Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)
2011-04-30 / 99. szám
2011. ÁPRILIS 30., SZOMBAT 3 NÓGRÁD MEGYE Szeretetben egy életen keresztül Vita a „presztízs- beruházásokról" (Folytatás az 1. oldalról) A városatyák szabályozták a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának, többek között a mozgóboltok kereskedelmi tevékenységét is. A Dr. Kenessey Albert Kórház-rendelőintézet 2010. évi tevékenységéről szólva külön is taglalták a foglalkoztatást támogató programot, amely a hiányszakmák bértámogatására szolgál. A kórház mintegy ötvenmillió forintot nyert a hiányszakmákban dolgozó szakemberek foglalkoztatására és másfél éves továbbfoglalkoztatására. A legnagyobb vitát az eredetileg tervezett háromszázmilliós fejlesztési hitel felvételére tett előterjesztés váltotta ki. Csach Gábor alpolgármester mérlegelve a pénzügyi bizottság tartózkodó reagálását azt a módosító javaslatot tette: 300 helyett 200 millió forint fejlesztési hitelt vegyen fel a város, s a türelmi idő kettő helyett három évlegyen. - A hitel a jelenleg elnyert fejlesztéseink önerejét fedezi. Az összegből biztosítható a városközpont befejezése, három intézmény fejlesztése a környezeti-energetikai operatív program keretében, s a kórház többletfinanszírozásának egy részére is fedezetet nyújt a pénzösszeg - fejtette ki az alpolgármester. Lombos István szocialista képviselő a város működési hiteleinek eddigi hatszázkilenc- ven millió forintról egymilliárd forintra való emeléséről beszélt. - A háromszáz millió forint visszafizetési kötelezettségeit három évre vállalta Balassagyarmat. Több mint 600 millió forintos a működési hiány, s van a városnak több mint 300 millió forint fejlesztési hiánya. Ehhez most még 200-300 millió forint hitel felvétele felelőtlenség. Miért kell presztízsberuházásba, a városközpont rehabilitációjába kezdeni a jelenlegi helyzetben - vetette fel a képviselő, aki inkább az utak, járdák építése, felújítása mellett foglalt állást. Medvácz Lajos és Csach Gábor szerint végképp nem presztízsberuházásról van szó egy negyven-ötven éve „kizsigerelt” városban, amelyre régen ráfér egy méltó főtér, vagy az Óváros tér rend- behozatala, ami nyolcvan éve nem történt meg. Végül a testület két nem ellenében megszavazta a 200 milliós fejlesztési hitel felvételét három éves türelmi idővel. 64 év. 64 év, egy korszak, ami folyamatosan változott, változtak arcok, nevek, de ebben az őrült változásban volt ami megmaradt. Ez a házastársi hűség. Ennyi évet töltöttek együtt, békében, szeretetben, dacolva a kihívásokkal, a gonddal, az őrült világ kiszámíthatatlanságával. Molnár Lajos és felesége, Molnár Lajosné 1947-ben fogadtak örök házastársi hűséget egymásnak. Lajos bácsi és Erzsiké néni 1951 óta él Salgótarjánban. Lajos bácsi az életét szentelte pedagógusi hivatásnak. Nyugdíjba vonulásáig, generációknak adta át tudását és tapasztalatát, hogy később tudásukat a város és a megye szolgálatába állíthassák. Tanított a „Rákócziban”, a „Ma- dáchban”, a „Gagarinban”, ahonnan hosszú pályafutása után nyugdíjba vonult. Erzsiké néni hű társaként grafikusként és dekoratőrként dolgozott, s tette széppé Salgótarján kirakatait, boltjait, s az emberek mindennapjait. Tehetségéről, festőművéA Molnár házaspár két lányukkal szi vénájáról, festményeinek és munkáinak hosszú sora tanúskodik. Két lányuk, Erzsébet és Anna megpróbálja azt a sok sze- retetet és