Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)

2011-03-07 / 55. szám

2 2011. MÁRCIUS 7„ HÉTFŐ Könyv Csohány Kálmán grafikusművészről Safeótarjá. A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet és a Csohány Baráti Kör Pásztó Kul­túrájáért Alapítvány március 7- én, hétfőn 16 órai kezdettel a Nógrádi Történeti Múzeumban rendezi meg Shah Gabriella : Csohány Kálmán című könyvé­nek bemutatóját. A kötet az el­múlt év végén a pásztói kötődé­sű grafikusművész születésé­nek 85. és halálának 30. évfor­dulója tiszteletére látott napvi­lágot. A könyv szerzőjével, illet­ve szerkesztőjével Csongrády Béla beszélget, a kötet szerkeze­téről, fejezeteiről, tartalmi és formai koncepciójáról, vala­mint a pásztói központú Csohány-kultusz eddigi főbb eredményeiről, jelenéről, vár­ható terveiről. A rendezvényen részleteket vetítenek Shah Timor: Elhagyott szárnyak cí­mű, Csohány Kálmán művésze­tét bemutató filmjéből. A kötet többek között a Nemzeti Kultu­rális Alap és a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése tá­mogatásával jelent meg, a So­mos Kiadó gondozásában. Biztonság, bizalom, hitelesség HÍÉrawrriwly. 2011. februárjá­tól áll alkalmazásban az önkor­mányzatánál Köteles Lajos, aki legjobb tudása és tehetsége sze­rint a falu közbiztonságát igyekszik megteremteni. Szak­mai tapasztalattal rendelkezik, ugyanis a Személy- Vagyonvé­delmi és Magánnyomozói Szak­mai Kamara országos elnöksé­gének tagja és 12 évet dolgozott katasztrófavédelmi kirendelt­ség-vezetőként. Az, hogy Mátraverebélybe került, kö­szönhető a polgármesterrel, Se­res Máriával való jó kapcsolatá­nak is. Köteles Lajos szerint a falu­nak ugyanaz az előnye, mint ami a hátránya minden kis tele­pülésnek: hogy jól ismerik egy­mást az emberek. Erre lehet biz­tonságot építeni, ám minden esetben a bizalom kell, hogy az alapja legyen a biztonságnak. A jövő fontosabb feladatainak tartja a drog elleni küzdelmet, és a kóbor kutyák „problémá­ját”. Ez utóbbit azért, mert utol­jára akkor látott ennyi kóbor ku­tyát szabadon, amikor Románi­ában a legszegényebb móc fal­vakban járt. A szakember sze­rint a települést kettészelő 21-es út is nagy veszélyforrást hordoz. Köteles Lajos szerint a bizton­ság úgy érhető el, ha dolgozunk. Ehhez Mátraverebélynek befek­tetőkre, munkahelyteremtésre van szüksége, hiszen ez kitöré­si lehetőséget biztosít mindenki számára, aki dolgozni akar. De vajon milyen képet kap egy be­fektető, aki a településre látogat, és 20-30 kóbor kutya látványa fogadja? A kóbor kutyák tekintetében szigorú szabályozásra lesz szük­ség, nemkülönben az udvarból elszökött, kiengedett ebek ese­tén is. Ez úton is kér minden la­kost, hogy ha lehet, ne engedjék szabadon kószálni a kutyáikat. Javaslata szerint lehet, hogy majd két figyelmeztetés után pénzbüntetéssel fogják sújtani a gondatlanságot. A polgárőrség aktívabban mű­ködését támogatni fogja és nagy jelentőséget tulajdonít majd a sportnak is. ÉSZAK- ÉS NYUGAT-NÓGRÁD Méhésztalálkozó az Ipoly mentén (Folytatás az 1. oldalról.) rendezvénysorozata, mivel „úgy néz ki, a szlovákiai méhésztársadalomnak nincs erre szüksége”. Köszönetét fejezte ki ugyanakkor, hogy Balassagyarmaton lehetnek, s igazi barátokra találtak ma­gyarhonban. Köszöntötte az érdeklődőket továbbá Nagy József, Szlovákia Inám községének első embere, valamint SelmecziAnna és Illés Ivett, a magyar, illetve a szlovák mézkirálynő. Ezt követően bejelentet­ték: Várkonyi Róbert palócföldi méhész a Magyar Méhészetért posztumusz em­lékérem kitüntetésben részesült. A 2008-ban megalakult Palóctáj mézlo­vagrend addigi tizenkét fős tagsága egy- gyel bővült: Szandai József nagymester es­kette meg és avatta mézlovaggá Ludányi Bélát, az Országos Magyar Méhészeti Egye­sület gyöngyösi elnökét, főállású méhészt. Ezután szakmai előadások kezdődtek. Mások mellett Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetője szólt a jelenlévőkhöz, aki kiemelt figyel­met szentelt az elmúlt évben kirobbant antibiotikum-botránynak.