra nyitva van a MSZOSZ Nógrád Megyei Képviseletének ajtaja. Igaz, Demeter László Komárom-Esztergom megyéből „jár át”, és a kereskedelmi szakszervezet mellett vállalta az MSZOSZ képviselet vezetését is. Alacsony szervezettség- Komárom-Esztergom megye nem a szomszédban van. Hogyan került Nógrádba?- A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete országos titkára voltam még az elmúlt évben. Egyre inkább foglalkoztatott a gondolat, a testületi szervezeteknél hasznosabb munkát végezhetnék, mint a központban, egy irodában. Egyetértettek velem, így lemondtam a posztomról és Nógrádba jöttem, ahol nyugállományba ment a kereskedelmi szakszervezetvezetője és az MSZOSZ képviselet is vezetőre várt A múlt év szeptemberétől dolgozom itt, hétfőn és szerdán járom a kereskedelmi egységeket, tájékozódom. Segítségemre van, hogy 33 évig kereskedőként dolgoztam, a Csemegénél, a Matschnál tanultam, szabadultam fel és itt lettem boltvezető és itt lettem a cég szakszervezeti vezetője is. Komárom-Esztergom megyében élek, ez azt jelenti, hogy 2 napot, a hétfőt és a szerdát Nógrádban, a másik 2 pedig Komáromban marad.- Milyennek látja a szervezettséget a kereskedelemben?- Szerénynek. Kevés, mindösz- sze 5 a szakszervezeti alapszervezetek száma. Az ötödiket most hoztuk létre. Ez kezdeti eredmény, de eredmény. A Coop-oknál valamivel nagyobb hagyománya van a szakszervezeti mozgalomnak, Érsekvadkerten, Szécsényben és a megyeszékhelyen is van szervezetünk. Azt remélem, hogy előbb- utóbb a multíknál is eredményesek leszünk.- Mivel tudja meggyőzni az embereket, hogy érdemes szakszervezeti tagnak lenni?- Szép szóval, segítőkészséggel a gondok oldásában és a mindennapi életüket könnyítő lehetőségek keresésével. Van idő a beszélgetésre, mert sajnos kevés a pénz, a legtöbb boltban kevés a vásárló. A szakszervezetnek jogsegély szolgálata van a megyében, több vállalkozóval állapodtunk meg, hogy áraikból kedvezményeket adnak tagjainknak. Lehetőség van arra, hogy a tagdíjból balesetbiztosítást is kössenek. Családtagjaikat 1 évig biztosíthatják 360 forintért. Az élethez nem csak a születés, az elmúlás is hozzátartozik, s bizony a temetés az érzelmek mellett megviseli a család pénztárcáját is. Vállalkozókkal tárgyalunk a költségek mérséklése érdekében. Igyekszünk visszahozni a szak- szervezeti mozgalom korábbi jó hagyományait Fontosnak tartom a közösségi programok, kirándulások, különböző összejövetelek szervezését Több tervünk is van: konferencia a fogyasztóvédőkkel és osztályfőnöki óra a kereskedelmi szakközépiskolában. A közelmúltban egy tréningen vettem részt, ahol hasznos tanácsokat kaptunk a munkához, az érdek- védelemhez. Bértárgyalások nélkül- A megyében szerzett tapasztalatai alapján mit lát a legfontosabb érdekvédelmi feladatnak?- A bértárgyalások megkezdését, folytatását A kisebb cégeknél, általában nincsenek bértárgyalások. A vezető eldönti mit ajánl dolgozóinak, amelyet vagy megbeszél a szakszervezettel, vagy nem. Azt hiszem szakszervezeti tisztségviselőknek bátrabban, határozottabban kellene fellépniük a bérek védelmében.-Meglehet attól tartanak, hogy a fellépéssel a munkahelyüket koe káztatnák.- Ez is előfordulhat, magam is munka nélkül voltam másfél évig, mert szakszervezeti vezetőként a dolgozók mellé álltam. Három hónapos ténykedés után megszüntették a munkaviszonyomat, de a munkaügyi perben nyertem és visszamentem dolgozni. A tulajdonos azonban túladott a vezetőkön, mert nem akart több „balhét” a szakszervezettel. Azt gondolom, a felkészült szakszervezeti tisztség- viselők lehetnek egyenrangú partnerei a munkahelyi vezetőknek. Ezért a bértárgyalásokra általában szakértőkkel megyünk. A közeljövőben pedig megszervezzük a megyében a szakszervezeti tisztségviselők, bizalmiak képzését- A kereskedelmi dolgpzók nincsenek túlfizetve. Talán ezért is ragaszkodnak a vasárnapi munkához, amely újra „napirendre”került- Mi azt szeretnénk, ha vasárnap zárva maradnának a boltok és az így megnyert időt önmaguk és családjuk épülésére fordítanák a kereskedelmi alkalmazottak. Ami pedig a vasárnapi munka után járó pótlékot illeti, a bártárgyalásokon azt képviseljük, kapják meg a hétköznapi munka után. Szunnyadó ágazatok- Mennyi ideje juta többi ágazati szakszervezetre, hiszen ez is, a kereskedelem is egész embert kíván.