Nógrád Megyei Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-74. szám)
2011-03-04 / 53. szám
2011. MÁRCIUS 4., PÉNTEK 5 KITEKINTŐ Már rég nem létező dolgokra vethetünk utolsó pillantásokat a Mátrában dolgozó csillagászok segítségével. Egy új program kapcsán 3-4 milliárd fényév távolságban felrobbant szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Kutatóintézetének piszkés-tetői állomásán. Felrobbant szupernóvára leltek űrkutatás Piszkés-tetőn a kutatók állítják: kicsi az esélye pusztító becsapódásnak Kovács János A Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) titkára elmondta: az MTA Lendület programjának keretében múlt év nyarán új, korszerű digitális észlelőeszközt, CCD-kamerát szereltek fel a piszkés-tetői csillagvizsgáló 60 centiméteres Schmidt- teleszkópjára. Az új képrögzítő a korábbi kameránál tízszer nagyobb területet lát az égből, ami minőségi ugrást jelent a megfigyelésekben, és korábban nem folytatott észlelései programok beindítását is lehetővé tette. Az egyik ilyen program a Piszkés- tető Supernova and Trojan Asteroid (PISTA) Survey, amély elsősorban halvány, tehát nagy távolságban lévő szupernóvák felfedezését tűzte ki célul.- Egy szupernóva-villanás mindig egyedi, csak egyszer lejátszódó folyamat. Ám amíg látszik, a fényében rengeteg információt hordoz magáról, és legfőképpen az őket befogadó galaxis távolságáról. A program beindítását az is segítette, hogy az 1960-as évektől három évtizeden A világegyetem legnagyobb tűzijátéka A szupernóvák, mint a Mátrából megfigyelt égi tűzijáték, az életük végén járó nagy tömegű csillagokból, vagy szoros fehér törpecsillagpáro- sokból fejlődnek ki. A felrobbanó csillag fényessége né hány hétig vetekszik az őt befogadó és több száz milliárd csillagot tartalmazó galaxis, például a mi Tejútrendszerünk teljes fényével. De előbb vagy utóbb mindegyik elhalványodik, és örökre eltűnik a szemünk elől. át hazánk szupernóva-nagyhatalomnak számított. A Schmidt- teleszkóppal több mint 40 szupernóvát fedeztek fel az égbolton szétszórt, zömmel fényes galaxisokban. Az utolsót 1995-ben találták, ám a fotólemezek nyugdíjazásával a program is befejeződött, hiszen a korábbi kis látómezejű CCD-kamerával már nem érte meg folytatni ezt a kutatási területet. Az új berendezés azonban ismét utat nyitott a szupernóvák felfedezése felé - hangsúlyozta Sárneczky Krisztián. Folyamatosan figyelik, azono- • sítják a Föld közelébe érkező ki- sebb-nagyobb meteorokat, hogy minél több olyat fedezzenek fel közülük, melyek keresztezhetik bolygónk pályáját.- Bármikor érkezhet valamilyen, eddig általunk nem ismert váratlan égitest az űrből. Ám jelenlegi tudásunk szerint a Földünkre valós veszélyt jelentő nagyméretű égi objektumokkal való ütközés kockázata belátható időn belül meglehetősen csekély. Az ennél jóval kisebb, akár autó méretű vagy ennél nagyobb tömbnyi meteoritok ettől függetlenül 10-20 évente elérhetik a Földet, és becsapódásuk, felrobbanásuk helyi károkat okozhat. Tehát az embereknek sokkalta inkább a földi dolgoktól, például a közlekedési veszélyektől kell tartania, mintsem az odaföntről érkezőktől - húzta alá a kutató. A távoli, látszólag elvont dolgok kutatásának megvan ugyanakkor a mindennapokban hasznosítható eredménye is. A rendszerek és megoldások például segíthetik a hétköznapi kép- és hangfelismerést. Ami napjaink eszközeiben, akár okostelefonjaiban, biztonsági alkalmazásaiban is megjelenhet. Piszkés-tetőn az obszervatóriumban folyamatos a szolgálat. Sárneczky Krisztián a látcső működését mutatja és magyarázza el fedeztek fel magyar csillagászok a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Kutatóintézetének piszkés-tetői állomásán.- Az eredmények alapján meglehetősen szokatlan mozzanattal van dolgunk, egy szupernóvával, nem sokkal a felrobbanása után. Nagy tömegű óriáscsillag megsemmisülésének lehetünk szemtanúi, pontosabban annak igencsak késői megfigyelői, hiszen a szupernóva távolsága 3-4 milliárd fényév, vagyis a jelenség 3-4 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszer és bolygónk kialakulása után nem sokkal történt. A robbanás fénye tehát évmilliárdokon át utazott a végtelen világűrben, A MAGYAR TUDOMÁNYOS akadémia Csillagászati Kutatóintézet felső-mátrai csillagvizsgálójának építkezése 1958-ban kezdődött, anyagi fedezetére 9 millió forintot hagyott jóvá az akkori kormányzat. A FŐÉPÜLETET (képünkön) I960 szeptemberében adták át, és 1961-ben készült el a Schmidt- teleszkóp kupolája. Az új távcső 1962-ben kezdte meg a működését. A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetben 1964 és 1995 között 47 szupernóvát fedeztek fel a piszkés-tetői 60/90 cm-es Schmidt- távcsővel \ fotografi- S kas úton. Nagy tömegű óriáscsillag megsemmisülésének lehettek szemtanúi. A szupernóva távol sága 3-4 milliárd fényév, vagyis a jelenség 3-4 milliárd évvel ezelőtt történt. Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára elmondta azt is, hogy folyamatosan figyelik, azonosítják a Föld közelébe érkező kisebb-nagyobb égi objektumokat, meteorokat. Részben természetesen abból a szempontból, hogy lehetőleg minél töhb olyat fedezzenek fel közülük, melyek keresztezhetik bolygónk pályáját, tehát van esélye a Földünkkel való esetleges találkozásra, netán a becsapódásra. Hollywoodi kasszasiker-mozik és látványosan animált tudományos ismeretterjesztő filmek borzongatják a kívülálló nézőt a Földbe csapódó és mindent elpusztító kisbolygó, aszteroida rémképeivel. A csillagászok szerint nem eszik ilyen forrón a kását. Már rég nem létező dolgokra vethetünk utolsó pillantásokat a Mátrában dolgozó csillagászok segítségével. Olyan közös múltba láthatunk ezáltal, ami a mi - igaz, kissé távoli - jövőnket is előrevetíti a Naprendszerünk Föld nevű bolygóján. Egy új program kapcsán 3-4 milliárd fényév távolságban felrobbant szupernóvát Jelentős csillagászati felfedezés a 3-4 milliárd-fényév távolságban történt szupernóvarobbanás, amely az égbolton képünkön is látható t mígnem megérkezett hozzánk - fogalmazott Sárneczky Krisztián, a kutatóprogram csillagásza, számos kisbolygó fölfedezője. Drágulhatnak az édességek Kedvezőtlenül érinti az édesipari cégeket és a cukrászüzemeket a cukor árának drasztikus emelése - írta az Észak-Ma- gyarország csütörtökön. Az áremelést a gyártók nem, vagy alig tudják érvényesíteni áraikban, a drága termékeket a piac már nem fogadná el, az üzletláncok pedig válogathatnak a különböző áruk között, és ha Európából érkezik valahonnan olcsóbb édesség, akkor azt, és nem a magyar árut választják - olvasható a Borsod-Abaúj- Zemplén megyében megjelenő napilapban. A cikk szerint a hazai édesipari cégek akár teljesen ellehetetlenülnek, változást valamilyen európai szintű intézkedés hozhatna. Autóban se lehessen dohányozni Budapest Még csütörtökön benyújtja a fideszes Heintz Tamás a nemdohányzók védelméről szóló kormánypárti törvényjavaslathoz azt a módosító indítványát, amellyel megtiltaná a dohányzást azokban a gépkocsikban, amelyekben 18 éven aluli gyermek is utazik - tudta meg az MTI fideszes forrásból. Krakkó Ákos, a Fidesz- frakció sajtófőnöke az információt megerősítette, hozzátéve: a képviselő azért tartja fontosnak ezt a módosítást, mert a felelőtlen dohányzó szülők gyermekei az autóban nem tudnak védekezni a passzív dohányzás okozta ártalmak ellen. Meghalt Magyarország legidősebb asszonya Balatonboglár. Százhetedik születésnapja után másfél héttel meghalt Magyarország legidősebb asszonya, Somogy legidősebb embere, a balatonboglári Kisgyörgy Endréné - írta csütörtöki számában a Somogyi Hírlap. A napilap felidézte, hogy a január 21-én 107. életévét betöltő asszony a születésnapi ünnepségen még négy órát töltött családjával. Koccintott a különleges italokkal, megölelgette az ükunokákat. Másnap gyengélkedni kezdett, aztán azt mondta: meg fog halni. Mindenkitől elköszönt, mielőtt kórházba vonult, ahol néhány nap múlva örök álomra hajtotta fejét. Az EKB elégedetlen Az Európai Központi Bank (EKB) „nagyon elégedetlen a magyar kormány álláspontjával” a jegybanki törvény módosításával kapcsolatosan - mondta Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a csütörtöki kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva. Trichet elmondta: az EKB korábban már kifejtette álláspontját az ügyben. „Most vizsgáljuk a kérdést, és csak azután döntünk arról, hogy milyenjogi lépések optimálisak. A következő lépés ugyanakkor az Európai Bizottságé” - tette hozzá. A jegybankelnök válaszában úgy fogalmazott: „nem zárok ki semmilyen lehetőséget”. r mti hírek L Joatlsztán A