gondoskodást viszonozni, amit Erzsiké néni és Lajos bácsi szülőkként adtak nekik. Négy unokájuk és három dédunokájuk látogatásai, Erzsiké néni szerint ünnepnapok a család életében, különösen az ő mindennapjaikban. Elmondása szerint, soha nem bántak meg semmit, s bár Lajos bácsi 90 évesen már többet betegeskedik, Erzsiké néni pedig 82 évesen már egyre nehezebben bírja a házimunkát, még mindig előretekintenek és az együtt eltöltött 64 év, szinte észrevétlenül suhant el az emlékeikben. „Szinte"el sem hiszem, hogy milyen idősek vagyunk, mintha minden csak tegnap történt volna. Az öregedésben az a rossz, hogy csak a test öregszik, a lélek fiatal marad, de ezt el kell fogadnunk, ez az élet rendje.” 64 év, egy korszak. Egy korszak szeretetben, békében egy életen át. Ezt a kitartást és törődést köszöni meg családjuk, szeretett Erzsiké néninek és Lajos bácsinak! Ezúton kívánunk mi is, jó egészséget és boldogságot ehhez a 64 évhez, a Nógrád Megyei Hírlap minden munkatársa nevében! VÉLEMÉNYEK AZ ALKOTMÁNYRÓL Farkas Gergely (Jobbik Magyarországért Mozgatom) „Érzésem szerint az elszalasztott lehetőségek és a pártérdekek győzelme kifejezés jellemezné legmegfelelőbben a most elfogadott alaptörvényt. Előbbire példa, hogy a most megszavazott' alkotmány nem állítja vissza az 1944-ben megszakadt történelmi jogfolytonosságunkat, a Szent Koronatan visszaállítását, amit egyébként a lobbik megalakulása óta sürget. Szintúgy megtehette volna a kormánypárt, hogy alkotmányban rögzíti a magyar föld és vízkészlet magyar kézben tartását - amit egyébként Orbán Viktor is megígért. A Jobbik erre irányuló javaslatát azonban minden kormánypárti képviselő leszavazta. De elszalasztottá az alkotmány a Jobbik által régóta szajkózott politikusi privilégiumok megnyirbálását is, a mentelmi jog eltörlését, a visszahívhatóság megteremtését, az álláshalmozás tiltását is. Összesen több tucatnyi jobbikos módosító javaslatból végül egyet sem fogadott el a Fidesz, itt is megmutatkozott tehát a nemzeti együttműködés valódi arca. Helyette elfogadták saját pozíciójukat bebetonozó, pártérdekeknek megfelelő indítványaikat, elérve ezáltal, hogy nem a nemzet új alkotmánya született meg, hanem a Fi- desz-KDNP pártalkotmánya... Ezt azonban az emberek is érzik, kevesen is érzik sajátjuknak az új alaptörvényt, nem véletlen tehát, hogy a kormány nem meri népszavazásnak aláveti ezt, amit pedig a Jobbik mindig is követelt.” Futóverseny Vanyarc. Április 30-án, szombaton fél tíztől ismét futóversenyt rendeznek a gyermekek és a felnőttek részére. Az útvonal 2004 méteres lesz, a tavalyihoz hasonló módon a művelődési háztól szakaszosan indulnak a versenyzők. A verseny egyéni, az első három helyezettet díjazzák minden kategóriában. Természetesen azokat is várják, akik versenyen kívül szeretnének indulni, „lekocogni” a távot. Segítő intézménnyé vált a tanoda Bátonyterenye. A Nógrád Megyei Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége Ózdi úti házában zajló TÁMOP-3.3.5/A-08/1- 2009-0038. tanoda-projekt április 30-án, szombaton zárul. A főleg közoktatási intézményekben tanuló fiatalok tanulás-segítését és tehetséggondozását ellátó program az általános és középiskolába járó gyermekek sikertelenségén, lemorzsolódásán kívánt segíteni. Igényként fogalmazódott meg az egyéni órarendek kialakítása, a személyre szabott fejlesztések biztosítása, a kulcskompetenciák fejlesztése a