Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)

2011-04-23 / 94. szám

2011. ÁPRILIS 23., SZOMBAT 7 OKTATÁS Kimagasló hallgatói eredmények az OTDK-án Gyöngyös. A XXX. Jubileumi Országos Tudo­mányos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrár- tudományi Szekcióját a Pannon Egyetem Georgikon Karán rendezték meg a napokban Keszthelyen. A Károly Róbert Főiskolát (KRF) 15 hallgató képviselte az országos rendezvé­nyen. A főiskolák között kiemelkedően sze­replő KRF hallgatók közül 2 második helye­zés és 1 különdíj született. A sikert az Agrár­gazdaságtan, az Agárinformatika és agrármű­szaki, illetve a Vidék- és területfejlesztés tago­zatban szereplő hallgatók érték el. A TDK Közgazdaságtudományi Szekciója április 14-től 16-ig tartott Gödöllőn a Szent Ist­ván Egyetem Gazdaság-és Társadalomtudo­mányi Karán. A főiskola hallgatói itt is kivá­ló eredményeket értek el. 29 beadott OTDK dolgozatból 17 díjazott lett. 4 dolgozat különdíjat, 6-6 harmadik és második díjat kapott. Mohos Melinda (Hu­mánerőforrás fejlesztés tagozat) „Magyaror­szág munka-erőpiaci helyzetének elemzése a migráció szemszögéből, figyelembe véve az Európai Képesítési Keretrendszer elvárása­it” című munkája pedig 1. első helyezést ér­demelt ki (konzulens tanára: dr. Piros Már­ta). A dolgozatok változatos témakörökben szü­lettek ennek megfelelően különböző tagoza­tokban szerepeltek: egészségturizmus, ága­zati gazdaságtan, fogyasztási piacok marke­tingje, kultúra művészet és marketing, hu­mánerőforrás fejlesztés, márka, márkaimázs és márkaépítés, módszertan statisztika, regi­onális gazdaságtan, számvitel, adó, ellenőr­zés, termelés és logisztika menedzsment, va­lamint turizmus marketing. A szekciót záró értekezés során dr. Bakacsi Gyula, a szakbizottság elnöke külön kiemel­te a KRF teljesítményét, azonos szinten említ­ve az intézményt a hagyományosan jól szerep­lő egyetemekével. Iskolanap Bátonyterenyén Bátonyterenye. a blszszk Fáy András Szakképző Iskola és Kollé­gium - több évtizedre visszatekin­tő szép hagyományát követve - a napokban megrendezte a névadó­ról elnevezett iskolanapot. A rendezvény hangulatát - a zászlók bevonulása után - a Him­nusz hangjainak felcsendülése ala­pozta meg. A diákok irodalmi mű­sorral állítottak emléket Fáy And­rásnak, hangsúlyozva a hon, a nem­zetijelképek, az anyanyelv ápolása, a hazáért való tenni akarás aktuali­tását, dicső elődeinket, reformkori nagyjainkat állítva példaként a je­lenkor embere elé. A verses, zenés műsort követően Pál István, tagintézményvezető­helyettes beszélt az iskolanapok, s kiemelten a Fáy-nap jelentőségéről, hangsúlyozva a névadó példa érté­kű emberi - közéleti tevékenységét, munkabírását, sokoldalú érdeklő­dését, kreativitását, a jó ügy mellet­ti töretlen hitét, kitartó akaraterejét Az ünnepi beszéd „vetek, mert arat­ni akarok” gondolata mintaként áll­hat az iskolaközösség előtt. A köszöntő után a - szintén ha­gyományosnak tekinthető - díjak átadása következett. Mint azt Soósné Lehoczki Beáta, programfelelőstől megtudtuk, a ta­nulói szavazatok alapján az „év ta­nára” címet idén Fodor Péter és Gyüre Zsolt pedagógusok kapták, míg az „év diákja” elismerő okleve­let - a nevelőtestület szakmai dön­tése értelmében - két 11. A osztá­lyos tanuló, Danyikó Gergő és Nán­dori Tímea Csilla vehette át.