Nógrád Megyei Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 75-99. szám)

2011-04-21 / 92. szám

8 NÓGRÁD SPORTJA 2011. ÁPRILIS 21., CSÜTÖRTÖK Száztíz éve alakult meg a SESE Balogh Tibor Salgótarjánban és az országban egy klub SESE néven vált ismert­té a sportszerető közönség előtt. A salgótarjáni acélgyári kaszinón belül 1896júliusában megalakult a vívó és tomaegylet, melyből nem sokkal később kivált a footballtár- saság. Ebből a szervezetből alakult meg 1901. április 23-án a Salgó­tarjáni Sport Egyesület (SSE). Az egyesület színe fehér-kék lett. Az MLSZ-el egy időben alakult klub a Rimamurány-salgótarjáni Vasmű Rt salgótarjáni acélgyárá­nak gondozásával és segítségével működött. Az alapító WabroschBé­la, a gyár akkori főmérnöke 25 évig volt az egyesület elnöke. Az SSE kezdetben csak a focival foglalkozott, ám a klub a későbbi­ekben több sportággal is gazdagí­totta a tarjám testedzést Az első pályát a gyárba vezető út és az iparvasút közötti részen, a római katolikus templom mellett, a je­lenlegi Illyés Gyuláné iskola ak­kor még hűlt helyén építették. Ezt 1922-ben bontották le, az egyeme­letes házak építésekor. A focihoz labda is kellett A legenda szerint az első játékszert Wabrosch Béla hozta egyenesen Angliából. Má­sok szerint viszont a főmérnök úr Pestről, a BTC hathatós támogatá­sával hozta a labdát A helyi lap 1902. augusztus 24- i számában a tudósító arról ír, hogy „folyó hó 17-én tartották meg a salgótarjáni labdarúgók az első háziversenyüket”. A kékek és a fe­hérek „a lehető legkevesebb ér­deklődés előtt” csaptak ösz- sze, ahol a fehérek 4:0 arány­ban legyőzték a kékeket Az acélgyáriak ebben az időszakban még sem orszá­gos, sem vidéki - kerületi - bajnokságban nem vettek részt Ugyan sorra játszották hírverő mérkőzéseiket, de csak 1919 őszétől vettek elő­ször részt bajnokságban, az Északi Kerület I. osztályának hatvani alosztályában. Az 1920-as évek elején megkez­dődött a nagy városi rivali­zálás a SESE és az SBTC kö­zött. A két tarjáni gárda elő­ször az 1920/21-es idényben szerepelt együtt a hatvani al­osztályban. Az 1921-23-as évek lakótelepi építkezései (egyharmad) részben elfoglalták az öreg fasori SSE- pálya területét A Rima vezetése a Dolinka horhosban gyönyörű fek­vésű sporttelepet varázsolt Az új létesítményt 1924. július 27-én ad­ták át a sportolóknak. Az ünnepé­lyes avatáson a BTC fiai, az első magyar bajnokcsapat utódai mér­ték össze tudásukat az SSE legény­ségével. A pályaavatón az akkori­ban az első liga középcsapataként vitézkedő BTC nyert 2:l-re. Az SSE 1930-31-ben az Észak bajnoka lett, de ekkor még nem si­került a feljutás. Időközben olyan játékosok játszottak, mint id. Schott Vilmos, Csala Andor, Vies Antal, Rigó Ferenc, Márkus József, Novoszekczky Elemér, Paskó János, Viroszták Lajos, de sorolhatnánk tovább. A harmincas évek dere­kán a kék-fehérek játékos-edzője Kautzky József volt, aki korábban Orth Györggyel együtt szerepelt a magyar válogatottban. 1936-ban bemutatkozott az SSE kapujában a 21 éves Tóth György, aki Szeged­ről érkezett. A kapust ma is min­den idők legjobb újpesti „portásá­nak” tartják. 