- Nem az a kérdés, hogy lehet-e antibio­tikum nélkül méhészkedni, hanem az, Rengetegen ismerkedtek a méhészkedéssel hogy eladható-e az antibiotikumos méz a piacon. A válasz egyértelmű nem - hang­súlyozta Bross Péter, hozzátéve: az idei év üzenete az, hogy antibiotikum használa­ta nélkül kell méhészkedni, ezt kell min­den szakmabelinek megjegyeznie, mert a mézet nem maguknak, hanem a fo­gyasztóknak termelik. Mint mondta, e téren a felelősség egyéni és kollektív, hiszen Magyaror­szágon ötvenöt-hatvan méhcsalád jut egy méhészre. Ha harminc kilogram­mos átlaggal számolunk, akkor másfél tonna mézet állít elő egy méhész. Egy kamion húsz-huszonkét tonna, azaz nagyjából tizenöt méhész termékét ön- tik össze, s adják el egy tételként. Va­gyis, ha csak egyikük nem a helyes gya­korlatot követi, máris mindenki rossz megítélés alá kerül. A kilencedik nemzetközi Ipolymenti méhésztalálkozón szakmai eszközkiállí­tás és vásár várta az érdeklődőket Balas­sagyarmaton, a Mikszáth Málmán Mű­velődési Központban. A szervezők a gye­rekeket játszóházzal várták, de kihirdet­ték a Mézcsupor rajzpályázat eredmé­nyét is. Aki kívánta, szaktanácsadásban részesülhetett. „Felértékelődött a nemzeti védelem” Elődök példáját közvetíti a világnap alkalmából felavatott emléktábla A Polgári védelem világ­napja alkalmából tartott - emléktábla avatásával egybekötött - ünnepséget a minap a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság. S.K. Salgótarján. Lakatos László nyu­galmazott állományú polgári védelmi ezredes az emléktáblát felavató beszédében úgy fogal­mazott: az utóbbi évtizedekben egyre szaporodó, emberi életek százezreit követelő természeti és civilizációs katasztrófák kér­désében egyetlen szervezet sem lehet képes mindent magá­ra vállalni. A siker kulcsa az együttmű­ködésben rejlik, hiszen szükség van minden érintett szervezet és nem utolsó sorban a polgári ösz- szefogás összehangolt munkájá­ra. A katasztrófavédelem mai szervezetéről elmondható, hogy harmonikusan együttműköd­nek az érintett partnerekkel.- A természet erői, s az embe­ri gondatlanságból fakadó tragé­diák rendszeresen újabb és újabb kihívások elé állítják a ka­tasztrófavédelmi szervezeteket - hangsúlyozta Lakatos László. Hozzátette: ha csak hazánkra, az utóbbi évek sorozatos árvize­ire, a szinte folyamatos belvízve­szélyre, s a rendkívüli időjárás­ra gondolunk, elmondható, hogy felértékelődött a nemzeti véde­lem, új értelmezést nyert a kite­lepítés és a befogadás, megválto­zott a katasztrófavédelem mentőszerveztének humán- és eszközbázisa, irányítási rend­szere, alkalmazási feltételei. Elődök egész sora alakította, építette, fejlesztette ezt a szerve­zetet, sokszor nagy és önzetlen munkával, áldozatokkal. Ők vol­tak azok, akik példát mutattak a gyarapításból, s akik testi épsé­güket, sőt életüket sem kímélve szembe mentek az embert fenye­gető veszélyekkel. Éppen ezért a legnagyobb tisztelettel helyez­ték el emléktáblájukat a lakta­nya falán.- Emlékeztessen ez minden­kit, főleg a holnap képviselőit, az ifjúságot arra, hogy a tiszta és magasztos eszmékért mindig becsülettel kell megállni az em­bernek ebben a hovatovább mind nagyobb és nagyobb em­bertelenségben - hangsúlyozta Lakatos László, majd a memen­to megkoszorúzása következett. A rendezvény ezután ünnepi állománygyűléssel folytatódott - mások mellett dr. Barta László, megyei főjegyző részvételével -, ahol Szabó János tűzoltó ezredes, a Nógrád Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság vezetője mon­dott köszöntőt. Úgy fogalmazott: valamikor az tanították az isko­lában, hogy az ember uralhatja a természetet, ám az elmúlt évek megcáfolták ezt a tant.- Tudomásul kell vennünk, hogy a földkerekségen az ember ugyanolyan lény mint a többi. Kiemelkedett ugyan közülük, de azokat a szükség- és törvénysze­rűségeket, amelyeket a Föld hor­doz magában, nem változtathat­ja meg - fejtette ki Szabó János, hozzátéve: a természeti törvé­nyeket tavaly Nógrád is megis­merhette, hiszen soha nem lá­tott özönvíz érte a megyét. A polgári védelem széleskörű összefogáson alapul, amelyben a benne résztvevő számos szerve­zet mindegyikének megvan a ma­ga helye és dolga. Az elkövetke­zendő időszak talán legfontosabb feladata a kockázatok, s főleg a ter­mészeti erők jelentette veszélyek felmérése, azonosítása, valamint megfelelő cselekvési programok kidolgozása és begyakorlása ezek elhárítása érdekében.