- Az elmúlt évekhez hasonló­an, a városi rendőrkapitányság jó­voltából, idén is négy rendész fa­kultációs diákunk nyerte el az „élenjáró rendész növendékek” elismerést, amelyet Lengyel Ta­más, rendőr alezredes, Bátony­terenye rendőrkapitánya adott át. Az oklevél és a hozzá tartozó ju­talom átvételére ezúttal Csík Pál­ma 9. A, Kertész Dávid 10. A, Gál Beatrix 11. A és Csonka Arnold 12. A osztályos tanuló bizonyult mél­tónak. Ezt követően jutalmazták az iskolai rajz-, környezetvédel­mi- és helytörténeti versenyeinek helyezettjeit is. Az iskolanap ün­nepi részét követően a szakmai programok gazdag választékából válogathattak a tanulók. Rendez­tünk idegen nyelvi versenyeket, környezetvédelmi vetélkedőt a Föld világnapja, magyar nyelvit a magyar nyelv hete alkalmából. Volt fodrászbemutató, kézműves műhely, de a diákok kipróbálhat­ták ügyességüket, jártasságukat is - többek között a lövészet, az in­formatika vagy a matematika te­rén. A keleti kultúrák iránt érdek­lődők izgalmas, személyes ta­pasztalatok átadásával tarkított útifilmet tekinthettek meg, má­sok részt vehettek egyéb filmve­títésen is. A Fáy napot olyan sportprogramokkal zártuk, ame­lyekre egyénileg is, csoportokban is nevezhettek tanulóink - közöl­te a programfelelős. Oktatás - infrastruktúra - innováció: a nagy hármasugrás Nemrégiben jelent meg, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Salgótarjáni Intézetének (BGF-PSZK) tanulmá­nya, amely országos médiavisszhangot váltott ki. A kutatást a sal­gótarjáni főiskola oktatói és hallgatói készítették. A Salgótarján és térségének fogyasztási szokásait felmérő kutatásba helyi középis­kolai tanulókat és szüleiket vontak be. A cél az volt, hogy felmér­jék a város és térségében lévő ún. aktív háztartások fogyasztási szokásait, azaz hogy mire költik bevételeiket ezek a családok? En­nek apropóján beszélgettünk, dr. Engelberth István főiskolai do­censsel aktuális gazdasági problémákról és megyénk helyzetéről. Báli Dániel- Önnek, mint felsőoktatásban oktató szakembernek, mi a véleménye a szemünk előtt lejátszódó megyei társadalmi és gaz­dasági folyamatokról?- Pályafutásom alatt - mint társada­lom - és gazdaságfóldrajzzal foglalkozó oktató - a területfejlesztéssel és a regioná­lis fejlettségben meglévő különbségekkel gyakran foglalkoztam. Mint oktató más­hogy lehet megközelíteni ezt a problémát, mint kutatóként Az előbbi az elmélet, az utóbbi a valóságba enged beletekinteni!- Akkor a kutatótól kérdezném, lát-e esélyt arra, hogy a közeljövőben ezek a ne­gatív tendenciák a közeljövőben megfordul­janak, vagy legalábbis stagnáljanak?- Erre a kérdésre válaszolván, a nemré­giben a Salgótarjáni Polgári Kör meghívá­sára tartott előadáson elhangzottak jutnak az eszembe. Az ön által feltett kérdés több esetben is visszaköszönt A hozzászólók­tól többségének vélemény az, hogy ez a tendencia nemhogy stagnálna, hanem még fokozódni is fog a jövőben. Az én vé­leményem is az, hogy - hangsúlyozom a jelenlegi feltételek között! - ez a leszaka­dás folytatódik. Nem látok olyan nagyfokú előrelépést, ami a jövőben egy pozitív vál­tozás irányába mutatna. Számos adat ezt mutatja: a rendkívül jelentős elvándorlás, a megyei beruházások és a K+F (kutatás- fejlesztés) rendkívül alacsony értéke, az egy főre jutó GDP (bruttó nemzeti összter­mék) folyamatos leszakadása az országos átlagtól. Ez a helyzet azért is veszélyes le­het, mert a kilátástalanság nem motivál az előrelépésre. Felmerül a kérdés: Mit tehet­nénk mi nógrádiak? Ebből ugyanis az is következhetne, hogy ebbe a helyzetbe be­letörődünk, hiszen a felgyorsuló negatív tendenciák miatt még gyorsabb lesz az el­vándorlás a megyéből, az itt élő társada­lom még inkább szegényebb lesz.- Mivel minden mindennel összefügg, nem érdé úgy, hogy ez a hátrány a közel­jövőben, szinte behozhatatlan?- Magyarországon bizonyos területe­ken - főleg az ország nyugati részén - már elindultak pozitív változások, ami a válságból való kilábalást elősegíthetik. Nógrád megyében - de megemlíteném még Békést, Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyét vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyét is -, nos ezekben a térségekben nem látszanak a kibontakozás jelei. Vélemé­nyem szerint jelentős átalakulásoknak kell végbemennie mind megyén kívül, mind a megyében, hogy ezek a folyama­tok megforduljanak.