1937/38-as bajnoki évadban is­mét Észak bajnoka lett az együt­tes, melyet követően az osztályo- zón ezúttal kivívták az NB I-be ju­tást. A nemzeti bajnokság első vo­nalában az első mérkőzésen, 1938. augusztus 21-én a nagyne­vű Hungária ellen hazai pályán 3:2-re kapott ki az acélgyári gárda. A sporttörténelmi jelentőségű mérkőzésen tóvári játékvezetésé­vel az alábbi két csapat játszott: SSE: Barabás - Sümegi, Vies - Manyasz, Hercsik, Misecska - Ko­vács, Horváth, Márkus, Komenda, vitéz Majoros. Hungária: Szabó A. - Kis, Bíró - Túrán, Turay, Dudás - Titkos, Wudi Müller, Kar­dos, Kisutzky, Vermes. Az első vonalban a meg­szerzett nyolc pontjával a 14., vagyis az utolsó helyen végzett a SESE, de a sport­történelmi eredményüket senki sem veheti el. Az újabb kiváló teljesít­ményt az 1946/47-es baj­nokságban érte el a gárda, amikor is az NB II. Közép­csoportjában szerepelt. A feljutás az SBTC-nek sike­rült, amely a második he­lyen végzett az Erzsébeti MTK mögött. A bajnokságot óvá­sok, visszalépések, irreális ered­mények jellemezték, az SSE csak egy politikai színezetű döntés foly­tán került a harmadik helyre. Ezt követően a csapat SSE, Salgó­tarjáni Vasas (1949-56, színe: pi­ros-kék), majd ismét SSE (1957-58, színe: kék-fehér) néven szerepelt másodosztályban. Közben a füvesí­tett és felújított acélgyári stadiont 1954ben - négy évután - vették új­ra birtokukba a sportolók. A SESE olyan játékosegyéniséget adott a magyar ftitballnak, mint Szojka Pe­rem, aki később az SBTC színeiben 28-szoros válogatott lett. Továbbá itt kezdte a pályafutását Bencsok Vil­mos, Szabó Albin és Elemér, Kleibán Antal, Oláh Géza, Bodon Tibor, Krajcsi József és így tovább. A kék-fehér egyesület 1959-től Salgótarjáni Kohász Sport Egye­sület néven működött tovább. Köz­ben voltak az NB Ul-ban, majd is­mét visszaverekedték magukat a másodosztályba. Innen 1963-ban búcsúztak el végleg, amikor bein­dult az NB I/B. Újabb nagy lehető­sége 1968-ban volt a csapatnak, amikor is az NB n. Középcsoport­jában a Székesfehérvári MÁV Elő­re mögött három ponttal lemarad­va, a második helyen végeztek. Hogy kiváló nevelőegyesület volt a SESE, az bizonyítja, ebben az idő­szakban is olyan játékosok rúgták itt a labdát, mint például Marosok János, Földi Attila, ifj. Bencsok Vil­mos, Tóth Ernő, Antal Lajos, Oláh Zoltán. Az SKSE is tagja volt annak a hét salgótarjáni városi sportegye­sületnek, melyek összevonása után létrehozták az 1977 decem­berétől 1984-ig működő Salgótar­jáni Torna Clubot (STC, színe: pi­ros-fekete). A folytonosságot biz­tosítva, az alapítási év 1901 lett. Ezután ismét Salgótarjáni Kohász Sport Egyesületként működtek, visszatérve a kék-fehér színre. A SESE labdarúgói az újabb si­kert az NB ül. Mátra-csoportjában érték el az 1990/91-es bajnoki évadban, amikor is a Bag mögött mindössze két ponttal lemaradva végeztek a második helyen. Majd 1992 szeptemberétől önál­lóan, Salgótarjáni Kohász Futball Clubként (SKFC) működtek, s 1996 decemberétől kapta a klub a Salgótarjáni Acél nevet Horváth Gyula 1986 óta edzőként dolgo­zott, majd 1992 szeptemberétől az elnöki teendőket is ellátta a kék-fe­hér csapatnál, egészen 2002. má­jus 18-ig, amikor is az utolsó baj­noki mérkőzését játszotta a csa­pat a megyei I. osztályban. Az elmúlt évtizedek alatt sike­resen működött az egyesület asz­talitenisz-, atlétika-, birkózó-, ko­sárlabda-, sportlövő-, ökölvívó-, sakk-, síelő-, teke-, tenisz-, termé­szetjáró-, torna-, úszó- és ví­vószakosztálya is. Ezek közül önálló egyesületként továbbra is szerepelnek az atléták (Salgótar­jáni Atlétikai Club), a kosárlab­dázók (Salgótarjáni Kosárlabda Sportegyesület), a természetjárók (Salgótarjáni Kohász Természet- barát Club) és az úszók (Gagarin Diáksport Egyesület). Emléktáblfravatás A salgótarjáni tiszti kaszi­nóban 1901. április 23-án ala­kult meg a Salgótarjáni Sport Egyesület (SSE). Az SKSE öregfiúk-egyesülete április 23-án az eredeti helyszínen, a mai Kohász Művelődési Ház falánál, tisztelgő emléktábla­avató ünnepséget tart. Első­ként, 10.30 órától a Kohász fú­vószenekar ad műsort, majd 11-től ünnepi megemlékezés, koszorúzás és virágok elhe­lyezése lesz az emléktáblánál. A program 15 órától SKSE-SBTC