- Azt tartanám jónak, ha az MSZOSZ képviselet vezetője helyi, felkészült ember volna. Amíg ez nem történik meg, teszem a dolgom. Most a kapcsolatépítésnél tartok és azt tapasztalom, a bányászszakszervezetben, a legmozgalmasabb a szakszervezeti élet, a leghatékonyabb az érdekvédelmi munka. De a postásoknál, a vasasoknál is van mozgás. Az üzemek bezárása, a magas munkanélküliség, az útépítések ellenére még mindig nehéz eljutni a városba. így nehezen jönnek a vállalkozók, nehezen szaporodnak a munkahelyek. Azt gondolom, hogy a megye, a város vezetésének határozottabban kellene keresnie a megoldásokat A szak- szervezet ebben partner lenne.- Készülnek az április 9-i de monstrádóra?- Igen, az MSZOSZ legalább 2 autóbuszt indít, a szakmák is több busszal mennek. A külföldi résztvevők mellett nekünk is ott kell lennünk, mert nekünk is van mondanivalónk a kormány számára. Méltánytalannak tartjuk, hogy a hátrányos helyzetének leküzdéséhez, a nehéz körülmények között élő emberek felemeléséhez a megye nem kap nagyobb támogatást-vgRÖVIDEN A termelőknek nem tetszik az agrártörvény Elfogadhatatlannak nevezte tegnap a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöksége azt, hogy az agrár- kamarai törvénytervezet szerint a kormány a kötelező kamarai tagság visszaállítását tervezi. Közleményük emlékeztet: korábban éppen a Fi- desz-kormány szüntette meg a kötelező kamarai tagságot. Sérelmezik azt is, hogy az agrárkamara választási szabályának tervezetében kizárólag az egy tag, egy szavazat elvét érvényesíti, i VG Magyartermék-tervek: még nem véglegesek Még nem te- kinthető véglegesnek a magyar termékek jelöléséről szóló rendelettervezet - közölte tegnap Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. Hozzátette: a március közepén befejeződött szakmai vitának egyik sarkalatos eleme volt az, hogy a magyar termékekben a külföldi alap- és adalékanyagok aránya milyen mértékű legyen. A tervezet elsődlegesen 95 százalékos Magyarországon előállított alapanyag-mennyiséget, illetve 100 százalékos magyar munkát feltételez a magyar terméknél, i VG Mától könnyebb lesz a területrendezés Április elsejétől használható az az új online informatikai rendszer, amely a környezeti és a területrendezési adatokat együtt, egy térképen jeleníti meg, ezzel átláthatóbbá és gyorsabbá válik az ügyintézés és a döntés-előkészítés a környezeti és terület- rendezési területeken, i VG Eladnának, de nincs kinek Mindenüket értékesítésre bocsátanák a bajban lévő önkormányzatok, de nem találnak vevőt PÉNZSZÍVÓK. Gelsén, az egyik legeladósodottabb településen a csődveszély részben az uszodaberuházás rovására írható Egyre több önkormányzat kerül csődközeli helyzetbe Magyarországon. A bajba jutott települések közül több szinte a teljes vagyonát eladásra kínálja, ám vevőt találni ezek re nehezebb, mint elsőre gondolnák. Sztojcsev Iván Szigetvár volt az első nagyobb település, amely tavaly fizetés- képtelenséget jelentett be, ám viszonylag gyorsan sikerült rendezni a hitelezőkkel a vitákat. A kisebb városok, falvak ritkán kerülnek a figyelem középpontjába. Pedig nem egy önkormányzatnak minden vagyontárgyát és ingatlanát ki kell árusítania, másképp nem