- A tanulmányukban többször is hang súlyozott az oktatás, az innováció és az inf­rastruktúra fejlesztésénekfontossága. Meg látása szerint, ezek fejlesztésének milyen sorrendben érdemes hozzákezdeni, egyál­talán vane optimális sorrend?- A felzárkózás hosszú évek munkája leheti Csodát várni az egyik percről a má­sikra nem szabad, és felelőtlen ígéret. Vé­leményem szerint színvonalas oktatás és modem közlekedési infrastruktúra nél­kül nincs felzárkózás. Ezek fejlesztéséhez magántőkét megnyerni szinte lehetetlen feladat, bizony itt külső erőforrásokat - ál­lami és uniós támogatásokat - kell bevon­ni. Az említett polgári körben tartott elő­adáson a jelenlévők megemlítették, hogy az elmúlt években nagy mennyiségű fej­infrastrukturális alapok is meglesznek, akkor erre épülhet helyi gazdaság, inno­váció. Jelen állapotban ez az infrastruktú­ra pont arra elég, hogy a képzett fiatal munkaerőt Budapest elszívja. Az oktatás és az infrastruktúra fejlesz­tése befektetés a jövőbe, ami magával húzza az innováci­ót, s ez hozhatja meg a cé­gek, vagy a vállalatok ked­vét, hogy a megyében meg­telepedjenek és munkahe­lyeket teremtsenek. Nincse­nek azonban illúzióim, az ilyen mértékű fejlesztések a mindenkori politikai akarat és döntés kérdései!- Tanulmányában több­szöremlíti, hogy Nógrád me­gye kedvezőtlen gazdaság földrajzi adottságokkal bír. Mit ért ez alatt?- A kedvezőtlen gazdaság- földrajzi helyzeten azt értem például, hogy közel vagyunk Budapest­hez, de ebből jobbára csak - a már emlí­tett - elszívó hatást érzékeljük. Ahhoz kö­zel van Budapest, hogy egy fiatal felüljön a buszra és elmenjen innen, de ahhoz már messze vagyunk, hogy a tőke idejöjjön. Ha a legfrissebb KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatokat megnézzük, akkor azt vesszük észre, hogy Nógrád megyében elsősorban a 15-64 éves, azaz az aktív korosztály fogy rohamosan. A határ men­ti helyzet is inkább elválaszt jelenleg, mint összeköt észak felé.- Nem lesz túl késő a változásokhoz?- Úgy közelíteném meg ezt a kérdést, hogy minél inkább süllyedünk lefelé, an­nál nehezebb lesz a negatív folyamatot visszafordítani. A véleményem az, hogy a megyénknek - talán összefogva más le­Dr. Engelberth István lesztési pénz érkezett a megyébe, vi szont hozzátették, ez rendkívül ala- ■ A kedvezőtlen gazdaságföldrajzi helyzeten csony hatásfokkal került felhaszná- azt érteni például, hogy közel vagyunk lásra. Ezt a véleményt - amit ma- Budapesthez, de ebből jobbára csak - a gam is osztok - erősíti, hogy a me- már említett - elszívó hatást érzékeljük, gye gazdaságának leszakadása szakadó térségekkel - jobb hatásfokkal kellene közvetíteni ezeket a problémákat a legfelsőbb szintű döntéshozók felé. Sze­rintem össznógrádi feladat, hogy megér­tessük, és az országos közélet részéve te­gyük azt a kérdést, hogy mi lesz ezekkel a leszakadó térségekkel a jövőben? Ha ezeknek a térségeknek kicsi a jövedelem- termelő képességük, akkor ezeket a gaz­dagabbaknak kell eltartaniuk, ami ezek­nek versenyképességét is hosszú távon folyamatos. Hangsúlyoznám ugyanakkor, nem szabad minden segítséget „fentről” várni, hiszen ez önmagában rendkívül rossz üzenetet hordoz, veszélyes, és bi­zony valljuk be, elkényelmesíti Viszont úgy gondolom, hogy a térség állapota nap­jainkra elérte azt a szintet, ahol külső se­gítség nélkül a megújulás már nem lehet­séges. Ha van illetve lesz minőségi okta­tás - és itt elsősorban a szakképzésre gon­dolok -, lesz minőségi munkaerő, és az rontja. Egyetlen ésszerű és fenntartható megoldást tudok, ezeknek a térségeknek a jövedelemtermelő képességét helyreál­lítani, a helyi gazdaságukat beindítani. És ez nem megy másként, mint egyfajta össztársadalmi áldozatválla­lással - a jövő érdekében. Hogy egy konkrét példát mondjak, nem feltétlenül Bu­dapesten kell sok-sok milli- árdos központi fejlesztéseket végrehajtani, mert mi itt vi­déken lassan az utolsó órá­ban leszünk.- Kikértee már valaki fej­lesztési tervek kapcsán a véle­ményét, bármilyen hivatalos szervtől megyénkben, illetve volt-e már megkeresése ezzel kapcsolatosan?