- Azért dolgozunk, hogy Nóg­rád megye lakói biztonságban érezzék magukat, s ha eljön a baj órája, akkor tudják azt, hogy vannak, akiket ha hívnak, jön­nek és segítenek rajtuk - hang­súlyozta Szabó János. A katasztrófavédelem megyei vezetője ezt követően bejelentet­te, hogy a Polgári védelem világ­napja alkalmából főigazgatói ajándéktárgy jutalomban része­sült Szluka Pál polgári védelmi alezredes, soron kívül polgári védelmi őrnaggyá lépett elő Benkocsné Palencsár Katalin, il­letve főmunkatársi címet kapott Szőllős Jánosné. Szabó János elismerésben ré­szesítette Vincze Sándor polgári védelmi alezredest, Juhász Lász­ló tűzoltó alezredest, Bállá Fe­renc tűzoltó századost, Cser Ta­más polgári védelmi századost és Gubányi László polgári védel­mi főhadnagyot, valamint soron kívül tűzoltó főhadnaggyá lép­tette elő Holczer Tamást A Nemzetközi Polgári Védel­mi Világszervezet 1972. már­cius elsején alakult meg. Erre emlékezve, a huszadik évfor­dulón, 1992-ben határoztak a Polgári védelem világnapjá­nak megrendezéséről. Az ak­kori felhíváshoz Magyaror­szág is csatlakozott A Nógrád Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság igazgatója továbbá jutalomban részesítette Juhász László polgári védelmi őr­nagyot, Szarvas Sándor polgári védelmi főhadnagyot, valamint Bodor Anettet és Pál Erikát. A 2010. évi árvízi védekezés­ben, az együttműködés terüle­tén nyújtott kiemelkedő teljesít­ményért oklevelet és emléktár­gyat kapott hat polgármester, ne­vezetesen Gál Magdolna (Hont), Bajnokné Képes Gyöngyi (Sámsonháza), Moravcsik Ferenc (pcseg), Kovács Imre (Ludányhalászi), Szántó József (Cserhátsurány) és Szabó Tibor (Ipolytarnóc). A rendezvény keretében kö­szöntötték a hivatásos polgári védelmi szervezet nyugdíjasait, Mag Zoltán őrnagyot és Lakatos László ezredest is. A Polgári vé­delem világnapja alkalmából rendezett ünnepségen a salgó­tarjáni II. Rákóczi Ferenc tagis­kola tanulói adtak műsort. Vadászkürtösök találkoznak Báma. Az Országos Magyar Va­dászkamara Nógrád Megyei Te­rületi Szervezete - immár har­madik alkalommal - szervez bentlakásos vadászkürtös tan­folyamot március 13., 14. és 15- én. A foglalkozásokat - ame­lyeknek a helyi Bárnavad Kft. vadászháza ad otthont - Szukán Csaba tanfolyamvezető tartja. Szakmai nap és tárlat Salgótarján. „Gyűjteményeink jö­vője” címmel szakmai napot ren­deznek március 10-én 15 órakor a Nógrádi Történeti Múzeumban. Köszöntőt mond dr. Vígh Anna­mária, a Nemzeti Erőforrás Mi­nisztérium főosztályvezetője és Székyné dr. Sztrémi Melinda, a megyei jogú város polgármeste­re. Dr. Szirácsik Éva megyei mú­zeumigazgató a salgótarjáni gyűjteményfejlesztési eredmé­nyekről tájékoztatja a megjelen­teket. A Rippl-Rónai József rajzai elnevezésű tárlatot Grasl Berna­dett, a győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója ajánlja a kö­zönség figyelmébe. Az European Union Európai Bizottság Magyar- országi Képviselete által adomá­nyozott gördíthető tároló rend­szert Diósi János, az Átló Salgó Kft. projekt vezetője adja át. Élő zene az iskolában Endrefalva. „Élő zenét a falusi is­koláknak” programhoz kapcso­lódik az endrefalvai általános is­kola és óvoda is. Az Akkord Ko­hász Fúvós Kisegyüttes ad kon­certet az iskolában március 9- én, szerdán 9 órától. Az élő zene mellett a gyerekek megfelelő is­mereteket is kapnak a fúvós hangszerekről, amelyeket a kon­cert végén ki is próbálhatnak. Fizikus előadása Balassagyarmat Március n-én 17 órakor a balassagyarmati Ba­lassi Bálint Gimnáziumban érett­ségizett Veres Gábor fizikas, az ELTE TTK Fizikai Intézet Atomfi­zikai Tanszékének adjunktusa tart előadást „ A kvarkanyag nyo­mában” címmel a Csillagházban, a Honismereti Kör soron követke­ző rendezvényén. Az ünnepi állománygyűlés egy pillanata Fotók: Rigó Tibor Szabó János ünnepi köszöntőjét mondja

Next

/
Thumbnails
Contents