öregfiúk-mérkő- zéssel folytatódik a tóstrandi pályán, az NB Ill-as mérkőzés előtt (SBTC- Tiszaújváros). Közel jártak a bravúrhoz FUTSAL NB II, Keleti csoport, férfiak, 20. forduló Soroksári TE - Salgótarjáni VSC 4-3 (0-1) Soroksár, vezette: Forgács Á., Temesi T. Soroksár: Hajnal - Papp, Dunaveczky, Tóth K., Ba­logh P. Csere: Csontos, Bernáth, Mohos, Berhidai, Bíró, Sölögián, Varsányi. Edző: Takács László. Salgótarján: Szabó B. - Bársony, Pataki, Űj, Kiska. Csere: Molnár G., Kuris, Simon R. Edző: Hornyák lános. GL: Dunaveczky (22., 38., 39.), Tóth K. (35.), ill. Molnár G. (17.), Kiska (32.), Bár­sony (34.). Sárga lap: Balogh P. (32.), ill. Bársony (24.). Rendkívül közel járt az ide­genbeli bravúrhoz a másodosz­tályú férfi futsalbajnokság Kele­ti csoportjának legutóbbi játék­napján a sereghajtó SVSC csa­pata, amely Molnár, Kiska és Bársony találatainak köszönhe­tően alig öt perccel a lefújás előtt még két találattal vezetett a kö­zépmezőny elején helyt foglaló Soroksár otthonában. A hajrá azonban a triplázó Dunaveczky vezetésével szinte az utolsó pil­lanatokban fordító vendéglátók­nak sikerült jobban, ám remek helytállásukért a végül pont nél­kül maradó tarjániak is minden dicséretet megérdemelnek. További eredmények: Kartali FSE - Káta GSM-Nagykáta SE Futsal 1-11 (1-1), MVFC Be­rettyóújfalu II. - Szegedi TE EHÖK SE 6-1 (2-0), Szentesi VSK - Gödöllői Bikák 3-12 (0-3), Borsod Volán Szabadidő- központ II. - Újszegedi TC 3-13 (1 -4). Szabadnapos: Monori SE. A bajnokság állása 1. Gödöllő 19 18 0 1 189-48 54 2. Újszeqedi TC 18 13 2 3 143- 77 41 3. Nagykáta 18 12 1 5 120-67 37 4. Berettyóújfalu 17 11 0 6 89- 66 33 S. Monor . 18 9 1 8 92- 96 28 6. Soroksár 17 8 1 8 89-104 25 1. Szegedi TE 18 7 110 70-107 22 8. Kartal 19 6 013 84-11318 9. Szentes 19 6 013 94-128 18 10. Borsod Volán 19 5 014 78-125 15 11. Salgótarján 18 2 016 68-185 6 ■ H.P. Fölényesen nyert a Madách KÉZILABDA Pest és Heves megyei bajnokság Ezen a héten két női mérkőzés jegyzőkönyvét tálalhatj uk az olva­sók elé, mivel a Salgótarjáni Strandépítők csapata szabadna­pos volt, és a fiúk szorgosan ké­szülnek a hét végi, Pásztó elleni megyei „rangadóra”. A Madách DSE hölgyei a Pest megyei bajnokság rájátszásában a kilencedik helyért küzdenek to­vább, ezen az úton az első aka­dályt magabiztosan vették, lás zárok szállási vendégjátékukon aratott győzelmük nem forgott ve­szélyben. Ellenben a hevesi pontvadászat­ban a Pásztó KC együttesének ala­posan meggyűlt a baja hazai pá­lyán a füzesabonyiak második csapatával. Végig szoros küzde­lemben két góllal maradtak alul Podobénék, de eredményeiket lát­va nincs már messze az első tava­szi siker megszerzése. Eredmények lászárokszállás - St Madách DSE 18-32 (15-17) lászárokszállás, 50 néző. St Madách: IÁSZBERÉNYI ­GYENES 12/4, GYETVAI M., MIHELLER 7, BREZOVSZKY 3, Hartmann, SZABÓ E. 9. Cs.: Há­mori 1, Oláh N. Oláh Sándor edző: - Tartottam a szabadtéri mérkőzéstől, azt gon­doltam, nehezebb lesz. Örülök, hogy jól játszva sikerült olyan arányban nyernünk, ami által a visszavágó reménytelen formali­tás lesz ellenfelünk számára. Rö­vid idő alatt még sok mérkőzést kell játszanunk, és sok játékosra nagy teher hárul. Remélem, végig bírjuk majd erővel! Pásztó KC - Füzesabony IL 27-29 (12-16) Pásztó, 50 néző. PKC: Kádárkú­ti - Király 4, Bóta, IUHÁSZ D. 7, Kovács, Tóth B. 4, Szabó R. 1. Cs.: Andóné, Nagy, PODOBÉN 7, ju­hász I. 4, Maksóné, Tóth A., Kramer. Kürti Ferenc edző: - Egy gyen­gébb képességű csapattól kap­tunk ki. Sajnos a védekezésünk ismét nagyon gyenge volt Amed­dig ezen nem tudunk javítani, nem is reménykedhetünk győzel­mekben. ■ H.H. Rendezd Te az életed!

Next

/
Thumbnails
Contents