kerülheti el a fizetésképtelenséget. Azonban sok helyen új problémával szembesülnek a vezetők: nincs vevő a felkínált javakra. Ilyen például lásztelek, amely 2007 óta működésképtelen besorolásban szerepel. A település önkormányzata az összes forgalomképes ingó és ingatlan vagyonát felajánlotta hitelezőinek. „Önkormányzatunk alapvető célja nem az, hogy adósságait ingatlanai eladásából finanszírozza, de a hivatalos eljárás keretében nem volt más választásunk” -• mutatott rá Tóth Nóra, a jászsági kistelepülés polgármestere. A felértékelt ingatlanokból - amelyek között ott volt a polgármesteri hivatalnak korábban helyet adó épület is - egy legelő és egy épület talált gazdára. Az egykori hivatal épülete a mai napig kihasználatlan, nincs pénz a felújítására. Amennyiben megfelelő ajánlatot kapna az önkormányzat, a képviselő-testület itt hajlana a bérbeadásra, vagy épp az ingatlan eladására - jegyezte meg a polgármester. Nem feltétlen jó, hogy 31 milli- árddal segítik az önhikis önkormányzatok hitelkonszolidációját, le kell zárni azt a rossz gyakorlatot,, hogy az állam minden gazdálkodási hibát rendbe hoz - véli Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) elnöke. Állami segítség híján fel kell vállalni olyan lépéseket is, amelyek valóban fájhatnak: néhány munkahely megszüntetése vagy a közalkalmazotti státus elvétele nem könnyű, de gyakran elkerülhetetlen lépés Wekler szerint. A KÖSZ-elnök arra is felhívta a figyelmet: minden önkormányzatnak meg kell tanulnia, hogy működési célra nem szabad hitelt felvenni, mert képtelenek lesznek azt visszafizetni. Wekler a nehézségek okairól elmondta: az állami támogatás 1993 óta folyamatosan csökken, a tartalékok kimerültek. Másfelől az EU-s források közül is kevés jutott a kistelepüléseknek, s az ezekből megvalósított projekteket a legtöbb esetben előre kellett finanszírozni, a pénzek beérkezése viszont a bürokrácia tempója miatt hónapokig, rosszabb esetben évekig is eltarthat. Nehéz a probléma rendezése az önkormányzati rendszeren belül; az olyan települések vezetői, ahol nem dúskálnak a javakban, de nincs hiány, igazságtalannak tarthatják, hogy korábban szabálytalanul gazdálkodó önkormányzatokat ment meg az állam - mondta el Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. Azt támogathatónak tartja, hogy a kormány tiszta lapot adna a helyhatóságoknak a mostani krízis rendezése után, de kiemelte: rendkívül fontos, hogy a 31 milliárdos támogatást hatékonyan osszák el. A TÖOSZ felajánlotta a kormánynak, hogy segítenek a támogatás elosztásának szakmai körülményeit meghatározni, de reakció még nem érkezett. A legfőbb problémának Zongor azt tartja, hogy a kötelező feladatokra adott normatív támogatások értéke csökken, s hogy a helyi bevételek a gazdasági válság kezdete óta egyre bizonytalanabbak. Mégis, túl sokáig már nem lehet feszíteni a húrt, az önkormányzatok döntő többsége legalább egy évtizede folyamatosan próbálkozik a racionalizálással. SZÜKSÉG VAN TÖBB MINT 3000 ÖNKORMÁNYZATRA? A kormányzati tervek közül több is arról szólt, hogy nem elképzelhetetlen a kisebb önkormányzatok összevonása. Zongor Gábor szerint ez kötelező mikrotársulások létrehozásával oldható meg, s ha erre megadnák a lehetőséget, az jóval „önkormányzatbarátabb” lenne, mint ha pénzügyi eszközökkel kényszerítenék a helyhatóságokat a társulásra. Utóbbi esetben hosszabb időre meg is maradhatna a települések befolyása a feladatellátás alakításában. Wekler Ferenc szerint maga a felvetés is komoly károkat okozhat, akár anyagiakban mérve is. Ha a kistelepülések vezetői folyamatosan azt hallják, hogy nincs szükség rájuk, megfordulhat a fejükben, mi értelme is van annak, hogy felelősen dolgozzanak, s ennek nagy hátrányai lehetnek - emelte ki.