műveltségi területekhez kötődően. A mindennapi foglalkozások, a tanulás megtanítása hatékonyan szolgálta az iskolai eredményességet. A mentorként (is) tevékenykedő pedagógusok nagy gondot fordítottak az időbeni segítésre, különösen az olyan, nehézséget okozó tantárgyaknál, mint a matematika, kémia, földrajz és az idegen nyelv - a hátrányok halmozódásának megakadályozása érdekébe. A valamely művészeti tevékenységben tehetséges fiatalok továbbképzése, a velük való foglalkozás esélyeik növelését, tehetségük kibontakoztatását szolgálták. A tanodában folyó sokszínű tevékenység során az egymástól tanulás, a pozitív minták megmutatása jól szolgálta az integrációt. Ehhez nélkülözhetetlen volt az itt tevékenykedő pedagógusok, szociális szakemberek megújuló képessége, a megfelelő szakértelem, tudás mellett a sokrétű, komplex megközelítés a mindennapi munkában. Főleg azokból az iskolákból nyerték meg a tanodában dolgozó pedagógusokat, ahol a gyermekek tanultak. A projekt során, mint partnereknek, igyekeztek képzésükkel, ismereteik bővítésével segíteni munkájukat, mind az oktatómevelő munka, mind a szabadidős programok biztosítása területén. A szülők bevonása a különféle közösségi programokban ugyancsak kiemelt célkitűzése volt a pályázatnak, közösen döntöttek a célok meghatározásában. A közös programok hozzájárultak az előítéletek csökkenéséhez, a kapcsolatok bővítéséhez. Nagy hangsúlyt kapott a program megismertetése azokkal az intézményekkel, ahol hasonló tevékenységet folytatnak. Szívesen fogadtak gyakorlatra, önkéntes munkára tanító, tanár és szociális képzésbe járó fiatalokat, segítették a szakdolgozathoz szükséges anyagok megismerését, a tanodában folyó pedagógiai és szociális munkát A tanodában humán, nyelvi kommunikáció, természettudomány, művészetek, informatika és szociális kompetencia területén zajlott a munka. A pedagógusok, szakemberek és szülők továbbképzése, a hospitáció megszervezése, gyakorlati hely biztosítása, önkéntes munka szervezése ugyancsak részét képezte a projektnek. A nyári szünidő programjaiban kétszer két hét időtartam alatt kirándulás, strandolás, kézműves foglalkozások, művészeti programok, illetve a pótvizsgára való felkészítés szerepelt. Eredményként könyvelhető el: sok gyermek tanulmányi eredménye javult, sikeresebbek az iskolában és társas kapcsolataik bővültek. A szabadidős programok segítségével megnyílt a gyermekek zárt világa, hiszen sok itt találkozott először a nyári táborok, a kirándulások élményével. így vált a tanoda a településen az integrációt segítő intézménnyé. Az LHH program keretében folytatódik a munka Mátra-- verebélyen, Lucfalván, Kisterenye és Nagy- bátony településrészeken, a közbeszerzési eljárás folyamatban van. Továbbra is várják a tanulni vágyó gyermekeket, hogy megmutathassák: többet tudni jó dolog! Iskola megújult informatikával , versben, prózában Bánta. A község önkormányzata arra törekszik, hogy szakmailag és esztétikailag vonzóvá tegye a fenntartásában működő iskolát Ez olykor a működtetés anyagi terhei mellett kisebb lépésekben valósul meg, a közelmúltban azonban nagyobb léptékű technikai korszerűsítés valósulhatott meg az oktatási intézményben. Ez annak köszönhető, hogy a települési vezetés élt azzal a pályázati lehetőséggel, melynek révén a diákok felkészítéséhez már modern informatikai eszközök állnak rendelkezésre. „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” című TIOP-1.1.1/07/1. kódszámú pályázaton az „IKT eszközfejlesztés a bárnai általános iskolában” című pályamunkájával vett részt az önkormányzat és 6 millió 833 ezer forint visz- sza nem térítendő támogatást nyert így hét új komplett számítógéppel, négy interaktív táblával, programokkal, speciális célszoftverekkel újították meg az elöregedett informatikai eszköztárat. A korábbi, több tíz éves készülékek használatával sok gond volt, ezen ugyancsak használt gépek összeszerelésével próbáltak enyhíteni. Március 31-ig beszerelték a korszerű berendezéseket, s megtörtént a pedagógusok felkészítése is. Nagy segítséget jelentenek ezek egyebek mellett a differenciált csoportmunkában, a sajátos nevelési igényű gyerekek felzárkóztatásában, az egyéni fejlesztésben. Az iskola tizenhat tanulója vesz részt a Találd fel magad! országos, internetes versenyben, aminek keretében a gyerekek egy része - otthoni informatikai eszköz híján - csak az iskolában tud hozzáférni a feladatokhoz. Dalban Salgótarján. Most negyedik alkalommal rendezte meg a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Szövetsége - együttműködve a Nyugdíjasok Országos Szövetségével - az öntevékeny nyugdíjasok vers és prózamondó válogatóját, Salgótarjánban az elmúlt hét közepén. Ahogy Szendrődi György, a NYOSZ megyei elnöke köszöntőjében elmondta, a versenyzők dolgát a korábbinál nehezebbé tette, hogy a kiírás értelmében csak európai költők magyarra fordított verseivel indulhattak és néhány mondattal be kellett mutatniok a szerzőket és a fordítókat is. A válogatóra kilenc versmondó „nevezett”. A szervezők között ismert és kevésbé ismert nevek szerepeltek..így Victor Hugó, Robert Burns, Henrich Heine,Remy Belleau, Nikola Vapcarov. A fordítók között pedig Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Dsida Jenő, Radnóti Miklós, Babits Mihály, Vass István. A zsűri elnöke Szíremen Ildikó, tagjai Horváth Gabriella és Km Istvánná magyartanárok - 6 versmondót juttatott tovább a régiós vetélkedőre, amely május 6-án lesz Miskolcon. Bolyós Lászlónét Salgótarjánból, Lengyel Jánosáét, Pokovai Istvánnét Bátonyterenyéről, Rengőné Baranyi Ilonát Karancslapujtőről, Szita Juditot Salgótarjánból és Tórák Tibomét Karancs- lapujtőről. Sztremen Ildikó méltatta a versmondók bátorságát a versválasztásban és az előadásban. A sokszínű, gazdag program során új költőket, új verseket ismertettek meg a résztvevőkkel, értették őket, azonosultak „mondandójukkal.” Jóleső érzéssel nyugtázta, hogy a vers él. Értékvesztett, sok tekintetben eldurvult világunkban megszépítik életünket. Néhány nappal korábban zajlott le a megyeszékhelyen a dalosok válogatója népdal, nóta és egyéb dalok kategóriájában, ugyancsak a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület közreműködésével- A zsűri - Virág László elnök, Horváthné Szabó Ágnes és Nagy Ferencné - a magyar nóta és népdal kategóriából a karancsaljai Godó Sándomét, a zagyvarónai Kottis Gyulánét, a karancs- lapujtői Teplán Sándort, a karancs- berényi Szőke Mihálynét, a szandai Tótpál Lászlónét és a nagylóci párost Kovács Jánosnét és Takács Mátyásáét „küldte” a régiós vetélkedőre. Ugyancsak ott lesz a megmérettetésen az egyéb kategóriában sikeresen szerepelt Almádi Balázs Mátraterenyéről, a karancslapujtői Novák Sándor és Teplán Sándor és a salgótarjáni Litkei Zita. A régiós válogató verseny május 10-én lesz Salgótarjánban.