- Mint felsőoktatásban munkáját végző, nyílván az oktatás mellett feladatom a szakterületnek megfelelő ku­tatás. így a konferenciákon és tanulmá­nyokban megjelennek ezek az eredmé­nyek, megállapítások. Legutóbb Salgótar­ján Megyei Jogú Városa Resource prog­ramjába kapcsolódott be a főiskola szemé­lyemen keresztül. Paróczai Péter kolléga a megyei közgyűlés elnökének tanácsadó bizottságában tevékenykedik. Viszont azt gondolom az ilyen irányú nagyobb mérté­kű együttműködés mindenképpen hasz­nos lenne a jövőben, ahogy ezt más váro­sok vagy európai példák is mutatják. Hoz­zátenném, ezen a téren a salgótarjáni in­tézetnek is vannak feladatai!- Kutatásai és tapasztalata alapján, más - főként külföldi - régiókban, kistérségek­ben mi volt az a „kitörési pont” ami alap­ján megindulhatott a felzárkózás?- Hát bizony meg kell említeni, hogy más térségek, régiók az elmúlt év­tizedben sikeresebbek voltak. Pél­daként elég megnéznünk a közeli a kelet-szlovákiai régiót, ami Szlo­vákia legelmaradottabb térsége ma is. Viszont fejlettségben ma már megelőzi a kelet-magyarországi régiókat, holott ez korábban nem így volt Ma már nincs benne az Európai Unió 20 legszegé­nyebb régiójának listáján, miközben a mi keleti régióink, és 2009-től már Dél-Du­nántúl is ott vannak. Azt hiszem ez elég beszédes az elmúlt évek hazai területfej­lesztésének eredményességét tekintve! Ugyancsak jó példa lehet a kelet-német­országi (egykori NDK) területek felzárkó­zása, hiszen hasonló stagnáláson és le­épülésen estek keresztül az ipar és a bá­nyászat megszűnése és visszaszorulása kapcsán. Hasonlóképpen átélték az elván­dorlás, a magas munkanélküliség, az ala­csony fizetés okozta sokkot. A kilábalás­hoz vezető út, ott is az oktatás minőségé­nek a javítása és az infrastruktúra fejlesz­tése volt, természetesen rengeteg forrás bevonásával.- Átkonvertálhatok és importálhatók-e ezek a tapasztalatok, minták megyénkre vonatkozólag?- A közeljövőben, érdemes lenne ezek­kel a térségekkel és városokkal felvenni a kapcsolatot, így juthatnánk használha­tó, pozitív mintához, amit a sajátossága­inkat is figyelembe véve, a közeljövőben alkalmazni tudnánk. Persze történelemi példák sora áll rendelkezésre, hogy egy az egyben átvenni egy mintát, egyszerűen nem lehetséges, tehát saját feltételeink­hez kell alkalmazni! A forrásokat, ugyanis nem csak meg­szerezni kell, hanem magas hatásfokkal kell elkölteni. Csak így lehet érdemben előrelépni.- Milyen konkrét javaslatai lennének a megye fejlesztésével kapcsolatban?- Talán a legfontosabb, hogy nagyfokú szemléletbeli változás kellene. Na ez sem megy egyik napról a másikra! De én na­gyon hiányolom napjaink társadalmából az önzetlenséget. Konkrétan most arra gondolok, hogy hiányzik például az a be­látás, hogy „ha a szomszédomnak jól megy, akkor, az rám is pozitív hatással van!” És igaz ez a vállalkozási szektorra vagy az egyszerű hétköznapi emberek­re is. A helyi - falusi, települési’ - gazda­ság megteremtése lehet az egyik kiút. Ehhez gyakran elég egy jó vezető, vagy néhány fős elszánt csapat egy kistelepü­lésen, és persze hosszú kitartó munka. Nézőpontom szerint kitörési út lehetne az is, hogy nagy állami programokat - példát említve: az energiahatékonyságot növelő épület felújítások, zöldgazdaság fejlesztése - az elmaradottabb térségek­be kellene koncentrálni. Itten vállalkozá­soknak jelentene munkát, helyi embe­reknek kellene munkát biztosítani. Nin­csenek persze illúzióim. Tüdőm, hogy az ilyen elképzelések érdeksérelmekkel jár­hatnak országos szinten. De azt gondo­lom, előre kell nézni mindenkinek, és nem csak a holnapot látni. 2012-re a me­gye lakossága jó eséllyel már 200 000 fő alatt leheti Még gimnazistaként azt ta­nultam, hogy a kilencvenes években 240 ezren voltunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents